Új Szó, 2010. április (63. évfolyam, 76-99. szám)

2010-04-30 / 99. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2010. ÁPRILIS 30. www.ujszo.com RdVIPW Janukovics levele az ukrán néphez Kijev. Viktor Janukovics ukrán elnök tegnap aláírta az új ukrán-orosz flottamegál­lapodást, és egyúttal nyilat­kozatban fordult az ukrán néphez, védelmébe véve a dokumentumot. Honfitársa­ihoz intézett üzenetében Ja­nukovics kiemelte, hogy a gáz árának jelentős csökke­nése növeli minden egyes ukrán állampolgár szociális biztonságát, elősegíti az or­szág gazdasági válságból va­ló kilábalását. (MTI) Nem politizálnak a cseh püspökök Prága. A cseh püspöki konferencia elnöke tegnap elhatárolódott a katolikus egyház azon korábbi felhívá­sától, amelyben azt ajánlot­ták a szavazóknak, hogy a május végi csehországi kép­viselőházi választásokon ne a nagy pártokat támogassák. Jan Graubner püspök nyilat­kozatában azt állítja, hogy a püspöki konferencia nem döntött semmiféle felhívás­ról. (MTI) Tovább szivárog a brit platform Houston/New Orleans. Újabb olajszivárgást észlel­tek a Mexikói-öböl azon ré­szében, ahol a múlt héten el­süllyedt egy brit olajfúró to­rony, és szakértők szerint a korábban becsültnél ötször több nyersolaj kerül a tenger vizébe - közölte az amerikai parti őrség. A szivárgás miatt becslések szerint naponta ötezer hordónyi olaj kerül a tengerbe. (MTI) Tőkés feleségét Tempfli védi Bukarest Tőkés László európai parlamenti képvise­lő magánlevelet kapott Tempfli József nyugalmazott római katolikus megyés püs­pöktől, amelyben az állítólag Tőkés feleségét kívánta „megvédeni” a házaspár ma­gánéleti problémáinak ügyében, s a címzett magán­levélben már válaszolt is ne­ki. (MTI) Lőttek a jemeni tűzszünetnek Szanaa. Legkevesebb hét halálos áldozatot követelő összecsapás tört ki síita láza­dók és a kormányhoz hű fegy­veresek között Jemen északi részén - közölték helyi illeté­kesek tegnap. Ez az incidens volt a legsúlyosabb azóta, hogy a síita lázadók és a kor­mány tűzszünetet kötöttek februárban. A felkelők csatla­koztak a polgárháborúban meghaltak családtagjainak támogatására szervezett fel­vonuláshoz. A kormánnyal szövetséges törzsi harcosok igyekeztek ezt megakadá­lyozni, ami fegyveres össze­csapásba torkollott. (MTI) Akár 600 milliárd eurót is elő kellene teremteni a görög ragály megállítására Ebolaként terjed a válság Áldatlan pénzügyi állapotok. A költségvetési adataival trükközö Görög­ország megsegítése aligha népszerű lépés. (SITA/AP-felvétel) Kirgizisztán kettéosztására törekszenek Bakijevék Felszeletelnék az országot MTI-HÍR Athén/Berlin/Washington. Az európai vezetőknek vél­hetően legalább 600 milli­árd eurót kellene előterem­teniük segély vagy állam- kötvények formájában, ha meg akarják akadályozni a régió pénzügyi válságának terjedését, a görög ragály megállítását - állítja két nagybankcsoport, a JP Morgan Chase és a Royal Bank of Scotland. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Angel Gurria, a legfejlettebb országokat tömörítő OECD szer­vezet vezetője szerint a pénzügyi válság úgy terjed, mint az Ebola. Mivel a görög költségvetési gon­dok Rómától Madridig megfertő­zik a piacokat, a közgazdászok példátlan nagyságrendű intézke­déseket sürgetnek Angela Merkel német kancellártól és Jean- Claude Trichet-től, az Európai Központi Bank elnökétől. A Nem­zetközi Valutaalap (IMF) vezetője szerint a görög válság a kontinens többi országára is átterjedhet, Dominique Strauss-Kahn ezért sürgette az uniós segélycsomagot Berlinben. Angela Merkel kancel­lár megismételte, hogy ehhez ha­tározott intézkedéseket várnak Görögországtól. Tegnap kicsit erősödött a közös valuta árfolya­ma, de a befektetők még mindig nyugtalanok, mert a görög kor­mány még mindig nem egyezett meg az unióval és a valutalappal a segélycsomagról. „A Görögor­szággal folytatott tárgyalásokat fel kell gyorsítani. Remélem, hogy a következő napokban lezárhat­juk ezeket. Németország meg­hozza a szükséges döntést, nem menekülünk a felelősség elől” - mondta Merkel, akit az IMF veze­tőjén kívül Barack Obama ameri­kai elnök is győzködi, hogy Berlin szálljon be a görög államadósság finanszírozásába. A német kormány azonban - valószínűleg a jövő heti tartomá­nyi választások miatt - halogatja a döntést. A költségvetési adatai­val rendszeresen trükközö Gö­rögország megsegítése ugyanis kifejezetten népszerűtlen lépés lenne: egy felmérés szerint a né­metek 70 százaléka ellenzi Berlin szerepvállalását. A Capital Eco­nomics úgy látja, Bulgária, Ro­mánia és Magyarország vannak a legnagyobb veszélyben a görög válság kapcsán. A térség államai jelenleg azon dolgoznak, hogy csökkentsék az államadósságot és sérülékenyebbek, mint a többi ország. A nemzeti valuták meg­érzik a görög krízist és a Dánske Bank például azt javasolja a be­fektetőknek, hogy kerüljék el Kö- zép-Európát. (VG, m, akt., shz) Biskek. Kirgizisztán észak-déli kettéosztására és egy föderatív állam kialakítására törekszenek az április eleji fordulat után el­menekült Kurmanbék Bakijev volt elnök hívei - jelentette ki a kirgiz Azattik rádiónak Bakijev egyik híve. Tolon Dijkanbajev, a volt államfő védelmére alakult bizottság vezetője az interjúban kifejtette, hogy csoportjuk az ide­iglenes kormányhoz készül for­dulni annak érdekében, hogy ja­vaslatuk testet öltsön az új al­kotmányban is, amelynek terve­zetét Biskekben a napokban bo­csátották társadalmi vitára. A módosított alaptörvény elfoga­dásáról a tervek szerint június 27-én tartanak népszavazást. Dijkanbajev szerint az ország két részre osztása nélkül nem lehet stabilizálni az ötmillió lakosú kö­zép-ázsiai volt szovjet köztársa­ság helyzetét. Az ideiglenes kor­mány miniszterelnök-helyettese, Omurbek Tekebajev ezzel szem­ben veszélyes törekvésnek nevez­te a korábban kiszivárgott, sze­rinte „szeparatista jellegű” kez­deményezést. Az Azattik rádió Bukarest. Románia folyamato­san egyre több olyan kérelmet fog elbírálni, amelyeket moldovai ál­lampolgárok nyújtanak be a buka­resti hatóságokhoz a román állam- polgárság megszerzése érdekében - jelentette ki Traian Basescu ro­mán államfő. A bukaresti média tegnapi jelentései szerint Basescu a kelet-romániai Jászvásáron mond­ta ezt Romániában tanuló moldo­vai diákok előtt. Közölte, hogy a nagyobb munkatempó következ­úgy tudja, az ideiglenes kor­mányban nem talált támogatásra ez az elképzelés, s a biskeki bel­ügyminisztériumban állítólag kü­lönleges csoportot hoztak létre, hogy megakadályozzák az ország kettéosztását. A rádióállomás szerint több kirgiz politológus is egyetért azzal, hogy a föderatív berendezkedésre való átállás - a jelenlegi, tényleges regionális megosztottság és a nem kellően fejlett állami intézmények mel­lett - az állam széteséséhez ve­zethetne. Kirgizisztán déli régióiban ugyanakkor Bakijev hívei már agitálnak egy „dél-kirgiz demok­ratikus köztársaság” kiválása mellett. Ezenkívül CD-ken és szó­rólapokon terjesztik a külföldre menekült államfő azon nyilatko­zatait, amelyekben az az ellenzék vezetőire hárít minden felelőssé­get az április 7-én Biskekben tör­tént véres összecsapásokért. Az elnök távozását követelő ellen­zéki tüntetők és a rendfenntartó erők között április 6-8. között le­zajlott összetűzésekben, illetve a tüntetőkre nyitott sortűzben 85 ember vesztette életét, és több mint 1500-an sebesültek meg. tében az év végéig már havonta 10 ezer ilyen kérelmet dolgoznak majd fel. A román kormány április­ban határozta el, hogy módosítja az 1991 óta hatályban lévő állampol­gársági törvényt. A rendelkezés ki­bővíti azoknak a leszármazottak­nak a körét, akik állampolgársági kérvénnyel fordulhatnak a román államhoz. A beadványok elbírálási idejét hat hónapról öt hónapra csökkentették. Moldovából eddig körülbelül egymillió állampolgár- sági kérelem érkezett a román ha­tóságokhoz. Románia több állampolgársági kérelmet bírál el Megnyugtatott moldovaiak MTI-HÍR A vallon kisebbség harminc napnyi időt kapott Fehéroroszország ügyet sem vet az ET normáinak tiszteletben tartására ET: felfüggesztett kapcsolatok Minszkkel MTI-HÍR Szólt a belga MTI-HÍR Brüsszel. A „vészcsengőként’ emlegetett különleges parlamenti eljárásjogi védekező eszközt kel­lett igénybe venniük tegnap a val­lon képviselőknek, hogy megaka­dályozzák egy számukra elfogad­hatatlan választójogi törvény ki­erőltetését a flamand többség ré­széről. A „vészcsengő megnyo­mása” belga törvényhozási érte­lemben azt jelenti, hogy ha vala­melyik népcsoport képviselői lét­számbeli többségükkel élve olyan törvényt akarnak megszavazni, amelyik a másik népcsoport alap­vető érdekeit sérti, akkor a kisebb­ségi népcsoport harminc napra megakaszthatja a kérdésben a par­lamenti eljárást. A flamandok most azt kísérelték meg, hogy sza­vazásra bocsássák a Brüsszelt és környékét átfogó BHV választóke­rület nyelvi hovatartozás szerinti kettévágásának javaslatát, és ezt akadályozták meg a vallonok a „vészcsengővel”. A BHV-ügy miatt - hosszas, meddő alkudozások után - már felbomlott a belga kormány, és nagy valószínűséggel előrehozott választásokat kell ki­írni júniusra. A flamandok arra tet­tek sikertelen kísérletet tegnap, hogy egyszerű parlamenti lét­számfölényüket felhasználva elfo­gadtassák azt a megoldást, amire a „vészcsengő” tárgyalóasztalnál nem sikerült rá­venniük a vallon pártokat. A10 és fél milliós Belgiumban a holland nyelvű flamandok alkotják a la­kosság mintegy 60 százalékát. Míg maga Brüsszel kétnyelvű, és ott mindkét nagy népcsoport pártjai közül választhatnak a lakosok, ad­dig az ország északi felén elterülő - és a fővárost körülölelő - Fland­riában csak flamand pártokra, a délen fekvő, franciaajkú Vallómé­ban pedig csak vallon pártokra le­het szavazni az alkotmányos be­rendezkedés értelmében. A gyakorlatban kivételt képez ez alól a BHV választókerület, ahol a főváros határain kívül néhány te­lepülésen összesen mintegy 130 ezer vallon is él, és ók vallon pár­tokra is szavazhatnak, holott a te­rület hivatalosan Flandriához tar­tozik. Az alkotmánybíróság már 2003-ban megállapította, hogy ez az állapot alkotmányellenes. A flamandok ezért a BHV választó- kerület kettévágását követelik a két népközösség nyelvi határa mentén, ami persze teljes pontos­sággal kivitelezhetetlen, tehát mindenképpen valamilyen komp­romisszumos megoldásra kellene jutni. A flamandok eközben álta­lában is egyre erősebben követe­lik a szövetségi kötelékek lazítá­sát, a tartományok önállóságának növelését. Brüsszel. Felfüggesztette az Eu­rópa Tanács parlamenti közgyű­lése tegnap a magas szintű kapcso­latokat a fehérorosz parlamenttel, illetve kormányzattal. A döntés a közgyűlés strasbourgi ülésén szüle­tett, és azzal indokolták, hogy nincs előrehaladás Fehéroroszország­ban az ET normáinak tiszteletben tartását illetően, a minszki hatósá­gok részéről hiányzik a politikai akarat az összeurópai intézmény által vallott értékek - demokrácia, jogállamiság, emberi jogok - érvé­nyesítésére. Az ET parlamenti közgyűlése sajnálattal állapította meg, hogy az országban újabb ki­végzéseket hajtottak végre, rossz a lengyel kisebbség helyzete, a hely- hatósági választásokon nem vehet­tek részt külföldi megfigyelők és a hatóságok megtagadták az enge­délyt a Kelet-európai Politikai Ta­nulmányok Intézetének létreho­zásához. Egy összetört ember. Gordon Brown kormányfő választási esélyeit megtépázhatja balsorsszerű találkozója egy bizonyos Mrs. Duffyval. Brown egyik kampányfellépésén a törzsszavazójának számító hölgyet csendben lebi- gottozta, elfelejtve, hogy még mindig a zakójára van erősítve a bekapcsolt mikrofonja. (TASR/AP-felvéteI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom