Új Szó, 2010. március (63. évfolyam, 49-75. szám)
2010-03-02 / 50. szám, kedd
A nagy számosállat-egységek támogatása mellett Fejőstehenekre külön 18 Agrárkörkép ________________ A sertéságazat sorsát ezután is a piaci kereslet és a gabonaárak fogják meghatározni A fennmaradáshoz fejleszteni kell ÚJ SZÓ 2010. AAÁRCIUS 2. www.ujszo.com (Képarchívum) ISMERTETŐ A szaktárca tájékoztatója szerint, mivel az Európai Bizottság a válság miatt és annak kezelése érdekében javaslatot tett, majd rendeletet fogadott el a közös agrárpolitika keretében egyes ágazatok közvetlen támogatására - illetve a tagországok számára lehetővé tette, hogy e rendelkezés alapján külön támogatási formákról döntsenek bizonyos szakágazatok támogatására - 2010. január 1-től az EU rendeletére való hivatkozással nálunk is bevezették a nagy számosállatokra vonatkozó támogatósokat. Ezzel együtt rendeletben módoÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ Annak ellenére, hogy a hazai tejtermelők az elmúlt évtizedben komoly beruházásokat eszközöltek a tejtermelés színvonalának emelése érdekében, és ennek eredményeként el is jutottak egy versenyképes szintre, a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság következményei ezt az ágazatot sújtották a leginkább. Noha a válság- kezelő intézkedések és egyéb akciók eredményeként az utóbbi időben némileg javult a tejtermelők helyzete, a válságból azonban még korántsem lábaltak ki. Jelenleg 25-28 eurócent közötti áron viszik tőlük a tejet, ami ugyan az előző évi 16-17 centes értékhez viszonyítva már előrelépésnek számít, ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy tavaly több tejgazdaságban is jelentős mértékben leépítették, vagy teljesen felszámolták a termelést, még annak árán is, hogy sították a folyósítás feltételeit, többek között a termőterület nagy számosállat-egységgel való leterheltségi szintjét 0,1-ről 0,2- re módosították. A tejtermelők az idei évben a tehéntartásra is kapnak külön támogatást, mégpedig a legutóbbi minisztériumi tájékoztató szerint tehenenként 60 eurót, illetve az uniós forrásokból a tejválság kezelésére elkülönített összegből tehenenként hozzávetőlegesen 14-16 eurót. E külön kifizetésekre vonatkozó- igényeket az Agrárkifizetési Ügynökséghez április végéig lehet benyújtani, s várhatóan júliusban fizetik ki őket. (sz) állományaikból például a vemhes üszőket is eladták. Sajnos nem járt sikerrel a tejtermelők azon igyekezete sem, hogy saját kézbe vegyenek egy felszámolandó tejüzemet. A nehézségek ellenére még mindig vannak gazdaságok, amelyek reménykednek az ágazat felépülésében, s elsősorban nekik köszönte meg Kovács János, a dunaszerda- helyi ATS Danubius szolgáltató cég vezetője a nemrégiben Nyárasdon megtartott hagyományos évadnyitó rendezvényükön, hogy a józan paraszti észben bízva nem adták fel a reményt, nem számolták fel az állományaikat. A tejtermelésre szakosodott holstein típusú tehenek szaporítóanyagát forgalmazó cég, a térségben tevékenykedő partnereik számára szervezett találkozó résztvevői saját termelői tapasztalataik mellett kellemes környezetben cserélhettek eszmét az ágazat időszerű kérdéséből is. (sz) Az előző két esztendőben a szlovákiai sertéstenyésztés országos viszonylatban is nagyon alacsony szintre süllyedt, sokan és joggal már szinte a teljes felszámolástól tartottak. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A helyzet ugyan most sem túlságosan rózsás, hiszen 150 ezer anyadisznó helyett napjainkban már csak 40 ezer körülire tehető az anyasertések száma, az ágazatban azonban megjelentek bizonyos jelek, amelyek arra utalnak, hogy kemény intézkedések árán, de legalább stabüizálni lehet a meglévő termelési szintet. Lelkes Pétertől, az országban az egyik legnagyobb sertésállománynyal rendelkező lakszakállasi szövetkezet elnökétől kapott tájékoztató szerint a radikális leépülésnek több oka is volt. Egyrészt a nálunk alkalmazott technológiai szint elmaradt a fejlettebb országokétól, ráadásul nem egyenrangú gazdasági feltételek között versenyeztünk velük, s a piacokon bekövetkezett árcsökkenés is nagyon sok termelőnél azt a reakciót váltotta ki, hogy inkább abbahagyták az állattartást. „Mi, akik az ezt megelőző időszakban jelentős beruházásokat eszközöltünk az állattartás technológiai, környezetvédelmi és állatjóléti feltételeinek javítására - hogy megfeleljünk az uniós előírásoknak - azt a luxust, hogy csak egyszerűen abbahagyjuk, nem engedhetjük meg magunknak. Ezért azt a döntést hoztuk, hogy a meglévő kapacitásainkat optimálisan kihasználva 4 telepünkön továbbra is fenntartjuk a sertéstartást, s igyekszünk úgy szervezni a munkát, hogy sikeresen állni tudjuk a versenyt a piacon. A növénytermesztésben tapasztalt árleépülés ezt a szándékot csak megerősítette, hiszen 7-8 eurós árszinten már a takarmánygabonát sem érdemes eladni, inkább otthon kell megpróbálkozni a magasabb hozzáadott érték előállításával”, állította az elnök. Bíznak abban, hogy ha az értékesítési árak a jelenlegi szinten maradnak, el tudják érni, hogy az ágazat ne termeljen veszteséget. Hozzá kell azonban tenni, hogy ehhez bizonyos szintű állami ingerencia is szükséges, hiszen az köztudott, hogy a környező országokban, illetve a közösség legtöbb tagországában ilyen-olyan formában közvetve szintén támogatják az ágazatot. Tavaly ugyan nálunk is sikerült állami segítség formájában jelentősebb támogatáshoz juttatni a termelőket, amely számosállatonként mintegy 50 eurót tett ki, s valóban hozzájárult a termelők nagy veszteségeinek mérsékléséhez, illetve az életképes gazdaságok fennmaradásához. Idén azonban erre az összegre már nem nagyon számíthatnak, hiszen az elfogadott állami költségvetésben az erre a célra kijelölt ráfordítások alig egyhatodát teszik ki a tavalyinak. A sertéságazat versenyképességének és fennmaradásának érdekében Lelkes Péter szerint további technológiai fejlesztésekre, a genetikai állomány javítására és a hatékonyabb takarmányozás kérdéskörére kell összpontosítani a figyelmet. Az állatállomány leépülése úgy tűnik megállt, s noha országos szinten is csak 40 ezerre tehető az anyasertések száma, tudni kell, hogy egyes állattartók, akiknek meglévő kapacitásaik vannak, jelenleg úgy gondolkodnak, hogy a zárt rendszerű tartás helyett inkább külföldről hoznak be kismalacokat, és csak abban az időszakban nevelik őket, amikor arra piaci igény mutatkozik. így nincsenek rákényszerítve arra, hogy kedvezőtlen árviszonyok között is tartsák az állatokat, szemben azokkal, akik anyasertéseket is nevelnek. Lakszakállason egyébként fajállományt is nevelnek, s noha már nekik is vannak vevőik ezekre az állatokra, ez egyelőre inkább egyedi, nem általánosjelenség. Az nyilvánvaló, hogy a feldolgozók nálunk sem tudják más árakon felvásárolni a húst, mint amilyen a környező országok piacain is érvényesül. Tavaly 1,2 euró körüli ádagos árszinten lehetett értékesíteni a sertéshúst, jelenleg az árgörbe negatív fázisban van, s várhatóan a nyári hónapoktól kezd majd emelkedni. Elvárásaik szerint ekkor 20-25 százalékkal magasabb árakkal lehet majd számolni. Az elnök véleménye szerint a szlovákiai sertéságazat további sorsát ezután is a piaci kereslet és a gabonaárak fogják majd meghatározni. (sz) Dél-szlovákiai tejtermelők évnyitó rendezvénye Némileg javult a helyzet A világ marha- és borjúhús-előállítása 2008-ban 65 millió tonna volt, tíz év múlva, 2018-ra azonban már 75 millió tonnára emelkedik Az EU szarvasmarha-állománya enyhén csökkenő tendenciát mutat ÖSSZEFOGLALÓ 2008-ban a világ hústermelése a becslések szerint 270 millió tonna volt, ezen belül a sertéshús 38, a baromfihús 33, a marha- és boíjú- hús 24, a kecske- és juhhús 5 százalékos arányt tett ki. Az OECD-FAO becslése alapján ugyanebben az esztendőben a világ marha- és borjúhús-előállítása 65 miihó tonna volt, ami tíz év múlva, 2018-ra 75 millió tonnára emelkedik (ebből az USA, Brazília, EU és Kína részesedése 55 százalék). Ezekből az adatokból indult ki Popp József, a magyar agrárgazdasági kutatóintézet munkatársa, a marhahús-piac következő évtizedre vonatkozó kilátásainak elemzésében, amelyet az alábbiakban ismertetünk. A vüág marha- és botjúhús termelése meglehetősen szétoszlik a főbb régiók és országok között. A vezető helyen az USA található, mögötte Brazília, EU, Kína és India a sorrend, majd utánuk három ex- tenzív szarvasmarha-tartást folyta- 'tó ország (Argentína, Oroszország, Ausztrália) következik a sorban. Évi 11 millió tonnás termelésével az USA a világ legnagyobb marhahús-előállítója. Az ágazat szereplői mindent megtesznek azért, hogy visszaállítsák a BSE- kór miatt megrendült bel- és külpiaci fogyasztói bizalmat. Élénk a forgalom Kanadával, ahonnan évente több mint egymillió darab élő állatot importálnak. Brazília szarvasmarha-állománya 1994 óta 25 százalékkal növekedett. Ma ez meghaladja a 190 millió egyedet (a lakosság száma is 190 millió fő), az évi termelés pedig túllépte a 9 millió tonnát. A brazil termelés 2018-ra utolérheti az USA-t. Már középtávon is a belső fogyasztás és az export növekedését vájják a szakértők, a marhahús alacsony hazai ára versenyez a sertés- és baromfihúséval, kiviteli ára pedig a nagy exportőr országok áraival. Kína teljesítménye szintén hozzájárult a növekvő marhahús-termeléshez: évi 6 millió tonnával a harmadik helyen áll a vüágon. Argentína jelentős marhahústermelő ország, ugyanakkor fogyasztásban is az elsők között van a vüágon. Az elmúlt években a magas világpiaci áraktól ösztönözve az argentin kivitel olyan mértékben növekedett, hogy a kormány 2006-ban kénytelen volt szigorú exportkorlátozásokat bevezetni (15 százalékos exportilleték), amit azóta is alkalmaz. További jelentős termelők még Ausztrália, Kanada és Új-Zéland. Export, import A nemzetközi marhahúspiac legjelentősebb exportőre Brazüia, itt az évi export mennyisége a következő tíz évben 2,2-ről 3,5 millió tonnára emelkedik. Ausztrália 2008-ban 1,5 mülió torma marhahúst szállított külföldre. A belső fogyasztás stagnálása meüett a jövőben nem számíthatunk az export növekedésére, elsősorban a vízkészlet csökkenésének, ületve a termelési költségek növekedésének következtében. Az ausztrál marhahús fő felvevő piaca japán és az amerikai. Kanada marhahúsexportja - a 2003. évi BSE-kór által előidézett piaci válság után - 2008-ban már meghaladta a 0,5 miihó tonnát. A marhahizlalás magas költségei és az előállítás csökkenő jövedelmezősége miatt egyre több kanadai szarvasmarhát visznek át az USA- ba hizlalás céljából. Új-Zélandon a húshasznú marhaállomány csökken, ezzel együtt az export is. Új-Zélandon is óriási' verseny zajlik a vízkészletért és a gyepterületért a tej-, a marhahús- és a bárányhús-termelés között. A természeti erőforrások korlátozottak, így gátat szabnak a tej- és hústermelés egyidejű növekedésének. Fokozatosan emelkedik az Egyesült Államok Japánba és Dél-Koreá- ba irányuló marhahúsexportja, 2008-ban az összes export 0,8 núl- lió tormát tett ki, de 2018-ra elérhetik a 2003. évi BSE-válság előtti szintet. Az USA ezzel együtt továbbra is a vüág legnagyobb) importőre marad, de az EU, Japán, Oroszország, Egyiptom és Dél-Ko- rea is elég jelentős mennyiségű marhahúst fog importálni. Oroszországban a belső fogyasztás növekedésével lépést tarthat a termelés, ezért a következő években nem emelkedik az import mennyisége. Az EU szarvasmarha-áüománya enyhén csökkenő tendenciát mutat. Az Európai Bizottság 2008-2015-re vonatkozó előrejelzése szerint a marhahúságazat kibocsátása csökken, a jeleiüegi évi 8 millió torna termeléshez képest alacsonyabb szinten stabilizálódik. Az import számottevően nő, 2015-re eléri a 0,7 mülió tonnát, az öneüátottság pedig 90 százalékra csökken. Árak alakulása A FAO és az OECD előrejelzése szerint az USA-ban a termelői árak a vizsgált időszakban a történelmi ciklusok alakulásának megfelelően 2010 után emelkednek. Az EU-ban az SPS bevezetése csökkenő termelést, ezzel a termelői árak növekedését, majd stabilizálódását vetíti előre. A termelési költségek Brazíliában a legalacsonyabbak, de az USA termelői árai sem érik el az uniós ádagárat. Magyarországon 2009 júrnusá- ban a szarvasmarhák létszáma 703 ezer darab volt. Az egyirányú húshasznosítás elsődlegesen a magyar tarka áüományra épült, ezért meghatározó fajta a magyar tarka és annak keresztezései. A iparhahús külkereskedelmi többlete az utóbbi években csökkent, 2008-ban már csupán néhány ezer tormát tett ki. Ugyanakkor az élőmarhaexport folyamatosan emelkedett. A húshasznú vágómarhákat főleg a külpiacokon értékesítik, ezért a iriinő- ségi marhahús eladási ára nagymértékben az exportpiacok függvénye. (Popp -, AKI) (Szilvássy Tímea illusztrációs felvétele)
