Új Szó, 2010. május (63. évfolyam, 100-123. szám)

2010-05-17 / 111. szám, hétfő

8 Gazdaság és fogyasztók - hirdetés ÚJ SZÓ 2010. MÁJUS 17. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Már nincs pénz kazánvásárlásra Pozsony. A kondenzációs gázkazánok vásárlásához a Szlovák Gázművek (SPP) által nyújtott támogatás nyolc hét alatt elfogyott - nyilatkozta Ondrej Šebesta, az SPP szóvivő­je. Az 568 ezer eurós támogatás 1847 kazán vásárlásához volt elegendő, miközben a támoga­tásra 2136-an tartottak igényt. Az SPP azoknak, akik március 22. után vásároltak 30 kW-nál kisebb teljesítményű kazánt, a beszerzési ár 20%-ával, legfel­jebb 400 euróval járult hozzá a vásárláshoz. Jelenleg egy ka­zánt átlagosan 1700 euróért ve­hetünk meg. (SITA) Aligha fizetnek a görögök Berlin. A legnagyobb német kereskedelmi bank főnöke, Josef Ackermann nem hiszi, hogy az európai kormányok és a Nemzetközi Valutaalap valaha is viszontlátja a Görögország­nak nyújtott segélyhitel minden egyes centjét. A Deutsche Bank főnöke szerint a hitelek visszafi­zetéséhez ugyanis a görög la­kosságnak hihetetlen erőfeszí­téseket kellene felvállalnia. Ac­kermann ennek dacára úgy lát­ja, nincs alternatívája a hitel- nyújtásnak. Ha ugyanis Görög­ország bedőlne, akkor más eu- rózóna-tagállamokat is magá­val rántana. (m) Lakástakarék-piac: egyre több hitel Pozsony. A három hazai lakás­takarékpénztár az idei első ne­gyedévben 59,5 ezer új szerző­dést kötött az ügyfeleivel. A piac­vezető továbbra is az Első Lakás­takarékpénztár 47,2 ezer •szer­ződéssel, ami azonban a múlt év első három hónapjához képest 20,5%-os visszaesésnek számít. Alig 1%-kal 3,1 ezerre esett vissza a ČSOB Lakás-takarék­pénztár által megkötött szerző­dések száma is, míg a Wüstenrot 6,4%-kal több, összesen 9,2 ezer szerződést kötött. A lakás-taka­rékpénztárak az első negyedév­ben együttesen 6,3 ezer hitelt és áthidaló hitelt folyósítottak, (s) Már valamivel több tejet iszunk Pozsony. A Fedezd fel a tejet elnevezésű országos kampány másfél év elteltével meghozta gyümölcsét - Szlovákiában megállt a tejfogyasztás csökke­nése, sőt 2009-ben 154,6 kg-ra nőtt (2008-ban 153 kg volt) - közölte Zuzana Nouzovská, a Szlovák Tejtermelők Szövetsé­gének főtitkára. Holnap van a tej világnapja, ennek alkalmából több megyeszékhelyen tejnapot tartanak. A javulás ellenére még nem lehetünk elégedettek, hi­szen az EU-ban évente átlagosan egy fő 250 kg tejterméket fo­gyaszt, ilyen szinten utoljára 1989-ben voltunk, (só) MAI VALUTAARF0LYAM0K AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8571 Lengyel zloty 3,9858 Cseh korona 25,465 Magyar forint 276,13 Horvát kuna 7,2550 Román lei 4,1845 Japán jen 115,55 Svájci frank 1,4020 Kanadai dollár 1,2832 USA-dollár 1,2492 _____________ VETEL - E LADAS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,28-1,21 26,26-24,73 289,29-264,37 OTP Bank 1,28-1,21 26,22-24,74 285,02-268,61 Postabank 1,29-1,20 26,35-24,57­Szí. Takarékpénztár 1,29-1,20 26,13-24,68 289,13-264,23 Tatra banka­­­Dexia banka 1,28-1,22 26,13-24,80 283,31-268,95 Általános Hitelbank 1,28-1,21 26,16-24,71 289,19-264,29 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Hogy munkát szerezzenek maguknak, kénytelenek engedni a cégek és a nagyvállalkozók nyomásának Hátrányban a hazai kisiparosok A kisiparosok számára sok esetben megfizethetetlenek a jogi szolgáltatá­sok, amit a nagyobb vállalatok megfélemlítésként használnak fel velük szemben (Pavol Funtál felvétele) Pozsony. Tavaly 387 ezer kis­iparos volt Szlovákiában, és idén is nagy az érdeklődés a vállalkozói engedélyek ki­váltása iránt. A gazdasági válság gerjesztette elbocsá­tási hullám miatt egyre több az állástalan, akik közül so­kan kisiparosként próbálnak megjövedelemhez jutni. Szakmai érdekképviseletük szerint azonban továbbra is rendkívül hátrányos hely­zetben vannak a nagyobb cégekkel szemben. SUSLABÉLA Június elsején lép hatályba az a jogszabály, amely szerint, aki kis­iparos szeretne lenni, annak a megfelelő szakmai átképzést kö­vetően legalább fél évig munkavi­szonyban kell lennie egy cégnél, ahol a kiválasztott szakmáját vég­zi. Persze, akik erre adják a fejü­ket, többnyire tisztában vannak azzal, hogy milyenek a követel­mények és az elvárások az iparo­sokkal szemben. Stanislav Čižmárik, a Szlovák Kisiparosok Szövetségének az elnöke szerint az iparosok és a kisvállalkozók egyértelműen hátrányos helyzet­ben vannak a nagyobb üzemekkel és a nagyvállalkozókkal szemben. Például szinte megfizethetetlenek számukra a jogi szolgáltatások, s ezt a tényt a nagyobb vállalatok sok esetben riogatásként és meg­félemlítésként használják fel a kis­iparosokkal szemben. „A pszichikai nyomás tényezői közül megemlíteném, hogy a nagyvállalatok a kisiparosok által nyújtott áruk és szolgáltatások ki­fizetésénél akár 300 napos fizetési határidőt is szabnak, vagyis hóna­pokba telhet, míg a kisiparos pénzhez jut” - nyilatkozta Čižmárik, aki szerint a kisiparos, hogy egyáltalán munkát szerezzen saját maga és alkalmazottai szá­mára, kénytelen engedni a nagyok nyomásának. A jogszabályokat szerinte ezekben az esetekben egyértelműen tisztázni kellene, hi­szen a nagyobb cégek sok esetben egész vállalkozásuk anyagi terheit a kisiparosokra hárítják. A szakmai szövetségek ugyan­akkor csak korlátolt esetekben tudnak segíteni, mert személyi ál­lományuk igencsak szerény, hi­szen többnyire önkéntes alapon működnek. Čižmárik szerint igaz­ságtalan, hogy míg a kisiparosok és kisvállalkozók az állam terme­léséből több tíz százalékban veszik ki a részüket, a vállalkozói környe­zetben nincsenek megteremtve számukra azok a feltételek, mint amilyeneket a nagyobb vállalatok magukéinak mondhatnak. „Hi­ányzik az egyenlőség, az egyenjo­gúság ezen a területen. Ezt a hiá­nyosságot egyértelműen mihama­rabb orvosolnia kellene az állam­nak, ráadásul a feketemunka is igazságtalan vállalkozói feltétele­ket teremt” - vallja az iparosok szövetségének az elnöke. Ez utób­bi problémára már jó ideje figyel­meztetnek, azzal érvelve, hogy az a kisiparos, aki rendesen befizeti az államnak az adót, hátrányos helyzetben van a feketemunkással szemben, aki szerződés nélkül dolgozik, tehát nem hivatalosan, vagy pedig a keresetének a felét azonnal kézhez kapja, hivatalos kimutatás nélkül. A kisiparosok hátránya a na­gyokkal szemben tehát főképpen az, hogy saját vagyonukkal, illetve családjuk vagyonával kezesked­nek mindenért. Ha pedig elvégzik a vállalt munkát, a szolgáltatást igénylők zsarolhatják őket azzal, hogy nem fizetnek nekik. Mit te­het a kisiparos ilyen esetekben? „Fontosnak tartom, hogy a kisipa­ros mindig legyen tisztában a vál­lalkozói jogszabályokkal, ismerje a kötelességeit és jogait is. Ez azért is felettébb fontos, mert a kisiparosok általában sok min­dent maguk végeznek el, hiszen nem alkalmazhatnak a különböző tevékenységek mindegyikére embereket” - mondta el a szövet­ség elnöke. Tudniuk kell például, hogy mint vállalkozók veszítenek az alkalmazottaknak járó elő­nyökből. Azzal is tisztában kell lenniük, hogy betegszabadságuk első tíz napját saját maguk térítik, s csak azt követően igényelhetik a táppénzt a Szociális Biztosítótól. Čižmárik szerint a nyugati példát kellene követnünk. Ott több évti­zede működnek szakmai társasá­gok kötelező alapon, anyagi önál­lóságot élvezve. Szlovákiában azonban korábban törvényes úton megszüntették a kötelező tagsá­got a céhekben. Szerencsésnek mondhatják magukat azok a takarékoskodók, akik az elmúlt hetekben nem estek pánikba A görögországi válság hatása a kisbefektetőkre HORBUIÁK ZSOLT Pozsony. A görög válság rég nem látott módon borzolta fel a politikai és a tőkepiaci kedélye­ket. Annak ellenére, hogy a veszé­lye már ősz óta a levegőben ló­gott, a mostani tőkepiaci turbu­lencia igen rövid ideig tartott. Olyan rövid ideig, hogy a kisbe­fektetőknek nem is volt idejük re­agálni rá, pedig a zuhanás rendkí­vül meredek volt. Ahogy az lenni szokott, mindezt nem csak a rosszul gazdálkodó országok érezték meg, hanem azok is, ame­lyeket a tőkepiacok még ma is a feltörekvő gazdaságok közé so­rolnak, vagyis Magyarország, Lengyelország és Csehország. Épp ezen államok valutái estek az eu­róhoz képest a legnagyobb mér­tékben. Az esés egy héten belül 4%-os volt, ami éves szinten nagy­jából 200%-osnak felel meg. Mindez leginkább Magyarorszá­gon okozott riadalmat, mivel ott a lakosság jelentős része devizában adósodott el. Azok a megtakarí­tók, akik most nem estek pánikba, vagy nem nézték meg befektetési alapjuk aktuális értékét, szeren­csésnek mondhatják magukat. Az említett 4%-os esés a visegrádi or­szágok állampapírjaiba fektető kötvényalapokra vonatkozik, a részvényalapok kétszer-három- szor mélyebbre jutottak. A kérdésre, hogy ilyen esetek­ben mit tehetnek a kisbefektetők, rendkívül nehéz válaszolni. A pá­nik és a kapkodás elkerülése azonban mindig jó megoldás. Amikor már a mélyponton vannak az árak - és a közvélemény általá­ban mindig csak az utolsó fázist érzékeli - már késő kiszállni. Az igazán hasznot hozó megoldás a vásárlás lett volna. A hullámvölgy utáni emelkedés a budapesti BUX- nál most hozta meg az eddigi emelkedési rekordot: 15%-ot egy nap alatt. Most már ugyan könnyű okosnak lenni, de azért számítani lehetett rá, hogy az Európai Unió nem fogja hagyni Görögországot elsüllyedni. Tanulságként nem árt megjegyezni, hogy hasonló kilen­gésekre a jövőben is számítani le­het. Újfent megismételhetjük a már jól ismert alaptételt: a befek­tetés kockázattal jár. Aki ezt nem hajlandó vállalni, tartsa a pénzét bankbetétekben. FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS EGYENLŐ ESELYT MINDEN RÉGIÓNAK A SIKER ZALOGA Simon ZSOlt, aletnök i, a párt elnöke MOST HID az együttműködés pártja - strana spolupráce Csináljuk jobban RE1010272

Next

/
Oldalképek
Tartalom