Új Szó, 2010. május (63. évfolyam, 100-123. szám)
2010-05-24 / 117. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. MÁJUS 24. Sportvilág 17 A világbajnokságok története (1954, Svájc) - A stadion szertárosa a döntő után a lefolyó rácsai mögé rejtett üres ampullákra bukkant a nyugatnémetek öltözőjében Aranyat érdemelt volna a magyar Aranycsapat Egy vitatott jelenet: a döntő utolsó perceiben Puskás szabályos gólt lőtt, a játékvezető azonban érvénytelenítette a magyarok egyenlítő találatát (a háttérben a „gólpasszt" adó Kocsis emeli a kezét) (Képarchívum) Ma, amikor válogatottunkat Burkina Faso, Gabon és Venezuela is megelőzi a FIFA ranglistáján, alig hisszük el: az 1954-es svájci világbajnokságnak mi, magyarok voltunk az esélyesei. A toronymagas esélyesei. GAZDAG JÓZSEF Nem véletlenül tartott a magyaroktól a világ, Puskásék mindenkit elvertek, aki szembe jött velük a pályán. Világverő magyarok Úgy utaztak a vébére, hogy akkor már négy éve, 1950 májusától nem kaptak ki. S közben fölényesen megnyerték az 1952-es helsinki olimpiát, egy évre rá a római Olimpiai stadion avatásán 3:0-ra legyőzték Olaszországot (megtörve ezzel egy 28 éven át tartó átkot), majd 1953 novemberében - az Évszázad mérkőzésén - a londoni Wembley-ben százezer néző előtt focisulit tartottak az angoloknak, akik addig egyszer sem szenvedtek vereséget saját hazájukban (Ang- lia-Magyarország 3:6). A naiv angolok közvetlenül a vébé előtt „visszavágóra” érkeztek Budapestre, de elszámolták magukat (Ma- gyarország-Anglia 7:1), két svájci csapatnak pedig megtiszteltetés volt, hogy a világbajnokság küszöbén az Aranycsapat edzőpartnere lehetett (Young Boys Bem 9:0, Servette Genf 8:2). Gólrekord a vébén A FIFA abban az évben ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját, ezért is rendezte Svájcban a vébét: „otthon” akarta ünnepelni a jubileumot. Ez volt az első világbajnokság, amelyet a televízió is közvetített (a rádió elterjedtebb volt abban az időben), s először számozták a mezeket! A gólokat tekintve is rekord született: 26 mérkőzésen összesen 140 találat esett, ami 5,3-as meccsenkénti átlagnak felel meg. A magyarok öt fellépésük során 27 gólt szereztek, Kocsis Sándor pedig 11 találattal lett gólkirály. Liebrich vs Puskás A vébé egy könnyed bemelegítéssel kezdődött az Aranycsapat számára (Magyarország-Dél-Ko- rea 9:0), bár erről más volt a koreaiak véleménye; többjátékosuk any- nyira kikészült a nagy iramtól, hogy egyszerűen lefeküdt a fűre pihenni... A következő ellenfél is csak kereste a labdát (Magyar- ország-NSZK 8:3), amitől a középhátvéd Liebrich bepöccent, és szó szerint szétrúgta Puskás bokáját. A magyar csapatkapitány hogyléte felől másnap annyi újságíró érdeklődött, hogy a szálloda ajtajára kiakasztottak egy táblát, „Puskás nem játszhat” felirattal. Verekedős brazilok A negyeddöntőben a brazilok túlzott keménységgel próbálták megállítani az Aranycsapatot, sikertelenül (Magyarország-Brazüia 4:2). A mérkőzésen volt minden: bombagól, tizenegyes (kettő is), kiállítás (három is). A brazilok nehezen emésztették meg a vereséget, szurkolók rohantak a pályára, a futballisták pedig a meccs után dulakodni kezdtek: az öltözőfolyosón valaki egy szódásüveggel leverte a lámpát, és a sötétben egymásnak estek a felek (a rendőrségnek kellett közbeavatkoznia). A legjobb meccs AMagyarország-Uruguay (hosz- szabbítás után 4:2) mérkőzést sokan előrehozott finálénak tekintették, a World Soccer brit szaklap pedig beválogatta minden idők 10 legjobb futballmeccse közé. Az egyik oldalon Schiaffino, a másikon Kocsis tündökölt (Puskás még mindig bicegett, nem vállalta a játékot). Ez volt a címvédő Uruguay első veresége a világbajnokságokon ! A berni „csoda” Következett a nyugatnémetek elleni döntő a berni Wankdorf- stadionban: NSZK-Magyarország 3:2. Hogyan kaphatott ld a magyar válogatott attól az ellenféltől, amelyet két héttel korábban 8:3-ra megvert? S egyáltalán: hogyan lehettek aranyérmesek a nyugatnémetek, akik összesen 10 (igen: tíz!) gólt kaptak a magyaroktól a vébén? Ahogy Esterházy Péter írta: „Ez a mérkőzés a teremtés szégyene, botrányos lyuk az igazság fir- mamentumán.” Tévedett a partjelző Pedig milyen jól indult: Puskás játékra jelentkezett, s a világbajnoki döntő kilencedik percében már 2:0-ra vezetett Magyarország, s 2:2-nél is óriási magyar ziccerek maradtak ki (kapufa, felső léc, Kohlmeyer mentése a gólvonalról). Rahn a 84. percben vezetést Balra „Puskás gyilkosa", a német Liebrich, jobbra pedig Kocsis Sándor, a világbajnokság gólkirálya (Képarchívum) Grosics későn vetődött, Rahn lövése nyomán a magyar kapuban a labda - ezzel a góllal nyertek a nyugatnémetek (Képarchívum) A magyar-brazil (4:2) mérkőzés után a rendőrség csillapította le a dühöngő brazilokat (Képarchívum) Döntő: NSZK-Magyarország 3:2 (2:2) Bern, Wankdorf-stadion, 65 000 néző Játékvezető: Ling (angol) Gól: Morlock (11.), Rahn (19. és 84.), ill. Puskás (7.), Czibor (9.) A magyar csapat összeállítása: Grosics - Buzánszky, Lóránt, Lantos - Bozsik, Zakariás - Czibor, Kocsis, Hidegkúti, Puskás, Tóth M. Szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv Gólkirály: Kocsis Sándor (magyar, 11 gól) Átlagnézőszám: 34 229 Tudta-e, hogy... ... a World Soccer brit szaklap minden idők második legjobb együttesévé választotta a magyar Aranycsapatot? Az első helyen az 1970-es brazil válogatott, a harmadikon pedig a Cruijff-féle, 1974-es holland csapat végzett. szerzett az ellenfélnek (2:3), de nem sokkal később Puskás egyenlített, 3:3! Illetve mégsem. Az angol játékvezető előbb megadta, majd partjelzője intésére - aki tévesen lest jelzett - érvénytelenítette a gólt. Az Aranycsapat négy év után először kapott ki, s ez a magyarok világbajnoki címébe került. A vereség okai Egyesek Sebes Gusztáv szövetségi kapitányt hibáztatták, aki felforgatta az összeállítást, és beállította a még nem teljesen egészséges Puskást. A közhangulatra jellemző, hogy a magyar csapatnak hazafelé idő előtt le kellett szállnia a vonatról, mert Budapesten feldühödött tömeg várta a „veszteseket” (Sebes Gusztáv fiát megverték). Mások szerint a sáros, nehéz talajú pályán a nyugatnémetek jobban érvényesültek az akkor még ritkaságnak számító, csavaros stoplijú cipőikkel. Doppingvádak Akadtak, akik a részrehajlóan bíráskodó angol Linget okolták, de doppingvád is elhangzott, mivel még abban az évben az NSZK válogatottjának játékosai közül többen fertőző májgyulladással kerültek kórházba (amit a nem steril fecskendővel lehetett magyarázni). Néhány éve az ARD riportfilmje szólaltatta meg a berni stadion szertárosát, aki elmondta: a döntő után a nyugatnémet öltözőben a lefolyórács mögé dugott üres ampullákra bukkantak. A hivatalos verzió szerint csak C-vitamint és glukózt kaptak a németek, de kaphattak volna bármit: az 1954-es vébé idején ugyanis még nem volt doppingellenőrzés. Szerdai számunkban: 1958, Svédország