Új Szó, 2010. április (63. évfolyam, 76-99. szám)
2010-04-19 / 89. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2010. ÁPRILIS 19. www.ujszo.com A szlovákiai magyar és az erdélyi írók kapcsolatát kölcsönös publikálási lehetőségek felkínálása is jellemzi Költőink székelyföldi turnéja Holocsy István mellszobra a Jókai Színházban Hűség a színházához - egy életen át Balról jobbra: Pénzes Tímea, Szalay Zoltán és Balázs F. Attila (Kép: Archívum) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Komárom. Pénteken a Jókai Színház előcsarnokában felavatták Holocsy István színész-direktor mellszobrát. A 14 éve elhunyt művész idén lett volna 60 éves, de mint Tóth László színháztörté- nész, író, publicista fogalmazott: „Pista csak meghalt 1996 ama tragikus júliusi napján, de nem ment el közülünk, továbbra is itt van, itt él velünk. Személyes példája él és éltetődik tovább: az, hogyan kell, s lehet tisztességesnek maradni egy olyan korban, amikor sok minden könnyebben megy tisztességtelenül. Hogyan kell értékelvűnek s közösség- és közönségközpontúnak lenni egyszerre, olyan időben, amikor a könnyebbik út sokkal több lehetőséget kínál az embernek.” Emlékezetes szerepei közül a szónok többek között megemlítette Az ember tragédiája Ádámját, Othello Jagóját, a Revizor Hlesztakov- ját, a Szeretve mind a vérpadig Ocskay Lászlóját, a Szent Péter esernyője Wibra Gyuriját, a Koldusopera Bicska Maxiját és a Caligulát. Mindvégig beskatulyázhatatlan színész volt. Oly rövid élet méretett ki neki, hogy az Erzsé- bet-díj kivételével a szakmai-társadalmi elismerések már csak post mortem találtak rá; ilyen volt a Márai Sándor Alapítvány Nyitott Európáért Díja vagy a Pro Cul- tura Hungarica Emlékplakett. Tóth László méltatásában kiemelte, hogy bár Holocsy István Budapesten szerzett színészdiplomát és lett is volna alkalma maradni, sőt később visszamenni, ő nem élt ezekkel a lehetőségekkel. Egész pályafutása alatt csupán egy színház, egy társulat tagja volt, a komáromié. ,JK hűség ritka csodájaként - két lányában, Holocsy Krisztinában és Katalinban - továbbra is tagja, része, hűségese maradt a színháznak. Nem hiszem, hogy lehetett volna részükről ennél szebb s lényegesebb ki- teljesítése az apai örökségnek, útnak” - mondta. Holocsy István szobrát lányai könnyeikkel küszködve leplezték le. Az ünnepségen közreműködött Dráfi Mátyás színművész és a Tatai Klarinét Együttes. Tóth Tibor, a színház igazgatója az ünnepség végén megjegyezte: a most felavatott alkotás - amely Juraj Gráféi munkáját dicséri - egy szoborcsarnok első darabja. Reményei szerint az elkövetkező években több, a színházhoz kötődő jeles művésznek állítanak majd ilyen módon méltó emléket, (vkm) (Kis Kata felvétele) Április 11-én, József Attila születésnapján a magyarlakta területeken könyv- bemutatók és felolvasások sokasága zajlik. Ez alkalomból a Szlovákiai Magyar írók Társasága képviseletében április 7. és 10. közt a szépirodalom népszerűsítőiként író-olvasó találkozókon mutatkozhattunk be Székelyföldön. PÉNZES TÍMEA Balázs F. Attila, Hudák Katalin, Szalay Zoltán és jómagam Hargita és Háromszék megyében képviseltük Szlovákiát a Csallóköztől a Bodrogközig. Székelyföld irodalomkedvelő közönségének Kézdi- vásárhelyen, Csíkszeredán, Székelyudvarhelyen és Gyergyószent- miklóson volt alkalma találkozni a messze földről érkezett szerzőkkel. A rendezvénysorozatnak az volt a célja, hogy a szlovákiai magyar költők ezúttal ne hazai vagy magyarországi közönséggel, hanem egy másik kisebbségben élő irodalomkedvelő publikummal ismertethessék meg műveiket. Ugyané sorozat keretében többek közt erdélyi költők utaztak a Vajdaságba, szlovéniai és horvátországi irodalmárok Szlovákiába, kárpátaljai írótársaink Erdélybe. Persze nemcsak személyes találkozások, írótábori szereplések és kávéházi felolvasások jellemzik a szlovákiai magyar és az erdélyi írók kapcsolatát, hanem kölcsönös publikálási lehetőségek felkínálása is: mieink publikálnak erdélyi folyóiratokban, és viszont, erdélyi szerzők a mi lapjainkban, nemcsak saját műveket, hanem fordításirodalmat is, sőt az sem ritka, hogy erdélyi író kötete jelenik meg valamelyik szlovákiai magyar kiadónál. De lássuk csak, mi jellemezte a közelmúltig ezeket az irodalmi kapcsolatokat! Főként önköltségen és baráti összeköttetések révén látogatták egymást íróink. Az SZMÍT gombaszögi táborában született meg az Erdélyi Magyar írók Ligája megalakításának és bejegyzésének gondolata. Az SZMÍT és az EMIL, a két kisebbségi írótársaság a megalakulás után hivatalosan is felvette a kapcsolatot. Az együttműködés lehetne intenzívebb is. Valószínűleg a pénzhiány miatt nincsenek rendszeres találkozók, közös rendezvények. A jelen rendezvény magyarországi forrásból kapott támogatást, a Magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium meghívásos pályázata révén sikerült megvalósítani. Az Irodalmi karaván rendezvénysorozat elősegítette, hogy a Kárpátmedencei magyar alkotók jobban megismerhessék egymás folyóiratait, kiadványait, irodalmi tevékenységét. A sorozat Kézdivásárhelyen, a Vigadó Művelődési Házban vette kezdetét, ahol a város irodalom- kedvelő közönségén kívül a helyi média is képviseltette magát. Már elöljáróban el kell mondanom, hogy erdélyi szívélyes vendéglátásban és érdeklődő kérdésekben minden helyszínen bőségesen részesültünk. Miután üdvözöltek bennünket a Hargita Megyei Kulturális Központ szervezői és a helyi szervezet vezetői, Hudák Katalin szívhez szóló hangja rögvest megnyerte a közönséget, mely léleg- zet-visszafojtva hallgatta a gitárkísérettel felhangzó megzenésített verseket. Az előadó a költészet napjához híven József Attila Ringató című versét is megszólaltatta. Ezt követően Szalay Zoltán bemutatta az első szerzőt, Balázs F. Attilát, az AB-ART Kiadó és a Poesis International magyar oldalainak igazgatóját, akit a térséghez a legtöbb kapcsolat fűz, hiszen Maros- vásárhelyen született, és évekig Csíkszeredán könyvtároskodott. Készülő, Minimál című kötetéből pár soros, lényegre csupaszított verseivel ismertette meg a nagyérdeműt. Miután engem is bemutattak, és felolvastam a Mesél a múlt című kötetemből, Hudák Katalin verséneklő a másik arcát, a költőit is felcsillantotta, hiszen Tiszavirágzás címmel 2002-ben a Madách-Posonium kiadásában napvilágot láttak a versei - a megzenésített József Attila- és Ady- versek mellett felolvasta és elénekelte sajátjait is. Végül, de nem utolsósorban Balázs F. Attila mutatta be Szalay Zoltán prózaírót, irodalomkritikust, akinek eddig két könyve jelent meg. Az Ártatlanság című novelláskötete 2006-ban megkapta a Posonium Irodalmi és Művészeti Díj Első Kötetes Szerzői Díját. Szalay A kormányzó könyvtára című, a Kalli- gramnál megjelenés előtt álló no- velláskötetéből olvasott fel az arcokra mosolyt csaló szövegeket. A felolvasást követő beszélgetésben kiderült, hogy Kézdivásárhelyen is működik állandó színház, két lap, helyi tévé és rádió. A későbbiekben megtudtuk, a környező városokban is hasonlóan pezsgő kulturális élet zajlik. Minden városnak van saját napilapja, színháza, tévéje, rádiója. Ä jelenlevőket a szlovákiai magyar kulturális élet érdekelte legfőképpen. Sántha Attila, a Székely Szótár szerzője, a helyi napilap szerkesztője, a szlovákiai magyar irodalom jelenlegi helyzetére kérdezett rá. A helyi tévé félórás műsort szentelt az eseménynek. Második helyszínünkön, Székelyudvarhelyen a Városi Könyvtár várta a látogatókat, és az est végén kiderült, hogy Erdélyben kultúrkocsmák is működnek, hasonlóan a mi irodalmi kávéházainkhoz. Rájöttünk továbbá, hogy Erdélyben a férfiak nagyobb számban vesznek részt az irodalomban, szerkesztőként és szerzőként is, míg Szlovákiában a nők jelenléte az irodalmi életben szembetűnőbb. A férfi- és női írásmód különbözőségeire is próbáltunk választ találni, némi sikerrel. Csíkszeredái szállásunkról harmadnap kiruccantunk Csíksom- lyóra, a híres búcsújáró helyre, és megnéztük a világ legnagyobb kegyszobrát, Szűz Máriát a kisdeddel. Este a Székelyföld kulturális folyóirat székhelyén mutatkoztunk be, ahol a folyóirat képviseletében Lövétei Lázár László fő- szerkesztő-író és György Attüa többkötetes író fogadott bennünket. A szerkesztőség luxuskörülmények között működik, a megye a rezsiköltség mellett a havilap tíz szerkesztőjének és munkatársának fizetését biztosítja. Mivel társaságunk fele először látogatott Erdélybe, kirándultunk a szűkén kanyargó Békás-szorosba és a Gyilkos-tóhoz, amely a domboldal lecsúszásakor maga alá temette a juhászt és nyáját. Az áprilisi tájat még hófoltok tarkították. Gyergyószentmiklósba, a Pro Art Galériába havasi lépes mézzel, krémmézzel és propolisszal érkeztünk. A hideg eső ellenére népes közönség volt kíváncsi a messziről jött vendégekre. A helyi tévék, újságok mellett a kolozsvári Krónika munkatársa is tudósított az eseményről és egész oldalas interjút készített Balázs F. Attilával, aki tulajdonképpen hazalátogatott. A felolvasásokon kívül az ott töltött napok során természetesen a helyi gasztronómiával is ismerkedtünk: a mititei nevű grillezett kolbászkákkal, a juhtúrós-tejfölös puliszkával, a Csíki (Ciuc) és az Ursus sörrel. Csak remélni tudjuk, hogy ez a minisztériumi kezdeményezés a jövőben is folytatódik, és újabb szlovákiai magyar szerzőket ismerhet meg az erdélyi irodalomkedvelő közönség. Hiszen irodalom nélkül szegényebb lenne az élet. RÖVIDEM Elmarad a ma esti Fábry-előadás Dunaszerdahely. A Családi Könyvklub értesíti az érintett nagy- közönséget, hogy Fábry Sándor ma estére tervezett előadása elmarad: a művész a lezárt légterek miatt nem tud hazatérni Európába. Az önálló estet hamarosan új időpontban ismét meghirdetik; ajegyek érvényesek, (a) A Rovás-csoport Edelényben Edelény. A Rovás képzőművészeti csoport tagjainak alkotásaiból nyílik kiállítás április 20-án, kedden délután 4 órakor az edelényi Művelődési Központ és Könyvtárban. A tárlatot Kolostori Gábor, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet közművelődési intézményegység-vezetőjének köszöntőjét követően Szabó Ottó festőművész, a Rovás-csoport vezetője nyitja meg. Akiállítás 2010. április 20. és május 5. között látogatható, (t) A Vár című székesfehérvári irodalmi és közéleti folyóirat bemutatkozó estje a dunaszerdahelyi Budapest Kávéházban A Kárpát-medence irodalmi élete NAGY ERIKA A Szlovákiai Magyar írók Társasága ebben a hónapban már a második magyarországi irodalmi folyóiratot hozta el a hazai olvasónak. A 6. évfolyamába lépő - a székesfehérvári Szent István Művelődési Házban székelő - különleges profilú Vár folyóiratot Zirig Árpád költő mutatta be a népes közönségnek. A lap főszerkesztőjét, Bobory Zoltán költőt elkísérték munkatársai, a szerkesztőség oszlopos tagjai, akik felolvasással emelték az amúgy is kellemes hangulatot. A budapesti Csűrös Csilla negyedszázados rádiós múlttal rendelkezett, amikor bezárult előtte a kapu. Ekkor találkozott a lap főszerkesztőjével, és igent mondott a felkérésre, hogy a lap munkatársa legyen. Elmer István József Attila-díjas író szintén Budapesten él és alkot, s miután megvált a Lyukasóra főszerkesztői posztjától, csatlakozott a Vár csapatához. Ezt a szerkesztőséget erősíti Heiter Tamás író, költő, László Zsolt költő, Hegedűs Nagy István tervezőszerkesztő, valamint a Budapesten élő, de kajali ősökkel rendelkező Zsillé Gábor is, akinek önálló kötetei mellett számos műfordítása is megjelent. Az esten néma felállással emlékeztek meg az aznap hajnalban elhunyt munkatársról, Sobor Antal íróról. Közel egy évtizede nagy sikerrel kerül megrendezésre a Szent István Művelődési Ház, a'Vörös- marty Társaság és a Magyar író- szövetség közép-dunántúli csoportja által megszervezett Határon Túli Magyar Irodalom Napjai elnevezésű országosan egyedülálló rendezvény, melyre a magyar irodalom határon túlra került külhoni és otthon élő képviselői is meghívást kapnak minden évben. Bobory Zoltán főszerkesztő az est folyamán szeretettel meghívta az idei októberi találkozóra az SZMÍT égisze alatt működő Opus irodalmi folyóirat szerkesztőségét, amit a vendéglátók örömmel elfogadtak. A folyóirat-bemutató székesfehérvári vendégei; a jobb szélen Zirig Árpád házigazda (Somogyi Tibor felvétele)
