Új Szó, 2010. március (63. évfolyam, 49-75. szám)

2010-03-24 / 69. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. AAÁRCIUS 24. Kultúra 9 Egressy Zoltán, napjaink egyik legtöbbet játszott magyar drámaírója volt a pozsonyi Magyar Intézet vendége A tűzzel játszik az ember, amikor ír RÖVIDEN Sivatag Kávé Tea - kiállítás Pozsony. A fiatal marosvásárhelyi képzőművész, Csatlós Levente alkotásaiból nyílik kiállítás Sivatag Kávé Tea címmel ma 17 órakor a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének székházában. Csatlós Levente főként grafikusként ismert, ám a pozsonyi közönségnek nem grafikáiból, hanem festményeiből kínál ízelítőt. ,A nyugtalan ecsetvonásokba helyezett, sárga és zöld karcolatokkal megtermé­kenyített barnák, melyek egy tárgyat sugallnának, arra késztetnek, hogy megállapítsd: ez csupán a szerző csapdája, mely olyan hely­zetbe hozza a nézőt, ahol ráeszmél, ez az alkotó szabad absztrakció­ja, ahol kedvére kacérkodik a valósággal. Mindez, egyrészről a bu­dapesti iskola kiegyensúlyozott szigorában, másrészről az erdélyi dombok felkavaróan költői melankóliájában ragadható meg, ame­lyet lelkében visel” - ezekkel a szavakkal jellemezte fiatal pályatár­sát Gheorghe I. Anghel román festőművész, költő, (ú) A Kaméleon amerikai fesztiválokon Újabb két amerikai fesztiválra hívták meg Goda Krisztina Kamé­leon című filmjét. A Hámori Gabriella és Nagy Ervin főszereplésé­vel készült szélhámosfilmet ma a Cleveland Film Festival mutatja be programjában, majd a március 26-tól április 3-ig tartó miami nemzetközi női filmfesztiválon vetítik. A Kaméleont idén január­ban a Palm Springs-i nemzetközi filmfesztiválon láthatta a kalifor­niai közönség, februárban pedig a New York-i Lincoln Centerben a magyar filmhéten vetítették. Idén Goda Krisztina alkotása volt Magyarország jelöltje a külföldi filmek Oscar-díjára; a mozi a leg­jobb kilenc közé már nem került be. (mti) Duncsák Attila festőművész jubileumi kiállítása Visszatekintés a múltba Mi a magyarázata, hogy Eg­ressy Zoltán darabjaiban rendre feltűnik egy Bittner nevű szereplő? Mi az, amit szerzőként nehezen visel el, és mennyi az igazság abban, hogy nő szeretne lenni? Ezekre a kérdésekre is vá­laszt kapott a közönség már­cius 22-én a Magyar Köztár­saság Kulturális Intézetében, ahol az Irodalom és eső című est vendége Egressy Zoltán dráma- és prózaíró volt. MISLAY EDIT A köteden, jó hangulatú be­szélgetés során pályájáról és műhelytitkairól Németh Zoltán irodalomkritikus faggatta a ven­déget, aki 1998-ban Portugál című darabjával került reflektor- fénybe, s nem csupán Magyaror­szágon, hanem külföldön is az egyik legtöbbet játszott magyar szerzőnek számít. Nálunk Portu­gál című darabját a pozsonyi Nemzeti és a kassai Állami Szín­ház is műsorára tűzte, a kassai Thália Színház a Vesztett éden és a Három koporsó című történelmi drámáit mutatta be. Csehország­ban egyszerre négy színház reper­toárján szerepelt a Portugál. Első bemutatott darabjának nemzet­közi diadalmenete őt magát is meglepte, vallotta be, elsősorban azért, mert úgy gondolta, a darab témája tipikusan magyar. „Ezek szerint azonban nem csupán ma­gyar, hanem közép-európai” - vonta le a következtetést. Egressy Zoltán irodalmi pálya­futása nem drámaírással kezdő­dött, tudhattuk meg, 8-10 évesen focimeccsekről írt tudósításokat. Tizenévesként aztán jöttek a ver­sek, „ma már nehéz olvasnom őket”, jegyezte meg. Legelső drámájának itteni vo­natkozásai is vannak, hiszen ked­venc költőjéről, a felvidéki születésű Reviczky Gyuláról írta. A darab Reviczky és utolsó nagy sze­relme, Jászai Mari kapcsolatáról szól. Reviczky annak idején ledo­GULYÁS ZSUZSANNA Párkány. A Muzsikás együttes 2004 decembere óta járja a ma­gyarországi és erdélyi iskolákat, ahol rendhagyó énekórákon a népzene tisztaságát, szépségét és értékét közvetíti. A gépzenén fel­növő fiatalok is lelkesen tapsolnak, dalolnak és csujjogatnak ezeken a koncerteken, amelyeknek alap­anyagát a Kárpát-medencében gyűjtött népzene adja. „Eszter­gomban járva fontosnak éreztük, hogy a párkányi gyerekekhez is eljussunk” - mondta Hamar Dáni­el, az együttes tagja. Hat éve indította el iskolai kon­certsorozatát a Muzsikás együttes. Eddig közel 60 ezer gyerek vett részt rendhagyó énekóráikon. „Évente 50 iskolába megyünk el, hogy közelebb vigyük a gyerekek­hez az élő népzenét. Az iskoláktól az énekórákért semmilyen anyagi támogatást vagy hozzájárulást nem kérünk, hiszen tudjuk, hogy nincsenek könnyű helyzetben. Magyarországi és erdélyi koncert­Németh Zoltán és Egressy Zoltán rongoló kritikát írt az akkoriban már nagy művésznek számító Já­szairól, és a színésznő személye­sen vonult be a szerkesztőségbe, hogy számon kérje a „firkászon” a kritikát. „Másnap már együtt teáz­tak - mondta Egressy. - Engem iszonyatosan érdekelt, hogyan zaj­lott ez az első beszélgetés köztük.” Szerencsére, tette hozzá, a dara­bot nem mutatták be rögtön, mert akkoriban még nagyon keveset tu­dott a színházról, és rengeteg hiba volt benne. (Tíz évvel később, át­dolgozva került először színpad­ra.) Viszont rájött arra, hogy élve­zetes dolog dialógusok révén ka­raktereket teremteni. Történelmi drámái mellett - Reviczky, Vesztett éden (Madách Imre és édesanyja, valamint fele­sége tragikus háromszögéről), az 1848-as tematikájú Három kopor­só - a másik fő vonulatot a mai ma­gyar valósággal foglalkozó darab­jai alkotják. „A szereplőim mindig nagyon akarnak valamit, csaknem sikerül nekik - jegyezte meg e da­rabok közös vonása kapcsán. - Nem sikerülés jellemző a darabja­imra, de próbálok ellene küzdeni, hogy valami végre sikerüljön jeink egyedüli támogatója a MÓL. Az iskolák számára a program tel­jesen ingyenes, viszont a cégektől és magánszemélyektől érkező tá­mogatásra továbbra is számítunk. Szeretnénk, ha tovább folytatódna ez a program. Magyarországi fel­nekik.” Elmondta azt is, hogy né­zőként nagyon idegesíti, ha egy darabban a szereplők egyforma stílusban beszélnek - ahogy az író beszél: „Arra nagyon ügyelek, hogy a szereplőimnek külön nyel­ve legyen.” De nemcsak külön nyelvet ad nekik, hanem apróléko­san kidolgozza az életrajzukat, egészen odáig, hogy milyen jegy­ben születtek. A saját darabjait ille­tően nem zavarja, ha a rendezők más-mást hangsúlyoznak benne, esetleg ha túl hosszúnak találják, akkor meghúzzák, kifejezetten nem szereti viszont, ha hozzáírnak a darabjához, például „kibővítik” benne a káromkodásokat. Németh Zoltán nem hagyta szó nélkül, hogy a drámaíró szinte minden mai darabjában feltűnik egy Bittner nevű figura. „Ki ez a Bittner?” „Ő az az ember, aki mindenért hibás, akit okolni lehet az életünk összes kudarcáért” - hangzott a rejtélyt megoldó vá­lasz. Egressy Zoltán nem tartja magát tipikusan bennfentes szín­házi embernek, egyszer azonban a rendezésbe is belekóstolt: a Merlin Színházban 4 x 100 című tragikomédiáját állította színpad­lépéseink mellett gyakran me­gyünk Erdélybe, és a jövőben sze­retnénk eljutni más felvidéki isko­lákba is” - nyilatkozta lapunknak Hamar Dániel. Elmondása szerint ezek a rendhagyó énekórák nagy kihívásnak számítanak, hiszen a (Somogyi Tibor felvétele ra, Sinkó László és Pogány Judit főszereplésével, és ez nagy él­mény volt számára. Mostanában a drámaírás he­lyett inkább a próza érdekli. A Kal- ligram Kiadónál tavaly év végén je­lent meg Most érsz mellé. Történe­tek esernyő nélkül című novellás- kötete - az est címében szereplő eső is a kötetre utal, mert a novel­lák nagy részében zuhog. Amel­lett, hogy a színpadra jellemző dia­lógusok helyett inkább a monoló­gok uralják, a humor is kevésbé erőteljes szerepet kapott benne. Amikor e kötetéről egy esten Lévai Balázzsal és Jordán Tamással be­szélgetett, az ismert színész-ren­dező megjegyezte: „Nekem ebből a könyvből két dolog jön le, az egyik, hogy nagyon magányos vagy, a másik, hogy szeretnél nő lenni”. Egressy Zoltán szerint egyik megállapítás sem helytálló, nem magányos és nem akar nő lenni. Az viszont igaz, hogy „ezek a történetek halálos szerelmek. Az írás nagymértékben játék, de halá­losan komoly játék. Sőt, időnként utólag meg is történhet az, amit le­írunk. Szóval a tűzzel játszik az ember, amikor ír.” gyerekek kíméletlenül őszinték. „Egy gyerek nem fog udvariasan tapsolni, ha nem tetszik neki a koncert. Ezeken a fellépéseinken az összekötő szöveg adja a műsor vázát, a zenélés során sokszor rög­tönöznünk kell. Egyszerűbb dol­gunk van, ha külön foglalkozha­tunk az egyes korosztályokkal, de nem jelent gondot az sem, ha összevont koncertet kell adnunk az alsó és felső tagozatosoknak. A Kárpát-medencei hagyományos népzeríé egyszerre ősi és modem, éppen ezért örök értéket közvetít” - tette hozzá Hamar. A Párkányi Ady Endre Alapisko­la tanulóit az első pillanatban ma­gával ragadta a koncert hangulata. Lelkesen énekeltek és tapsoltak a műsor alatt. Ez utóbbit viszont nem a hagyományos módon tet­ték: a zenét elnyomó vastaps he­lyett a zenészek ököltapsot kértek, így tenyércsattogás helyett a gye­rekek öklüket ritmikusan egymás­hoz ütve kísérték a hegedű, bőgő, kontra, brácsa, tambura, mando­lin, citera és furulyák hangját. FECSÓYVETT Kassa. Közel 60 festmény lát­ható azon a retrospektív kiállítá­son, amely Duncsák Attila fes­tőművész 70. születésnapja al­kalmából nyílik a Kelet-szlovákiai Galériában március 24-én délután öt órától. A valóság és az illúzió vi­lágát megjelenítő alkotások 1983-tól, akril és tempera, vala­mint ezek kombinációjával ké­szült munkák válogatásai, de egy egészen korai, 1962-es olajfest­mény is bekerült a kiállított mű­vek sorába. A két legújabb, Freskó II és a Virtuális műterem egészen friss, 2010-es alkotások. Az Ungvárról származó művész MT1-TUDÓSÍTÁS Brünn. Cseh színházi díjat ka­pott Boross Csilla: a magyar szop­rán brünni Pillangókisasszony­alakításáért vehette át a hétvégén a Cena Thálie elnevezésű művé­szeti elismerést opera kategóriá­ban. Boross Csillával a címszerep­ben Puccini Pillangókisasszonyát novemberben mutatták be a brün­ni Janáček Operában, ahol az éne­kesnő már két éve társulati tag. „Egy meghallgatásra jelentkeztem -jegyezte meg -, azóta rengeteget énekelek, Toscát, Traviatát, Aidát, Lady Macbethet, Tatjánát.” A társulat nemzetközi, orosz és szlovák, valamint természetesen cseh énekesekkel dolgozik. Az együttes befogadó szellemű, a kollégák művészi és emberi kvali­tásait egyaránt dicséri az énekes­nő. Az előadások részben klasszi­kus stílusúak, ám a Macbeth és a Pillangókisasszony modem kör­nyezetben játszódik. Párhuzamosan a Prágai Nemze­ti Színház operaegyüttesének is vendégművésze, itt is alakította az Aida és a Tosca címszerepét. A Cosí fan tutte Fiordiligijére hívták meg az év elején, és már próbál a követ­kező premierre, Mozart Idomene- ójánakhősnőjét, Elektrát fogja má­jusban játszani. Az előadás rende­zője a Boross Csilla szerint is fan­1982 óta él Kassán. A Szentpéter­vári Iparművészeti Főiskolán üveg és kerámia szakon végzett 1967-ben. Merész, de mégis har­monikus színvilágú, figuratív formákkal teli modem festménye­it több önálló és csoportos kiállí­táson is megcsodálhatta a közön­ség egyebek között Ungváron, Kassán, Prágában, Pozsonyban, Debrecenben, Budapesten, Szent­péterváron, Moszkvában, a fran­ciaországi Saint Michelben. Alko­tásai megtalálhatóak számos nyu­gat-európai, amerikai, kanadai magángyűjteményben. 1990 óta a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának tagja. Boross Csilla operaénekest cseh Thá- lia-díjjal jutalmazták (ČTK-felvéte I) tasztikus francia-japán Yoshi Oi- da, aki a legendás rendező, Peter Brooke munkatársa volt évekig, színészként föltűnt Peter Greena­way Párnakönyvében is. Brünnben is új szerep váija Bo­ross Csillát: május végén Verdi Nabuccójában is bemutatkozik. Ezt a darabot vendégrendezőként Selmeczi György jegyzi. A Muzsikás együttes a világ nagy koncerttermeinek megbecsült vendége. A párkányi gyerekeket is teljesen lenyűgözte a koncert. (A szerző felvétele) A hat éve indított koncertsorozat eddig csak a magyarországi és erdélyi iskolákat érintette Párkányban járt a Muzsikás együttes A magyar szoprán Brünnben és Prágában is énekel Boross Csilla cseh sikere

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom