Új Szó, 2010. május (63. évfolyam, 100-123. szám)

2010-05-13 / 108. szám, csütörtök

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2010. MÁJUS 13. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Újabb rekordot döntött az aranyár London. Rekordszintre emelkedett az aranyár tegnap délután Londonban, miközben az ezüst ára 2008 márciusa óta legmagasabb szintre került, mert az euróövezeti adósság­gondokkal kapcsolatos bizony­talanságokra a biztonságosabb befektetési formák felé fordul­tak a befektetők. Az arany ára 1244,30 dollárra, történelmi csúcsra került unciánként a kedd késő esti New York-i 1232,05 dollárról (az eddigi csúcsot 2009 decemberben állí­totta fel 1226,10 dollárral). Az arany ára mintegy 20%-kal emelkedett február eleje óta. Eközben az ezüst ára 19,60 dol­lárra nőtt, 2008 márciusa óta nem volt ilyen drága a nemes­fém unciánkénti ára. (Pf,ú) Mélyrepülésben a hazai szállodák Pozsony. A hazai szállodák kihasználtsága 2010 első ne­gyedében csupán 36,4 százalé­kos volt. A kihasználtság annak ellenére sem javult, hogy egy év leforgása alatt átlagosan 16,7 százalékkal csökkentek az árak, napjainkban egy éjszaka át­lagára 77,36 euró. Lenka Bese- dová, a Crowne Plaza Bratislava szálló marketingigazgatója sze­rint míg korábban a Pozsonyba érkező üzletemberek átlagosan 3 vendégéjszakát töltöttek a fő­városban, addig napjainkban már csak 1, legfeljebb 2 éjszakát maradnak. A fővárosi helyzetet csak súlyosbítja, hogy sorra nyílnak meg az új szállodák, így a kevesebb vendég több hotel között oszlik meg. (SITA) Egyre nagyobb a külker többlete Pozsony. Szlovákia külkeres­kedelmi többlete márciusban 176,3 millió euróra rúgott, ami 152,9 millióval több, mint egy évvel korábban. Az év első 3 hó­napjában az ország külkereske­delmi egyenlege összesen 301,6 millió euró többlettel zárt. Az év első negyedében a kivitel volu­mene 16,9%-kal emelkedett, el­érve a 10,47 milliárd eurót, vi­szont a behozatal 2009 hasonló időszakához viszonyítva csupán 10,9%-kal bővült, elérve a 10,169 milliárd eurót. (SITA) Travel Service: turistákra startol Pozsony. A Csehország leg­nagyobb magán légitársaságá­nak számító Travel Service be­lép a hazai piacra: a nyár folya­mán Pozsonyból és Kassáról 12 ország 35 városába, üdülőhe­lyére repíti az utasokat. Peter Sujan, a Travel Service kereske­delmi igazgatója közölte: char­ter járatain legalább 200 ezer szlovákiai utassal számolnak. A Magyarországon és Lengyelor­szágban is tevékenykedő társa­ság számos hazai utazási irodá­val kötött szerződést. A tavaly 2,7 millió utast szállító cég töb­bek között Egyiptomba, Bulgá­riába, a görög szigetekre (Athén eltörölte a reptéri illetéket, ami olcsóbbá teszi az utazást) repíti a kirándulókat. (SITA) SPP: tankoljon sűrített gázt! Pozsony. A Szlovák Gázművek (SPP) az olimpiai bajnok vadvízi kajakozókkal népszerűsíti a sűrített gázzal (CNG) üzemelő járműveket. Ľubomír Blaško, az SPP illetékes részlegének vezetője közölte: 1 kg CNG ára csupán a gázolaj árának alig 80%-án mozog, a CNG nem robbanásveszélyes, környezetbarát (nem kerülnek a levegőbe szilárd részecskék), to­vábbá csökkentik a fogyasztást. Napjainkban Pozsonyban, Nyit- rán, Zsolnán, Kassán és Nagymi- hályban van CNG-töltőállomás, az év végéig pedig Komáromban is nyitnak egyet, (só) Kelendőek a Henkel mosószerei Pozsony. A válság ellenére nem pártoltunk el a Henkel tisz­títószereitől. Tomáš Duffek, a cég illetékese szerint a piac 41%-át tartják a kezükben, és az árcsökkentéseknek köszönhe­tően éppen a korábban drá­gábbnak számító Ariel és Persil mosószerek fogytak a legjob­ban. A GfK Consumer Tracking felméréséből kiderül: egyre in­kább a nagyobb csomagolású, legalább 6 kilós mosószereket vásároljuk, nő a folyékony tisztí­tószerek részesedése, és az el­múlt év második felében már visszaesett a bevásárló-turizmus szerepe. A Henkel tavaly termé­keinek 30%-át újította meg. (s) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8494 Lengyel zloty 3,9707 Cseh korona 25,390 Magyar forint 273,76 Horvát kuna 7,2630 Román lei 4,1740 Japán jen 118,06 Sváici frank 1,4062 Kanadai dollár 1,2890 USA-dollár 1,2686 VETEL- ELADAS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,31-1,23 26,25-24,72 285,39-260,82 OTP Bank 1,31-1,23 26,20-24,70 281,65-265,44 Postabank 1,31-1,23 26,31-24,53­Szí. Takarékpénztár 1,31-1,22 26,09-24,64 285,88-261,26 Tatra banka 1,30-1,23 26,07-24,75 284,53-262,91 Dexia banka 1,30-1,24 26,05-24,73 280,88-266,64 Általános Hitelbank 1,30-1,24 26,15-24,70 284,84-260,31 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Az eurózóna tagállamainak gazdasága alig nőtt, mégis úgy tűnik, magunk mögött hagytuk a recessziót Újra növekedési pályán az ország Keményen robotolunk a fellendülés érdekében. A hazai exportágazatok újra jól teljesítenek. (SITA-felvétel) Brüsszel/Pozsony. A gazda­ság növekedését tekintve gyengén indult a 2010-es év az eurózónában. A tegnap közzétett adatok szerint a hazai össztermék (GDP) az első negyedévben átlagosan alig 0,1-0,2%-kal bővült. Vi­szont Szlovákia magához tért, az ország gazdasága 4,6%-kal nőtt 2009 első ne­gyedéhez képest, sőt, Ma­gyarország is kilábalt a re­cesszióból. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az eurózóna vezető gazdasága, Németország 0,2 százalékos bő­vülést mért az előző negyedévhez képest, holott az elemzők előzete­sen stagnálásra számítottak. A sú­lyos válsággal küzdő, ezért tegnap bérlefaragó és takarékossági in­tézkedéseket bejelentő Spanyol- országban 0,1%-os, Franciaor­szágban szintén 0,1%-os, Olasz­országban pedig 0,2 százalékos volt az első negyedévi GDP-növe- kedés. Az eurózónában idén 0,9, jövőre pedig 1,5%-os bővüléssel számol az Európai Bizottság, mi­közben tavaly még több mint 4%- kal csökkent a GDP. Szlovákiában bővült legna­gyobb mértékben a GDP az előző év ugyanezen időszakához viszo­nyítva, a növekedés üteme 4,6%-ot tett ki, ami egytized száza­lékponttal lett jobb az elemzői vá­rakozásokhoz képest. A szlovák gazdaság 2008 utolsó negyedéve óta most tudott először növeke­dést felmutatni éves összehasonlí­tásban. A tavalyi utolsó negyedév­hez képest 0,8 százalékkal bővült a szlovák gazdaság. Tavaly az utolsó negyedévben 2,6%-kal, egész év­ben átlagosan 4,7 százalékkal volt kisebb a szlovák GDP, mint egy év­vel korábban. Bár az év eleji muta­tó biztató, a folytatás valószínűleg már nem lesz ilyen lendületes, mi­vel a viszonyítási alapul szolgáló 2009 első 3 hónapja a gázválság jegyében telt, ami a szokványosnál is jobban visszavetette Szlovákiát. „A növekedés nem törik meg, azonban a következő negyed­években már lassabb lesz. Eves szinten 3%-kal bővülhet a szlovák GDP” - vélekedett Martin Lenko' az Általános Hitelbank (VÚB) elemzője, aki a fékeződést részben a lanyha hazai fogyasztás számlá­jára írta. Mária Valachyová, a Szlovák Takarékpénztár elemzője az export szerepét emelte ki: „A márciusi külkereskedelmi egyen­leg 176 millió euró többletet muta­tott, a számunkra kiemelten fontos német és cseh gazdaság szintén növekedési pályára állt.” A Szlo­vák Nemzeti Bank idén 3,2%-os, 2011-ben pedig már 4,4%-os gaz­dasági növekedést vetít előre. Az összkép mégsem teljesen pozitív, ugyanis 2010 és 2009 első negye­déve között a foglalkoztatottak aránya 3%-kal csökkent. Juraj Va- lachy, a Tatra banka elemzője úgy látja, a 14%-ot ostromló munka­nélküliségi mutató csak 2010 má­sodikfelében mérséklődhet. A magyar pénzügyminiszter szerint az első negyedéves GDP- adatok ismeretében biztosan állít­ható, hogy az idén már nő a magyar gazdaság. Az éves alapon mért 0,1 százalékos adat azt jelzi, hogy a GDP az idén már növekedni fog - mondta Oszkó Péter, sőt negyed­éves alapon a magyar GDP 0,9%-kal növekedett. Némi csaló­dást keltett Csehországban az első negyedévi, a 2009 utolsó negye­déhez viszonyított 0,2%-os növe­kedés. Előzetesen ugyanis 0,4%-os GDP-bővülésre számítottak Prá­gában. Elemzők szerint az éves összehasonlításban elért 1,2%-os növekedés, bár lassúbb a vártnál, nem rossz eredmény. Azt mutatja, hogy az ország elindult kifelé a re­cesszióból. Ugyanakkor változat­lanul lanyha a hazai kereslet és ne­gatív tartományban jár az építő­ipar mutatója, ami aggasztja a köz­gazdászokat. Ezért Helena Horská, a Raiffeisenbank elemzője összes­ségében 1%-os növekedésre számít 2010-re. Korábbi adatok alapján az erősen válságálló lengyel gazdaság növekedése valószínűleg megtor­pant az első negyedévben: 2,5-2,8%-kal növekedhetett az egy évvel korábbihoz képest. A szakér­tők eddig 3%-os gazdaságnöveke­désre számítottak a tavalyi negye- diknegyedévi3,l%után. Még viszonylag rosszul teljesí­tett a balti országok gazdasága, ami nem annyira meglepő. Hiszen például az észt kormány nagyon súlyos megszorításokat vállait a maastrichti kritériumoknak való megfelelés érdekében. Bulgáriá­ban az első negyedévben 4,0 szá­zalékkal esett vissza a gazdaság az egy évvel korábbihoz képest. Ta­valy egész évben 5%-kal zsugoro­dott a bolgár GDP. Románia GDP- je 2,6 százalékkal esett az első ne­gyedévben, az egy évvel korábbi­val összevetve, de a tavalyi utolsó negyedévhez képest 0,3%-kal csökkent, (t, s, akt. MTI, Vg, sh) Jövőre Észtország 17. államként bevezetheti az eurót Az Európai Bizottság unja a tékozló tagországokat Tovább bővül az eurózóna Szankciók a költekezők ellen ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke tegnap bejelentette, Brüsszel támogatja, hogyÉsztország2011.j anuár 1-től az eurózóna tagja legyen. Szlová­kia 2009-es csatlakozása után jövő évtől a balti ország lehet az euró­övezet 17. tagja. A bizottsági aján­lást az-EU összes tagállamának jó­vá kell hagynia, hogy megvalósul­jon. Észtország a 3. volt szocialista ország, Szlovénia és Szlovákia után, amely bevezeti az eurót. A bi­zottság megvizsgálta a többi or­szág helyzetét is, ám egyelőre egyiket sem találta felkészültnek a belépésre. A görög krízis nyomán kirobbant adósságválság miatt kérdéses volt Tallinn pozíciója, azonban végül saját érdemei alap­ján tették mérlegre Észtországot. Júliusban az uniós pénzügyminisz­terek fogják meghozni a végső dön­tést Észtország csatlakozásáról. Miközben az eurózóna több állama adósságválsággal küszködik, Észt­ország államadóssága kevesebb, mintaGDP10%-a. (Pf) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Szigorúbb szankciók, a nemzeti költségvetések ellenőr­zésének fokozása, válságkezelő ke­retmechanizmus - az Éurópai Bi­zottság (EB) reformok sorozatát je­lentette be tegnap. A szankciók az euróövezet azon országai ellen szólnak, amelyek sorozatosan megszegik a zóna stabilitását bizto­sító kritériumokat, ugyanakkor il­letékesei elvetették azt a lehetősé­get, hogy a notórius szabályszegő­ket kizárják. Jósé Manuel Barroso, az EB elnöke Olli Rehn pénzügyi biztossal közösen hangsúlyozta, hogy tényleges szankciók nélkül a rendszer nem lehet kellően sikeres. A Bizottság mérlegeli az uniós tá­mogatások korlátozásának lehető­ségét, illetve azt, hogy a szabályok be nem tartóit kötelezzék kamato­zó letét elhelyezésére. A jövő év második felétől növelné a bizottság saját befolyását a nemzeti költség- vetések ellenőrzésében is. Barroso az euróövezet számára egy válság- kezelő keretmechanizmus felállí- tásárólis beszélt. (M, ú) Ajövőben a Szlovák Földalap az eredeti földterület helyett más járásban is pótterületet adhat az igénylőnek Korrupciós ügyekhez vezethetnek a zavaros földcserék SUSLABÉLA Pozsony. „A földművelésügyi minisztérium mindenáron játék- szabályokat akar módosítani az eredeti tulajdonosoknak vissza­adandó földterületekkel kapcsola­tosan. A belügyi tárca azonban mindezt alkotmányellenesnek minősíti” - nyilatkozta lapunknak Radovan Kazda, az M. R. Štefánik Konzervatív Intézet mezőgazda- sági elemzője. Miről is van szó? A mezőgazdasági tárca kormányha­tározatot indítványoz, melynek alapján a Szlovák Földalap az ere­deti földterület helyett pótterüle­tet adhat az igénylőnek más járás­ban is, nem csupán ott, ahol egy­kor az igénylőnek mezőgazdasági földje volt, pontosabban: ahol arra jogosult.,A tulajdonjogi kapcsola­tokat szabályozó törvény azonban ezt nem engedélyezi. Annak ér­telmében kizárólag abban a járás­ban kell az elvett mezőgazdasági föld helyett pótterületet adni az igénylőnek, ahol eredeti földterü­lete volt” - húzta alá a gazdasági elemző. A belügyminisztérium egyértelműen elutasította a földművelésügyi tárca javaslatát, törvényellenesnek minősítve azt. Most a két tárcának kell egyeztet­nie a további lépéseket. A „tartalékföldek” más járásokban történő osztását a Fico-kabinet azt követően állította le, hogy kirob­bant a Veľký Slavkov-i botrány. Az agrárelemző leszögezte, hogy a je­lenleg érvényben lévő jogszabály nem megfelelő megoldás már csak azért sem, mivel egyáltalán lehe­tővé teszi a pótterületekhez való hozzájutást. „Az úgynevezett tar­talékföldek odaítélése - legyen az megengedve akár csak a járáson belül, vagy éppen a vonatkozó já­rás határain kívül - alapjában véve hibás döntés, mert lehetővé teszi, hogy a visszaigénylők akár olyan földekhez jussanak, melyek értéke sokkal magasabb, mint eredeti földterületeik értéke volt. S ebben látom a korrupció óriási veszélyét, vagy ha úgy tetszik, az állam va­gyonának szétlopását. Mert azokat a földeket jóval magasabb áron ér­tékesíthetné az állam” hangsú­lyozta Kazda. Sokkal ésszerűbbnek és igazsá­gosabbnak véli a földekért járó anyagi kompenzációt. „Akik va­lamilyen oknál fogva elveszítették mezőgazdasági földterületeiket, anyagi kártérítést érdemelnének, nem pedig valamiféle pótterület odaítélését. Véleményem szerint ki kellene dolgozni egy ártérké­pet, amely alapján egyértelműen meg lehetne határozni egy-egy mezőgazdasági földterület árát úgy, hogy az minél jobban meg­közelítse az éppen reális piaci értéket” - foglalta össze Radovan Kazda.

Next

/
Oldalképek
Tartalom