Új Szó, 2010. április (63. évfolyam, 76-99. szám)
2010-04-21 / 91. szám, szerda
SZÜLŐFÖLDÜNK 2010. április 21., szerda 7. évfolyam, 15. szám Egyelőre nem adják el az egykori kultúrházat Érvénytelen népszavazás ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Búcs. Érvénytelen volt a szombati népszavazás az egykori kultúrház eladásáról, mivel azon a választópolgárok kevesebb, mint fele vett részt. „Az 1007 szavazásra jogosult polgár közül 298-an járultak az urnához, 275-en voksoltak igennel, húszán nemmel és három szavazat érvénytelen volt. Még szombaton este összeült a testület, és a törvény érelmében kihirdette az eredményt” - tudtuk meg Szigeti János polgármestertől. A népszavazás kiírására azt követően került sor, hogy a lakosok egy része petícióban tiltakozott az eladás ellen. Az ingatlan értékesítéséről még tavaly nyáron döntött a képviselő-testület és ősszel jelentkezett is egy potenciális vevő, aki azonban - bizonyára az eladás körül kialakult helyzetet is látva - már nem érdeklődik a vétel iránt. Csenger Árpád, a petíció egyik kezdeményezője, aki a választási bizottság tagja is volt, csalódottan vette tudomásul a lakosok részéről megnyilvánult érdektelenséget, (vkm) Egyre nagyobb az érdeklődés az intézmény iránt Jubilál a dunaszerdahelyi kórház ÚJ SZÓ-HÍR Dunaszerdahely. 1955 decemberében kezdték építeni, majd 1960 áprilisában adták át a dunaszerdahelyi kórházat. Az intézményben akkor mindössze négy osztály volt, a lakosság lé- lekszámának növekedésével párhuzamosan bővült öt évtizeden keresztül. A kórház első igazgatója, Viliam Dóka két éven át vezette az intézményt, utódja Emil Beneš lett. 1968-tól 1987-ig Ivan Kottmann töltötte be ezt a posztot, őt Teodor Fucker, František Baluška, majd Nagy Anna követte. A jelenlegi kórházigazgató, Horváth Zoltán 2005-től vezeti az intézményt, melyben jelenleg tíz osztály működik, közel négyszázötven ággyal; az alkalmazottak száma a kezdeti kilencszázról időközben hétszáznyolcvanra csökkent. Horváth Zoltán igazgató a kerek évforduló kapcsán lapunknak elmondta: a legradikálisabb változások a kórház életében a rendszerváltást követően álltak be. ,A magánosítással átalakult az egészségügyi intézmény szerkezete - közölte -, s különösen érzékenyen érintette, hogy a nyereséges ágazatok, például a gyors- mentő-szolgálat, magánkézbe kerültek. Folyamatosan veszteséget termelő tevékenységből viszont nem lehet haszonra szert termi ez az oka annak, hogy a miénkhez hasonló kisebb járási kórházak folyamatosan anyagi gondokkal küzdenek. Intézményünket érzékenyen érintette a létszámcsökkentés, a munkatörvénykönyv módosítása, a biztosítórendszer átalakulása, illetve az ellátás paramétereit meghatározó rendelkezések bevezetése. Ma ott tartunk, hogy az egészségügyben nagyfokú szakemberhiány tapasztalható.” A vidéki kórházak rendkívül hátrányos helyzetbe kerültek az egészségügyi minisztérium által működtetett egyetemi kórházakkal és egyéb speciális intézményekkel szemben, véli az igazgató, holott tevékenységi körük közel hetvenöt százalékban megegyezik. „Mindezek ellenére szolgáltatásaink színvonala és a műszerezettség foka folyamatosan növekszik; központi intenzív osztályt alakítottunk ki, korszerűsítettük a műtők műszaki felszereltségét, s onkológiai ambulanciát hoztunk létre. A megnövekedett igények miatt ortopédiai műtő, valamint központi információs hálózat kiépítését tervezzük” - tette hozzá Horváth. A kórházat 2009-től a Nagyszombat megye, illetve Dunszer- dahely önkormányzata által létrehozott részvénytársaság működteti. (la) A szolgáltatásokat a rossz anyagi helyzet ellenére is folyamatosan bővíteni kell (Fogas Ferenc felvétele) rí V« Három évtized után újra élet költözhet a hűtőtornyok árnyékában álló református templomba (A szerző felvételei) Az első szakaszban megújult a tető, a tervek között szerepel a teljes vakolatcsere és a beltéri munkák Konferenciaterem és múzeum a mohi templomban Az atomerőmű területén megmaradt temető felújítására is áldoz a Szlovák Villamosművek Mohi. Harminc év után ismét élet költözhet az atomerőmű hűtőtornyainak árnyékában álló templom falai közé. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Az elképzelések szerint konferenciateremként és múzeumként működhetne a hosszű évtizedekig elhanyagolt, elhagyatott, leromlott állagú épület. Az 1999 óta működő Egykori Mohiak Társulása civil szervezet még 2001-ben létrehozott egy alapot, gyűjtést szerveztek erre a célra, a Szlovák Villamosművek is támogatja a projektet. A kiállítás bemutathatná az atomerőmű kiépítésének munkálatait, és a falu történetét is felvázolná. A munkálatok során előkerült őskori leleteket is kiállítanák, húszezer éves tárgyak is láthatóak lennének, de a szélesebb környéken folyt régészeti ásatásokból származó tárgyak is ide kerülhetnének. A templomhajóban egy 150 fő befogadására alkalmas konferenciatermet alakítanának ki. Az 1980-as évek elején kitelepített, majd lerombolt faluból egyedül a 17. századi alapokra 1787-ben épült református temploma és a temető maradt meg, egyedül ezek emlékeztetnek arra, hogy a völgyben egykor virágzó község volt. A templom tetőzetét és tornyát már felújították. Ezek a munkálatok eddig hozzávetőleg 30 ezer euróba (900 ezer korona) kerültek. Az ajtókat és az ablakokat hamarosan kicserélik. A projektre számtalan egyházközség, önkormányzat, és az atomerőmű kiépítésében résztvevő vállalat, magáncég is áldozott. A gyűjtés tovább tart, az atomerőmű és a partnerei is adakoznak. A külső munkálatok a homlokzat felújításával folytatódnak. A belső tér helyreállítása legkésőbb jövőre megkezdődhet. Az elektromos vezetékek kiépítése is várat magára, a karzatokat, a fapadlózatot is felújítják. Nagy gondot okoz, hogy az épület a völgy egyik legalacsonyabb pontján áll, a mellette lévő, betemetett patak miatt a nagyobb esőzések idején nincsen hová elfolynia a víznek, az mind befolyik a templomba. Ezt a gondot is meg kell oldani. Az atomerőmű mintegy hatezer eu- rót (181 ezer korona) különített el arra a célra, hogy a temetőt végre méltó módon el lehessen keríteni. A terület közigazgatásilag Nagykálnához tartozik. A község többször szervezett már itt takarítást. Legutóbb egy kon- ténemyi hulladékot gyűjtöttek össze az önkéntesek, (fm)
