Új Szó, 2010. április (63. évfolyam, 76-99. szám)
2010-04-20 / 90. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. ÁPRILIS 20. Kultúra 7 A Szép Magyar Beszéd kassai országos döntőjén a zsűri tagjait elragadtatta egyes versenyzők teljesítménye Csodálatos anyanyelv (A szerző felvétele) Kassa. Az elmúlt néhány évben a Kazinczy Napok eseményeivel összekötve, idén azonban önálló rendezvényként zajlott a Szép Magyar Beszéd országos versenye április 15-16-án, a Kassai Iskolaügyi Hivatal és a Márai Sándor Gimnázium és Alapiskola szervezésében. FECSÓYVETT A versenyt a zsűri elnöke, A. Szabó László nyitotta meg, aki hangsúlyozta: a Szép Magyar Beszéd tulajdonképpen nem verseny, hanem egy olyan találkozó és seregszemle, ahol az ember különösképpen érezheti, hogy egy csoda részese, mert egy csodálatos anyanyelv birtokosa. Továbbvinni ezt a csodát, s tudatosítani, hogy ezzel természetes módon lehet és kell élni, helyesen kell tudni használni a hétköznapok során itt, ebben az országban is, ez az üzenete ennek az országos rendezvénynek. Az országos seregszemle évekig három kategóriában zajlott, idén második alkalommal mérték össze tudásukat az 1-4. osztályos alapiskolás tanulók is, szövegalkotásban, szerkesztésben és a szöveg értelmezésében, felolvasásában. A verseny után a zsűri minden kategóriában elemezte a résztvevők teljesítményét, és a jövőre vonatkozóan tanácsokkal látta el a diákokat. A. Szabó László a találkozót a következőképpen értékelte: „A zsűritagok korábbi tanácsai termőtalajra találtak, nemcsak a diákok, hanem a felkészítő pedagógusok is komolyan vették azokat, s épp ezért azoknak a diákoknak a felkészültségén, akik évről évre jelen vannak az országos döntőn, látszik az itt szerzett tapasztalat. Örvendetes, hogy idén a szövegválasztás a korábbi évekhez képest sokkal jobb volt, találóak, aktuálisak voltak. Ez mind a kisebb tanulók esetében, akiknek a tanárok segítenek a választásban, mind pedig a gimnazisták és szakközép- iskolások önálló szövegválasztására érvényes volt. Ezenkívül a harmadik kategória versenyzőinek szövegalkotása volt nagyon kimagasló. A zsűrit szó szerint elragadtatták a kategória versenyzői. Gyakorlatilag ismeretlen témában pár perc alatt olyan kerek fogalmazások születtek, hogy az valóban várakozáson felüli volt. Apróbb hiányosságok is jelentkeztek például a szövegértés terén, kiejtésben, néhány esetben a szövegek előadásmódjában. A kötelező szövegek felolvasásánál a szöveg értését és értelmes visszaadását értékeli a zsűri, s ezek a szövegek sokszor nem alkalmasak előadóművészet kibontakoztatására. A cél nem is ez, hanem a szöveghangosítás. Egyszerűen és értelmesen kell tolmácsolni az adott szöveget. A kisebb hibák azonban sok esetben a versenyláz számlájára is írhatóak.” Egészében véve az idei évben is érvényes a diákok és a szervezők teljesítményével kapcsolatban is a Kazinczy-idézet: „Jót, s jól”. Az ünnepélyes díjkiosztót a Márai Stúdió színháztermében tartották. A SZÉP MAGYAR BESZÉD ORSZÁGOS DÖNTŐJÉNEK HELYEZETTJEI + I. Kategória (1-4. osztály) 1. Kovács Klára - Márai Sándor Gimnázium és Alapiskola, Kassa 2. Köles Bence - Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola, Nyárasd 3. Simon Dóra - Szenei Molnár Albert Alapiskola, Szene A zsűri különdíja: Ténai Krisztina - Márai Sándor Gimnázium és Alapiskola, Kassa ♦ II. Kategória (5-9. osztály) 1. Ďuriček Tamara - Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola, Mar- celháza 2. Nagy Emese - A Rozsnyói Református Egyházközség Alapiskolája 3. Szatmáry Eszter - Duna Utcai Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium és Alapiskola, Pozsony ♦ III. Kategória (gimnázium) 1. Cséfai Dóra - Vámbéry Ármin Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium, Dunaszerdahely 2. Kerepesi Igor-Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium, Tornaija 3. Dőry Vivien - Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium, Nagy- kapos A zsűri különdíja: Hipik Júlia Magyar Tanítási Nyelvű Magán- gimnázium, Dunaszerdahely ♦ IV. kategória: (szakmunkás- képzők és szakiskolák) 1. Balia Mátyás - Kereskedelmi Szakiskola, Komárom 2. Radvánszky Emese - Összevont Középiskola, Udvard 3. Szabó Dávid - szakközépiskola, Rimaszombati Beírta magát a magyar színháztörténetbe Elhunyt Schwajda György MTl-JELENTÉS Kaposvár. Elhunyt Schwajda György író, dramaturg; a kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatóját egy hónappal 67. születésnapja után érte a halál. Schwajda György temetéséről később intézkednek. A művészt az önkormányzat és a színház saját halottjának tekinti. Az MTI úgy értesült, hogy Schwajda György hétfő délután a kaposvári kórházban hunyt el. A kaposvári önkormányzat közleménye szerint Schwajda György halálát „rendkívül gyors lefolyású, gyógyíthatatlan betegség” okozta. „A nemzetközi hírű drámaíró és dramaturg, a színházi élet meghatározó személyisége több évtizedes alkotó tevékenységével beírta magát a magyar színháztörténetbe. Schwajda György írói és színházigazgatói tevékenysége mellett színházépítő is volt. Az új Nemzeti Színház építését kormánybiztosként szervező igazgató nagy tervekkel látott munkához Kaposváron. Ekkor érte a halál...” - méltatta az elhunyt művészt az önkormányzat közleménye. Schwajda György 1943. március 24-én született Budapesten. Kezdetben újságkihordással kereste kenyerét, majd volt segédmunkás, betanított nyomdász, díszletmunkás, világosító, s e rögös pályaút végén okleveles tűzoltókészülék-ellenőr lett. Első darabját Bohóc címmel 23 éves korában írta, s nyomban országos színműpályázatot nyert vele. Ennek ellenére csak négy év múlva, 1970-ben felvételizett a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg szakára. 1973 és 1976 között Szolnokon, 1978-ban a budapesti Nemzeti Színházban, 1979-ben Szegeden, 1979-től Miskolcon volt dramaturg. A művész 1985 és 1992 között a szolnoki Szigligeti Színház igazgatójaként, majd 1993-ban és 1994-ben a Művész Színház művészeti igazgatójaként irányiSchwajda György (1943-2010) (Képarchívum) tóttá a társulatokat. 1995-től 2000 októberéig ismét a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója volt. Több drámát írt, közülük a Himnusz a legismertebb. 1999-től az új Nemzeti Színház felépítésének kormánybiztosa, majd az új színház felépítésére létrejött Nemzeti Színház Részvénytársaság vezérigazgatója, s 2002 májusáig a Nemzeti Színház igazgatója volt. Schwajda György 2008 júliusától töltötte be a kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatói tisztét. Fontosabb színházi munkái a Port.hu adatbázisa szerint: A cigánybáró (szövegíró), Csoda (író), Háry János (dramaturg), Himnusz (író), Egy hölgy a Maximból (író), Ludas Matyi (író), Lüszisztráté (rendező), Nagyidai cigányok (színpadra alkalmazta), A néma revolverek városa (színpadra alkalmazta), Óz, a nagy varázsló (szerző), Száz év magány (író). Szeget szeggel (átdolgozta), Üvöltő szelek (rendező), A vihar (rendező). íróként jegyezte az emlékezetes Legényanya című filmvígjátékot és az Indul a bakterház című tévéfilmet. A Donnie Darko rendezője, Richard Kelly egy cannes-i Pénzt vagy életet?! KASZÁS DÁVID Prológusként kihagyhatatlan a dirigens munkássága. Richard Kelly pár rövidfilm után a Donnie Darkóval vált megkerülhetetlen- né a végtelenségig íródó Egyetemes Filmtörténeti Nagylexikonban. Az iijabb generáció kultuszfilmjévé, az ezüsthajú nemzedék megbecsült gyöngyszemévé vált e szokatlan esettanulmány, mely megválaszol(hat)atlan kérdések özönét zúdította rájuk. A mozivilágra gyakorolt hatása felbecsül- heteden, így annak jegyesei karneváli hangulatban lesték a harmincas évei közepén járó fiatalember soron következő szemfényvesztését. A várva várt bűvészmutatvány azonban félresikerült. A Cannes-i Filmfesztivál keselyűi kifütyülték, lepontozták káosz-filmjét - melyen az utólagos nyesések, foltozások, átalakítások sem segítettek -, Kelly mégsem adta fel. Bukása után előbb szeme fényének kioltásánál asszisztált (egy folytatás formájában), majd a Képlet (Knowing) forgatási munkálatait hagyta ott. Ily előzmények után égett benne a bizonyításivágy. Április elsejétől kicsi hazánk, plázái is vetítik a legújabb tébolyt. Richard Matheson történetéből bontakozik ki e „sci-fibe hajló intellektuális labirintus”. Nem tréfa. Az aggastyán számos forgató- könyv (példának okáért Spielberg Párbaja) és adaptált novellagyűjtemény, kisregény (Csodás álmok jönnek, Legenda vagyok) szerzője. A Button, Button cím alatt futó irományát (mely a Playboyban is megjelent) nem először filmesítettékmeg. Kelly után azonban minden bizonnyal alábbhagy majd a vállalkozó kedv. Ennél egyénibb, szövevényesebb interpretálása az alapanyagnak ugyanis elképzel- heteden. A szakember korábbi munkáinál tapasztalt „stílusjegyek, az alaphang és a felfogását meghatározó szemlélet alig változott”. Ami azonban az újdonság erejével hathat legelőször, az a túlbonyolítottság csapdájába eshet egy következő alkalommal. A modorosság, manír szavak találóan ragadják meg a mesterember eszköztárát. Elemeinek gyakori ismétlése - ködösítés, miszticizmus, szürreális álomvilág némi egzisztencialista létfilozófiába oltva - miatt a töredezett felvételek parányi képkockák „fakó lépesein szállnak” a celluloidárok mélyére, a „nyirkos homályba”. A Lewis család pedig a pokol legmélyebb bugyraiba merül. 1976-ban (Istenem, micsoda év volt a moziban!) járunk. Az angoltanárnő (Cameron Diaz) és a NA- SA-nak dolgozó félje megélhetési gondok közepette nevelik egy szem fiukat. Valamelyik reggelen az ajtójuk előtt egy csomagot találnak. Később megjelenik a benne rejlő doboz fura gazdája is (Frank Langella), aki egy „pénzügyi lehetőség” körvonalait, s pár megkötést is felvázol. Ajánlata: nyomják meg a ládikó gombját, kapnak egymillió dollárt. Adómentesen, készpénzben. Igaz, emiatt meghal egy általuk kevésbé ismert ember, valahol, talán nem is oly távol. A kényszerhelyzet felőrli a családot, döntésük következményeinek utórezgései pedig láncreakciót indítanak el a paranoiás kertvárosi mikrovüágban. E lokalizált kozmoszt egész ügyesen illusztrálják az alkotók, bár a korrajzban szórványosan előfordulnak anakronizmusok is. A karakterek megrajzolása hozzáértő kezekre vall, a két főszereplőt például a saját szüleiről mintázta a rendező. Ám mindez hasztalan, ha döcögős rébuszokba fúl az alkotás. A színészek bár nem brillíroznak, szégyenkezniük sem kell, még David Lynch hálójával sem fogtak volna többet e zavarosban. A horogra akadt ünnepi haluk a fejétől bűzlik, s bár örülhetünk a Kelly-csomagnak, idén korán jött a Mikulás. merénylet után a The Box (A doboz) című filmmel akart bizonyítani Száz dollár a vendégszeretetért. Egymillió a boldogságért? A házaspár szerepében James Marsáén és Cameron Diaz (Képarchívum)
