Új Szó, 2010. április (63. évfolyam, 76-99. szám)
2010-04-23 / 93. szám, péntek
KERTESZKEDO 2010. április 23., péntek 7. évfolyam, 13. szám Levélben érkező tavaszi vitaminbomba Ha a kajszit nem permeteztük meg időben, a monília már a megkötött termést és a hajtásokat hervasztja Friss sóska és spenót ÖSSZEFOGLALÓ Idén több a kártevő és a kórokozó Első tavaszi vitaminforrásaink a kertben a levélzöldségek. Legkorábban a sóskából szedhetünk - aztán, ha ügyesek voltunk és ősszel vetettünk spenótot meg áttelelő salátát, akkor azokból is kerülhet az asztalunkra. Érdemes helyet adni kertünkben a sóskának is, mert tele van a szervezet számára fontos ásványi anyagokkal - foszfor, vas, kalcium -, sok C-vitamint tartalmaz, s a benne lévő gyümölcssavak miatt kedvező étrendi hatású. Vannak országok, ahol fűszernövényként tartják számon. Évelő növény, a tavaszi és az őszi időjárást szereti igazán, s búja a hideget. Talajban nem válogat, de sok víz kell neki. A tápanyagok közül nitrogénből igényel többet, hiszen attól nőnek levelei. A szerves trágyával ellátott talajnak nagyon Kerti növényeink akkor fejlődnek szépen, ha megkapják a fontos tápanyagokat. A nitrogén hiánya esetén a növények szára vékony lesz, az alsó levelek sárgulnak, száradnak, a gyökerek pedig hosszúra nyúlnak. A hüvelyes növények gyökerén lévő nitrogénmegkötő baktériumok képesek a levegő nitrogénjét hasznosítani. Ezért fontosak a biogazdálkodásban a pillangósvirágúak, de istállótrágyával, komposzttal is adagolhatjuk ezt az elemet. Ha a növények kevés foszforhoz jutnak, színük sötét vagy kékeszöld, gyakran vörös vagy bíborvörös. A biogazdálkodásban a foszfor pótlására javasolt a csontliszt, a nyers ásványi őrlemények, a kőzetporok, a foszfátszappan és a Thomas-salak használata. Kálium hiánya esetén csökken a növények betegségekkel szembeni ellenálló képessége. Pótlására a biogazdálkodásban javasolt a fahamu, az ásványi őrlemények és kőzetporok (alginit, glaukonitos homok, gránit, kálitrachit, káliumörül. Apró magja miatt igényes a gondosan előkészített talajra, hiszen amúgy is nehezen csírázik. Vethetjük ősszel, tél végén és kora tavasszal, 1-2 centiméter mélyre, 30-35 centiméteres sortávolságra. A tápanyagban dús földeket kedveli a spenót is, viszont nem szereti az erősen savanyú és a nagyon lúgos talajokat, illetve a laza homokot. Könnyen elkészíthető és emészthető, kalóriában szegény, vitaminokban, karotinban pedig gazdag. Az egyik legmagasabb K-vita- min tartalmú zöldségünk. A spenótot sokan azért fogyasztják, mert a gyomor-működést serkenti. Sok oxálsavat is tartalmaz, ami a vesekőképződésre hajlamos vegyidet, de ismeretes emésztésserkentő és vastagbéltisztító hatása is. A spenót kiváló antioxidáns, bioaktív összetevői erősítik az immunrendszert. (A szabadföld.hu nyomán) szulfát, riolittufa, zeolit és földpát). A kalcium hiánya a növényi csúcsrügy fejlődésének elmaradását, a levelek csúcsainak színtelene- dését okozza. A szárba indulás elmarad, a levelek ragadós, zselatinszerű anyaggal fedettek, s elpusztulnak. A biogazdálkodásban mészkőőrleményekkel, alginittel, gipsszel pótoljuk a kalciumot. A klorofill képződéséhez szükséges magnézium hiánya esetén a növények alsó levelei sápadtak, de a főér zöld. Pódására javasolt a dolomit, a magnezit és az alginit. Az anyagcsere-folyamatokban nélkü- lözheteden kén hiánya késlelteti a növények fejlődését. A növények számára kis mennyiségben szükséges még bor, klór, vas, mangán, réz, molibdén, cink, vanádium is. Hiányukat vagy túlzott jelenlétüket a fentiekhez hasonló fejlődési rendellenességek, elszíneződések jelzik. A biogazdálkodásban nem a növényt, hanem a talajt tápláljuk, így a helyes talajműveléssel és szerves trágyázással élővé tett talajból a növények „svédasztalról” táplálkoznak. (A szabadfold.hu nyomán) Az eddigi csapadékos időjárás alapján arra lehet következtetni, hogy idén meggyűlik a bajunk a kártevőkkel és kórokozókkal, a kertészeknek az átlagosnál is hatékonyabban kell majd védekezniük ellenük. BELUCZ JÁNOS Áprilisban Dél-Szlovákiában eddig 100 mm csapadék hullott, ami két hónapi csapadékmennyiségnek felel meg (1 mm egy liter vizet jelent négyzetméterenként). Sok helyen a belvíz is fenyeget. Az elmúlt betekben vagy az eső, vagy a szél akadályozott bennünket abban, hogy a szükséges növényvédelmi munkákat időben elvégezzük. Ezek alapján arra lehet következtetni, hogy idén sok gondunk lesz a betegségekkel, kártevőkkel, így többek között a meztelen csigák inváziójára is fel kell készülnünk. Ott, ahol a kajszit nem sikerült időben megpermetezni, a Monília laxa már a megkötött termést és a hajtásokat hervasztja. A meggynél még nem tapasztaltam ezt a jelenséget, ennek ellenére ajánlom a védekezést a kajszinál és a meggynél egyaránt pl. Bay- corral vagy Horizonnal. Az őszibaracknál a tafrina teljed. Ellene védekezzünk pl. Efuzint vagy Syllit gombaölő készítménnyel, illetve Delan, Dithane, Merpan kontakt szerekkel. A bogyóstermésűek ápolása A málnánál előfordulhat, hogy a tavaszi metszésnél meghagyott vesszők nem hajtottak ki, elszáradtak. Ezeket most tőből vágjuk ki. Távolítsuk el a vesszőn esetleg elszáradt részeket is. A málnánál a sok eső után sok új hajtás várható. Ezek közül a gyengéket tőből kihúzzuk. Ritkítsuk meg az állományt is ott, ahol ez túl sűrűnek mutatkozik. A ribiszkénél, köszméténél már kinőttek az új gyökérhajtások. Ha ezeket mind meghagynánk, később nagyon besűrűsödne az állomány, miközben a tápanyagelvonás is jelentős lenne. Ezért kapával takarjuk ki a bokor tövét, úgy, hogy metszőollóval hozzáférjünk az új hajtások tövéhez és minél mélyebben el tudjuk azt vágni. Tövenként (bokronként) legfeljebb három új hajtást hagyjunk meg. A szedersorban is lehetnek olyan tövek, amelyek nem hajtottak ki vagy fagykárt szenvedtek. Ezeket, valamint az elszáradt részek szintén metéljük le. A termőkorú vesszőket ajánlatos a támrendszerhez kikötözni, egyrészt hogy a szél ne tegyen benne kárt, másrészt, hogy egyenesek maradjanak az ágak. Ha még nem metéltük le a tavalyi leveleket, akkor azt mielőbb tegyük meg. A köszméténél az amerikai lisztharmat ellen Discussal, a ribiszkénél a levéltetű ellen pl. Piri- morral védekezhetünk. A levél fonákján megtelepedett levéltetvek okozzák az antokiános foltokat. Ezért fontos, hogy a permedé a levelek fonákát is érje. A fekete ribiszkén a ribiszke-gubacsatka károsít. Ennek nyomán a rügyek gömb alakúra duzzadnak, bennük több száz atka is tanyázhat, amelyek tavasszal elhagyják a rügyet. Ellenük atkaölő készítményekkel védekezzünk, ilyen például Omite 30W. Mentsük meg értékes fáinkat Fakukacnak hívjuk azt a légylárvát, amely a fák törzsében károsít. Mi csak annyit látunk, hogy a fa oldalából finom fűrészporhoz hasonló törmelék hullik. A figyelmesebb szemlélő a lukat is felfedezheti. Ha egy darab puha drótot a járatba szúrunk és kutatjuk a nyílás végét, felfedezhetjük a fáinkat pusztító kártevőt. Ha van olyan megmentésre érdemes értékes gyümölcsfánk, melyen egy rosszul beforrt seb következtében üreg keletkezett, akkor azt töltsük meg betonnal, hogy az eső ne korhassza tovább a fát. Főleg a csonthéjasoknál jelentkezik a mézgásodás. Ez annak a jele, hogy a fa nem fér meg jól a talajával, gyakran a talaj magas mésztartalma okozza. A gyógymódok közül kettőt említek: Ecetbe áztatott ronggyal kezeljük le a sebet. Nagyapáink idejében sóskát használtak bedörzsölésre. Szakmailag a seb kitisztításán van a hangsúly, amit éles késsel - kacor- ral végzünk. Addig metéljük, pucoljuk a sebet, amíg élő részt nem érünk. A keletkezett sebet balzsammal kenjük be. Gyakran előfordul, hogy a buja növekedéssel indult csemetefák, halogatják a termésre való átállást. Tehát nem nevelnek virágrügyet és virágot se. Az „ellustult” fáknál a 3- 4 évükben radikális megoldást alkalmazunk: Legkésőbb június elejéig egy 2-3 mm vastag, puha dróttal elszorítjuk a törzsből kiinduló oldalágakat, de úgy, hogy a drót ne roncsolja a fa héját (háncs). Ahogy az ág vastagszik, kicsit belenő a héjba. A beavatkozás szakmai magyarázata a következő: a levelekből, vékonyabb koronarészekből az asszimiláták ahogyan vándorolnának a törzsbe és a gyökerekbe, az elszorításnál fennakadnak, így a termőrészeket jobban táplálják. A drótot majd októberben távolítjuk el. A szőlőt tavasszal ültetjük Egy 2-3 áras hétvégi kertbe nem ültetünk borszőlőt, de néhány tő csemegeszőlő kiválóan bővíti a gyümölcsök kínálatát. Erre a célja a következő fajtákat ajánljuk: Prim, Rubanka, Premier, Heliotrop (az eddig felsoroltak üvegházi termesztésre is alkalmasak) továbbá Onyx, Julski Biser, Ametyst, Diamant, Dóra, Negra, Opál, Pastel. A magyar fajták közül az Irsai Oliver, Szőlőskertek királynője, Pannónia kincse vagy Helikon stb. termesztése ajánlott. A legfontosabb tápanyagok megfelelő mennyiségben Növények a svédasztalnál ISMERTETŐ MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8667 Lengyel zloty 3,8795 Cseh korona 25,365 Magyar forint 264,50 Horvát kuna 7,2600 Román lei 4,1416 Japán ien 124,03 Sváici frank 1,4325 Kanadai dollár 1,3341 USA-dollár 1,3339 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint VolksbankOTP Bank 1,37-1,29 26,16-24,68 273,12-257,37 Postabank 1,37-1,28 26,34-24,56Szí. Takarékpénztár 1,38-1,28 26,14-24,69 277,68-253,77 Tatra banka 1,36-1,29 26,11-24,78 276,38-255,38 Dexia banka 1,37-1,30 26,02-24,71 271,38-257,62 Általános Hitelbank 1,36-1,29 26,19-24,73Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Legelő szarvasmarhák Nem ártanak az éghajlatnak Német kutatók szerint túlbecsülték a szarvasmarhatartás éghajlat- változásra gyakorolt hatását. Kínában végzett vizsgálatuk azt igazolta: a szarvasmarhatartás nem növeli, sőt inkább csökkenti a légkörbe jutó kéjgáz (dinitrogén-oxid) mennyiségét. A kéjgáz a széndioxiddal és a metánnal az egyik legfontosabb üvegházhatású gáz, egy kg kéjgáznak 300-szor erősebb üvegházhatása van, mint ugyanannyi szén-dioxidnak - mondta Klaus Butterbach-Bahl kutató. Kiderült: ahol nem legeltetnek marhákat, több kéjgáz keletkezik, műit a legelőkön. Azért, mert a kéjgáz természetes úton is termelődd« a tavaszi olvadáskor. (mti)
