Új Szó, 2010. május (63. évfolyam, 100-123. szám)

2010-05-27 / 120. szám, csütörtök

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2010. MÁJUS 27. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Az OECD 3,9%-os növekedést jósol Pozsony/Párizs. A szlovák gazdaságra idén 3,6, jövőre pe­dig 3,9%-os növekedés vár - áll a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tegnap megjelent, Szlovákiára vonatkozó prognózisában. Mindez jelentős javulásnak számít a tavalyi 4,7%-os vissza­eséshez képest. Az idei növeke­désünket az OECD szerint a kivi­tel fellendülésének köszönhet­jük. A párizsi székhelyű szerve­zet azonban arra figyelmeztet, hogy a gazdasági növekedés el­lenére tovább nő a munkanélkü­liség, és enyhébb javulásra csak jövőre számíthatunk, amikor azonban már felgyorsul az inf­láció is. Az OECD szerint idén 1,2, jövőre pedig 1,8%-kal nö­vekedhet az eurózóna, és ked­vezően ítélik meg a magyar nö­vekedési kilátásokat is: előrejel­zésük szerint idén 1,2, jövőre pedig 3,1%-os növekedés vár­ható Magyarországon, Csehor­szágban pedig 2%, illetve 3%-os gyarapodás. (TASR) Ha olcsón akarunk tankolni Budapest. Magyarországon is óriási különbségek vannak a benzin árában. Pillanatnyilag Veszprém megyében a legol­csóbb a benzin, ahol 329 forint egy liter üzemanyag. Az M3-on a legdrágább, ott 358 forintot kér­nek érte - mondta el Vultur Csa­ba a holtankoljak.hu főszerkesz­tője. A gázolaj esetében 306 fo­rint a legalacsonyabb országos ár, és 341 a legmagasabb. Szlo­vákiához hasonlóan Magyaror­szágon is tegnaptól csökkent az üzemanyagok ára, a 95-ös ben­zin árát 6 forinttal, a gázolajét 5 forinttal mérsékelte a Mol. A mostani csökkentéssel a benzin átlagára 337 forintra, a gázolajé 319 forintra esett. Szlovákiában tegnapról egy centtel csökkent az üzemanyagok ára, a 95-ös benzin literje így átlagosan 1,27 euró, a gázolajé 1,12 euró. (Ht) A vezető hazai légszennyezők Pozsony. A globális felmele­gedést okozó üvegházhatású gá­zok legnagyobb hazai kibocsátó­ja a kassai U. S. Steel acélmű, amely tavaly 7,6 millió tonnányi ilyen szennyező anyagot bocsá­tott ki. Európában ezzel a 21. legnagyobb kibocsátónak szá­mít, az európai kohászati cégek között pedig a második helyen van. Szlovákiában a második legnagyobb kibocsátó a Nyitra- nováld Vegyiművek, 2,4 millió tonnával, amit a Slovnaft (1,4 millió tonna) követ. (TASR) Pozsony vonzza a turistákat Pozsony. A szlovák főváros minden jel szerint kezdi vissza­nyerni vonzerejét a külföldi tu­risták számára. Az általuk eltöl­tött vendégéjszakák száma az idei első negyedben 17,8%-kal nőtt, a legjobb hónapnak már­cius számított, amikor 98,2 ezer vendégéjszakát regisztráltunk - nyilatkozta Milan Vajda, a fővá­rosi önkormányzat idegenfor­galmi osztályának a vezetője, aki szerint hasonlóan jó látoga­tottsági mutatókra 7-8 hónapja nem volt példa. A legnagyobb növekedést a spanyol, német és ír turisták esetében tapasztal­ták. Pozsony látogatottsága ta­valy a gazdasági válság miatt még 8 százalékkal esett vissza, akkor 1,3 milliónyian keresték fel a szlovák fővárost. (TASR) Óriási pusztítás a hazai erdőkben Besztercebánya. Az elmúlt napok viharos időjárása hatal­mas károkat okozott a hazai er­dőkben. Az Állami Erdőgazdál­kodási Vállalat erdeiben 280 ezer köbméternyi fa dőlt ki. A legnagyobb károkat a társaság szomolányi (Nagyszombat me­gye) vállalata regisztrálta, amely 210 ezer köbméternyi kidőlt fáról számolt be. (TASR) A világ legjobb légitársasága London. A dél-koreai Asiana Airlines a vüág legjobb légitár­sasága, derül ki a SkyTrax piac­kutató. intézet felméréséből. A SkyTrax 2009. júliusa és 2010. áprilisa között készült felméré­sében csaknem 18 millió ember vett részt a világ minden részé­ről. Az ázsiai cégek fölényét jel­zi, hogy a top 10-ben nyolc légi- társaság található erről a konti­nensről. A legjobb európai légi- társaság cím a német Lufthan­sáé lett. (Mfor) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8547 Lengyel zloty 4,1090 Cseh korona 25,550 Magyar forint 277,44 Horvát kuna 7,2715 Román lei 4,1711 Japán ien 111,35 Sváici frank 1,4206 Kanadai dollár 1,3090 USA-dollár 1,2309 VETEL-ELADAS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,26-1,19 26,34-24,80 290,26-265,27 OTP Bank 1,26-1,19 26,32-24,82 286,20-269,72 Postabank 1,27-1,18 26,52-24,73­Szí. Takarékpénztár 1,27-1,18 26,30-24,84 290,31-265,31 Tatra banka 1,26-1,20 26,24-24,91 288,98-267,02 Dexia banka 1,26-1,20 26,21-24,89 284,65-270,23 Általános Hitelbank 1,26-1,19 26,34-24,88 290,26-265,27 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Az európai uniós országok sorra megszorító intézkedéseket léptetnek életbe, idegesség a világvezető börzéin A félelem uralja a pénzpiacokat A bizonytalan időkben egy biztos menedék marad: aranyba fektetni. Ez meg is látszik a nemesfém rekordot döntő árán. (ČTK/AP-felvétel) Frankfurt/AAadrid/NewYork. Nagyon ideges a hángulat a nemzetközi pénzpiacokon, a hét elején zuhantak a meghatározó tőzsdék in­dexei, az európai uniós or­szágok sorra megszorító intézkedéseket léptetnek életbe, és a hangulaton to­vább ront az Észak- és Dél- Korea közti feszültség fo­kozódása. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Kilenc hónapos mélypontra zu­hantak a világ részvénytőzsdéi kedden, igaz, tegnap némileg már javult a hangulat a piacokon. El­harapódzott ugyanis a félelem, hogy az elapadó hitelezés vissza­vetheti a gazdasági kilábalást. A hangülaton tovább rontott az Észak- és Dél-Korea közti feszült­ség fokozódása, ezért emelkedett a menedékeszköznek számító arany ára; júniusi határidős unci­ánkénti jegyzése, ha visszafogot­tan is, de ismét 1200 dollár köze­lébe kúszott. Ezen a héten az Észak- és Dél-Korea között növek­vő feszültségek miatt aggódnak a befektetők - úja a CNNMoney. Egy márciusban elsüllyesztett dél­koreai hadihajó miatt, amelyért egy észak-koreai tengeralattjárót tesznek felelőssé, a két nemzet készenlétbe állította haderejét, és megszakította a diplomáciai kap­csolatot egymással. Szakértők szerint a még mindig kialakuló globális gazdasági fellendülés sé­rülékenységét mutatja, hogy a pi­ac félelemmel és bizonytalanság­gal reagál az ilyen hírekre. Ezek az események hatással lesznek az amerikai piacokra és gazdasági ki­látásokra is, amíg nem lesznek egyértelmű jelei a tartós gazdasá­gi növekedésnek - mondják. A je­lenlegi feszült helyzetben megis­métlődhet a 2008-as összeomlás az európai bankrendszerben - az amerikai pénzügyi napilap, a The Wall Street Journal elemzése sze­rint az európai bankrendszer is­mét nehéz helyzetben van, a pénzintézetek egyre kisebb mér­tékben hajlandóak egymás között kölcsönözni. Az államadósság­válságok és a pénzpiac szabályai­nak szigorításai nyomán mind a bankok, mind a befektetők kocká­zatkerülő magatartásba kezdtek. A részvény- és kötvényárfolya­mok ennek hatására erős zuha­násba kezdtek, és ha a folyamatot nem állítja meg valami, a 2008-as hitelválság megismétlődhet - írja a The Wall Street Journal. A legfejlettebb országokat (köz­tük Szlovákiát és Magyarországot is) tömörítő Gazdasági Együtt­működési és Fejlesztési szervezet (OECD) legfrissebb elemzése arra szólítja fel a tagállamait, hogy emeljék adóikat és csökkentsék ki­adásaikat. Az egyes államadóssá­gok rendkívül kedvezőtlen képet mutatnak, a további romlásnak adóemeléssel és a közkiadások ra­dikális csökkentésével kell elejét venni legkésőbb a 2011-es költ­ségvetésekben - hívta fel tagálla­mai figyelmét az OECD. Az állami költségvetések kiegyensúlyozásá­ra és a hitelkamatok emelésére az OECD szerint azért van szükség, hogy elejét vegyék a görög adós­ságválság tovaterjedésének. - Sürgősen vissza kell szerezni a pénzpiacok bizalmát - nyilatkozta Pier Carlo Padoan, az OECD veze­tő közgazdásza: Ennek legjobb módja, hogy az államok hiteles jói körvonalazott középtávú tervet készítenek a fiskális egyensúly helyreállítására. Az Európai Unió tagállamai en­nek megfelelően sorra jelentenek be takarékossági lépéseket. Olasz­ország kedden csatlakozott a meg­szorító intézkedéseket bevezető európai országok csoportjához (a tervek szerint két év alatt 24 milli­árd euróval csökkentik a költség- vetési hiányt), Görögországhoz, Spanyolországhoz, Portugáliához és Nagy-Britanniához. Jóllehet az olasz államháztartási hiányt sike­rült 2009-ben a GDP 5,3%-ára - jóval az EU-átlag alatti értékre - korlátozni, a kormány arra törek­szik, hogy 2012-re 2,7 százalékra csökkenjen a deficit. Spanyolor­szág az elkövetkező hetekben „kasszához kéreti” vagyonosabb, jól kereső polgárait, hogy nagyobb tehervállalással segítsék rendezni az ország költségvetési hiányát - jelentette be Jose Luis Rodriguez Zapatero miniszterelnök. Médiaje­lentések szerint azokat a polgáro­kat érintené az új adóforma, akik egymillió eurónál nagyobb saját vagyonnal rendelkeznek és a kor­mány „szolidaritási gesztusnak” tekinti a gazdagoktól kért nagyobb hozzájárulást. A spanyol kormány három év alatt 65 milliárd euróval kívánja könnyíteni a költségvetés terheit. (MTI, FN, VG, só) A nemzeti bank szerint mára megállt a hitelkamatok 2008 vége óta tapasztalható folyamatos csökkenése Egyre több a nem törlesztett banki lakáshitel ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A gazdasági válság negatív hatásai, a munkanélküli­ség növekedése és a stagnáló fize­tések miatt, egyre többen képte­lenek fizetni a korábban felvett lakáshitelüket. A jegybank teg­nap közzétett elemzése szerint a bedőlt hitelek aránya a múlt év végéhez képest az idei első ne­gyedévben fél százalékponttal nőtt, manapság így a felvett hite­lek 3,7 százalékának a visszafize­tésével vannak gondok. Abszolút számokban ez azt jelenti, hogy márciusig 337 millió eurónyi la­káshitelt nem törlesztettek, mi­közben a múlt év utolsó hónapja­iban ez még 47 millió euróval ke­vesebb volt. A munkanélküliség hatása „A hitelbedőlések felgyorsulása egyértelműen a folyamatosan romló munkapiaci helyzettel magyarázható” - vallják a jegy­bank elemzői. Emiatt nem tapasz­talható egyelőre semmifajta fel­lendülés az új lakáshitelek piacán. Az év első három hónapjában 620 millió eurós lakáshitelt folyósítot­tak a hazai bankok a lakossági ügyfeleknek, ami nagyjából meg­felel a múlt év utolsó negyedévé­ben nyújtott összegnek. A fo­gyasztási hitelek továbbra is to­ronymagasan vezettek a jelzálog- hitelekkel és a lakás-takarékpénz­tári kölcsönökkel szemben. Befagyott a kamatszint A jegybank szerint nagyjából 5,5 százalék körüli szinten stabili­zálódtak ugyanakkor az ingatla­nokra nyújtott hitelek kamatai. „Ezzel megállt az a 2008 vége óta tapasztalható folyamat, amely so­rán enyhén ugyan, de folyamato­san csökkentek a hitelkamatok” - figyelmeztet a jegybank, hozzáté­ve, hogy nálunk annak ellenére sem csökkentek a kamatok, hogy az eurózóna többi országában folytatódott az esés, amit a piaci folyamatok is támogattak. A jegy­banki elemzés szerint a szlovákiai ügyfelek az egy évnél hosszabb időre lekötött kamatokat részesí­tették előnyben, arra számítva, hogy a jövőben nőni fog a kamat­szint. (mi, ČTK) Az egyik legvitatottabb kérdés, hogy a CAP költségvetését a jövőben csökkentsék-e, vagy mégsem Nem kritizáljuk a közös uniós agrárpolitikát ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Pozsony. Itthon az elmúlt években ugyan rengeteg bírálója akadt a közös uniós ag­rárpolitikának, az Európai Bizott­ság által e témában még április 12-én meghirdetett nyilvános vi­tának - amelybe eddig több mint ezren kapcsolódtak be az egész Európai Unióból - mindeddig egyetlen szlovákiai hozzászólója sem akadt. Az Európai Bizottság ez év végén kíván javaslatokat előterjeszteni arról, hogyan ala­kuljon a közös uniós agrárpolitika (GAP) 2013 után. Előbb azonban szerette volna megismerni min­den érdeklődő véleményét a té­máról. A nyilvános vita hozzászó­lásainak fogadására a http://ec.e uropa.eu/agriculture/cap-debate címen internetes oldal nyílt. Daci­an Ciolos, az EU új agrárbiztosa ezen olyan kérdésekre keresi a vá­laszt, hogy miért van szükség kö­zös európai agrárpolitikára, mi­lyen szerepet szán a társadalom a mezőgazdaságnak, miért érde­mes megreformálni a CAP-ot, mi­képpen tehet az eleget a társada­lom elvárásainak, illetve miből álljon a jövő közös agrárpolitiká­jának eszköztára. Az internetes vitafórumot ugyan június 3-án, vagyis jövő csütörtökön lezárják, ennek elle­nére Szlovákiából mindeddig egyetlen hozzászólás sem érke­zett. Hozzánk hasonló érdekte­lenséget csak a ciprusiak tanúsí­tottak, míg a legtöbb hozzászólás Németországból és Franciaor­szágból érkezett. Az érdektelen­ség ráadásul nyelvi akadályokkal sem magyarázható, hiszen a té­mához az Európai Unió összes tagországának a hivatalos nyel­vén hozzászólhatunk, így szlová­kul és magyarul is. A beérkezett véleményeket egy július 19-én és 20-án megtartott brüsszeli konfe­rencián értékelik ki, az Európai Bizottság ezt követően novem­berben tesz javaslatot az új közös uniós agrárpolitikára. A reformot ületően az egyik legvitatottabb kérdés, hogy a CAP költségvetését - amely jelenleg a teljes uniós költségvetés negyven százalékát teszi ki - csökkentsék-e, vagy sem. A GAP támogatói és ellenzői kö­zötti feszültségek legfőbb forrása a költségvetés, (tasr, mi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom