Új Szó, 2010. május (63. évfolyam, 100-123. szám)
2010-05-10 / 105. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2010. MÁJUS 10. www.ujszo.com Emléktáblát avattak Fejtő Ferenc párizsi otthonánál A meggyőződéses európai MTl-HÍR Fejtő Ferencre emlékeztek tegnap Párizsban az Európa Napon: ennek keretében leleplezték a két éve elhunyt író, történész, újságíró, irodalomkritikus, politológus emléktábláját utolsó otthonánál. A francia főváros III. kerületében, a Saint Martin utcának a Pompidou Központ előtti térre néző 156-os számú házában élt 1998 és 2008 közt a Franciaországban egyik legjelentősebbnek tartott Közép-Európa-szakértő. A fehér márványtáblán arcképének karikatúrája látható, amelyet Le- hoczky Károly készített. Alatta pedig neve két nyelven (Francois Fejtö/Fejtő Ferenc), majd franciául az „újságíró, író, történész, meggyőződéses európai, született 1909-ben Nagykanizsán, Magyar- országon” felirat olvasható. FOLYÓIRAT-AJÁNLÓ Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2010/1. A negyedéves folyóirat most megjelent legújabb számában a tanulmányokra esik a hangsúly, a lap összesen nyolcat közöl: Kónya Péterét (A Bodrogköz autochton és allochton lakossága), Lanstyák Istvánét (A nyelvi problémák típusai), Gaucsík Istvánét (Adalékok Tarján Ödön pályaképéhez), Pintér Tiborét (Nyelvhasználati sajátosságok a dunaszerdahelyi rontani közösségben), Győry Adriennét (Az államnyelv és a kisebbségi nyelv harca a magyar tanítási nyelFórum Társadalomtudományi Szemle A tartalomból. Pe««r Kónya Hadkári AnMyi . . Varga «nme t«ív*n Pl*«« IffcOf Pátyafcáp C>.' MťfiíW* so» - a.'. fiiwy Ad««** CsiKóny Andrea Konferencia Hőnyiéi. 2ÖÍÖ 4 ffy®invKar VnaéertMr**.cn i vű iskoláknak szánt tankönyvekben), Csíkány Andreáét (Atlaszgyűjtési tapasztalatok szlovákiai magyar nyelvjárási kutatópontokon), Hadházi Orsolyáét (A népmondák mint az uradalomtörté- net-kutatás segédforrásai Torna megye példái alapján) és Varga Andreáét (Mássalhangzó-jelenségek Gellér község nyelvjárásában). A Pályakép rovatban Mester Béla beszélget a hatvanéves Mészáros Andrással. Mészáros András a Miskolci Egyetem Filozófiai Intézete által szervezett (Az a priori rejtjelei a magyar filozófia történetében című) nemzetközi konferenciáról számol be. A Műhely rovatban Fóris Ágota a Magyar Terminológia című új tudományos folyóiratot ismerteti. A könyvrecenziók rovatában Vajda Barnabás értékeli A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok című (Popély Árpád és Simon Attila szerkesztette) kötetet, Liszka József a Voigt Vilmos köny- vészete (Keményfi Róbert szerkesztésében) című és a Meseszó című Voigt-tanulmánykötetet, Pe- tőcz Kálmán Öllös László szlovák nyelvű monográfiáját (Národná identita slobodného človeka), Varga Sándor pedig a Felvidék. 1914-1920 című Popély Gyulatanulmánykötetet. (cs) RÖVIDEN _______ Tóth Lehel az ArtKorzóban Érsekújvár. A fotóművész munkáiból nyílik kiállítás ma délután a KultúrKorzó rendezvénysorozat részeként. A kiállítás szervezője a Kassák Központ. Megnyitja: Juhász R. József. Helyszín: Samba cukrászda. A kezdés időpontja: 17.00. (ú) Popély Gyula könyvének bemutatója Dunaszerdahely. A történész Felvidék. 1914-1920 című kötetének bemutatóját tartják ma este a Családi Könyvklub szervezésében. A szerzővel Simon Attila történész beszélget. Helyszín: Csallóközi Múzeum (Sárga kastély). A kezdés időpontja: 18.00. (ú) Grendel Lajos az írószövetségi elnök Hodossy Gyula tevékenységét értékeli. Az ötvenéves költő, szervező és kiadóigazgató Alexa Károly és Zalán Tibor közt látható, az asztalon a Szövi a lélek vásznát című legújabb verseskötete (Somogyi Tibor felvétele) Hodossy Gyula új könyvének bemutatóját tartották a Dunaszerdahelyi Városi Központban 50 év, 3 könyv, 1 jelenség Dunaszerdahely. Tulajdonképpen egyetlen könyv bemutatójáról kellene tudósítanom, hiszen május 7-én Hodossy Gyula új kötetét, a Szövi a lélek vásznát címűt mutatták be a vmk-ban, ám az események úgy alakultak, hogy az est kapcsán három könyvről is szót kell ejtenem. MISLAY EDIT A Szövi a lélek vásznát a Lilium Aurum Ötven év-ötven vers sorozatában látott napvilágot, s ebből a tisztelt olvasó számára is azonnal nyilvánvalóvá válik, hogy a Zalán Tibor költő összeállításában készült válogatás a szerző kerek születésnapja kapcsán jelent meg. Alexa Károly irodalomtörténész, kritikus, az Életünk című irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat főszerkesztője méltatásában „nagy furcsa, nagyon különös, nagyon sok írásmodort egybegyűj- tő kötet”-ként jellemezte, amelyet szerinte csak egy nagyobb tanulmányban lehetne feldolgozni, ezért inkább egyetlen versre fókuszált, A semmiről, ami nem egyenlő a szigettel címűre - amely inkább vers-esszének nevezhető -, s annak témakörét érzékletesen állította párhuzamba a magyar irodalmi hagyományokkal, elsősorban Jókaival. Számára, mint hangsúlyozta, a kötet egyik megrendítő élménye, hogy a „szigetről”, a „semmiről” való beszélgetésnek számtalan módját villantja föl, ugyanakkor nem pesszimista, mert mégiscsak arról beszél, hogy „szövi a lélek a vásznat”, vagyis teremtődik valami. Zalán Tibor szintén kiemelte Hodossy költészetének egymástól nagyon távol eső költészeti-tematikai végpontjait, hogy költőként rengetegféle műfajban, szerkezetben dolgozik, rengeteg dolgot mozdít meg, s a válogatás mikéntjének margójára megjegyezte, tudta, emiatt nagyon nehéz dolga lesz. Ami azonban mégiscsak közös a versekben, hogy „ugyanaz a hang szólal meg bennük: a rokonszenvesen hétköznapi hang”. Végül a neki legjobban tetszőket válogatta egybe. Ä szerzőt a Magyar írószövetség nevében Szentmártoni János költő köszöntötte, a kötet verseiből pedig Gál Tamás színművész tolmácsolásában hallgathatott meg a közönség néhányat. A Szövi a lélek vásznát Hodossy Gyula negyedik kötete, amelyet költőként jegyez. Ötven év alatt sok ez vagy kevés - nehéz kérdés. De inkább sok, ha belegondolunk, mennyi mindennel foglalkozott HGY az elmúlt évtizedekben. És itt jön a képbe a bevezetőben már jelzett könyvek közül a második: frissen került ki a nyomdából, s a bemutató több mint százfős közönsége vehette először kezébe a Keresetlen szavak című interjúkötetet, amelyben lapunk munkatársa, Csanda Gábor beszélget Hodossy Gyulával. A nagyinterjú felöleli életét, pályáját, tevékenysé- gét/tevékenységeit. Kiderül belőle, hogy HGY szinte attól a perctől fogva, hogy megtanult írni, költőnek készült. Elárulja benne azt is: amit ő magában erősen elhatároz, azt általában véghez is viszi. Megy a tervei, a céljai után, egyfajta (egyáltalán nem rossz értelemben írom le:) gyámoltalanul szelíd makacssággal. Mert amellett, hogy eltökélten költőnek készült, rengeteg mindennel foglalkozott. A hazai magyar sajtóba több száz cikket írt, irodalmi-művelődési tevékenységgel foglalkozó klubokat alapított, a mára legendássá vált Iródia mozgalom egyik motorja volt (nem mondható, hogy mindez figyelem nélkül maradt, sőt: a ’80-as évek végén már államellenes tevékenységgel vádolták meg, merthogy „szabad gondolkodásra buzdította a fiatalokat”). A fordulat utáni években létrehozta a Lilium Aurum Kiadót, a Vámbéry Pol-. gári Társulást, a Katedra folyóiratot, pár évvel ezelőtt elvállalta a Szlovákiai Magyar írók Társaságának (SZMÍT) elnöki posztját. Ennél a pontnál meg kell áll- nom, mert az SZMÍT „tetszhalotti állapotának” megszüntetésében, újraélesztésében jelentős szerepe van Hodossy Gyulának. Grendel Lajos éppen ezt a tevékenységet emelte ki az SZMÍT nevében mondott köszöntőjében, és a Hodossy nevű jelenségről beszélt, mert - mint magyarázta - nem talált megfelelő szót a jellemzésére: a2 „irodalomszervező”-t túl bürokratikusnak találta, és úgy vélte, as „irodalmi diplomatádnak sincí teljesen pozitív kicsengése. „Ki e Hodossy Gyula nevű jelenség? - tette a fel a kérdést Grendel. - O az aki képes volt a szlovákiai magyai írók elvadult, szekértáborokr; szakadt csapatát összebékíteni összefogni. Hodossynak van va lami szociális képessége, ami egyi künknek sincs, és nagyon jól tudj; működtetni ezt a szervezetet. So ha nem volt ilyen gazdag program ja a Társaságnak, mint most.” Az SZMÍT választmánya névé ben Juhász R. József köszöntött az elnököt, s egy különleges aján dékkal lepték meg: egy olyai könyvvel (ez tehát a beharango zott harmadik), amely csupái egyetlen példányban látott napvi lágot, rengeteg kolléga, pályatár közreműködésével, tetszetős kivi telezésben. A címe: Szia, Gyuszi!, az ünnepekről, az ünnepeknek szóló írások, valamint fotók kap tak benne helyet. Hodossy Gyula tud valamii Hogy hogyan csinálja, azazőtitka. OTTHONUNK A NYELV Hogy mondjuk magyarul? MISAD KATALIN A Gramma Nyelvi Iroda közönségszolgálatához túlnyomórészt fordítással kapcsolatos kérdések érkeznek. Az érdeklődők ilyenkor általában arra kíváncsiak, hogy hangzik magyarul az általuk megnevezett - szaknyelvi vagy egyéb - szlovák nyelvű kifejezés. A továbbiakban az ilyen típusú kérdések (és válaszok) közül teszünk közzé néhányat. Egy önkormányzati dolgozó azt kérdezi, fordíthatja-e plenáris ülésnek a szlovák plenárne zasadnutie szerkezetet, vagy az idegen hangzású plenáris szót helyette- sítse-e magyar rokon értelmű megfelelővel. A latin eredetű, mára nemzetközi használatúvá vált plenáris melléknév és alapszava, a plénum főnév gyakori sajtónyelvi kifejezések. Nemzetközi jellegüknél fogva mind a szlovákban, mind a magyarban előfordulnak, ezért fordítás esetén szükségtelen mindenáron a magyarításukra törekednünk. Ráadásul az sem biztos, hogy az idegen eredetű kifejezéseknek van rövid és tömör magyar megfelelőjük, a plénum szó jelentése nyelvünkben például csak körülírással határozható meg. A plenárne zasadnutie szerkezetet tehát bátran fordíthatjuk plenáris ülésnek, de a szövegkörnyezettől függően rokon kifejezésként alkalmazhatjuk a magyarországi hivatali nyelvhasználatban is csak ritkábban előforduló teljes vagy együttes ülés szerkezeteket is. „Mi a szlovák súdne odvolanie szerkezet magyar megfelelője?” - érdeklődik egy hivatali dolgozó. A szlovák odvolanie főnév annak a cselekvésnek a megnevezése, melynek során valaki fellebbez. Magát a cselekvést, illetve az erről szóló iratot nyelvünk a fellebbezés szóval jelöli. Ä szlovák súdny melléknév magyar ekvivalense a szövegkörnyezettől függően a bírósági vagy a hatósági melléknév. A súdne odvolanie szerkezetet azonban nem szó szerint fordítjuk magyarra. Figyelembe véve a standard magyar jogi nyelvhasználatot, a jogorvoslat összetételt tartjuk a legkifejezőbb magyar megfelelőnek. Jelentése: ’bírói ítélet, hatósági határozat jogszerű megtámadása, megfellebbezése’. „Hogy fordíthatnám magyarra a katalógusokban, árajánlatokban gyakran előforduló polpenzia kifejezést?” - kérdezi egy utazási iroda munkatársa. A magyar és a szlovák megnevezés szinte egymás tükör- fordításai, mindkettő összetett szó. A polpenzia, magyarul félpanzió teljes ellátás nélküli panziót, vagyis lakhatást és szolgáltatást jelent. Az utazási irodák ezzel a megjelöléssel általában arra utalnak, hogy reggeliről és vacsoráról a szállást biztosító panzió vagy szálloda gondoskodik, a főétkezést, azaz az ebédet azonban - ha igényt tartunk rá - mindenkinek magának kell megoldania. A kérdéses főnév -s képzős származékszava, a félpanziós melléknév szintén gyakran szerepel a magyarországi katalógusokban, pl.: félpanziós elhelyezés, félpanziós éllátás. Egy kisvárosi étterem tulajdonosa - aki a közeljövőben kétnyelvű, szlovák-magyar étlapot szeretne készíteni - az iránt érdeklődik, mi a magyar megfelelője a kuracie prsia v pivovom cestíčku ételnévnek. A szlovák nyelvben jelzős szerkezettel kifejezett ételnevek a magyarban gyakra összetételek formájában jelenne meg. így esetünkben a többe számú kuracie prsia szókapcsol; magyar megfelelője az egye számú csirkemell összetett főné lesz. (A számbeli eltérés oka a ke nyelv szerkezeti különbözőség* ben keresendő: míg a magyarba a több azonos vagy hason] egyedből álló dolgok általába egyes számban szerepelnek, szlovákban gyakoribb a többe szám használata.) A pivové cestí ko szerkezet magyar megfelelője sörtészta összetett szó lesz. A ké déses szlovák ételnév tehát m; gyár fordításban így hangzil csirkemell sörtésztában.
