Új Szó, 2010. május (63. évfolyam, 100-123. szám)
2010-05-26 / 119. szám, szerda
1 10 Európai unió - hirdetés ÚJ SZÓ 2010. MÁJUS 26. www.ujszo.com Görögországban a múlt hä végi, újabb 24 órás általános sztrájk éppen az athéni kabinet tervezett nyugdíjreformja ellen irányult (TAS R/A P-fe Ivéte I) A leveles tésztát készítő pékek már 50 évesen nyugállományba vonulhatnak Bosszantják az uniót a görög nyugdíjak Athén/Brüsszel/Madrid. Míg korábban Európa más részein elnéző mosollyal vették tudomásul a görög nyugdíjrendszer furcsaságait, ma már, az uniónak is sokba kerülő görög gazdasági válság idején sokakat irritálnak a dél-európai országban érvényben lévő különös kedvezmények. ÖSSZEFOGLALÓ Bár a hivatalos nyugdíjkorhatár sok más EU-országéhoz hasonlóan 65 év, a nyugdíjba vonulók tényleges ádagéletkora a jelentős engedmények miatt 61 esztendő. A fárasztónak és egészségtelennek minősített munkát végző nők ugyanis 50, a férfiak 55 éves korukban fejezhetik be a munkát. Ide tartoznak például a gőzfürdők masszőréi is - azzal az indoklással, hogy a forró, párás levegőben végzett munka egészségtelen. A fodrászokat a munka során bőrüket érő hajfesték és más vegyszerek jogosítják fel korai nyugállományra. Vannak még ennél is nagyobb kedvezményt élvezők. Görögországban ötven éves korukig kell csak dolgozniuk a harsonán játszó zenészeknek és a leveles tésztát készítő pékeknek-tekintettel a pályájuk végén fellépő légzési nehézségekre. Itt érdemes megemlíteni, hogy a szintén válsággal küszködő Spanyolországban szakmai ártalom miatt a bika viadorok is 55 éves korukban akaszthatják szögre köpenyüket, elegáns kalpagjukat. Igaz, hogy a görög nyugdíjak elég alacsonyak, de a nyugdíj- rendszert átszövi a sok visszaélés. A kormány, hogy ezzel is csökkentse az ország hatalmas adósságát, egyszerűsíteni akarja a bonyolult nyugdíjrendszert, s eltörölni a dolgozók több kategóriájának korkedvezményes nyugdíját. A cél az, hogy a görögök valamivel tovább dolgozzanak, mint jelenleg, több pénzt tegyenek a rendszerbe, és alacsonyabb nyug- ellátmányban részesüljenek. Az állandó sztrájkkészültség helyett mielőbb konszenzusra kellene jutnia a társadalomnak abban, hogy mit is csináljanak, „az azonban, hogy svéd módra költekezzenek, és amerikai módra fizessenek adót, nem megy” - fogalmazott Anders Borg svéd pénzügyminiszter a súlyos gazdasági problémákkal küzdő dél-európai országokra utalva. „Nem hihetik komolyan, hogy fenntarthatják a 40 vagy 50 év körüli nyugdíjkorhatárt, s aztán valaki másnak benyújthatják érte a számlát” - tette hozzá. A társadalombiztosítási rendszerek kutatásával foglalkozó, a londoni Gazdaságpolitikai Kutatások Központjának is dolgozó Vincenzo Galasso milánói közgazdászprofesszor szerint nem lehet leegyszerűsíteni a problémát a keményen dolgozó észak és a lusta dél ellentétére. Olaszországban is sokan korán nyugdíjba mennek, ahogy Belgiumban és Franciaországban is számos példa van erre. Ezzel együtt tény, hogy Görögországnak meg kell reformálnia nyugdíjrendszerét, mert tarthatatlan az, hogy egy nő például 58 éves korában nyugállományba megy, s még a nyolcvanas éveiben jócskán benne járva is élvezi a nyugdíjat. Görögországra ugyanis nemcsak a korai nyugdíj, hanem Európában az egyik legmagasabb várható élettartam is jellemző, ami a férfiak esetében 77,1, a nők esetében pedig 81,9 év. A görög példa másokat is önvizsgálatra késztet, például Ausztriát, ahol ugyancsak nagyon megengedőek a nyugdíjba vonulás szabályai, különösen a közalkalmazottak, illetve a fél-közal- kalmazotti státusban dolgozók esetében. A vasutasok például 52 éves korukban fejezhetik be a munkát. „Könnyű manapság a görögökre mutogatni, könnyű és igazságtalan. Igaz, hogy a görög nyugdíjrendszerben rengeteg az abszurd privilégium, de Ausztriában is léteznek privilégiumok” - mutatott rá Sylvia Wörgetter, a Salzburger Nachrichten szemleírója. (mti, nák) Támadásba lendült a protestáns kancellárt elutasító katolikus CDU-klikk • Merkel a válság szorításában MTl-ELEMZÉS A nemzetközi pénzügyi válság Németországban különösen a kancellár asszony pozícióját rendítette meg, éspedig a Görögország megsegítése kapcsán tanúsított következetlen magatartása miatt. Ez tovább gyengítette Angela Merkelnek a keresztény-liberális koalíció belső vitái következtében amúgy is vitatott pozícióját. Szembetűnő volt ez a múlt pénteken, a több mint 700 milliárdos nemzetközi segélycsomagról folytatott német parlamenti vitában, amikor már a legszorosabb szövetséges, a bajor CSU sem kímélte a kancellárt. Taktikai hibák sorozata A tavaly őszi választásokat meggyőző fölénnyel nyerő uniópártok (CDU és CSU) és liberális szövetségesük (FDP) között hónapokon át vitatéma volt a kampányban beígért adócsökkentés mértéke és időpontja. Berlinben sokáig nem voltak hajlandók észrevenni, hogy a nemzetközi válság következtében ma nemhogy az adók mérséklésére nincs mozgástér, de fölmerül az adóemelés kényszere is. Bő hat hónappal megalakulása után a Merkel-kormány támogatottsága rég nem látott alacsony szintre zuhant. Ebben közrejátszottak a kancellár taktikai hibái, amelyek nemcsak belföldön váltottak ki bírálatokat. Angela Merkel eleinte hallani sem akart a bajba jutott Görögország megsegítéséről, amivel - elemzők szerint - feljebb srófolta a segély- csomag összegét. Végül az uniós kormányfők brüsszeli válságülésén beadta a derekát, majd sebtében elutazott, hogy ott lehessen a május 9-én, a győzelem napján rendezett moszkvai ünnepségen. A francia elnök viszont telefonon kimentette magát az orosz államfőnél, majd Merkel távollétében elérte azt, amit német kancellárok 15 éven át sikerrel akadályoztak meg: az EU-tagállamok az Európai Központi Bankon keresztül kezességet vállalnak egymás államkötvényeiért. Nem lesz adócsökkentés Vagyis a takarékosak finanszírozzák a léhák államadósságait. Ez hatalmas felháborodást váltott ki német földön, hiszen előzőleg a németek 90 százaléka úgy vélekedett, hogy hazájuk ne dobjon mentőövet az önhibájából bajba került Athénnak. A drámai helyzet láttán Berlinben is lekerült a napirendről az adók csökkentésének terve - az FDP beadta a derekát. Viszont új menet kezdődött a szorítóban, ezúttal a takarékoskodás csapásirányáról. (Németország összesen több mint 120 milliárd euróval ugrik be a segélycsomagba, ezt valahonnan elő kell teremteni, miközben az idei költségvetési hiány elérheti a 84 milliárdos rekordot.) Roland Koch hesseni miniszter- elnök az oktatásra és kutatásra szánt összegek lefaragását szorgalmazta, kiásva a csatabárdot titkos ellenfelével, Merkellel szemben. Ehhez támogatást kapott a „rajnai frakció” (a keletnémet, protestáns Merkelt mindig is gyanakvással szemlélő nyugati, katolikus CDU-klikk) másik nehézsúlyú tagjától, Stefan Mappus baden-würt- tembergi kormányfőtől. Feltűnő, hogy a kancellár hű szövetségesei, Christian Wulff alsó-szászországi és Peter Müller Saar-vidéki tartományi miniszterelnök mélyen hallgatnak a vitában. Baloldali össztűz A nemzetközi pénzügyi válság hosszú távú kezelési módját illetően aj elek szerint nincs egység a berlini koalícióban. Annál egységesebb hangot üt meg viszont a politikai paletta baloldala. A Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) országos kongresszusán Michael Jobbról is, balról is támadják a kancellárt (TASR/AP) Sommer elnök Merkel jelenlétében élesen kikelt a nemzetközi pénzügyi válság haszonélvezői, a spekulánsok és a fedezeti alapok ellen. Felszólította a kancellárt, törje le az alapok kezelőinek támadásait, és gondoskodjék arról, hogy ne a kisemberek fizessék meg a számlát. „Tegye ártalmatlanná a szerencselovagokat, akkor is, ha az FDP révén a kormányában ül a spekulán- sokegykis patrónusa”-követelte. Az ügyeskedők gazdagodnak Hasonlóan foglalt állást a reformkommunista Baloldal pártja. Oskar Lafontaine pártelnök KPG betűszóval foglalta össze a krízis hatékony gyógymódját. Ezek: key- nesianizmus, pénzpiaci szabályozás, gazdasági kormányzás európai szinten. Mint rámutatott, Keynes elméletének alkalmazása (az államok és a jegybankok által a gazdaságba szivattyúzott nagymeny- nyiségű pénz) nélkül a világgazdaság tavaly összeomlott volna. Ám Keynes módszere ma már csak akkor működhet, ha megtörténik a pénzpiacok újraszabályozása. Ellenkező esetben a jegybankok pénze a spekulánsok zsebébe vándorol, aminek a következménye nem gazdasági fellendülés, hanem a gazdaság lerombolása lesz. Érdekes módon a baloldali hangok egybeesnek egy tekintélyes CDU-politikus meglátásával. Horst Köhler államfő egy müncheni gazdasági fórumon felszólalva élesen ostorozta a mai finánckapitalizmust, amelynek lényege: a nyereségen kevés ügyeskedő osztozik, a veszteséget viszont a közösségnek kell megfizetnie. Bírálta azt a politikát, amely „szabályozás nélkül túl tág teret engedett a pénzpiaci szereplők érdekeinek, így az állam zsa- rolhatóvá vált”. Köhler síkraszállt a közvetlen felelősség elvének érvényesítéséért - a túl kockázatos ügyletekbe bonyolódó bankokat hagyni kell csődbe menni. Ez az elvárás meghallgatásra talált: az EU pénzügyminiszterei a minap egyhangúlag támogatták a tranzakciós adó bevezetését. Emellett szorgalmazták a fedezeti alapok szigorúbb ellenőrzését, a bankok bevonását a pénzügyi válság költségeinek fedezésébe. Kérdés, hogyazállam-és kormányfők is fel- sorakoznak-e a tárcavezetők elképzelése mögött. Kérdés a kérdésen belül: hogyan viszonyul a fölvetéshez maga Merkel, aki nemrégiben még kivihetetlennek tartotta a tranzakciós adó bevezetését. FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS MAGYARUL. BÁTRÁN ANYANYELVŰNK, A Ml MEGTARTÓ ERŐNK Sólymos László, l, elnökségi tag a párt elnöke MOST HID az együttműködés pártja - strana spolupráce Csináljuk jobban RE1010272
