Új Szó, 2010. május (63. évfolyam, 100-123. szám)
2010-05-29 / 122. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. MÁJUS 29. Vélemény és háttér 7 TALLÓZÓ VECSERNJE NOVOSZTY1 Koszovói forgatókönyvtől tartva címmel ír a magyar állampolgársági törvény módosításának szlovákiai felhangjairól a Vecsernje novosztyi belgrádi napilap. Szlovák nyugtalanság a kettős állampolgárságról elfogadott magyar törvény miatt - áll a feleimben. A lap ismerteti a törvény tartalmát, Fico reagálását és a szlovák parlamentben válaszul elfogadott törvénymódosítást. Megállapítja: „a szlovák politikusok attól félnek, Budapest- megpróbálja kezdeményezni az I. világháború utáni rendezés felülvizsgálatát, feléleszteni Nagy-Magyarországot”. A lap szerint Szlovákiában a Fi- co-kormány „nacionalistái félelmet keltenek a szlovákok körében”, mondván, „a szlovákiai magyarok a megfelelő pillanatra várnak, hogy Dél-Szlo- vákiában megismételjék a koszovóiforgatókönyvet”. (mti)- Egy jó aneszteziológust keresek, aki a választásokig elaltatja politikai ellenfeleimet. (Peter Gossányi rajza) ____________, ____________ HÉTVÉG(R)E___ Gyermekszerelem? A külvilág elítéli őket, a nyugati sajtó finnyásan, felvont szemöldökkel bírálja a kapcsolatukat, és talán még ők maguk sincsenek teljesen tisztában az érzéseikkel, az igazság azonban az, hogy Szlovákia és Magyarország első gyermekszerelmüket élik. Magyarország egyelőre tartózkodó, Szlovákia azonban egyre jobban kötődik a kiválasztottjához. MOLNÁR IVÁN Többségünk bizonyára még emlékszik rá, hogy óvodás éveinkben az ellenkező nemhez való vonzódásunkat a lehető legabszurdabb módokon nyüvánítottuk ki. A srácok többnyire azoknak a kislányoknak húzzák meg legtöbbször a haját, akikhez a leginkább vonzódnak, a kislányok pedig azokra a srácokra panaszkodnak a leggyakrabban, mondják le a sárga földig, akik a szívükhöz legközelebb állnak. Szlovákia egyelőre saját maga előtt is szégyelli bevallani, de Magyarországhoz fűződő viszonyában épp ebben a fázisban tart. A kettős állampolgárságról szóló törvény körül kialakult e heti huzavona csak az egyik, és biztosan nem az utolsó mintapéldája annak, hogy Szlovákia már szinte végzetszerűen kötődik Magyarországhoz, egyre inkább feladva önmagát. Szlovákia természetesen, az érzésén rajtakapott pironkodó kislányhoz hasonlóan, mindent tagad, a cselekedetei azonban ellene vallanak. Az, ahogy e héten a magyar állampolgársági törvény elfogadása során a szlovák kormány és parlament képes volt összehangolni programját a magyarokéval, csak hogy keresztbe tegyen nekik, óriási érzelmi kötődést feltételez. Robert Fico kormánya e héten, tudatosanvagy tudatlanul, de feladta Szlovákia függetlenségét, és úgy viselkedett, mintha az általa vezetett állam Magyarország egyik megyéje lenne. Hogy milyen mélyek is az érzések, azt leginkább azon lehet lemérni, hogy a kormánypártok és az ellenzékiek a kettős állampolgárságról szóló törvény megítélésében - vérmérséklettől függően - figyelemre méltó nemzeti egységet tanúsítottak. Fico toporzékolt és fenyegetőzött, az ellenzéki politikusok a fejüket kapkodták, Gaš- parovič pedig a közszolgálati televízióban dadogva próbált bennünket, szlovákiai magyarokat meggyőzni arról, hogy a kettős állam- polgárság ügyében a hasunkra és ne a szívünkre hallgassunk, és arról is, hogy semmi okunk felvenni egy másik ország állampolgárságát, hiszen Szlovákia tejben-vajban fü- röszt bennünket. Nos, az elmúlt időszakban többször is a szenüitás jeleit mutató köztársasági elnök valószínűleg már nem emlékszik a megválasztását elősegítő magyar- ellenes gyűlölethullámra. Hogy a szlovákiai magyarok manapság kevésbé vonzódnak Szlovákiához, ahhoz épp a hozzá hasonló, magukat politikusoknak csúfoló gerinctelen senkiházik szolgáltatták a legfőbb okot, hiszen az általuk gerjesztett magyarellenes gyűlölethullám miatt manapság már Szlovákia több régiójában is bűnözőként tekintenek a magyarul megszólalóra, attól félve, hogy egy óvatlan pillanatban kilopjuk az országukat a farzsebükből. A gyűlölet azonban furcsa érzés. Peéry Rezső - az ízig-vérig pozsonyi író, publicista, aki 1977-ben bekövetkezett haláláig a nyugateurópai magyar emigráció egyik legtekintélyesebb tagja volt - „Kis glossza a gyűlöletről” című írásában már 1944-ben megjegyezte, hogy a gyűlölködő rabja annak, akit gyűlöl, feladja érzései és cselekedetei autonómiáját, s önkéntelenül is állandóan attól vezetteti magát, akiről hallani sem akar. „Minél bizonytalanabb egy ember önmagában, minél kevésbé telített önálló gondolatokkal, vágyakkal, tervekkel, életének belső erejével, saját egyénisége tartalmaival: annál inkább kiált a hiány mások felé szeretet vagy gyűlölet formájában” - vallja Peéry, aki a gyűlöl- ködőknek mérsékletet tanácsol, mert a túlzó gyűlölet már mintha a szeretetnek egy furcsa neme lenne, s gyakran abba is fordul gyors metamorfózissal. A kérdés már csak az, hogy a szlovák politikusok és a közvélemény nem elhanyagolható része által táplált magyargyűlöletnek milyen hőfokot kellene elérnie ahhoz, hogy szeretetbe csapjon át. A szlovákiai viszonyokat ismerve erre valószínűleg már csak akkor kerülhetne sor, ha az utolsó magyart is sikerült elüldözniük az országból. Peter Weiss szerint a magyar állam a lépéssel nem kulturális, hanem politikai közösséget akar teremteni „Puha revizionizmus” a kettős állampolgárság? MT1-1SMERTETÉS „Puha revizionizmusnak” nevezte a kettős állampolgárságról szóló törvénymódosítást Szlovákia nagykövete, utalva arra is, hogy a módosítást éppen a trianoni döntés évfordulója előtt hozták meg. Peter Weiss szlovák nagykövet a TV2-ben szlovákul, magyar szinkrontolmácsolással - elmondta, hogy véleménye szerint a magyar Parlament egyoldalúan járt el, és nem tartotta tiszteletben sem a két ország alap- szerződését, sem az EBESZ bolzá- nói ajánlásait, sem a velencei bizottság ajánlásait. A diplomata szerint precedens nélküli az unió és a NATO történelmében, hogy egy állam visszautasítja a konzultációt egy olyan kérdésben, amely egy másik ország állampolgárait is érinti. Arra a műsorvezetői kérdésre, miért zavarja a szlovák felet, hogy a magyar nemzetiségű polgárai magyar állampolgársághoz juthatnak, azt felelte, hogy állampolgárságot adni szerinte „nagyon szokatlan eljárás” Európában, amelyről ráadásul nem is egyeztettek. Peter Weiss megemlítette Sem- jén Zsolt tárca nélküli miniszteije- lölt nyilatkozatát a témában, és ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy ebből is világosan látszik: a magyar állam a lépéssel nem kulturális, hanem politikai közösséget akar teremteni; a döntés nyomán a „15 millió magyar közösségideálja fog megvalósulni”. „Nem vagyunk naivak, hogy ne lássuk, hogy ez már nem családok összekapcsolásáról szól” - hangsúlyozta a nagykövet. Semjén Zsolt azt mondta, hogy helyes volt a kormányzati ciklus elején beterjeszteni és elfogadni a kettős állampolgárságról szóló törvényjavaslatot. A leendő miniszterelnök helyettes - aki a nemzetpolitikáért is felel majd - csütörtöki külügyi bizottsági meghallgatásán azt mondta, mindenkivel készek a párbeszédre, s bármely uniós és nemzetközi fórumon készek megvédeni az álláspontjukat. Naivitás lenne azt hinni, hogy ha bármilyen más állampolgársági törvényt hoztak volna, a szlovák reagálás nem lett volna hasonló. A szlovák politikában intézményesült a magyarellenesség. Mindegy lett volna, hogy mikor és milyen törvényt fogadnak el - foglalta össze Semjén Zsolt. Az Országgyűlés szerdán 344 igen, 3 nem szavazat és 5 tartózkodás mellett döntött úgy, hogy lehetővé teszi a határon túli magyarok egyszerűbb, kedvezményes honosítását. Válaszul Szlovákia is módosította állampolgársági törvényét. A gyorsított eljárásban elfogadott módosítás lényege, hogyha ezentúl egy szlovák állampolgár önkéntesen felveszi egy másik ország állampolgárságát, elveszíti a szlovákot. Emellett nem tölthet be bizonyos munkaköröket sem, amelyek kapcsolatban vannak a nemzetbiztonsággal - például a rendőrségnél vagy a biztonsági szolgálatoknál. KOMMENTÁR Állam és polgára SERES LÁSZLÓ „Show your papers, boy. Citizen ship we got mem'ries. Stateless, they got shame” (Patti Smith: Citizen Ship) Jó nekünk, magyarországi magyaroknak, egyrészt papírunk van róla, hogy magyarok vagyunk, másrészt nemrég, miután forradalmat csináltunk a szavazófülkében, megalakult a Nemzeti Együttműködés és Nemzeti Összefogás Rendszere (NENÖ), ez adja majd a kormányt is, valamint a féket és a visszapillantót. Az állampolgárságjó dolog, magyarországi magyarként nem kell azon pö- csölnöm, hogynemzetileg, identitásilag, genetikailag vagy adófize- tőileg vagyok-e magyar, az vagyok (valahol) és kész. Különben is, a NENÖ gondoskodik arról, hogy ezzel sokan legyünk így, gondtalan magyarok a határon innen és túl, akik végre megtérhetnek a spirituális nemzet... ööö... ja nem, mégsem. Merthogy ezt így, ebben a formában nem sokan akarták. ANENÖ célja, hogy mindenről megkérdezzék a népnemzetet, az utca emberét, az átlag voxpopulistát, aki nyilván el is mondja, amit a NENÖ ilyenkor hallani akar. ANENÖ mindenről megkonzultálja a népnemzetet, közbiztonságról, gazdaságról, népesedésről, talán már készül is az ügydöntő népszavazás arról, mekkora legyen az infláció és a jegybanki kamat. Igen ám, de egyvalamit elfelejtett a NENÖ előzetesen megkonzultálni: a határon túl élő magyarokkal ezt az állampolgárság-kérdést, végül is csak az ő bőrük a tét (most a szomszédos, EU- és NATO-partner szomszédokról nem szólva). Itt már akkor véget ért a Nemzeti Együttműködés és Összefogás, mielőtt istenigazából elkezdődött volna, és azok is kiakadtak a leendő NENÖ-kormány akcióján, akik pedig abszolúte nem elleneznék elvi (vagy morális) alapon a kettős állampolgárságot. A kettős állampolgárság amúgy egyáltalán nem ördögtől (=nettó nacionalizmustól) való, megadása vagy nem megadása túllép a politikai attitűd liberális/antiliberális, individualista/kollektivista képletén. Disclaimer: 2004 decemberében meggyőződéses individualistaként is igent mondtam rá azon a bizonyos népszavazáson, mert nyitott, átjárható Magyarországot szerettem volna, ahol perspektívát látnak, ezért akár át is költöznek a szomszédos fiatal, képzett magyarok, családot alapítani, dolgozni, a hazai piacgazdaságban részt venni, adót fizetni, őkis, mi is, jól jártunk volna. Ha meg ott akarnak maradni Erdélyben vagy a Felvidéken, de fontos nekik, hadd igényeljék (de akkor mondjuk nálunk ne szavazzanak, ennyi). És bár akkor a kormányzó szocik igen visszataszító, xenofób kampányt folytattak, a Fidesz jobban teszi, ha az akkori referendum kudarcáért inkább az itteni magyar népnemzetet teszi felelőssé, ugyanis az maradt otthon nagy számban, és szarta le külhoni testvéreink teljes kiakadását még nagyobb ívben. Most is van számos érv a kettős állampolgárság megadása mellett, bár a helyzet kicsit változott. A kisebbségi magyarok többsége most már uniós állampolgár is, így leginkább azok kérhetik talán, akiknek ez érzelmi kérdés, vagy csak gyűjtik az egzotikus okmányokat. Nagyon kevés (nulla) érv szól azonban amellett, hogy ezt az ügyet ilyen gyorsasággal, ennyire nulla diplomáciai érzékkel, a célcsoport külhoni magyarok szempontját ennyire figyelmen kívül hagyva nyomják keresztül, feladat letudva, probléma kipipálva, hogy aztán emiatt Fico megint győz, nem a mi sarunk (de milyen jól jön a következő években). A NENÖ tempójára jellemző a lépés - de még ők sem kerítettek akkora hazug ideológiát az egész köré, mint a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz). A hitközség elnöke ugyanis (akinekpedigbizonyos történelmi okoknál fogva illene tudnia, miket beszél és pláne miket gondol történelem, népnemzet, etnikum, faj, vallás, állam és -polgárság témakörében) azt bírta közölni: „a kettős állampolgárságról hozott országgyűlési döntés történelmijóvátételtjelent a holokauszt túlélőinek, illetve leszármazottaiknak”. Ezt ugye még emészteni kell, ad- digis itt a magyarázat: „nem szabad elfelejteni, hogy a holokauszt és a II. világháború szörnyűségei miatt nagyon sok olyan ember kényszerült elhagyniatörténelmiMagyarországterületét,akikkötődtek a magyar kultúrához”. Na most ennek úgy hatvan éve, aki a horrort anno nem élte túl, az ugye nehezen tud élni ennek a kárpótlásjellegével. Aki meg túlélte a holokausztot, és pl. ma Izraelben él, az valószínűleg nem akar állampolgár lenni ott, ahol a magyar királyi csendőrség tagjai bevagoníroztákés lágerbe zakatoltákőt, a magyar állampolgárt. Persze lehet, hogy ilyen is akad -de akkor könyörgöm, beszéljünk egyedi esetekről, ne „történelmi jóvátételről”. Nem az. A szerző a Hírszerző főmunkatársa TALLÓZÓ NÉPSZABADSÁG A Jobbik nem mondott le a Magyar Nemzeti Gárda létrehozásáról, és számít a feloszlatott Magyar Gárda tagjainak részvételére is. „Államilag felállítunk egy tartalékos erőt, a Magyar Nemzeti Gárdát, amely alkalmas a hadsereg folyamatos támogatására és az utánpótlás biztosítására, valamint a hátország fontos objektumainak védelmére”, áll a Jobbik programjában. Vona Gábor megnyilvánulásaiból egyértelmű: a Jobbik annak ellenére sem tett le az új - a „háborúban katona, békében civil” elvet követő - szervezet megalakításáról, hogy ehhez elengedhetetlen lenne a Fidesz támogatása.
