Új Szó, 2010. május (63. évfolyam, 100-123. szám)
2010-05-13 / 108. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. MÁJUS 13. Kultúra 9 Magyarok a sztálinista Csehszlovákiában 1948-1963 - a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma új kiállítása Szembenézés az ötvenes évekkel Pozsony. Méretes Sztálin- és Gottwald-szobrok, zengő munkásindulók, vörös lobogók fogadják a látogatót a Brämer-kúriában - nem fordult vissza a történelem kereke, csupán a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma invitál bennünket egy tanulságos időutazásra a Magyarok a sztálinista Csehszlovákiában 1948-1963 című kiállítás révén, amelyet május 6-án nyitottak meg. MISLAY EDIT Bukovszky László, a prágai Állambiztonsági Szolgálatok Levéltárának igazgatója megnyitó beszédében a kiállítást mérföldkőnek nevezte a szlovákiai magyarság kultúr- és társadalomtörténetében. „Húsz évvel a rendszerváltás után ez az első komplex próbálkozás arra, hogy vizuálisan is közelebb hozzuk az elmúlt rendszer meghatározó időszakának, a sztálinizmus időszakának történelmét, mindennapjait, szlovákiai magyar vonatkozásban - hangsúlyozta. - A kiállítás megálmodóinak eredeti célja az volt, hogy a lehetőségekhez mérten egy globális képet tárjanak elénk a sztálinista Csehszlovákián belül a magyar kisebbség szerepéről. Arról a korszakról, amelykényszerbőlés egyéb geopolitikai érdekekből az ideológiai szempontokat érvényesítve biztosította a magyar kisebbség nemzetiségi emancipációját. Ne feledjük el azonban, hogy ezt a rendszert az 1989-es fordulatot követően a szlovák törvényhozás jogtalannak és erkölcstelennek bélyegezte meg.” Bukovszky László kiemelte a történelem ismeretének, a múlttal való szembenézésnek a fontosságát, s eszmefuttatását e gondolattal zárta: „Az, aki nem ismeri saját múltját, többé-kevésbé képes annak megismétlésére.” A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma egyik alapvető feladatának tartja, és a maga eszközeivel igyekszik hozzájárulni ahhoz, hogy kisebbségünk történelméről alapos, objektív képet adjon. S mivel az 1918-tól 1948-ig terjedő történelmi időszakról állandó tárlat látható a Brämer-kúriában, az 1968-as, valamint a 1989-es eseményekről pedig a közelmúltban, a kerek évfordulók kapcsán készítettek kiállítást, Hushegyi Gábor, a mostani tárlat főkurátora szerint logikusnak tűnt, hogy tovább kell lépni, és fel kell dolgozni az ún. hosszú ötvenes évek évtizedét. (Peter Prochózka felvételei A kiállítás megnyitóját mintegy hároméves munka előzte meg - az SZMKM ugyanis felvállalta a Szlovák Nemzeti Múzeum azon, több éve érvényesített stratégiáját, melynek értelmében elsődleges feladatként olyan kutatási témákat határoz meg, amelyek több év alatt épülnek - ez kutatásból, a kutatásra épülő kiállítás kivitelezéséből, továbbá a tudományos ismeretek írásbeli közzétételéből áll. Ez a hármas egység jellemzi a Magyarok a sztálinista Csehszlovákiában 1948-1963 című projektet is, mondta a kiállítás születését ismertetve Hushegyi Gábor. Mint megjegyezte, a téma kényessége miatt nagyon nehéz volt összehozni azokat a szakembereket, akik az egyes témakörök kutatását és feldolgozását vállalták, s akik munkája nélkül a kiállítás nem jöhetett volna létre. „Dr. Bukovszky László a témakör állambiztonsági vetületét dolgozta fel, Csehy Zoltán a csehszlovákiai magyar irodalmat értékelte, dr. Gyurgyík László a demográfiai adatokat jellemezte, dr. Jakab Attila (Budapest) vallástörténész a hitélettel és az egyházi retorziókkal ismertetett meg bennünket, dr. Kiss József, az SZTA Politológiai Intézetének munkatársa történelmi szempontból elemezte a korszakot, László Béla, oktatásügyünk örökös krónikása az 1948 és 1963 közötti történéseket az óvodától az egyetemi szintig mutatta be. Egy eddig ismeretlen témakört vállalt fel J. Mészáros Károly, az Új Szó munkatársa, mégpedig a csehszlovákiai magyar sportéletet, Jana Oravcová pedig kultúrantropológiai szempontból vizsgálta meg az 1950-es évek nőábrázolását a csehszlovákiai magyar képes sajtótermékekben. Popély Árpád Kiss Józseffel a történészi hátteret biztosította, dr. Végh László pedig sokat segített a kulturális témakörökben, valamint az egyes tényanyagok begyűjtésével.” A főkurátor úgy véli, a legnagyobb kihívást az jelentette számukra, miképpen jelenítsék meg a korszak „kétszólamúságát”. „Korábbi tanulmányaimban foglalkoztam az ötvenes évek képzőművészetével, és már ott tetten érhető volt, mennyire kétszólamú történetről van szó - mondta Hushegyi Gábor. - Azaz nem »vagy- vagy«, hanem »is-is« kategóriákban kell gondolkodni. A kiállítás forgatókönyvének elkészítése során így az volt a fő kérdés, hogyan lehet súlypontokat helyezni a repressziókra, tehát a bebörtönzésekre, és ugyanakkor hogyan lehet bemutatni az eredményeket: a nemzetiségi intézményrendszer kialakulását, a hatalmas oktatásügyi felfutást, amely a korszakot jellemezte. Egyszersmind nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy ez az intézményrendszer egy diktatúrában született. Megpróbáltunk tehát kirakni a korszakról egy mozaikot: érdekességekkel, komoly párhuzamok kirajzolásával.” A Szlovák Filmintézettől mintegy kétórányi anyagot kapott a múzeum, amelyet digitális képernyőkön láthat a közönség, a korabeli tárgyakat, dokumentumokat hazai múzeumoktól kapták kölcsön, négy hónapra, merthogy a kiállítás egészen szeptember 19-ig látható. Hushegyi Gábor munkáját a múzeum munkatársai, Sipos Szilvia és ifj. Papp Sándor is segítették kurátorként. A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma kiállítása, melyet nagyon komoly háttérmunka előzött meg, egy olyan korszakot tár elénk, amellyel mostanáig a kisebbségünk szempontjából nem igazán sokan foglalkoztak. Érdemes betérni, és szembesülni a múlttal. Annak fényével és árnyaival... A rendezvény gazdag kulturális műsort kínált Európa-nap Losoncon PUNT1GAN JÓZSEF Losonc. Robert Schuman (1886. június 29. - 1963. szeptember 4.) luxemburgi születésű német-francia kereszténydemokrata politikus volt az egyik kezdeményezője annak, hogy 1949-ben létrehözták az „európai gyűlést”, az Európa Tanácsot. Az általa kidolgozott elvek alapján (emberi és szabadságjogok) az alapító államok 1949. május 5-én fogadták el az új Európa kereteit. A nemzetek feletti demokratikus intézmény elveit, az ún. Schu- man-nyilatkozatot 1950. május 9-én hozták nyilvánosságra, s e napot azóta Európa-napként ünnepük. Ennek alapján írták alá 1951. április 18-án a Párizsi Szerződést, majd 1957-ben a római szerződést, amelyek a további megállapodásokkal az Európa Unió létrejöttét eredményezték. A Schuman-nyilatkozat kihirdetésének 60. évfordulója alkalmából a losonci ZRSJ - Regionális Fejlesztési Ügynökség, losonci Centrum Europe Információs Központ és társzervezők május 7-én Európa-napot rendeztek a Losonci Kiállítási Központban. A szervezőket az időjárás is a kegyébe fogadta. A még délelőtt is esőt ontó felhőket fél napra napsütés váltotta fel. A közel hatórás rendezvényt kora délután a mihálygergei (Magyarország) mazsorettcsoport fellépése nyitotta meg. Az azt követő műsorban egyebek között feliépet a losonci Apró Pitypang néptáncegyüttes, a mihálygergei Tücsök zenekar, a losonci Ipeľ Néptáncegyüttes, több ismert és kevésbé ismert zenekar. A kísérőrendezvények részeként kézműves foglalkozások, az Európa Unióról szóló műveltségi vetélkedő és termékbemutatók várták az érdeklődőket. Az európai filmek randevúja a cannes-i fesztiválon Petíció Polanski védelmében MTl-JELENTÉS Párizs/ Brüsszel. Egy tucat filmrendező adott ki petíciót kollégájuk, Roman Polanski védelmében a Cannes-i Filmfesztivál megnyitása előtt. „Egyszerűen lehetetlen, hogy valakit egy és ugyanazon bűntényért kétszer ítéljenek el” - írják szolidaritásuk kifejezésére olyan ismert rendezők, mint Patricio Guzman chilei dokumentumfilmes, Cristi Puiu román vagy Jean- Luc Godard francia filmkészítő. Az i-Tele francia televíziós csatornán Frédéric Mitterrand, Francia- ország kulturális minisztere szerdán kijelentette: azért nem írta alá a petíciót, mert miniszterként visszafogottnak kell lennie ilyen ügyekben. Ugyanakkor hangot adott a Polansld egészsége miatti aggodalmának is. A jövő hétfő lesz az „európai randevú” napja a cannes-i film- fesztiválon, ekkor ünnepük az európai filmművészet legjavát - olvasható az Európai Bizottság által kiadott tájékoztatóban. Összesen húsz olyan európai filmet vetítenek le a fesztiválon, amelyet az Európai Unió MEDIA programjából finanszíroztak valamilyen módon. Ezek közül hatot az Arany Pálmáért folyó versenybe is beválogattak. A MEDIA program 2007 és 2013 között összesen 755 miüió euróval támogatja az európai filmipart, mindenekelőtt az európai filmek hatékonyabb teijeszté- sére, népszerűségük növelésére, valamint az ágazat versenyképesebbé tételére koncentrálva. A támogatásban részesülő produkciós cégek általában 50 ezer euró körüli összeget kaptak. A tíz film közül, amely 2000 óta elnyerte Cannes-ban az Arany Pálma díjat, nyolc részesült a MEDIA program támogatásában. Közülük több a legjobb külföldi alko- tásnakjáró Oscar-díjat is elnyerte. Hétfőn Andrula Vasziliu EU- biztos kihirdeti az európai tehetségeknek járó díj idei győztesét. E kitüntetésben a legkiválóbb európai vonatkozású filmprojekt részesül. Russell Crowe és Cate Blanchett a cannes-i sajtótájékoztatón. A két ausztrál filmcsillag Ridley Scott Robin Hood című látványos kalandfilmjének főszereplőjeként érkezett a fesztiválvárosba. (TASR/AP-felvétel)
