Új Szó, 2010. április (63. évfolyam, 76-99. szám)
2010-04-30 / 99. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. ÁPRILIS 30. Kultúra 9 Az intimitás olyan fokú, hogy a néző számára is mélyen szubjektív, személyes üggyé válik a befogadás Két kiállítás képei (Kovács Oszkár felvétele RÖVIDEN Jöttünk külhonból mind a ketten Budapest. A Tóth László verseire komponált, Jöttünk külhonból mind a ketten című, lélekkel teli színpadi játékkal lép közönség elé Gál Tamás színművész - Lakatos Róbert brácsa- és hegedűművész zenei közreműködésével - május 2-án, vasárnap 19 órakor a Szkéné Színpadon. Az előadást a szerzővel és az alkotókkal rendezett beszélgetés követi, (ú) Eurovíziós Dalverseny a Duna TV-ben A Duna Televízió az Európai Műsorszolgáltatók Szövetségének (EBU) felkérésére élőben közvetíti Oslóból az 55. Eurovíziós Dalversenyt: május 25-én és 27-én 21 órától az elődöntőket, május 29-én 21 órától pedig a döntőt követhetik figyelemmel a Nemzet Televíziójának nézői. A. Szabó Magda kulturális alelnök szerint a legfontosabb most az, hogy a verseny eljusson a nézőkhöz, jövőre pedig már ismét indulhasson magyar versenyző is a megmérettetésen. Mivel tavaly a norvég Alexander Rybak nyerte a versenyt, így idén Oslo ad otthont a találkozónak, melyen 39 ország verseng, (dtv) EZT LÁTNI KELL A három alkotó három különböző utat, három megközelítést, háromféle világképet, ám ugyanolyan értékrendet jelent. Intellektuális művészetet képviselnek mélyen átélt hatásokkal, intenzív és szug- gesztív kifejezési formákkal. Nyitottsággal, érzékenységgel, fogékonysággal és átütő erővel. KOVÁCSÁGNES A közelmúltban két országban, két kiállításon is bemutatkozott a Rovás három képzőművésze, Szabó Ottó festőművész, Jozef Su- choža szobrászművész és Tóth József festőművész. Április közepén Prága belvárosában, a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetében nyílt kiállításuk, pár nappal később pedig az edelényi kulturális központban. Mindhárom művész annak a kassai székhelyű Rovás csoportnak a tagja, amely részt vesz a „Kassa, Európa Kulturális Fővárosa 2013” elnevezésű projekt szervezésében. Mindhárman szemlélődök, nem hagyják, hogy a világ elrohanjon mellettük, sem azt, hogy magával ragadja őket. Nem engedik, hogy a dolgok csak úgy megtörténjenek. Műveiken keresztül analizálják a hatásokat és a folyamatokat, amelyeknek az életünk során mindannyian ki vagyunk téve. Az azonos értékrenden kívül mindhármukban közös egyfajta intimitás, alkotásaikkal nem a valóságot és nem is a valóság elkendőzését célozzák, de nem is az álcát magát, vagy annak a felületét. Az intimitás olyan fokú, hogy a néző számára is mélyen szubjektív, személyes üggyé válik a befogadás. Nem az erotikával rokon, sokkal inkább titkok meglesésével - izgalmas és izgató is egyben. Jozef Suchoža szobrászművész a Besztercebányai Művészeti AkaEgy megtisztulási folyamat képei démia Szobrászati Tanszékének tanársegédje. Video- és térinstallációinak fotórészletei kétdimenziós fotómivoltukban is hatásosak, de ha valakinek módjában áll, hogy eredetiben szemlélje meg az alkotásokat, akkor döbben meg igazán. Nem akármilyen élmény felfedezni azokat az imaginárius tereket magunk körül, amelyek mindaddig láthatatlanok maradnak számunkra, ameddig a. művész fel nem lebbenti a valóság takaróját. A valóság ugyanis álca. Ruha, amely hol szép, hol csúnya. Esztétikánk mindössze ezt képes értékelni. Ami alatta van, vagyis a titok maga már nem feltétlenül esztétikai kategória. Viszont rettenetesen izgató dolog. Tóth József festőművész a kassai Márai Sándor Gimnázium művészeti tagozatának tanára. Monumentális festészettel foglalkozik, a prágai kiállításon viszont fotóinstallációk képeivel jelentkezett. Monumentális, szakrális tematikájú festményei jelenleg az edelényi kulturális központban láthatók, ahol a napokban szintén bemutatkozik mindhárom alkotó. A Prágában kiállított képek egy autóbaleset kapcsán születtek. A Miatyánk szövegének végtelen leírásából keletkezett szövegfolyam kivetítése az emberi testre, tépett, gyűrött lepedőre, falra, különféle struktúrákra letaglózóan tragikus. Az edelényi kiállítás hatalmas vásznain is ugyanezt az élményt dolgozta fel, valójában ezek által a képek által szabadult meg szorongásaitól, az önvádtól és az egész dolog hatásaitól. Egy megtisztulási folyamat képei ezek. Szabó Ottó a Kassai Iparművészeti Középiskola és a szepsi gimnázium tanára. Alkotási első ránézésre konkrétabbak, realisztikusabbak, figurális kompozíciók. Második ránézésre már egy kissé elbizonytalanodik az ember. A való világ testisége szembetűnő, a kompozíció szerkezete jól követhető, a történet egyszerű legalábbis az előtérben lévő. De nézzük csak meg a hátteret! 0 maga azt mondja, hogy valójában a nevelés, a családi háttér, a vallási és kulturális közeg, a műveltség és a hagyományok bálványaitól alig látszik, ami igazán lényeges. Jézus szenvedéstörténetének fixálódott képiségétől nem látszik Jézus, az egyháztól nem látszik a tanítása, az emberi törvények miatt az isteni törvény, az érzéki csalódásoktól a transzcendens világ, a ruhától az ember, a szexualitástól a teremtés. A három alkotó három különböző utat, megközelítést, világképet, ám ugyanolyan értékrendet jelent. Csereüvegek A Csereüvegek (Vratné láhve) című, 2007-es cseh film megér egy tévés misét. Nem csupán amiatt, mert főszerepét az élő legendának számító Zdenék Svérák alakítja, akit fia, a fiatal cseh filmes nemzedék egyik erőteljes egyénisége, Jan Svérák rendezett vászonra. A történet hőse egy idős, régi vágású tanár, aki belekeseredve a tanításba otthagyja az iskolát, és különféle „brigádmunkák” kipróbálása után egy szupermarket üveg- visszaváltójában köt ki. Annak idején nem kevés fenntartással ültem a képernyő elé, hogy megnézzem Svérákék családi moziját - mert ugyan mi izgalmas lehet abban, hogy egy öreg tanár nap mint nap üvegeket vált vissza? Meglepetésemre a témából Zdenék és Jan Svérák sokkal izgalmasabb, szórakoztatóbb, emlékezetesebb mozit tudott kihozni, mint több más pályatársuk sokkal bombasztiku- sabbnak ígérkező sztoriból. A nagyon emberi, ironikus humorú filmben benne van az öregedés szomorúsága, olykor nevetséges esetlensége, meg a vágy is, amely az évek múlásával sem veszíti lángját... (me) Duna Televízió, május 1., szombat, 22.00 Zdenék Svérák, a film főszereplője (Képarchívum) A kötet a feltárásokat egyedül végző Trugly Sándor egy évtizedig tartó régészeti kutatásainak eredményeit foglalja össze, az előkerült leletek részletes elemzésével Az avar kagánok harcos népének emlékei Révkomáromból DR. PROHÁSZKA PÉTER Szép kiállítású könyvben veheti kézbe az olvasó Dr. Trugly Sándor több mint egy évtizedig tartó régészeti kutatásainak eredményeit. A fiatal régészként alig néhány éve a révkomáromi múzeumban dolgozó szerzőt 1979 márciusában páratlan szerencse érte, amikor arról értesítették, hogy a hajógyár kollégiumának építésekor csontokra és fémtárgyakra bukkantak. Ekkor még nem sejthette, hogy a Pozsonyi út bal oldalán elterülő homokdomb milyen jelentős avar temetkezéseket takar, még ha Komáromból közel száz éve ismertek avar kori leletek és temetkezések. 1979 és 1989 között 153 sírt, melyek közül 63 lovas temetkezés volt, illetve az 1987-1989. évi ásatások alkalmával a temető délnyugati peremén avar, illetve Árpádkori településmaradványt tárt fel, dokumentált és dolgozott fel. A feltárásokat egyedül végző Trugly Sándor kutatásainak eredményeiről számos tanulmányban, illetve egy önálló kiállítás keretében számolt be. E munkák mintegy összefoglalása a temető és a telep, valamint az előkerült leletek részletes elemzését tartalmazó kötet, amit most vehet kézbe szakember és a korszak története, régészete iránt érdeklődő. Az 568-ban a Kárpát-medencében új hazát nyerő avarok sajátos anyagi kultúrával bírtak, melyben egyaránt megfigyelhető a mediterrán kultúra, Bizánc és a Kelet hatása. A több mint kétszáz évig tartó uralmuknak frank és bolgár támadások vetettek véget a 8. századvégén és a 9. század elején. A hajógyári temetőben nyugvó avarok azonban valamikor 700 körül telepedtek meg e stratégiailag nagy fontossággal bíró helyen. Bár a sírokat még az avarkorban kirabolták, mégis mivel a sírrablók elsősorban a nemesfém tárgyakat emelték ki az elhunytak mellől, így a bronz-, csont- és vastárgyak szerencsére megmaradtak. Az aranyozott bronz öntött griff-fejes veretek, oroszlánfejes falerák és a lószerszámzat, valamint a férfiak öveinek egyéb díszítményei mind tanúskodnak az itt nyugvó emberek avar kaganá- tusbeli kiemelkedő társadalmi helyzetéről. Az elhunytak mellé helyezett lovak szokatlanul magas száma, majd minden másodikhoz tartozott egy ló, valamint a fegyvermellékletek (szablya, íj, nyíl) jelzik, hogy az avar kagánok harcos népéhez, kíséretéhez tartoztak. Asszonyaik a korabeli középréteg divatja szerint öltözködtek, és gazdagságukat jelzi, hogy egyesek mellé még lovat is temettek, amely csak igen ritkán figyelhető meg az avarkorban. Az itt megtelepedő avarok eredetével kapcsolatban igen fontosak a szerző megfigyelései, melyek Keletre, Közép-Ázsia felé mutatnak. Ezt támasztják alá egyes itt talált leletek, illetve az utóbbi évek régészeti megfigyelései, melyek az avaroknak a 7. és 8. században továbbra is fennálló ázsiai kapcsolataira utalnak. A Komárom-hajógyári leletek között számos olyan öv- és lószerszámveret található, melyek motívumkincse és ábrázolásai szoros rokonságot mutatnak az 1799-ben Nagyszentmiklóson talált aranyedények díszítéseivel, melyeket avar fejedelmi ivókészletnek tartott László Gyula. Emiatt a 2002-ben a Magyar Nemzeti Múzeumban megrendezett Az avarok aranya A nagyszentmiklósi kincs kiállításon a hajógyári leletek kiemelt helyet kaptak a vitrinekben, mint kiváló párhuzamai a koraközépkor egyik legjelentősebb leletegyüttesének. A motívumok szintén arra a szoros kapcsolatra utalnak, mely e közösséget az avar ka- gánhoz és környezetéhez kapcsolta. így e tekintetben csak sajnálni lehet, hogy a sírrablók az arany és ezüst tárgyak tekintetében olyan alapos munkát végeztek, és csupán a bronz, csont és vas mellékleteket hagyták meg. Trugly Sándor a Komárom-hajógyári temető és telep közzétételével és elemzésével betekintést kínál a 8. századi harcos réteg életébe és abba a kapcsolatrendszerbe, amely a viseleti tárgyaikról tükröződik. (Trugly Sándor: A Komárom- hajógyári avar temető és telep. Opitz Archaeologica 2. Martin Opitz Kiadó. Budapest 2009.) Griff-fej alakú lószerszámveret a 36. sírból (Képarchívum)
