Új Szó, 2010. március (63. évfolyam, 49-75. szám)

2010-03-04 / 52. szám, csütörtök

Iskola utca 19

CEF: 42 gyerek és fiatal nyert ösztöndíjat

Harmadszor jutalmazták az Új Európa Tehetségeit

Az új iskolatörvényben ugyanaz a tananyag az alapiskola 6. és a nyolcéves gimnázium 1. évfolyamában

Melyiket válasszuk? Nyolcosztályos gimnázium vagy alapiskola?

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. AAARCIUS 4.

4 felső tagozaton tanító pedagógusnak nem kell ekkora korkülönbséget áthidalnia (Somogyi Tibor felvétele)

Melyiket válasszuk? A nyolcast vagy maradjunk a jól bevált kilencesnél? Miről is van szó? Jelenleg több szülő válaszút elé kell, hogy álljon: folytassa-e gyermeke tanulmányait a kilencéves alapiskolában vagy lépjen-e át ötödikes kor után a nyolcéves gimnáziumba? Nem könnyű a választás, mert hát a tehetséges tanuló szülője elgondolkodik, hol is lenne jobb a gyermeknek.

OLÁH HAJNALKA

Kérem, gondolják végig velem a következő sorokat. Beíratjuk egy jó nevű intézménybe hatéves csemeténket. A tanító nénik megtanítják írni, olvasni, számolni és közben rádöbbenünk, gyermekünk micsoda tehetség. De tegyük a szívünkre kezünket: kinek az érdeme ez? A gyermek kétségkívül rendelkezik bizonyos készségekkel, én, a szülő is naponta tanulok vele és sok érdekes dolgot megtanítok vele, de az érdem, az igazi elismerés a tanító néninek jár ki. Az ő szeretete, nyugalma, hozzáértése kellett ahhoz, hogy csemeténk megnyerje a szavalóversenyt, átvészelje az első csalódást, mikor nem ő lett az első a futásban, vele beszélte meg az első kísérlet hihetetlen eredményét.

És gyermekünk egyszeriben ötödikes lesz: új tanítók, sok tantárgy. Csodák csodája, a gyermek simán veszi az akadályokat, továbbra is szép sikereket ér el. Nem kellene őt egy még jobb intézménybe íratni? Hiszen itt a lehetőség: át lehet lépni a nyolcéves gimnáziumba.

De biztosan ez lesz a helyes döntés?

A' nyolcéves gimnáziumban olyan tanáremberek tanítják majd, akik talán engem is tanítottak nagygimnazista koromban. Nagyszerű szakemberek. De nem biztos, hogy a tiszteletreméltó tanár elviseli majd kisgyerekem nyafogásait, mivel elfelejtette megtanulni a leckét, hogy otthon

felejtette a papucsát, hogy az anyu nem csomagolt tízórait, hogy a Sanyi meglökte és eltörött a szemüvege, hogy a Zsuzsi azt mondta, kövér? Nem, nem nagyon hiszem. Az ő helyében én is azt mondanám, van fontosabb dolgom is, mint a nyafogásaitokat hallgatni, oldjátok meg a problémátokat magatok.

A tizenegy éves gyermeknek azonban még bizony sok esetben igenis szüksége van a tanácsra, jobb eseten csupán arra, hogy meghallgassák, foglalkozzanak a problémájával.

A gimnáziumban állítólag a legtehetségesebbeket veszik fel. Ám még a legtehetségesebb gyermek is sokat kérdez, bizonytalan néhány feladat elvégzésekor, nem tud önállóan dönteni bizonyos élethelyzetekben, mint nagygimnazista társai. A tanár azonban tőle ezt elvárja. Hiszen gimnazista. És meg is értjük a hozzáállását, ha elképzeljük magunkat a tanár helyébe. Az előző

órán az érettségiző osztályban tartotta óráját: az ókori államokról adott elő, a tanulók figyeltek és jegyzeteltek. Most a tizenkét éves másodikos kisgimnazisták- nál kell ugyanezt a témát elmondania és a következő gondolatok cikáznak a fejében: Lassabban kellene beszélnem, mert úgy látom, nem győzik lejegyezni a mondanivalómat. Vagy írjam a táblára, de akkor a felét sem tudom átvenni a tananyagnak? Azt kérdezik, hogy mi az az öntözéses gazdálkodás? Mit nem lehet ezen érteni? És hogyan lehetséges, hogy azt sem tudja egy ilyen korú gyerek, mi az a zsilip? És most fogyott el a türelmem, mert a kis copfos a hátsó padban sírni kezdet, mert rájött, hogy az irodalomfüzetébe írta a jegyzetét.

Az órák közti szünetekről már ne is beszéljünk. Fura látvány a komoly témákról beszélgető felnőttkor szélén álló fiatalok közt látni a rohangáló, hatalmas mozgásigénnyel rendelkező, gyakran

vihogó és árulkodó kicsiket. A felső tagozaton tanító pedagógusnak nem kell ekkora korkülönbséget áthidalnia. Tudja, hogy önállóságra, kitartásra fokozatosan kell megszoktatni a gyermeket. Tudja, hogy a szünetekben, az osztálykirándulásokon megkülönböztetett figyelemmel kell őriznie a gyermeket és megtanítania vele bizonyos viselkedési szabályokat.

Mit mond a törvény?

Ha megszólalt az igazságérzetünk, talán feltesszük a kérdést magunkban: nem érdemli-e meg az az iskola, aki kinevelte a kis tehetséget, hogy továbbra is ennek az iskolának növelje a hírnevét? De erre nem is várom a választ. Ez csak egy költői kérdés marad.

A nyolcéves gimnáziumok tehetséggondozást kínálnak.

Ugyanezt megteszik az alapiskolákon is, hiszen a szép eredmények ennek köszönhetőek. Az alapiskolán sem kallódik el a tehetséges gyermek. Viszont nem mindegy, milyen úton jutott el a gyermek a sikerhez. De nem kallódik el a gyengébb képességekkel rendelkező tanuló sem, hiszen a sokrétű foglalkozások keretén belül minden gyerek részesülhet sikerekben.

Az új iskolatörvény értelmében ugyanaz a tananyag az alapiskola hatodik és a nyolcéves gimnázium első évfolyamában. Tehát a gyermek nem tanulhat sem többet, sem kevesebbet egy bizonyos tantárgyon belül, esetleg bizonyos tantárgyakat több óraszámban, alaposabb átgya- korlással sajátít el.

Végül néhány személyes tapasztalat: harmadik gyermekem azért maradt az alapiskola tanulója, mert összevetve a két intézmény tanítási módszereit, hozzáértését a gyermekhez, arra a megállapításra jutottam, hogy egy tehetséges gyermekből sokkal hozzáértőbb módon tudják kihozni a maximumot az alapiskolában, mint a nyolcéves gimnázium első négy osztályában (két, immár felnőtt gyermekem nyolcosztályos gimnáziumba járt).

A szerző a Gálántai Kodály Alapiskola igazgatója

Új SZÓ-TUDÓSÍTÁS

Pár nappal ezelőtt immár harmadik éve osztották ki a Középeurópai Alapítvány (CEF) ösztöndíját az Új Európa Tehetségeinek, melyet a Slovnaft is támogat.

Idén negyvenkét gyerek és fiatal részesült támogatásban, ösz- szesen 66500 eurót osztottak szét e fiatal tehetségek között.

A verseny harmadik évfolyamában 288 gyerek kérvényezte az ösztöndíjat, még egyik évben sem volt üyen magas a jelentkező fiatal tudósok, sportolók és művészek száma.

A jelentkezési lapokat hozzáértő szakemberek bírálták el a Co- menius Egyetem Testnevelési Karáról, a Szlovák Teniszszövetségből és még számos szervezettől. A művészeti szakirányú pályázatokat neves tudósok és művészek értékelték.

„Az Új Európa Tehetségei elnevezésű program azért jött létre, hogy segítse és támogassa a 8-20 év közötti kiemelkedően tehetséges fiatalokat céljuk elérésében, műveltségük kiteljesedésében. Az anyagi támogatás lehetővé teszi, hogy utazzanak, szakirodalmat vásároljanak, hogy még effektívebben képezhessék magukat. A Közép-európai Alapítvány elsősorban azokat a fiatalokat támogatja, akik anyagüag nem engedhetik meg maguknak tehetségük teljes körű fejlesztését“ - mondta el Czuczor Szilvia, az alapítvány igazgatója.

A 42 ösztöndíjas között van zenész, leendő sportcsillag, tehetséges képzőművész, természettudós, informatikus. A zsűri neves közéleti személyiségekből, sportolókból és művészekből (Peter Marcin, Marián Čekovský, Németh Ilona, Anatolij Dvurecsens- kij, Jaroslav Katriňák, Iveta Ciho- vá) állt, akik kiválasztották a legjobbakat.

Az aktuális évfolyammal együtt a Közép-európai Álapítvány és a Slovnaft összesen 89 tehetséget támogatott, ebből 13 olyan fiatal, aki több évben megkapta az összeget. A támogatás eddigi összege csaknem 200 ezer euró. További részletek: www.cef.sk, www.slovnaft.sk. (he)

Az Új Európa Tehetségei elnevezésű program azért jött létre, hogy segítse a 8-20 év közötti kiemelkedően tehetséges fiatalokat céljuk elérésében, műveltségük kiteljesedésében (A Közép-európai Alapítvány archívuma)

Tizenöt hazai és kilenc magyarországi középiskola több mint száz résztvevője mérettette meg tudását az igényes feladatairól híres vetélkedőn

XXXIV. Felvidéki Magyar Matematikaverseny Zselízen

JALSOVSZY HORVÁTH KINGA

A február 25-27. között zajló XXXIV. Felvidéki Magyar Matematikaversenynek a Comenius Gimnázium adott otthont. 15 hazai és 9 magyarországi középiskola több mint száz résztvevője látogatott el Zselízre. Az I. és II. osztályosok feladatait Oláh György és Hornyák Pál, a III. és IV. osztályosokét Mészáros József állította össze. A versenybizottság elnöki tisztségét Oláh György töltötte be. Farkas Iván, az MKP Országos Választmányának elnöke volt a verseny fővédnöke. A versenybizottság idén külön is értékelte a felvidéki diákok eredményeit. Közülük helyezést ért el:

I. osztályosok:

1. Mázik László (Selye János Gimnázium, Komárom);

2. Balogh Tamás (Pázmány Péter Gimnázium, Érsekújvár);

3. Jeso Ildikó (Márai Sándor Gimnázium és Alapiskola, Kassa);

4. Kiss Bálint (Comenius Gimnázium, Zselíz).

(Horváth Géza felvétele)

II. osztályosok:

1. Farkas Ferenc (Selye János Gimnázium, Komárom);

2. Kekeňák Lucia (Márai Sándor Gimnázium, Kassa);

3. Juhász Veronika (Márai Sándor Gimnázium, Kassa);

4. Bende Miriam (Kodály Zoltán Gimnázium, Galánta).

III. osztályosok:

1. Mikó Albert (Magyar TNY Egyházi Gimnázium, Léva);

2. Szabó Ákos (Comenius Gimnázium, Zselíz);

3. Izsóf Máté (Selye János Gimnázium, Komárom);

.4. Képes Erik (Márai Sándor Gimnázium, Kassa).

IV. osztályosok:

1. Lami Vince (Selye János Gimnázium, Komárom);

2. Fábik Zoltán (Selye János Gimnázium, Komárom);

3. KonGzi Anita (MTNY Gimnázium, Ipolyság).

További részletek az iskola honlapján találhatók: comgim.e- worldcom.sk.

ISKOLA UTCA

A mellékletet szerkeszti: Horváth Erika Levélcím: Iskola utca, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava tel.: 02/59 233 427, e-mail: iskolautca@ujszo.com