Új Szó, 2010. április (63. évfolyam, 76-99. szám)

2010-04-08 / 80. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. ÁPRILIS 8. Kultúra 9 Bernardo Bertolucci filmjének színpadi változata, az Álmodozók a budapesti Thália Arizona Stúdiójában Dicső elképzelés veszett kárba Színházba jár a mozi. Pon­tosabban: becserkészik, becsalogatják, ígérnek neki fűt-fát, „valami mást”. Kö­zelséget, tapintható érzel­meket, a pillanat varázsát. A mozi meg elhiszi. Leg­alábbis úgy tesz. SZABÓ G. LÁSZLÓ Almodóvar a Pesti Színházban. Mindent anyámról. (Apámról is jócskán!) Elia Kazan az Új Szín­házban: Édentől Keletre. (Vagy Pokoltól Nyugatra?) És már ké­szül a Diploma előtt a Madáchi­ban, Dustin Hoffmann legendás szerepében Kovács Lehel, Mrs. Robinson: Udvaros Dorottya. De lesz Esőember is, Kulka Jánossal, csak ki kell várni. Ami a vásznon bevált, sőt kasszasikert szült, az a színpadon is kitermeli a magáét, vélik a bennfentesek. Minek töp­rengeni, keresgélni, darabot írni, kortárs szerzőkkel kísérletezni, élő klasszikusokkal bajlódni, ami egyszer bevált, az jöhet újra, mozi után a színpadon is. A néző leg­alább biztosra mehet. Tudja, mire vált jegyet. Látta, vagy hallott ró­la, netán olvasta is, tehát nincs zsákbamacska, ez most tuti fix. Vagy nem. Mint most, a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében, a Thália Ari­zona Stúdiójában. Álmodozók. Bernardo Bertolucci filmje és Gil­bert Adair forgatókönyve alapján írta: Baráthy György. Ősbemutató. Bertolucci filmje 2003-ban nem volt akkora robbanás, mint har­minc évvel korábban Az utolsó tangó Párizsban, ami ugyancsak a Maestro alkotása. A tangó, Marion Brando rendkívüli alakításának köszönhetően tizenhat millió dol­lárt „táncolt ki” Amerikának, Olaszországban pedig a mozi tör­ténetének addigi legnagyobb be­vételét jelentette, azzal együtt, vagy annak ellenére, hogy a film lefoglalásáról és megsemmisítésé­ről bírói ítélet született. Az Álmo­dozók nem kavart ekkora vihart, ám a botrány ezt sem kerülte el. Brando és Maria Schneider eroti­kus jelenetei a hetvenes évek első felében minden hasonló „nemi ténykedést” maguk mögé szorítot­tak, az Álmodozók triója, az idők Budapesti álmodozók: Danis Lídia, Haumann Máté és Szamosi Donáth (KállaHóth Anett felvétele) és a közízlés változásának köszön­hetően jóval többet megengedhe­tett magának, mégsem múlta felül azt a - finoman szólva - rácsodál- kozást, amit a Tangó ebbéli jelene­tei világszerte kiváltottak. Michael Pitt, Eva Green és Louis Garrel jó­val messzebb mehettek az érzéki­ség útján, mindaz - a nem kevés! - azonban, amit mutattak, ma már nem számít soknak. Barátságról, szerelemről, sze­xualitásról, összetartozásról szól a történet, három szenvedélyes fiatalról, akik imádják a mozit, megszállottjai nem egy legendás alkotásnak. Matthew, az érzékien érzékeny amerikai diák egy pári­zsi mozi előtt ismerkedik meg Isa- belle-lel és Theóval, az egymás­hoz erős szálakkal kötődő, előkelő családból származó testvérpárral. Három „filmzabáló” talál egymás­ra. 1968 májusában járunk, a francia fővárost teljesen felforgat­ják az elégedetlenkedők. A Cine- mathéque mozi is bezár nagy bot­rány közepette. Matthew azonban már nem tud elszakadni a test­vérpártól, viszonyuk egyre izga- tóbb, a szálak mind jobban össze- kuszálódnak. Mindenki vonzódik mindenkihez. Szexuálisan is. Mi­vel a szülők elutaztak, a tágas, belvárosi lakás pedig szabad pá­lya, Matthew otthagyja a kollégi­umot, és beköltözik a testvérpár­hoz. Együttélésüknek természete­sen (játék)szabályai vannak, s ahogy múlnak a napok, „eggyel nő a tét”. Kamerával a kezükben fedezik fel eddig nem igazán tisz­tán látott érzelmi és szexuális identitásukat. A filmes játék újabb és újabb fordulatot vesz, az „édes hármas” pedig pár nap leforgása alatt az örökkévalóságot éli meg. S amíg bent, a négy fal között a vágyak csatároznak, addig kint, az utcán dúl a forradalom. Amit nem lehet kihagyni... Dicső Dániel, a tévérendező­szakos egyetemista szinte min­dent átemel a vászonról a szín­padra. Mindent, amit megmutat­hat. Díszlet (Kentaur), jelmez (Böcker Titanilla) kitűnő. Esztéti­kus, már-már költőien megterem­tett háttér, karakteres, ide illő ru­hák. Intim térben intim történet. A huszonkét éves rendező, ahogy a műsorfüzetben írja: nem a kult- rendező filmjét akarja felülírni (tudná-e vajon, ha akarná?), ha­nem az Álmodozók adta alap­helyzetet, a három fiatal össze­zártságát szeretné mélyíteni, ki­szélesíteni. Dicső elképzelés. A végered­mény sajnos egészen más. Se­kély, szenvedélymentes, helyen­ként a mély unalmat súroló elő­adás. ,A természetben és a művészetben is a szépséget kere­ső, a kifutók világából érkezett”, tizenkilenc éves Szamosi Donáth meg is szakadhat az előadás ér­dekében, tehetségéből egy fi­karcnyival sem futja többre, mint a bemutató napján. Az pedig na­gyon kevés. Mondhatnám: ma­rad a lelkes amatőrök szintjén. Épp azt a különös vonzerőt és ér­zékiséget nem hordozza magá­ban, amellyel Matthew Theót és Isabelle-t is mágnesként vonzza. Danis Lídia vállán is óriási teher a szerep. Nem is bír vele. Sokszor megroggyan alatta. Alakítása vértelen, színpadi léte halovány. Egyedül Haumann Máté játéka értékelhető pozitívan, aki nem­csak azt tudja, hogy mit, hanem azt is, hogy kikkel játszik. így az­tán menti a menthetetlent. Theó- ja élettel teli, szikrázó szemű fi­gura, aki enged az érzelmeinek, bátran ad a vágyainak. Ám ah­hoz, hogy a végén elégedetten távozzunk, ez is kevés. Marad tehát a film. Színházból vissza a moziba. Ma kezdődik a frankofón filmek idei, 12. szemléje; a hétvégén éjszakai filmes zsúrra várják a közönséget A saját életút megtalálásáról szól egy fiú és apa kapcsolatán keresztül Bemard Bellefroid Regatta című alko­tása. A fiút, aki sportevezős karrieréért küzd elszántan a történetben, a tehetséges belga színész, Joffrey Ver­bruggen (a képen) alakítja. Az ifjú belga sztár személyesen is itt lesz a pozsonyi szemlén. (Fotó: FIFFBA) Frankofón filmfesztivál Pozsony. Petra Polnišová és Pascal Chaumeil rendező Szívrab­ló című francia-monacói filmjével nyílik meg ma este a FIFFBA 2010 fesztivál, vagyis a frankofón filmek szemléje. így Petra Polnišová szlo­vák színésznő mellett, aki a megnyitóműsort vezeti majd, a francia Vanessa Paradis, a Szívrab­ló női főszereplője vezeti be a fran­kofón filmek világába a szemle kö­zönségét. A mustra programja Eu­rópa, Afrika, Ázsia és Észak-Ame- rika olyan országainak filmtermé­séből válogat, amelyek az ún. frankofón országok csoportjába tartoznak. A szemlének mától 13-áig a Pólus City Centerben lévő Palace Cinemas ad otthont. A fil­mekről ismertető és a program megtalálható a fesztivál honlapján (www.fiffba.sk). Az idei kínálat­ban több mint ötven mozgókép szerepel, (tb) Kétnapos rendezvénysorozat az író szülővárosában Márai Sándor 110 éves ELŐZETES Kassa. Áprüis 11-én idén 110. évfordulóját ünnepeljük Márai Sándor születésének. A jubileum alkalmából az író szülővárosa e hét végén ünnepségsorozattal tiszteleg világhírű szülötte előtt. A kétnapos rendezvénysorozat, amelyre az irodalomkedvelőket, a Márai-rajongókat egyaránt várják a szervezők, több kassai kulturális szervezet és intézmény összefo­gásával valósul meg. Április 10-én, szombaton Márai Sándor élete és írásművészete lesz a központi témája annak az előadás-sorozatnak, melynek a Thália Színház Márai Stúdióter­me ad helyet. A délelőtt 10 órakor kezdődő rendezvényen neves magyaror­szági szakemberek foglalkoznak különböző aspektusokból Márai Sándor életművével. Dr. Mészá­ros Tibor, a budapesti Petőfi Iro­dalmi Múzeum kutatója A vándor és idegen - Márai városai címmel tart előadást, Dr. Fried István egyetemi tanár Márai és Kassa vi­szonyát, Dr. Csorba László, a Ma­gyar Történeti Múzeum főigazga­tója pedig az író életének Nápoly- hoz fűződő szálait boncolja majd. Roman Sorger, az EKF szervező- bizottság tagja révén arra is fény derül, milyen szerepet játszott a város neves szülötte a Kassa Eu­rópa Kulturális Fővárosa cím el­nyerésében. Délután három órakor kezdő­dik az a beszélgetés, melyen Má­rai Sándor szellemi hagyatékának magyarországi képviselőivel ta­lálkozhat a közönség. A beszélgetés után, 15.30-kor kezdődik a Márai Stúdióban Bács Ferenc előadói estje, Az én Mára- im címmel. (A népszerű színművész néhány évvel ezelőtt Az emigráns - Minden másképp van című magyar-olasz játékfilm­ben is életre keltette az írót.) Április 11-én, vasárnap 15 óra­kor az író szobránál lesz koszorú­zás és megemlékezés, melyen közreműködnek a Márai Sándor Gimnázium diákjai és tanárai. A koszorúzás után a Mészáros utca 35. szám alatti Márai-emlékszo- bában, melyet az író családjának egykori házában rendeztek be, Márai Sándor munkásságáról tar­tanak beszélgetést. (me) Márai Sándor szobra Kassán (Mislay Tivadar felvétele) Kész a leltár - In memoriam J.A. Komárom. József Attila-emlékesttel ünnepük a költészet napját, egyben a 20. század magyar költőóriásának születésnapját április 10-én, szombaton 16 órától a Madách Art Caféban. A Kész a leltár - In memoriam József Attila című zenés műsorban Benkő Géza és Vadkerti Imre színművész, Emmer Péter gitáros és Zsapka Attila előadóművész idézi meg a költőt. Az összeállítást Varga Émese ké­szítette. (ű) Soderbergh színdarabot és filmet is rendezett Vendégségben Sydneyben MTl-HÍR Sydney. Nemcsak színdarabot, hanem filmet is rendezett egy füst alatt Steven Soderbergh Oscar-dí- jas hollywoodi filmes Ausztráliá­ban, mikor tavaly egy sydneyi szín­házi társulatnál vendégeskedett. A Cate Blanchett Oscar-díjas ausztrál színésznő és drámaíró fér­je, Andrew Upton vezette Sydney Theatre Company a Tot Mom című darab színrevitelére kérte fel Sod- erberghet. A drámát tavaly de­cemberben mutatták be nagy si­kerrel, és idén februárigjátszották, ám mint hétfőn a társulat szóvivő­je elárulta, a színészek a próbafo­lyamattal párhuzamosan egy film forgatásában is részt vettek. Soderbergh már el is küldte a produkció első vágott változatát Blanchettéknek, akiket elbűvölt a „titokban” felvett film. Az impro­vizált vígjáték a The Last Time I Saw Michael Gregg címet kapta, és történetéről bárki könnyen a szí­nésznőre és férjére asszociálhatna, hiszen egy elragadó párról szól, akik egy sydneyi színtársulatot igazgatnak. A film egyik főszereplője, Rhys Muldoon ugyanakkor egy helyi napilapban hangsúlyozta: nem az volt a cél, hogy kifigurázzák a tár­sulatot, így például az általa alakí­tott karakter rabiátus és nőfaló temperamentuma még köszönővi­szonyban sincs Uptonéval, akivel esetleg azonosítani lehetne. Steven Soderbergh (Képarchívum)

Next

/
Oldalképek
Tartalom