Új Szó, 2010. május (63. évfolyam, 100-123. szám)
2010-05-17 / 111. szám, hétfő
8 Gazdaság és fogyasztók - hirdetés ÚJ SZÓ 2010. MÁJUS 17. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Már nincs pénz kazánvásárlásra Pozsony. A kondenzációs gázkazánok vásárlásához a Szlovák Gázművek (SPP) által nyújtott támogatás nyolc hét alatt elfogyott - nyilatkozta Ondrej Šebesta, az SPP szóvivője. Az 568 ezer eurós támogatás 1847 kazán vásárlásához volt elegendő, miközben a támogatásra 2136-an tartottak igényt. Az SPP azoknak, akik március 22. után vásároltak 30 kW-nál kisebb teljesítményű kazánt, a beszerzési ár 20%-ával, legfeljebb 400 euróval járult hozzá a vásárláshoz. Jelenleg egy kazánt átlagosan 1700 euróért vehetünk meg. (SITA) Aligha fizetnek a görögök Berlin. A legnagyobb német kereskedelmi bank főnöke, Josef Ackermann nem hiszi, hogy az európai kormányok és a Nemzetközi Valutaalap valaha is viszontlátja a Görögországnak nyújtott segélyhitel minden egyes centjét. A Deutsche Bank főnöke szerint a hitelek visszafizetéséhez ugyanis a görög lakosságnak hihetetlen erőfeszítéseket kellene felvállalnia. Ackermann ennek dacára úgy látja, nincs alternatívája a hitel- nyújtásnak. Ha ugyanis Görögország bedőlne, akkor más eu- rózóna-tagállamokat is magával rántana. (m) Lakástakarék-piac: egyre több hitel Pozsony. A három hazai lakástakarékpénztár az idei első negyedévben 59,5 ezer új szerződést kötött az ügyfeleivel. A piacvezető továbbra is az Első Lakástakarékpénztár 47,2 ezer •szerződéssel, ami azonban a múlt év első három hónapjához képest 20,5%-os visszaesésnek számít. Alig 1%-kal 3,1 ezerre esett vissza a ČSOB Lakás-takarékpénztár által megkötött szerződések száma is, míg a Wüstenrot 6,4%-kal több, összesen 9,2 ezer szerződést kötött. A lakás-takarékpénztárak az első negyedévben együttesen 6,3 ezer hitelt és áthidaló hitelt folyósítottak, (s) Már valamivel több tejet iszunk Pozsony. A Fedezd fel a tejet elnevezésű országos kampány másfél év elteltével meghozta gyümölcsét - Szlovákiában megállt a tejfogyasztás csökkenése, sőt 2009-ben 154,6 kg-ra nőtt (2008-ban 153 kg volt) - közölte Zuzana Nouzovská, a Szlovák Tejtermelők Szövetségének főtitkára. Holnap van a tej világnapja, ennek alkalmából több megyeszékhelyen tejnapot tartanak. A javulás ellenére még nem lehetünk elégedettek, hiszen az EU-ban évente átlagosan egy fő 250 kg tejterméket fogyaszt, ilyen szinten utoljára 1989-ben voltunk, (só) MAI VALUTAARF0LYAM0K AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8571 Lengyel zloty 3,9858 Cseh korona 25,465 Magyar forint 276,13 Horvát kuna 7,2550 Román lei 4,1845 Japán jen 115,55 Svájci frank 1,4020 Kanadai dollár 1,2832 USA-dollár 1,2492 _____________ VETEL - E LADAS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,28-1,21 26,26-24,73 289,29-264,37 OTP Bank 1,28-1,21 26,22-24,74 285,02-268,61 Postabank 1,29-1,20 26,35-24,57Szí. Takarékpénztár 1,29-1,20 26,13-24,68 289,13-264,23 Tatra bankaDexia banka 1,28-1,22 26,13-24,80 283,31-268,95 Általános Hitelbank 1,28-1,21 26,16-24,71 289,19-264,29 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Hogy munkát szerezzenek maguknak, kénytelenek engedni a cégek és a nagyvállalkozók nyomásának Hátrányban a hazai kisiparosok A kisiparosok számára sok esetben megfizethetetlenek a jogi szolgáltatások, amit a nagyobb vállalatok megfélemlítésként használnak fel velük szemben (Pavol Funtál felvétele) Pozsony. Tavaly 387 ezer kisiparos volt Szlovákiában, és idén is nagy az érdeklődés a vállalkozói engedélyek kiváltása iránt. A gazdasági válság gerjesztette elbocsátási hullám miatt egyre több az állástalan, akik közül sokan kisiparosként próbálnak megjövedelemhez jutni. Szakmai érdekképviseletük szerint azonban továbbra is rendkívül hátrányos helyzetben vannak a nagyobb cégekkel szemben. SUSLABÉLA Június elsején lép hatályba az a jogszabály, amely szerint, aki kisiparos szeretne lenni, annak a megfelelő szakmai átképzést követően legalább fél évig munkaviszonyban kell lennie egy cégnél, ahol a kiválasztott szakmáját végzi. Persze, akik erre adják a fejüket, többnyire tisztában vannak azzal, hogy milyenek a követelmények és az elvárások az iparosokkal szemben. Stanislav Čižmárik, a Szlovák Kisiparosok Szövetségének az elnöke szerint az iparosok és a kisvállalkozók egyértelműen hátrányos helyzetben vannak a nagyobb üzemekkel és a nagyvállalkozókkal szemben. Például szinte megfizethetetlenek számukra a jogi szolgáltatások, s ezt a tényt a nagyobb vállalatok sok esetben riogatásként és megfélemlítésként használják fel a kisiparosokkal szemben. „A pszichikai nyomás tényezői közül megemlíteném, hogy a nagyvállalatok a kisiparosok által nyújtott áruk és szolgáltatások kifizetésénél akár 300 napos fizetési határidőt is szabnak, vagyis hónapokba telhet, míg a kisiparos pénzhez jut” - nyilatkozta Čižmárik, aki szerint a kisiparos, hogy egyáltalán munkát szerezzen saját maga és alkalmazottai számára, kénytelen engedni a nagyok nyomásának. A jogszabályokat szerinte ezekben az esetekben egyértelműen tisztázni kellene, hiszen a nagyobb cégek sok esetben egész vállalkozásuk anyagi terheit a kisiparosokra hárítják. A szakmai szövetségek ugyanakkor csak korlátolt esetekben tudnak segíteni, mert személyi állományuk igencsak szerény, hiszen többnyire önkéntes alapon működnek. Čižmárik szerint igazságtalan, hogy míg a kisiparosok és kisvállalkozók az állam termeléséből több tíz százalékban veszik ki a részüket, a vállalkozói környezetben nincsenek megteremtve számukra azok a feltételek, mint amilyeneket a nagyobb vállalatok magukéinak mondhatnak. „Hiányzik az egyenlőség, az egyenjogúság ezen a területen. Ezt a hiányosságot egyértelműen mihamarabb orvosolnia kellene az államnak, ráadásul a feketemunka is igazságtalan vállalkozói feltételeket teremt” - vallja az iparosok szövetségének az elnöke. Ez utóbbi problémára már jó ideje figyelmeztetnek, azzal érvelve, hogy az a kisiparos, aki rendesen befizeti az államnak az adót, hátrányos helyzetben van a feketemunkással szemben, aki szerződés nélkül dolgozik, tehát nem hivatalosan, vagy pedig a keresetének a felét azonnal kézhez kapja, hivatalos kimutatás nélkül. A kisiparosok hátránya a nagyokkal szemben tehát főképpen az, hogy saját vagyonukkal, illetve családjuk vagyonával kezeskednek mindenért. Ha pedig elvégzik a vállalt munkát, a szolgáltatást igénylők zsarolhatják őket azzal, hogy nem fizetnek nekik. Mit tehet a kisiparos ilyen esetekben? „Fontosnak tartom, hogy a kisiparos mindig legyen tisztában a vállalkozói jogszabályokkal, ismerje a kötelességeit és jogait is. Ez azért is felettébb fontos, mert a kisiparosok általában sok mindent maguk végeznek el, hiszen nem alkalmazhatnak a különböző tevékenységek mindegyikére embereket” - mondta el a szövetség elnöke. Tudniuk kell például, hogy mint vállalkozók veszítenek az alkalmazottaknak járó előnyökből. Azzal is tisztában kell lenniük, hogy betegszabadságuk első tíz napját saját maguk térítik, s csak azt követően igényelhetik a táppénzt a Szociális Biztosítótól. Čižmárik szerint a nyugati példát kellene követnünk. Ott több évtizede működnek szakmai társaságok kötelező alapon, anyagi önállóságot élvezve. Szlovákiában azonban korábban törvényes úton megszüntették a kötelező tagságot a céhekben. Szerencsésnek mondhatják magukat azok a takarékoskodók, akik az elmúlt hetekben nem estek pánikba A görögországi válság hatása a kisbefektetőkre HORBUIÁK ZSOLT Pozsony. A görög válság rég nem látott módon borzolta fel a politikai és a tőkepiaci kedélyeket. Annak ellenére, hogy a veszélye már ősz óta a levegőben lógott, a mostani tőkepiaci turbulencia igen rövid ideig tartott. Olyan rövid ideig, hogy a kisbefektetőknek nem is volt idejük reagálni rá, pedig a zuhanás rendkívül meredek volt. Ahogy az lenni szokott, mindezt nem csak a rosszul gazdálkodó országok érezték meg, hanem azok is, amelyeket a tőkepiacok még ma is a feltörekvő gazdaságok közé sorolnak, vagyis Magyarország, Lengyelország és Csehország. Épp ezen államok valutái estek az euróhoz képest a legnagyobb mértékben. Az esés egy héten belül 4%-os volt, ami éves szinten nagyjából 200%-osnak felel meg. Mindez leginkább Magyarországon okozott riadalmat, mivel ott a lakosság jelentős része devizában adósodott el. Azok a megtakarítók, akik most nem estek pánikba, vagy nem nézték meg befektetési alapjuk aktuális értékét, szerencsésnek mondhatják magukat. Az említett 4%-os esés a visegrádi országok állampapírjaiba fektető kötvényalapokra vonatkozik, a részvényalapok kétszer-három- szor mélyebbre jutottak. A kérdésre, hogy ilyen esetekben mit tehetnek a kisbefektetők, rendkívül nehéz válaszolni. A pánik és a kapkodás elkerülése azonban mindig jó megoldás. Amikor már a mélyponton vannak az árak - és a közvélemény általában mindig csak az utolsó fázist érzékeli - már késő kiszállni. Az igazán hasznot hozó megoldás a vásárlás lett volna. A hullámvölgy utáni emelkedés a budapesti BUX- nál most hozta meg az eddigi emelkedési rekordot: 15%-ot egy nap alatt. Most már ugyan könnyű okosnak lenni, de azért számítani lehetett rá, hogy az Európai Unió nem fogja hagyni Görögországot elsüllyedni. Tanulságként nem árt megjegyezni, hogy hasonló kilengésekre a jövőben is számítani lehet. Újfent megismételhetjük a már jól ismert alaptételt: a befektetés kockázattal jár. Aki ezt nem hajlandó vállalni, tartsa a pénzét bankbetétekben. FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS EGYENLŐ ESELYT MINDEN RÉGIÓNAK A SIKER ZALOGA Simon ZSOlt, aletnök i, a párt elnöke MOST HID az együttműködés pártja - strana spolupráce Csináljuk jobban RE1010272