Új Szó, 2010. május (63. évfolyam, 100-123. szám)
2010-05-22 / 116. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. MÁJUS 22. Vélemény És háttér 7- Sohasem egyezne bele a homoszexuálisok házasságába. O a hagyományos család - alkoholista apa, szenvedő feleség és gyerekek - híve. (Peter Gossányi rajza) HÉTVÉG(R)E Fico és Társai Kft. TALLÓZÓ PROFIL Szlovákiai magyarlakta területeken készített riportot közölt a kettős állampolgárságról a Profil című osztrák hetilap. A tudósító beszámolt az MKP képviselőjelöltjének, Ladányi Lajosnak Nyitragesztén tartott kampányrendezvényéről, s felidézte, hogy a magyar parlament a héten várhatóan elfogadja a törvénymódosítást, amely a határon túli magyaroknak kérelemre magyar állampolgárság megszerzését teszi lehetővé. A szerző szerint a törvénytervezet egyedülálló az EU-ban. Az unió közepén, egy gyakorlatilag megszűnt határon az egyik tagállam megpróbál állampolgárokat, s ezzel bizonyára területi igényeket is „rekvirálni” a szomszédban - fogalmazott. A közelmúltban Grúziában történt ilyen, ahol Oroszország Dél- Oszétia és Abházia szakadár tartományokban tömegévelál- lított ki útleveleket - írta, hozzátéve: „2008-ban emiatt tört ki háború”. Szlovákiában választási kampány van, ennek megfelelően a kormány érzékenyen reagált a magyar javaslatra. A „baloldali populista” Robert Fico kormányfő nemzetbiztonsági veszélyről beszélt, megfenyegette a magyar állampolgárságot felvevő határon túli magyarokat, hogy elvesztik szlovák állampolgárságukat -jegyezte meg a tudósító. Ladányinakis kellemetlen a téma, próbálja megnyugtatni a kedélyeket., A szlovák politika mindig hisztérikus egy kicsit” - idézi a képviselőjelöltet, aki szerint 1994-ben „nagy cirkusz” előzte meg a kétnyelvű helységnévtáblák bevezetését, aztán felállították a táblákat „és azzal vége volt”. „Nem sok különbség lesz az állampolgársággal sem” - teszi hozzá. ,A szív követeli meg” - mondja a fórum egyik résztvevője, amint lehet, igényelni akarja. „Előbb látni szeretném, mit is jelent” - mondja egy másik férfi. Nem minden szlovákiai magyar tartja megfelelő receptnek „a határon átnyúló gesztust” a „populista több- ségipolitikusokfroclizása”el- len-írtaaszerző. (mti) „Tessék mondani, itt lehet parlamenti mandátumot és államtitkári posztot venni?” „Nem, próbálkozzon kettővel odébb, mi ingatlanközvetítéssel foglalkozunk.” „Köszönöm, elnézést a zavarásért, viszlát!” MÓZES SZABOLCS A fenti párbeszéd nem egy C- kategóriás, kanadai gyártmányú politikai sci-fiből való, hanem a 2002-es év Szlovákiájából. A helyszín pedig nem Ottawa üzleti negyede, hanem Pozsony egyik szürke városrésze, ahol a legmagasabb politikai funkció után vágyakozó tehetséges politikus (nevezhetjük őt akár Robert F.-nek is) próbál gazdasági tőkét kovácsolni magának a soron következő és új pártja számára sorsdöntő parlamenti választások előtt. És - mint ahogy az egykori pártmenedzser és „pénzkerítő” mondja - a tehetséges politikus ezen a téren is kivételesen rátermett kovácsmesternek bizonyul: nem csak politikai, ha kell, gazdasági tőkét is elő tud állítani. Avagy, kissé vulgárisakban fogalmazva (a 2010-es év Szlovákiájában ez a tehetséges politikus tevékenységének és az általa kormánytényezővé emelt személyeknek köszönhetően egyáltalán nem számít már kirívónak): a politikai prosti, aki céljai elérése érdekében akárkivel hajlandó összeba- bújni a közélet széles franciaágyán, stricinek sem utolsó. Ha kell, saját termékét - avagy saját magát - futtatja mesteri módon. Self-management, mondanák a humánmunkaerő-specialisták. A 20. században még csak verseny- előny, az új évszázadban már alapvető elvárás. A téma nagyszerű, az időzítés méginkább. Egy hónappal a választások előtt a Fico és Társai Kft. üzleti modellje a maga teljes meztelenségében mutatkozik meg a választópolgárok előtt. X vállalkozó ad y milliónyi összeget, ezért z számú helyet választhat magának a párt választási listáján. Kormányzás esetén ehhez további bónuszok járulnak: itt már miniszteri, államtitkári, állami cégvezetői szék is választható. Amíg a készlet tart! Nem mintha eddig nem sejtettük volna, mi lehet a háttérben, ám a letisztult vonalvezetés, a poroszos alapossággal kidolgzott részletek még a gyakorlott közéleti szemlélőt is meghökkentik. Már csak néhány részlet hiányzik - a pontos árlista, a vásárlók és strómanjaik neve -, a modell viszont mostantól tanulmányozható. Ha valaki korlátolt felelősségű politikai társaságot kívánna alapítani, és nagy volumenű kampányához temérdek pénzre van szüksége, van honnan merítenie. A knowhow - hála néhány beszédes egykori párttagnak - már közkincs. A nagy kérdés, mint mindig, most is az: és változtat ez valamit a dolgok állásán? A társadalom harmada által félistenként, legalábbis megváltóként tisztelt tehetséges politikus pártjának támogatottsága vajon mennyire szenvedi meg ezt a botrányt? A politikusok tisztaságát gyermeteg mesének tartó, ezért ezen a téren nagy elvárásokat velük szemben nem is támasztó társadalmat mennyire rázza meg az év botránya? Félő, hogy három hét múlva is lesz elég korlátolt ember, akit a korlátolt felelősségű üzleti modellekről szóló hírek sem győznek meg arról, hogy más politikai kedvencek után nézzen. KOMMENTÁR Váratlan forradalom LAKN ER ZOLTÁN Megalakult az új magyar országgyűlés, amelynek munkáját némiképp váratlanul „forradalminak” minősítette a kijelölt miniszterelnök. Orbán Viktor a választás második fordulóját követően közölte híveivel és ellenfeleivel: forradalom zajlott le a szavazófülkékben, minek eredményeként létrejött a „nemzeti együttműködés rendszere”. Átalakul a választási rendszer, a kormányszerkezet és a gazdaságpolitikában is fordulatra törekszik az új kormány. A politikusok retorikáját nem szabad a kelleténél komolyabban venni: minden győztes párt vezetője hajlamos a történelem főszereplőjének tekinteni magát. A kétharmados parlamenti többség - amely mögött a leadott voksok 53%-a áll - valóban lehetőséget ad arra, hogy a Fidesz jelentősen átalakítsa a politikai rendszert, olyannyira, hogy Orbán Viktor új alkotmány megalkotását tervezi 2012-re. Mindezt a Fidesznek úgy kellene végrehajtania, hogy megőrzi támogatottságát, nem engedi felnövekedni az ellenzéki pártokat, s nem követi el azokat a hibákat, amelyeket 1998-ban kezdődő kormányzása idején: nem tűnhet ismét arrogánsnak és akamoknak sokak szemében. A forradalom kifejezés ugyanakkor túlzott magabiztosságot is jelenthet, azt, hogy aki ezzel a kifejezéssel él, valóban mélyen átéli, hogy a „három harmad” érdekét csak és kizárólag az a politika szolgálhatja, amit ő képvisel. A Fidesz igyekszik kifogni a szelet rövid távon legjelentősebb ellenfele, a Jobbik vitorlájából. Ezt a célt szolgálja a „forradalom” kifejezés használata is, amit Vona Gábor Jobbikvezér kifogásolt is. Pontosan érzékelte ugyanis, hogy Orbán e szóval azt kívánja jelezni: megvalósítja a radikális átalakítást, szemben a Jobbikkal, amely csak otrombaságra és hangoskodásra képes. Ebből adódik, hogy a Fidesz a Jobbik által kezdeményezett Trianon-vitanap megtartását sem támogatja - s mivel annak kezdeményezéséhez a képviselők ötödének támogatására van szükség, a Fidesz-KDNP és az MSZP ellenállása következtében ilyen vitanap valószínűleg nem is lesz. Ehelyett a kormányoldal a nemzeti összetartozás napjának keresztelné június 4-ét, a trianoni békediktátum napját. Az ehhez kapcsolódó törvényjavaslat leszögezi, hogy a trianoni trauma gyógyszere a nemzetek egyenrangú együttműködése, az asszimiláció elutasítása, és a szöveg a magyarok által a többi Kárpát-medencei nép ellen elkövetett hibákról is szól, elítélve egyebek között a revizionista törekvéseket. Ehhez képest a határon túli magyarok kettős állampolgársága ügyében, amely szintén a „forradalmi” ügyek egyike, a Fidesz vezette kormány nem folytatna előzetes konzultációkat a környező országokkal. Orbán Viktor - joggal - a szlovákiai választási kampány részének tekinti Fico miniszterelnök kirohanásait. A leendő magyar miniszterelnök azzal is igyekszik keménységet mutatni, hogy nem hagyja saját napirendjét a szlovák politikai naptár szerint alakítani. Ám lehet, hogy ezzel a szlovákiai magyar pártok érdekei ellen cselekszik. Tartalmi tekintetben Orbánnak alighanem igaza van: pillanatnyilag ugyanis arról van szó, hogy a nem Magyarországon élő magyarok kapnának magyar állampolgárságot, s épp mert nem Magyarországon élnek, nem jutnának magyarországi választójoghoz, vagy más különleges előnyhöz. A szlovák nemzetbiztonság fenyegetettségéről tehát szó sincs. Más - de fontos - kérdés, nem lehetne-e mindezzel várni néhány hetet, letudva a szlovákiai parlamenti választást, s felvetődik: ahogy Fico saját érdekei mentén használja fel az ügyet, úgy Orbán Viktor is saját belpolitikai érdekeit helyezi a szlovákiai magyar politika szempontjai elé. JEGYZET Kinőtt ülések TALLÓSl BÉLA Csodálattal szemlélem a dizáj- nosnál dizájnosabb új városi autóbuszokat, némelyikben le se merek ülni, nehogy kárt tegyek benne azzal, hogy a rendeltetés céljára, vagyis utazásra használom. Sokszor csak ámulok felszállás után: nem akarom elhinni, hogy nem műalkotás, per- formansz része vagyok, olyan lenyűgöző belsőterű tömegközlekedésijárművek tűnnek fel manapság. Alámélyesztve, felemelve ülések, még a fogódzók is dizájnosak, szóval kész esztétika. Örülök én ennek, hogyne örülnék, ám néha mégis úgy érzem, hogy valami bibi van: mintha gyerekeknek tervezték volna az üléssorokat. Ha egy ereje teljében lévő szélesebb vállú férfiember helyet foglal az egyik kétszemélyes ülésen, mellette igazából csupán egy alultáplált véznaságnak marad hely, de még neki is jól meg kell magát húznia, hogyne fél fenékkel ülje végig a távot. Egy nagyobb ruhaméretben öltözködő egyén mellett pedig már alig van esélye akár egy rekordok könyvében jegyzett csontkollekciónak is. Úgy tűnik, ez nemcsak nekem szúrt szemet, mások is felfigyeltek a szűkre szabott ülésekre... illetve nem is. Nekik értelmezésem szerint nem is az ülések méretével van bajuk, mivel akkor azok méretét kívánnák módosítani. Nekik az emberek térfogati kiterjedésével van gondjuk. A nagy Nyugaton ugyanis egy légi- társaság azt fontolgatja, hogyjáratain a jövőben pótdíjjal utaztatja bizonyos testsúlyon felüli leendő utasait a kisebb testsúllyal megáldottak utazási kényelme érdekében. A hír arról nem szólt, hogy az érintett pótdíjas két ülést is kap-e a felemelt árú jegyért, avagy ugyanúgy egyetlen szűk ülésen lesz-e kénytelen szorongani, s átfolyni a szomszéd ugyancsak megfizetett felségterületére. Ilyenformán a szomszéd kényelmén a pótdíj mit sem segítene! De azt hiszem, senkin sem. Elsőre azt gondoltam, na végre egy hír, amin nem kell felkapnom a vizet, hiszen ostoba tartalmajelen térfogati állapotomban nem érint... De aztán továbbgondoltam: vajon mennyiben kívánják megállapítani a súlyhatárt. S ha annyiban, amennyiben, akkor én attól minimum húsz kilóval kevesebbet nyomok. S ha így állunk, s erre a járatra vetne a sors, kedvezményben részesülnék-e? Hogy jönnék ugyanis ahhoz, hogy ugyanannyit fizessek, mint a nálam tizenvalahány kilóval súlyosabb egyéniség, aki azonban még mindig nem pótdíjköteles, csak „normálsúly”. S lesz-e ún. alsó-felső toleranciaküszöb, vagy menthetetlenül számítani fog egyetlen grammtizednyi súlyeltérés is. Ruhában, vagy anélkül mérendő-e a testsúly - s ha ruhában számítandó, akkor vajon a nagyobb méretű bugyo- gók és alsógatyaságok nagyobb kiterjedéséből adódó súlytöbblet levonandó-e. Szóval, az ötletszülemény nem olyan egyértelmű, mint amilyen sértően ostoba, amiként a megkülönböztetések általában. Ettől függetlenül az ülésméretek továbbra is foglalkoztatnak. TALLÓZÓ NÉPSZABADSÁG NÉPSZAVA Az eurózóna válságával kapcsolatban a németek válnak igazodási ponttá - állítja a Jean Pisani-Ferry, a brüsszeli Bruegel kutatóintézet igazgatója a Népszabadságban. A piacok következetes, azonos tartalmú üzeneteket várnak a döntéshozóktól, hajlandók megérteni a magyarázatokat, ha azok megegyezőek - mondta a kutatóintézet igazgatója. Hozzátette azt is, hogy ezek hiánya miatt lettek idegesek a piacok. Jean Pisani-Ferry úgy véli, Görögország összeomlása azt jelezte volna, hogy minden államadósság kockázatos, s ez aztán nemcsak a kormányokra hatott volna, hanem az állampapírokat tartó bankokra is. (mti) Az Országos Rádió és Televízió Testületnek nincs elnöke, a jogerős döntéshez szükséges öt fő helyett három tagja van és a jövője is kétséges - írta pénteki számában a Népszava. A tagok létszáma néhány héten belül bővülhet, ha az LMP és a Jobbik a parlament által is támogatott delegáltat jelöl. Kérdéses viszont, lesz-e még elnöke a testületnek, az pedig még bizonytalanabb, egyáltalán tovább működik-e. Ha jelenlegi formája marad, akkor a korábbi jelöltet, Pólyák Gábort ajánlhatja a köztársasági elnök, bár őt a Fidesz februárban sem támogatta volna. Mások szerint viszont a fide- szes Szalai Annamária lehet az esélyes, (mti)
