Új Szó, 2010. március (63. évfolyam, 49-75. szám)
2010-03-27 / 72. szám, szombat
8 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2010. AAÁRCIUS 27. www.ujszo.com Eldorado - Groó Diána komputeranimációval készült kisfilmje Tóth Sándorral a főszerepben „Ment, mendegélt, száz útra tért...” RÖVIDEN Danubius Fluvius Komáromban Komárom. Pozsony és Budapest után egy újabb Duna-parti városban, Komáromban horgonyoz le a Danubius Fluvius - Duna képfolyam című nagyszabású és állandóan bővülő kiállítás, amely szlovákiai és magyarországi múzeumok összefogásával jött létre. írott szövegek, korabeli amatőr és művészfotók, archív fényképek és mozgóhíradók, filmhíradók, amatőr filmek, hajók, hidak, dokumentumok: mind-mind a Duna ezernyi arcát kínálják. A tárlat ünnepélyes megnyitója ma 17 órakor lesz a Duna Menti Múzeum Nádor utcai főépületében. A kiállítást Dr. Rastislav Púdelka, a Szlovák Nemzeti Múzeum főigazgatója és Jarábik Gabriella, a SZNM - A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma igazgatója nyitja meg. (ú) Elhunyt Niederhauser Emil történész Budapest. Életének 87. évében pénteken elhunyt a pozsonyi születésű Niederhauser Emil Széchenyi-díjas történész, akadémikus, egyetemi tanár, haláláig az MTA Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója, Kelet-Európa története kutatásának világhírű szaktekintélye. Elsősorban a kelet-európai társadalmak múltjával, e térség nemzeteinek születésével, fejlődésével foglalkozott, nem egy területen megelőzve a legújabb nyugati nemzetteóriák szempontjait, téziseit. Az összehasonlító Kelet-Európa-kutatás magyarországi megalapozója volt, a térség minden mai és régi nyelvének ismerőjeként hatalmas tudásanyag birtokában; írásai számos országban láttak napvilágot. Szívesen foglalkozott parasztságtörténettel, a többnemzetiségű birodalmak sorsát alakító politikusokkal, így a Habsburgokkal vagy a Romanovokkal. Az egymással sokszor ütköző, tudatalakító kelet-európai történetírások történetéről úttörő jelentőségű nagy kritikai művet írt. (mti) Tóth Sándor az Eldorádóhan, még a Vespa előtt Egy aranytorkú énekesnő és csodás magyar népdalok Köszönjük, Éva! V. KRASZN1CA MELITTA Komárom. Hosszú perceken át zúgott a vastaps szerdán este a zsúfolásig megtelt Jókai Színházban Korpás Éva Szerelem, szerelem című albumának lemezbemutató koncertjét követően. Az énekesnő csodálatos hangja, közvetlen előadásmódja, kedvessége az első perctől elbűvölte a közönséget. Szólt a népdal zenekíséret nélkül, autentikus muzsikával kísérve és különleges, rockos- dzsesszes feldolgozásban egyaránt, szívfacsarón és pajkos vidámsággal - Éva valamennyi stílusban otthonosan érezte magát. Igazi zenei csemegének számított közös produkciója Malek Andreával: Éva egy mezőségi dalt az eredeti formájában adott elő, Andrea pedig a Lakatos Róbert zenefeldolgozására írt saját szöveggel. A Berecz András által gyűjtött csuvas dalok beválogätá- sa a programba telitalálatnak bizonyult Éva részéről, az est üdítő színfoltjaként hatottak. A CD keresztelésének megtisztelő feladata Bencsik Jánosra, Tatabánya polgármesterére hárult, aki - Éva szavai szerint - mindvégig bátorította őket, támogatta a hanghordozó megszületését. Az énekesnőt a koncerten, csakúgy, mint a lemezen, olyan kiváló zenészek kísérték, mint Lakatos Róbert (hegedű, brácsa), Madarász András (gitár, harmonika, zongora), Emmer Péter (gitár), Bede Péter (szaxofon), Lelkes Tibor (bőgő), Széli Tamás (dob), Hanusz Zoltán (brácsa), valamint Kovács Ferenc (trombita) mint vendég. A közreműködő néptáncosok ugyancsak hozzájárultak a produkció sikeréhez. Tarka képzelet című sorozatának újabb darabját Eldorado címmel forgatta le Groó Diána. A festményfilmek után azonban most egy fényképes komputeranimációt készített, amelyet az idei budapesti szemlén láthatott először a közönség. SZABÓ G. LÁSZLÓ Hangulatfilm, érzetfilm - így határozza meg tizenöt perces opusát Groó Diána, a Csoda Krakkóban és a Vespa fiatal rendezője. „Eredetileg a tereket és lépcsőket rajzoló dán-holland grafikus, M. C. Escher háromdimenziós képét vettem alapul, amely a végtelen vándorlásról szól. Lovagok mennek föl-le egy ódon vár lépcsőin. Ehhez találtam meg Edgar Allen Poe Eldorado című versét. »Valaha rég / Egy drága-szép / Lovag nagy útra szállott. / Ment, mendegélt / Száz útra tért, / Kereste Eldorádót.« Csakhogy a festményhez nem kaptam meg a felhasználási jogokat Amszterdamból. Mivel a pénz megvolt a filmhez, a témán, a koncepción pedig nem akartam változtatni, más képet kellett találnom. Kardos Sándor operatőr gyűjteményéből válogattam fotókat, amelyek közé néhány családi képet is becsempésztem. Kardos képeinek egyikén óriási csizma mögött állt egy kisgyerek, és ez indította el bennem a történetet. Belebújik a hétmérföldes csizmába a kisfiú, és emeletről emeletre jut, miközben minden ablak mögött különböző világot lát. Fotókat, amelyek érdekes pillanatokat, történelmi időszakokat ábrázolnak. Nem akartam megfogalmazni történeteket, inkább egy-egy villanást, mozaikot akartam megmutatni, ami az ablakokból feltűnik. Néha észre sem vesszük, hogy ez van körülöttünk, vagy hogy a múltbeli dolgok mennyire befolyásolják az életünket. Látunk egy fotót, amellyel még nem találkoztunk, mégis a múltunkban van, az évek során magunkban hordozzuk. Nem kell logikát keresni a filmben, elég hátradőlni és szárnyalni. Én például így élem ki, hogy repülni szeretnék. Lebegni egy kicsit álom és valóság határán. Ha kinézek a szobám ablakából, akkor a szemközti Főnix-házat látom, s bár nem szeretek leskelőd- ni, téli estéken, amikor hamar sötétedik, a késő délutáni fényekben csodás hangulatokat kapok el a legfelső emeletről nézelődve. Nem ismerem a szemközti lakókat, de egy-egy villanás mindig megfog az életükből, más és más világokba avatódom be. Itt ellibben a függöny, ott ül valaki, ott átmegy a szobán egy idős ember, valaki zongorán játszik, vagy éppen hegedül... nagyon imádom ezeket a hangokat, mozzanatokat.” Egy kisfiú lép ki a fotóból - így indul a film. Kétnapos forgatás a stúdióban, zöld háttér előtt, a többi komputeranimáció. A kisfiú Tóth Sándor, egy szentesi cigánytelep lakója. „Óriási szerencsém volt, hogy 2008 novemberében már tudtam, hogy a Vespa főszerepét Sanyika játssza. A játékfilmet 2009 júniusában forgattuk, az Eldorádót 2008 decemberében. Sanyika gyönyörűen szaval, amint az a Vespából kiderül. Elmentem hozzá a telepre, és megpróbáltam elmagyarázni neki, hogy ez olyan film lesz, amelybe később kerülnek be a dolgok, ő egy üres háttér előtt fog játszani. És megkértem őt, hogy tanulja meg a nem éppen rövid Poe-verset. Több mint egy hónapot kapott rá, de mire felértem Pestre, már hívott is az édesanyja, hogy kívülről fújja. Én ettől nagyon meghatódtam. Fel is hívtam őket két-három napra Budapestre, hogy előkészítsem Sanyikénak a nagyváros-érzetet, ami teljesen ismeretlen volt számára, a Vespához viszont nagyon kellett. És először látott közelről kamerát, mikrofont, az Eldorádó forgatása során pedig hetvenfős stábot. Meg kellett szoknia, hogy öltöztetik, sminkelik, felvételre készül és jelben áll. A verset aztán mégis kihagytam, mivel a képek önmagukért beszéltek, de amikor kamerán kívül elmondta, én könnyeztem, a stáb pedig hangosan megtapsolta őt. Boldogan mászott a kötélen, játszott az almával, a kalappal a filmben, az Eldorádóban szerzett alapélményei nagyban segítették őt a Vespában. okos, intelligens, érzékeny kiskamasz, aki nem szállt el a filmezéstől, és már felállította a saját értékrendjét. Az édesanyja határtalan szeretettel, emberi tisztasággal, ugyanakkor keményen fogva neveli, hogy erős lélekkel, bátran vegye majd az élet akadályait.” Groó Diána tervei szerint a két film együtt kerül majd a mozikba, a világ különböző fesztiváljaira azonban külön-külön utaznak. A Vespa Vancouver és Seattle fesztiválján képviseli majd Magyarországot, az Eldorádót nemsokára a Duna Televízió nézői is láthatják. „Engem a kisfilmek tartanak életben - folytatja a rendező -, és formában is a következő játékfilmemhez. De azt megelőzően, remélhetőleg még az idén ősszel, dokumentumfilmet szeretnék készíteni a világ első rabbinőjéről. Három évvel ezelőtt merült fel a film ötlete. Amszterdamban, a zsidófesztiválon bemutatták a Csoda Krakkóbant, és egy ottani rabbinő konferálta fel a filmet. Mivel nagyon tetszett neki, megkérdezte tőlem, hallottam-e már Regina Jonas nevét. 1935-ben avatták fel Berlinben, nem sokkal a nürnbergi törvények életbelépése után. A legvadabb náci időkben, amikor még az ortodox zsidók is ellene fordultak, Regina Jonas komoly (Groó Diána felvételei) reformlépéseket tett. Felavatása hosszú idő után történt meg, ám pulpitust nem kapott. Jó, jó, okos, zsinagógát azonban egyelőre nem adunk neki, mondták az illetékesek. Művelt, kulturált, humánusan érző, nyitott, zseniálisan író nő volt. Csillag az égen. Az életét tette rá, hogy rabbi legyen, beszédeivel erőt adott az embereknek. 1938 és 1941 között, amikor Berlinből deportálják a zsidókat, Regina Jonas zsinagógát kap. A hitközség jelezte, hogy szükség van rá. A sors azonban vele sem tett kivételt. A terezíni koncentrációs táborba deportálják, de ott sem adja fel, hihetetlen erőt ad az ottaniaknak. 1942-ben Auschwitzba viszik, az már a végállomás, onnan nem kerül vissza.” Előbb a dokumentumfilm, aztán a játékfilm. Ez most Groó Diána álma. Regina Jonas életében ugyanis vonzza egy másik vonal is, amely már a nagyjátékfilmhez vezet. „Volt egy nála sokkal idősebb szerelme, egy frankfurti rabbi. Sokáig leveleztek, Terezienstadt- ban aztán, találkoztak végre. Megnősülni nem akart a rabbi, bár Regina, szeretett volna hozzámenni. Talán, ha túlélik a tábort. .. hiszen egész idő alatt a férfi tartotta benne a lelket, kiállt mellette, elhitette vele, hogy szüksége van rá. Nagyon sokrétű a történet, sok minden érdekel benne. Két hónapos ösztöndíjat kaptam Berlinbe, a májust és a júniust kutatással ott töltöm. Nem holokauszt filmet akarok forgatni, hanem megmutatni egy fantasztikus embert, aki sokakban tartotta a lelket. Merész hasonlattal élve: nekem ez olyan, mintha Regina sorsával a dalai láma üzenne. A sorsa izgat, egy kivételes ember nagysága. Hatalmas történelmi súlya van az életútjának.” Korpás Éva és Malek Andrea igazi zenei csemegével lepte meg a közönséget (Görözdi Szilárd felvétele) Ákom-bákom, berkenye; Szagos húsvét reggele... A folytatás és további locsolóversek kicsiknek és nagyoknak A az IJj Szó ünnepi műsormellékletében Húsvéti + 7nap csütörtökön, április 1-jén! Ez a lap Önnek!
