Új Szó, 2010. május (63. évfolyam, 100-123. szám)

2010-05-21 / 115. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. MÁJUS 21. Kertészkedő - hirdetés 17 Nagyon elmaradtunk a háztartási hulladékok újrahasznosításában, pedig annak 30 százaléka szerves anyag Kiváló komposzt - hulladékból (Fotó: Képarchívum) Ha ősszel akarjuk szedni, júniusban telepítjük Kinek kell ez a kel? Sokan idegenkednek vagy egyáltalán nem ismerik a háztáji/kerti komposztá­lást, pedig az egyik legol­csóbb, legegyszerűbb és leghatékonyabb hulladék­újrahasznosítási eljárás. Eredményeként a haszon- és díszkerti növényeik szá­mára kiválóan felhasznál­ható tápanyagot nyerünk. ÖSSZEFOGLALÓ A papír, fém, üveg vagy műanyag hulladék szelektív gyűjtése már nem újdonság térségünkben, bár a gazdasági válság hatására sok helyütt fejfájást okoz az ilyen mó­don összegyűjtött hulladék feldol­gozása, tárolása. Nagyon elmarad­tunk ugyanakkor a háztartási hul­ladékok újrahasznosításában, pe­dig annak mintegy 30%-a szerves, zöld hulladék, tehát komposztálás­ra kiválóan alkalmas. A komposztálás kiinduló anyagai a ház körül és a háztartásban ter­melődő zöldhulladékok. Ezek bom­lanak le különböző makro- és mik­roorganizmusok segítségével. Utób­biak tevékenységét a számukra op­timális körülmények biztosításával szabályozhatjuk. A lebontásban szerepet játszó mikroorganizmusok élettevékenységükhöz elengedhe­tetlen oxigénszükségletüket a le­vegőből, vagy a szerves anyagok bontásából nyerik. A komposzt szellősebb részem, (ahol a levegő jól átjárja) korhadás indul meg, a levegőtől elzárt ned­vesebb részeken pedig rothadás. A lebomlás során mindkettő folyamat végbemegy, de szerencsésebb, ha a rothadást minél kisebb arányúra szorítjuk, már csak azért is, mert ez kifejezetten kellemetlen szagú. Hogyan komposztáljunk A komposztálást halmokban vagy arra alkalmas eszközök (gyorskomposztáló ládák, keretek) segítségévelvégezhetjük. Ezeket ál­lítsuk fel kertünk szélvédett, félár­nyékos részében úgy, hogy a láda alja érintkezzen a talajjal. Ezután már csak a komposzt barna és zöld hozzávalóit kell gyűjtenünk. A bar­na hozzávalók száraz, kemény, ma­gas széntartalmú anyagok. Ilyenek például a gallyak, száraz levelek vagy más növények. A zöld hulla­dékok friss, lágy, nedvdús, nitro­génben gazdag anyagok. Ilyen pél­dául a frissen vágott fű, de ide so­roljuk az ételmaradékokat, konyhai hulladékot is. Minél nagyobb a ha­lom, annál jobban tartja a nedves­séget, és annál gyorsabban bomlik le a tartalma. A folyamatot csont­liszt vagy kifejezetten erre a célra készített komposztadalék hozzá­adásával gyorsíthatjuk. Száraz időjárás esetén a halmot időnként meg kell öntözi, és meg kell keverni, hogy a nehezebben bomló részek evegőhöz jussanak. A kész, érett, felhasználásra alkalmas komposzt összeesik, barna színű és szagtalan. A végtermék így könnyen lapátolható, porhanyós, ideális esetben nem túl száraz, föld­szerű anyag lesz. Minőségét még tovább finomíthatjuk rostálással. Mi kerülhet a komposztálóba és ml nem? Kiválóan komposztálható a kerti és a konyhai hulladék, így a falevél, lenyírt vagy lekaszált fű, széna, szalma, ágak (bizonyos méret felett aprítva), gyomok, fűszernövények, valamint az ételmaradékok, zöld­ség és gyümölcsszármazékok, al­macsutka, hagymalevél, répaszé­lek, kenyér, tészta, magok, kávé- zacc, de a tojáshéj is jól hasznosul itt. Nagyszerűen komposztálható a tehéntől, kecskétől, disznótól, bir­kától, csirkétől, nyáltól származó trágya. Sokan nem tartják szeren­csésnek a dió és gesztenyefa levele­inek komposztálását. Ezeket is be- rétegezhetjük a halomba, csak szá­mítsunk arra, hogy a lebomlás ideje sokkal hosszabb lesz, de a belőlük lassan készülő komposzt nem ártal­mas kerti növényeinknek. A gyom­növények komposztálásával le­gyünk nagyon óvatosak, mert könnyen visszafertőzhetjük kertün­ket, ha gyommagvak, vagy szapo­rodásra alkalmas részek maradnak a komposztban. Olyan gyomnövé­nyeket, amelyeken már magot ne­veltek, inkább ne használjunk fel. Évelő gyomfajok föld alatti tarack­jainak az „újrahasznosításával” se próbálkozzunk, ezek még akkor is képesek regenerálódni, amikor már száraznak látszanak. Mennyi idő alatt lesz kész komposztunk? A komposztálás időtartama függ az időjárástól. A komposzthalmot előbb hetente, majd kéthetente ön­tözzük, hogy nedvességtartalma 40-60%-os legyen. A folyamat be­indulásakor az első szakasz a beve­zető szakasz, ami mindössze 1-2 napig tart. Ekkor a mikrobák gyors szaporodásba kezdenek, és el­kezdődik az alapanyag bemelege- dése. Ezt követi a felmelegedés időszaka, ami 2-3 hétig tart. A ha­lom belsejében a hőmérséklet akár 70 °C-ig is emelkedhet. Ekkor a bomlásra leginkább hajlamos ve- gyületeket fogyasztják el a mikro­szervezetek. Amikor e könnyen bontható vegyületek elfogynak, kezdetét veszi az átalakulási sza­kasz, ami közel egy hónapig tart. Ekkor bomlanak le a cellulóz és lig­nin tartalmú részek. A befejező, fázis 1-2 hónapot vesz igénybe, (ú) ÖSSZEFOGLALÓ Mostanában egyre kevesebb kertben adnak helyet a kelká­posztának, mondván, ha főzelé­ket .vagy levest akarnak belőle főzni, akkor megveszik. Pedig le­het vele próbálkozni, hiszen könnyebben elviseli a szárazsá­got, mint a fejes káposzta, és a hi­deget is jobban tűri. Ha kint ma­rad a szabadban, addig szedhet­jük, amíg mínusz tíz fok alá nem süllyed a hőmérséklet. Mérsékelten melegben, 15-20 fokban fejlődik szépen. A könnyen felmelegedő, jó vízgazdálkodású, tápanyagban és humuszban gaz­dag talajokat szereti. Legideáli­sabb számára a frissen megtrá­gyázott föld, majd később meghá­lálja a fej- és lombtrágyázást is. A palántákat magunk is felnevelhet­jük, melyeket korai termesztés esetén akár március végétől már kiültethetünk. Ha késő ősszel akarjuk szedni, ráérünk június­ban, másodnövényként telepíteni. Fontos a rendszeres kapálás és az öntözés, mert vízhiány következ­tében a levelek elvénülnek, rágó­sak lesznek. Mint a káposztaféléknek általá­ban, a kelkáposztának is többféle kártevője és betegsége van. Már palántakorban védekezni kell a palántadőlés, később a peronosz- póra, a levéltetvek és a káposzta­lepke hernyója ellen. Ha ezektől sikerül megvédeni, akkor saját termésű kelkáposztát szedhetünk, amikor a levelek még üdék. Egy egészséges zöldségről van szó, hi­szen táplálkozási értékét a benne levő szénhidrátok, az emészthető rostok, az ásványi sók, a Bl- és B2-vitaminok, valamint vastartal­ma, illetve íz- és zamatanyagai ad­ják. Van annyira értékes, mint a fejes káposzta, ráadásul a kelká­posztából készült ételeket a gyen­gébb gyomrúak is nyugodtabban fogyaszthatják, mert nincs annyi­ra átütő káposztaíze. (A kömény természetesen kell hozzá.) Hátránya, hogy kevésbé jól tá­rolható és savanyításra, tartósí­tásra nem alkalmas. Szabadban a földbe vermelve és betakarva jól átteleltethető, és pincében is el le­het tartani. Ehhez tövestül kell felszedni, hogy a pincében nyir­kos homokba nyomhassuk a gyö­kerét. (sz-d) Fotó: Somogyi Tibor Piaci árséta ||.; Pozsony Komárom Rimaszombat Zselíz Losonc Szepsi Kassa május 19-én május 19-én május 19-én május 19-én május 15-én május 19-én május 19-én sárgarépa 0,90 euró/kg 0,60-0,70 euró/cs 1 euró/cs 0,80 euró/kg 0,80 euró/kg 0,60 euró/kg 0,60-0,80 euró/cs petrezselyem 1,50-2 euró/kg 1 euró/cs 1 euró/cs 0,90 euró/kg 1,50 euró/kg 1 euró/kg 0,60-0,80 euró/cs burgonya 0,45-1 euró/kg 0,30-0,45 euró/kg 0,95 euró/kg 0,50 euró/kg 0,28-0,35-1,70 euró/kg 0,40-0,80 euró/kg 0,80-0,90 euró/kg tojás 0,13euró/db 0,12-0,13 euró/db 0,11 euró/db 0,12 euró/db 0,10-0,12 euró/db 0,11 euró/db 0,10 euró/kg zeller 1,35 euró/kg 0,35 euró/cs 1,20 euró/kg 0,50 euró/db 0,70-1,30 euró/kg 1 euró/kg 0,85 euró/kg paprika 2,80-3,50 euró/kg 0,30-0,40 euró/db 3,90 euró/kg 0,30-0,50 euró/db 2,50-3,50 euró/kg 3,10 euró/kg 2,30-2,75 euró/kg paradicsom 2-3 euró/kg 1,90-2,30 euró/kg 2,90 euró/kg 2,80 euró/kg 2,50-3 euró/kg 2,70 euró/kg 1,60-2,59 euró/kg dióbél/mák 6/6 euró/kg 5/4 euró/kg 4/3,30 euró/kg 4/3,50 euró/kg x/3 euró/kg 4/x euró/kg 3-4/x euró/kg kel/fejes saláta 1,30 euró/kg/0,50 e/db 0,90 euró/0,25 e/db 1,20/0,70 euró/db x/0,40 euró/db 1,50-2 euró/kg/0,50 e/db 1,50 euró/kg/0,55 e/db 0,80 euró/kg/0,50/db j> alma/körte 0,50-1,50/1,50 euró/kg 0,80/x/euró/kg 0,70-0,95/1,80 euró/kg 0,80/x euró/kg 0,50-2/x/kg 0,80/x euró/kg 0,40-0,80/1,15 e/kg retek/új hagyma 0,50/0,50 euró/csomó 0,30/0,30 euró/cs 0,60/0,35 euró/csomó 0,30/0,30/euró/csomó 0,40-0,50/0,40-0,50 e/csomó 0,80/0,50 euró/cs 0,40-0,50/0,40-0,50 e/cs karfiol/karalábé 1,40/0,40 euró/db 1-1,40/0,25-0,30 euró/db 1,30-1,50/0,60 euró/db x/0,50 euró/db 1,80/0,50-0,70 euró/kg 1,90/0,55 euró/db 1,30 e/db/0,40-0,60 euró/kg káposzta 0,50 euró/kg 0,80 euró/kg 0,30 euró/kg X 0,60 euró/kg 0,60 euró/kg 0,80 e/kg/ savanyú káposzta/méz 1/3-5 euró/kg x/3,50-4 euró/kg ^0J55/ x/4 euró/kg 0,85/x euró/kg 0,75/4 euró/kg 0,69/4-7 euró/kg Még kapható a Vasárnap LEGÚJABB SZAMA (y VasárnapLéleJc A tartalomból: • Hogyan álljunk ki magunkért? • Rákos gyermek anyját nem alkalmazzák? • Hogy lehetünk karcsúbbak fogyás nélkül? • De ki megy ma pszichológushoz? i sarnup*“-“" j Micsoda VASÁRNAP!

Next

/
Oldalképek
Tartalom