Új Szó, 2010. május (63. évfolyam, 100-123. szám)
2010-05-14 / 109. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. MÁJUS 14. Vélemény és háttér 7 TALLÓZÓ mm*. MAGYARNEMZET Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megvizsgálja mind a Gyurcsány-, mind a Bajnai- kormány minisztereinek, államtitkárainak, szakállamtitkárainak és hozzátartozóik vagyongyarapodását - írta a Magyar Nemzet. Az ÁSZ főtitkárhelyettese, So- mogyvári István az eljárásokról elmondta, az érintett állami vezetőknek megbízatásuk kezdetekor és végén is vagyonnyilatkozatot kell tenniük. Az ÁSZ ezeket a dokumentumokat veti egybe, s ha kiderül, hogy valamely kormánytag vagy államtitkár vagyona a tisztségének ideje alatt gyarapodott, felkéri az adóhatóságot, hogy az illető ellen folytasson le vagyonosodási vizsgálatot, (mti) Ki kell találnunk, hogy ezeknek a magukat komoly politikusoknak tekintő embereknek mi a valódi céljuk Összeesküvés-elmélet Elvis Presley él, az ember sohasemjárt a Holdon, a szeptember 11-ei New York-i terrortámadást az amerikai kormány szervezte - csak néhány a világ legismertebb összeesküvés-elméleteiből, azonban ebből is látszik, hogy a pálmát ezek esetében is az amerikaiak viszik el. MOLNÁR IVÁN Nem kell szégyenkezniük azonban a szlovákoknak sem, amióta a kormány kitalálta, hogy Maiina Hedvig önmagát verte meg, olyan tromf van a kezükben, amivel jó eséllyel konkurálnak az amerikaiakkal is. Csak mi, szlovákiai magyarok maradunk már el megint a világtól. Épp ezért itt az ideje, hogy mi is kidolgozzunk legalább egy összeesküvés-elméletet, amelyben mindannyian hihetnénk, és amely tovább erősítené az összetartozásunkat. A recept egyszerű: az összeesküvés-elmélet a szótár szerint olyan széles körben elterjedt álláspont, amely feltételezi, hogy részben vagy egészében indokolatlannak látszó események mögött egy jól körülhatárolható csoport áll, és ez a közvélemény félretájékoztatásával a saját érdekeit próbálja meg érvényesíteni. Élőször is egy részben, vagy egészében indokolatlannak látszó eseményt kell találnunk. Erre keresve sem találhatnánkjobb példát a magyar állampolgársági törvény módosításával kapcsolatos legújabb eseményeknél. Látszólag indokolatlan ugyanis, hogy a szomszéd országokban élő magyarok kettős állampolgárságát lehetővé tevő törvény módosítását a Fidesz sebtében, már a magyar parlament mai alakuló ülésén a törvényhozás elé terjeszti, ugyanilyen indokolatlan volt Martonyi János leendő magyar külügyminiszter szerdai szlovákiai látogatása, és természetesen látszólag indokolatlan volt Robert Fico ezzel kapcsolatos tegnapi hisztérikus rémhírterjesztése is. Látszólag. Itt jön azonban az összeesküvés-elmélet lényegi része. Ha látszólag teljesen indokolatlan eseményekről van szó, ki kell találnunk, hogy ezeknek a magukat komoly politikusoknak tekintő embereknek mi a valódi céljuk. Robert Fico szerint ugyan Szlovákia szuverenitását védik azzal, ha keményen szembe- szállnak a magyar állampolgársági törvénnyel, mi összeesküvéshívők azonban tudjuk, hogy Fico az agresszív kirohanásaival a szlovák választók kegyeit próbálja megnyerni, ami mostanában egyre nehezebben megy neki.'A leköszönő magyar külügyminiszter, Balázs Péter már tegnap jelezte: szerinte Robert Fico kormányfőnek szüksége van arra, hogy elterelje a figyelmet Görögország anyagi kisegítéséről, és ehhez jó téma a magyar állampolgárság ügye. Ezzel talán meg is lennénk az összeesküvés-elmélet szlovák részével. Mi érdeke van azonban a Fidesznek abban, hogy a szlovákiai választások előtt kiéleződjön a magyar-szlovák viszony? A kérdésre Martonyi János adta meg a választ szerdai pozsonyi látogatásán, amelyen elmondta: a Fidesz érdeke, hogy a határon túli magyar pártok minél jobb eredményt érjenek el a választásokon, a Fidesz pedig jelenleg az MKP-t tekinti a szlovákiai magyarság egyedüli legitim képviselőjének. Kinek hozhat választókat a szlovák-magyar viszony elmérgesedése? A szlovákok és magyarok egy párton belüli együttműködését valló Hídnak, vagy a magyar nemzeti érdekeket akár hullahegyek árán is érvényesítő Fidesz szlovákiai magyar testvérpártjának? Kis Kárpát-medencei összeesküvés-elméletünk lényege így az lehetne, hogy Orbán Viktor nem hazudott, amikor azt állította: a magyar parlamenti választások után új alapokra helyezi a szlovák-magyar kapcsolatokat. Az elmúlt órák eseményei is bebizonyították, hogy a Fidesz és a Smer máris egy hullámhosszon vannak, és képesek a kölcsönös együttműködésre, ha az érdekeik úgy kívánják. Ne feledjük persze, hogy mindez csak egy összeesküvés-elmélet, hiszen a Smer, a Fidesz és az MKP politikusai valójában egytől egyig derék emberek, akik nyílt lapokkal játszanak, és csakis a legjobbat akarják nekünk. GLOSSZA rwpr'íQiiiiin'r ííhí iHimMTimnTi Tíimmffn:r"iT'Tiír~t :i'mnninrTff"~^iiiTiTiriiriiiiiMniriri~iri rTiHT*íi'TnrniiifinTTiriTi~ir T'^fiHiiimr .... irrffiiiwmnTini mmr—iiT- nnTrniTri mn itibitti' '"Tttti riiT——iíithií ti niínTTií!i^irriiMWwrnirriTfmry|fifflwiiiwwwifMii|fffWimiq*B8M^ Fico fenyegetőzése KÖVESDl KÁROLY Martonyi János leendő magyar külügyminiszter tegnapelőtt Pozsonyban közölte szlovák kollégájával, az alakuló magyar parlament törvényt készül elfogadni a magyar állampolgárságról. A válasz nem soká váratott magára. Robert Fico szinte azonnal bejelentette, visszarendelték a budapesti szlovák nagykövetet, összeül a szlovák kormány, és elkészítik a gyors választ erre a „példa nélküli támadásra”. Ismételjük el: a magyar törvényhozás e „példa nélküli támadása” egyáltalán nem példa nélküli, megtették ezt vagy tizennyolc éve a horvátok, később a szerbek és a románok (az Európai Unión kívül élő mol- dáv románoknak kínálva esélyt), de - érdekes módon - a külföldön élő szlovákok is kérhetik a szlovák állampolgárságot. Az Európai Unió szinte valamennyi tagországában érvényben van ez a gyakorlat. Tehát semmi új a nap alatt. Robert Fico (leköszönő) kormányfőt ebben a kérdésben csak az zavarhatja, hogy a Szlovákiában élő magyarok tömegével igénylik majd a magyar állampolgárságot, ami megrendítheti az asszimiláció örvendetesen előrehaladott folyamatát. Vagyis Fico logikája szerint Európa valamennyi népét megilleti az a jog, amit a Szlovákiai magyaroknak (akik, ezt is ismételjük el: nem bevándorlók) nem szabad megadni. De jure. Gondolja a jogász Robert Fico. Aki tudhatná, hogy az állampolgárság megadása annak az országnak az ügye, amelyik adja, és az szabja hozzá a feltételeket is, kinek és milyen alapon jár. Fico ugyanakkor elég kényelmetlen helyzetbe került. Elsöprő választási győzelmét két dolog veszélyezteti: koalíciós partnereinek svindlijein túl a görög kölcsön és a magyar állampolgárság ügye. Az elsőben is verte az asztalt néhány napig, aztán szokás szerint meghátrált. A második keményebb dió. Ráadásul a sikerélmény legkisebb esélyével sem kecsegtet. Ha nem veri az asztalt, puhaságával, ha később meghátrálni kényszerül, hitel- vesztéssel veszíthet szavazatokat. Az általa emlegetett szlovák-magyar alapszerződéssel érvelni nem túl szerencsés, azt már Szlovákia többszörösen megsértette. Ráadásul ezt a szerződést felülírják az uniós törvények. Bár Fico a Fideszre mutogat (ugye, memmontam!), eszköztárában marad a szlovákiai magyarok megfélemlítése. Ami szintén komoly buktatókat rejt magában. Egyrészt a szlovákiai magyarok, bár szlovák állampolgárok, nem képezik a szlovák állam tulajdonát (végképp nem a Smerét vagy a Ficóét), másrészt attól, hogy valakinek két útlevél van a zsebében, még nyugodtan dolgozhat az állami hivatalokban. A többi maszlagolás és fóbia. A személyre szóló fenyegetésekés retorziók pedig csak úgy érvényesülhetnek, ha Szlovákia titkosszolgálati úton próbálja megszerezni a magyar állampolgárságot kérő szlovákiai polgárok listáját. Ez pedig valóban veszélyes játék lenne, amit Fico sem gondolhat komolyan. Ismétlem: a látszólag a Fidesznek címzett fenyegetés nekünk szól: hátha ki lehet csikarni egy érdek- telenségi kudarccal a 2005-ben elfuserált népszavazás második felvonását. KGWINTái A múltat végképp eltörölni LOVÁSZ ATTILA Húsz éve folyik a vita arról, mi legyen az ügynöklistákkal, a kommunista diktatúra erőszakszervezetének oly sok áldozatával, együttműködőjével és együttműködő-áldozatával, mert ilyen is van. Vértelenül bukott meg a kommunizmus, ezért talán sok olyan kérdés maradt nyitott, amelyet egy forradalmi, erőszakos átalakulás magától megoldott volna - bár a világháborúk utáni történetek sem mindig igazolják e feltevést. A posztkommunista államokban különböző modelleket találtak ki arra, miként nézzenek szembe a huszadik század negyven kommunista évével. A Stasi levéltárait és múltját kutató német modell sok mindenben volt példa a szlovák vagy a cseh szabályozásra nézve. A magyar szabályozás semmilyen maradt, mint a román is. A lengyeleknél a konzervatív vonalat képviselő kormányzatok támogatták nagyon a szembenézést és önreflexiót, de egyéb politikai kérdésekben nem feltétlenül voltak szimpatikusak. A szlovák megoldás tíz évvel a rendszerváltás után született, politikai szorgalmazója az azóta elhunyt Ján Langoš volt, akinek javaslatára, a Dzurinda-kormány koalíciójának szavazataival megalakult a Nemzeti Emlékezet Intézete (UPN). A „feltárni, kutatni, s amit lehet, közölni” elve alapján működött, nem a büntetés, az ítélkezés szándékával. A társadalom nem nagyon tudott mit kezdeni vele. A magyar társadalomnak meg sem adatott, hogy valamit kezdjen a kérdéssel. Húsz év alatt a német vagy a szlovák modellhez még csak közelítőt sem vezetett be, s ennek a posztkádári társadalom látja kárát - az árát még csak most fogja megfizetni. A cseh törvényhozás a szlovákhoz hasonló modellben a totalitárius rendszerek kutatására hozott létre intézményt - tehát nemcsak a kommunista diktatúra, hanem az előző elnyomó rendszer tanulmányozására, kutatására is. A náci megszállás idejét sem dolgozta fel a társadalom, ki tudja, hány nyilasból lett jó ávós, mennyivel több partizán volt 1960-ban, mint 1943-ban... A múlttal való szembenézés helyett a múltban élünk. Ezt ismerte fel Langoš. A vágsellyei (nagyon jól működő) levéltárban talált rá Bukovszky Lászlóra, aki az új intézet egyik meghatározó kutatója lett. Amikor az új kormány (Fico és csapata) úgy látta, a múltat nem kell bolygatni (vajon miért?) az elhunyt Langoš helyére egy SNS-delegált történészt rakott, Bukovszky ment. Sajnos, hasonló a helyzet a cseh választások előtt is. Bukovszky egy komolyan jegyzett intézet meghatározó kutatója Prágában, s most ez az intézet is politikai viharok játékává válhat. Nem a történész-levéltáros emberről, hanem a módszerről, a kutatási és feltárási technikákról, a profi munkáról, a társadalom öntisztulását segítő folyamatról van szó - ha ez veszélybe kerül, szólni kell. Mint mindig, amikor „a múltat végképp eltörölni” szándékozók, a tapasztalok alapján egész biztosan, unokáink számára írogatnak véres múltat. Sajnos, a posztkommunista országokban lassan nem marad semmi abból, ami lehetővé tenné, hogy jól éljünk - s ami korántsem csak a jó GDP és a pénz függvénye. FIGYELŐ Ne mérjen kettős mércével A Fidesznek látnia kell, hogy 2002 óta - amióta át kellett adnia a kormányrudat Budapesten - a külhoni magyarság politikai életében is komoly változások következtek be - írta vezércikkében a Kárpáti Igaz Szó című ungvári lap. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetséghez (UMDSZ) közel álló újság írásában a lap főszerkesztője, Kőszeghy Elemér megállapítja, hogy nyolc év nagy idő, amely nem csupán egy ember vagy közösség életében hozhat gyökeres változásokat, de egy-egy régió politikai térképét is átrajzolhatja. Szerinte ezt a Kárpátmedencében - számára igencsak kedvező végeredménnyel - a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség érzi a legjobban, hiszen nyolcesztendei ellenzékiségből kétharmados parlamenti többséggel sikerült kitörnie. Emlékeztetve arra, hogy 2002 óta a külhoni magyarság politikai életében is komoly változások következtek be, a szerző áttekinti a határon túli' magyar közösségek érdekvédelmi szervezetei körében végbement átalakulásokat. A kárpátaljai helyzetre kitérve leszögezi: „az egyéni tagság előtt 2002-ben kaput nyitó UMDSZ 2006-ban a szavazatok számát illetően csak paraszthajszállal maradt el az akkor már 17 éve porondon lévő Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) által begyűjtött voksok számától”. Ezekkel a tényekkel a Fidesz nemzetpolitikát formáló vezetőinek, szakértőinek is tisztában kell lenniük - mutat rá a cikkíró. A szerző szerint a felálló új kormánynak, amely a kétharmad birtokában gyakorlatilag teljhatalommal rendelkezik még a külhoni magyarsággal kapcsolatos politika alakítása terén is, két dolgot semmiképpen sem szabad megtennie: „egyrészt nem szabad a 2002-es mércével mérnie, másrészt, mellőzve a realitásokat, nem szabad kettős mércével mérnie”. „Feltéve persze, ha célja nem bizonyos, általa kiváltságos helyzetbe hozott határon túli magyar politikai erők integrálása a magyarországi politikai életbe, hanem 90 esztendő szétszakítottsága után a külhoni magyar közösségek egységes, egészséges és modern magyar nemzetbe forrasztása” - olvasható az ungvári magyar lapban, (mti)- Ide a nyugdíjjal, öregapám! Nehogy már a görögök kapják meg. (Peter Gossčmyi rajza
