Új Szó, 2010. május (63. évfolyam, 100-123. szám)
2010-05-13 / 108. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. MÁJUS 13. Utazás 11 A budapesti nemzetközi repülőtér területéről főleg a seregélyeket kell nap mint nap elhessegetni Vándorsólymok őrzik a légteret Ferihegy különösen óvandó repülőtérnek számít, mert a Duna révén az európai madárvilág észak-déli irányú fő vonulási útvonalában fekszik (Képarchívum) Idomított vándorsólymok járőröznek a budapesti nemzetközi repülőtér légterében, hogy távol tartsák a repülés biztonságát veszélyeztető madárcsapatokat a fel- és leszálló gépek közeléből. Ezt a különleges, élő védelmi rendszert a Falcon Guard Kft. üzemelteti, és vezényletével összesen nyolc speciális képzést kapott sólyom óvja a magasban az utasok és a hajtóművek épségét. MTl-HÍR Györfi Villám András, a társaság ügyvezetője elmondta, a repülőteret üzemeltető Budapest Airporttal kötött megállapodás alapján ötödik éve működik ez a - hivatalos nevén - Vad- és Madárriasztó Ökológiai Rendszer. Hasonló céllal a világ nagy repülőterei szintén „alkalmaznak” különféle ragadozó madarakat a repülés biztonságának szavatolására. Ennek ellenére a leszállópályák felett keringő kósza madárcsapatoknak tulajdonítható légi katasztrófákban az utóbbi tíz évben összesen 180-an lelték halálukat. Emlékezetes például a tavaly januári eset, amikor a US Airways 1549-es járata, aNewYork-iLaGuardiarepü- lőtérről induló Airbus A320 hajtóművébe tévedt madárraj miatt a pilóta kényszerleszállást hajtott végre a Hudson folyó jeges vizén. A csodával határos módon sikerült megmentenie a százötven utas és a személyzetéletét. Ferihegy különösen óvandó repülőtérnek számít, mert a Duna révén az európai madárvilág észak-déli irányú fő vonulási útvonalában fekszik. A repülőtér 1500 hektáros területéről főleg a seregélyek egyre népesebb rajait kell nap mint nap elhessegetni. A vadgalambok, szarkák, telente pedig a szintén védett varjak hada is gondot okoz. A sólymokat a repülőtéri vadvédelmi referensek és a légi irányító torony közötti egyeztetés után vetik be. A toronyból távcsővel folyamatosan pásztázzák a kifutópályák tájékát, és a madárcsapatok esetleges felbukkanását jelzik a vadvédelmi referensnek- aki sólymával a karján azonnal autóba ül, és a helyszínre robog. A különleges kiképzésben részesült vándorsólyom megtámadja a fűben eleséget keresgélő madarakat, de egyet sem ragad fel közülük. Erre tanítani kell a ragadozót, ha ugyanis felkapna egy kisebb madarat, a többi zavartalanul folytatná az élelemkutatást. Egy-egy vadászsólyom a napi „műszakban” átlag 18-20 alkalommal csap le a megjelenő madarak közé, ami igencsak megterhelő feladat, ezért is váltogatják egymást a munkára fogott ragadozók. Feladatuk közé tartozik az is, hogy szárnyukat kitárva időnként kört írjanak le ä légtérben, szintén elriasztva a többi madarat. A vándorsólymokat egy tapolcai telepen képzik ki. Mesterséges keltetéssel gondoskodnak az utánpótlásról, a szülőpárok óriás kalitkában töltik hétköznapjaikat. Amíg egy szabadon élő, szigorúan védett vándorsólyom eszmei értéke félmillió forint, addig a betanított fajtársáé akár az egymilliót is elérheti. A természetben honos sólymok egyébként a mezőgazdaságban alkalmazott vegyszerek, gyomirtók hatására néhány éve a kihalás szélére sodródtak, ám a természetvédők jóvoltából számuk mára szaporodik, és újra fontos szerepet töltenek be az élővilág sokféleségét fenntartó táplálékláncban. A jól képzett magyar őrző-védő vándorsólyom iránt növekszik a nemzetközi érdeklődés - állítja az ügyvezető, példákat is említve. A bécsi nemzetközi légikikötő tervbe vett bővítése ürügyén arepülőtérfej- lesztői már megkeresték a társaságot, de a Lufthansa képviselői is mérlegelik ennek az ökológiai rendszernek az átvételét. A Kft. most a pápai katonai repülőtérrel tervezi az együttműködést, egy olyan élő védelmi rendszer közös kidolgozását, amely akár NATO-kompatibilis is lehet, következésképpen a többi tagország katonai repülőterein szintén szolgálhatnának magyar kiképzésben részesült vándorsólymok. A munkára fogott vándorsólymok a mezőgazdaságban is hasznosak lehetnek. A szakmai körökben konfliktusos fajként számon tartott seregély a szőlőtermés 10-20 százalékát is elpusztíthatja, aminek következtében évente akár milliárdos nagyságrendű kár keletkezhet a termelésben. A védett, intelligens seregély elsősorban a korai érésű fürtökre utazik, karmával a földre rántja a zsenge fürtöket, mert úgy könnyebben szemezgethet belőle. Az etyeki szőlősgazdák már összefogtak, és 600 hektárnyi ültetvény védelmére veszik igénybe a társaság sólymait - a kooperációnak köszönhetően több tízmillió forinttal csökkent a madarak okozta kár. JEGYZET Mondjanak már végre valamit! SZABÓ LÁSZLÓ A légitársaságok és az utazás- szervezők nagyon várták május 4-ét, ekkor tanácskoztak ugyanis az európai közlekedési miniszterek Brüsszelben. Az ok egyszerű, még senki sem tudja, mi a teendő a lezárt légtér miatt törölt járatok utasaival. A miniszterek pedig összejöttek, ettek-ittak, mondtak valamit, de a várva várt információ elmaradt. Mit tegyenek a légitársaságok azokkal a panaszokkal, amelyeket az áprilisi izlandi vulkánkitörés miatt külföldön rekedt utasok nyújtanak be hozzájuk? A törvényt ugyanis Brüsszelben alkották, de a helyett, hogy gyorsan, határozottan, útmutatást adnának az utasoknak, a légitársaságoknak és a biztosítótársaságoknak, mi ilyenkor a teendő, semmitmondó nyilatkozatokkal zárták az ülést. Hogy ezt meg kell oldani, ki kell dolgozni, meg kell fontolni stb. Alibista módon magukra hagyták a légitársaságokat, nem merték vállalni egy esetleges népszerűtlen bejelentés következményét. A törölt járatok utasai pedig türelmetlenek, hiszen ők úgy tudják, az európai légi utasokjogairól szóló, 2004-es rendelet alapján a légitársaság az ilyen esetben is köteles étkezést, szállást, távközlési szolgáltatásokat biztosítani a külföldön rekedt utasoknak. A zavaros, régen elavult rendelet ezt mondja ki. A törvény az ilyen, több napon át tartó helyzettel nem számol, egyszerűen csak annyit ír elő, hogy a segítségnyújtás akkor is jár az utasnak, ha valamilyen, előre nem látható okok miatt (vis major) kell törölni a járatot. így, ha a légitársaságok e törvény alapján járnának el, akkor szinte az összes fuvarozó csődbe menne, hiszen nem elég, hogy vissza kell fizetniük a törölt járatok utasainak a jegy árát, de még a felmerült költségeket is meg kell téríteniük. így egy utas akár ezere- urós, vagy még ennél is magasabb számlát is benyújthat a légi- társaságnak, hiszen a törvény értelmében ez jár neki. Sok utas a helyzeten felbuzdulva négy- és ötcsillagos szállodában szállt meg akár négy-öt napra, a legjobb éttermekben ebédelt, 20-30 eurós borokat fogyasztott, és az összes számlát most benyújtotta a légitársaságnak, hogy az térítse meg. Teszi ezt egy olyan utas, aki 100 eurós jegyet vásárolt... Ebből is látszik, hogy a rendelet alapjaiban véve rossz. Miért a légitársaságoknak kellene állni ezeket a költségeket? Ők sem tehetnek róla, hogy hamut szórt Európa légterébe a vulkán. Ahogy az utasok sem. Mit lehet ilyenkor tenni? (Az áprilisi eset könnyen megismétlődhet.) Ki állja a számlát? A légitársaság? Az utas? Netán a biztosítótársaság? Éppen ezért lett volna jó, ha mindenki számára megnyugtató, kompromisszumos megoldással álltak volna elő a miniszterek, azzal, hogy a lehető legrövidebb időn belül átírják, pontosítják, korszerűsítik a jogszabályt. És a mostani károk rendezéséről is döntenek. Például egy olyan megoldással, hogy az első éjszaka költségét a légitársaság, a másik éjszakáét a biztosítótársaság, a harmadikét az utasnak kell állnia. És maximalizálni kell a napi keretet a szállásra és étkezésre, hogy az utasok ne érezzék azt, a légitársaság pénzén luxus körülmények között dorbézol-' hatnak. Ez közös érdek, hiszen csak így tudják a légitársaságok biztosítani azt, amit eddig is szerettünk - hogy viszonylag olcsó jegyekkel juthatunk el Európa és a világ bármely pontjára. Ilyen vagy ehhez hasonló megoldással kellett volna előállni május negyedikén. UTAZÁSI HÍREK Halkabb és kényelmesebb ICE-vonatok A Deutsche Bahn nyilvánosságra hozta az első fotót a Siemens legújabb alkotásáról, a ICE Velaro D nevű új gyorsvonatukról. A most bemutatott, negyedik generációs ICE 3-as összesen 15 db 8 részes szakaszból áll és eléri a 320 km/óra végsebességet, 2011 végétől ICE 407-esszámonkapcsolódikmajdbe az utasforgalomba. Külső megjelenésében szinte semmiben sem különbözik elődeitől, noha az orra csapottabb és a tetőszerkezete aerodinamikusabb. Belső terében azonban jóval csöndesebb lesz, mint eddigi elődei. Azzal együtt, hogy sokkal kényelmesebben ki lehet majd benne nyújtani a lábat, mégis a kocsikban ezentúl 40 utassal több el fog férni. Mindenekelőtt a biztonság terén kellett sok újítást bevezetni. Az elmúlt hónapokban történt ICE balesetek után (tengelytörés, befagyott kuplungok) az ígéretek szerint jelentősen csökken majd a hibaszázalék. Újra elindul a libegő Dubrovnikban A délszláv háborúban, 1991. október első napjaiban lebombázott dubrovniki libegőt helyreállítják, és a tervek szerint július 1-jétől már üzembe is helyezik a kétkabinos drótkötélpályát. A délhorvát tengerparti város fölött magasodó Srdj hegy és az óvárosi Ploce kapu fölötti megálló között a napokban helikopter segítségével feszítették ki a drótköteleket. A várban, 405 méterrel a tengerszint fölött két panorámateraszt és egy 250 férőhelyes rendezvényközpontot alakítottak ki - olvasható a Dubrovacki Vjesnik című helyi lapban. Az építők úgy tervezik, hogy óránként 500 utast szállít majd a függóvasút, ellenkező irányban közlekedik a két narancsszínű kabin, amely 30-30 kirándulót vihet egyszerre, és másodpercenként 6,5 métert tesz meg, az út a tetőre 4 percig tart és lélegzetelállító panoráma - az óváros és a tenger- fogadja a látogatót. Könnyebb lesz a kubai beruházás A kubai kormány könnyíteni akarja a külföldi tőkebeáramlást az idegenforgalomba, megadva a lehetőséget külföldi cégeknek golfpályák, kikötők kiépítésére, és más ingatlan-beruházásokra. Az idegen- forgalmi miniszter közlése szerint néhány külföldi céggel már előrehaladott tárgyalások folynak például golfpályák építéséről. Kubában eddig főleg spanyol cégek fektettek be az idegenforgalomba, a kilencvenes évektől főként szálloda-beruházások keretében. Tavaly 2,4 millió turista látogatott Kubába - főként Európából és Kanadából - 3,5 százalékkal több, mint 2008-ban. Ugyanakkor az idegenforgalmi bevételek 11 százalékkal, 2 milliárd dollárra csökkentek - ez a kubai devizabevételek 20 százaléka volt -, mivel a látogatók kevesebbet költöttek, mmt korábban. Az idei első négy hónapban a látogatók száma több mint egymillió volt. Kubai tengerpart (Képarchívum) Történelmi múzeum lesz a gettóból Állandó kiállításoknak és bemutatóknak otthont adó múzeumokká alakítja át az észak-csehországi Terezin városa az egykori gettó és koncentrációs tábor négy történelmi épületét. Az erről aláírt szerződés értelmében a felújítási munkálatok 2013-ig tartanak, finanszírozásához az Európai Unió 500 millió cseh koronás támogatást adott. A felújítás nem titkolt célja, hogy az építmény UNESCO-listá- jára kerüljön, mint kitűnő állapotban megőrzött katonai erődítmény. A terezíni erődöt a késő 18. században építették a Poroszország felől érkező támadások visszaverése céljából. Miután a náci Németország 1939 márciusában elfoglalta a cseh területeket, a németek az egykori helyőrségi települést választották ki az európai zsidók számára a háború alatt kialakítandó gettó helyszínéül. A város mellett álló Kis Erődöt pedig a prágai Gestapo börtönévé alakították. (mti, szí, tp) UTAZAS A mellékletet a LINKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László tel: 02/59 233 441; e-mail: utazas@ujszo.com, Levélcím: Utazás, Lazaretská 12,81108 Bratislava
