Új Szó, 2010. március (63. évfolyam, 49-75. szám)

2010-03-02 / 50. szám, kedd

Vélemény és háttér 5 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. AAÁRCIUS 2. TALLÓZÓ DIE PRESSE Az osztrákok 54 százaléka szerint az iszlám fenyegetést jelent a Nyugatra nézve - mu­tatják egy tegnap ismertetett közvélemény-kutatás ered­ményei. A megkérdezettek 59 százaléka mondta azt, hogy inkább ellenzi, mint pártolja minaretek építését Ausztriá­ban, és csupán négy százalék tartaná helyénvalónak, ha va­laki a közeli családtagjai közül moszlimot választana házas­társul. Ugyanakkor egyre töb­ben érzik úgy, hogy nem be­szélhetnek igazán nyíltan ezekről a nézeteikről. „Szem­beszökő a különbség a közvé­lemény és a nyilvánosan meg­fogalmazott vélemények kö­zött” - állítja a közvélemény­kutató intézet. A nagy több­ség, 71 százalék szerint az isz­lám összeegyeztethetetlen a demokráciáról, szabadságról és toleranciáról vallott nyuga­ti nézetekkel. (mti) Az ellenzék folyton bírál bennünket. De majd most, ha meglátják, milyen fantasztikusan ünnepeljük a nemzetközi nőnapot, remélhetőleg elhallgatnak (Peter Gossónyi karikatúrája) Radovan Karadzsics megjelent tárgyalásán, hogy előterjessze védekezését „Nem akartuk ezt a háborút...” Három hónap szünet után hétfőn újabb tárgyalási na­pot kezdtek Hágában a há­borús bűnökkel, népirtás­sal vádolt egykori boszniai szerb vezető, Radovan Ka­radzsics elleni perben. A vádlott ezúttal megjelent a tárgyalóteremben, hogy előterjessze védekezését. MT1-JELENTÉS A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizs­gáló Nemzetközi Törvényszék előtt a most 64 éves Karadzsics a vádirat ismertetésekor megta­gadta a jelenlétet, és kérte a tár­gyalás elhalasztását. Arra hivat­kozott, hogy a vád állításait tar­talmazó 400 ezer gépelt oldalnyi szöveg áttanulmányozásához több időre van szüksége. A tör­vényszék tavaly novemberben hivatalból védőt rendelt ki Karad­zsics számára arra az esetre, ha a vádlott ismét megtagadná a sze­mélyes részvételt. Most azonban Karadzsics saját jogi képviselői­vel együtt jelent meg a tárgyaló­teremben. A boszniai szerbek volt politi­kai vezetője az ellene felhozott vádakra reagálva, mondandójá­nak mintegy bevezetéseként elöl­járóban leszögezte: a szerbek „igazságos és szent” ügyért száll­tak harcba Bosznia-Hercegovi­nában. „Nem akartuk ezt a hábo­rút, nem állt érdekünkben, hogy ellenségek legyünk. Ha más veze­tésük lett volna a bosnyákoknak a kilencvenes évek elején, akkor elkerülhettük volna a háborút” - nyilatkozott még a per folytatása előtt börtöncellájából Karadzsics az al-Dzsazíra arab nyelvű hírte­levíziónak. A vád szerint az 1992-től 1995-ig tartó boszniai háborúban az egykori pszichiáter Karadzsics volt a háborús bűnök, etnikai tisztogatások és népirtás értelmi szerzője. Ó tervelte ki a bűn­cselekményeket, ő alakította ki az ennek megfelelő politikát, és ő felügyelte a cselekményeket el­követő fegyveres erőket. A népirtással, népirtásra való összeesküvéssel, valamint embe­riesség elleni bűncselekmények­kel megvádolt Karadzsicsra akár életfogytig szóló szabadságvesz­tés is várhat. A vádirat 11 pont­ban összegzi a terhére rótt cse­lekményeket, s összesen 407 ta­nút kíván felvonultatni. Karadzsicsot 2008 júliusában fogták el Belgrádban, ahol álné­ven, megváltoztatott külsővel élt. Hágának történt átadása pozitív fordulatot jelentett a szerb kor­mányzat nyugati megítélésében. A Vona Gábor-párt masszívnak tűnő előretörése mind az MSZP, mind a Fidesz számára fenyegető lehet... Össztűz a Jobbikra a Fidesz-barát sajtóban HÍRSZERZŐ-INFORMÁCIÓ Frontális támadást indított a múlt héten a Fidesz-közeli média a Jobbik ellen. Legalábbis nehéz nem összehangolt akciót sejteni a Heti Válasz Vona Gábort jellem­gyengeséggel vádoló Makovecz- inteijúja, a Demokrata többolda­las Jobbik-összeállítása és a Ma­gyar Hírlapban megjelent Bayer- publicisztika mögött. Makovecz, Bencsik és Bayer központi üzenete egyaránt az volt, hogy Vona Gábor és pártja az MSZP-hez hasonlóan a jobboldal megosztására törekszik, miközben vezetője súlyos jellembeli problé­mákkal küszködik. Példaként erre Bencsik a Vonával közösen alapí­tott Magyar Gárda körüli nézetel­téréseket hozta föl; Makovecz Im­re egy általa szervezett tüntetés „lenyúlását”, Bayer Zsolt pedig azt, hogy miközben a Jobbik a tel­jes rendszerváltó politikai elitet fe­lelősségre vonással fenyegeti kam­pányában („20 évet a 20 évért”), ő maga mégis úgy döntött 2002-ben, hogy belép az Orbán Viktor vezette Szövetség a Nemze­tért Polgári Körbe. Miközben a Fidesz egyelőre óvakodik attól, hogy politikusai országos szinten keveredjenek konfrontációba a Jobbik vezetői­vel, s inkább a szélsőjobb helyi je­löltjeinek levadászásában bízik, a jobboldali nyilvánosságban a jelek szerint megkezdődött a Jobbikkal való leszámolás, amely ráadásul - legalábbis Bayer esetében - túlmu­tat „a Jobbik a jobboldal megosz­tására törekszik” mantrázásán. Bayer jóvoltából most először a Jobbikot a Kuruc.info köré tömö­rülő politikai alvilághoz fűződő kapcsolatai, a romák legyilkolását és a Magyarok Nyüai ténykedését üdvözlő kurucos véglények támo­gatásának elfogadása miatt érte bírálat a Magyar Hírlapban. A Jobbik válasza nem maradt el, bár a Fideszhez hasonlóan a veze­tő politikusok itt is óvakodtak at­tól, hogy közvetlenül konfrontá­lódjanak bírálóikkal. Ehelyett a Kuruc.info és a Barikád támadta meg a Fideszt - nem is közvetlenül Bayer vagy Bencsik írásai miatt, hanem Mesterházy Attila egyik hétvégi kijelentése ürügyén. Az MSZP miniszterelnök-jelölt­je arról beszélt, hogy ha a Fidesz bemutatja programját és „bizo­nyítja, hogy demokratikus párt”, az MSZP visszaléptetheti jelöltjeit a második forduló előtt a fideszes indulók javára. A Jobbik megelé­gedett egy szóvivői nyilatkozattal reakcióként, amely a Fidesz és az MSZP „cinkos és arcátlan” összjá- tékáról beszélt. Mesterházy nyi­latkozata az első szocialista válasz arra a dilemmára, amely szerint a középpárttá zsugorodni látszó MSZP-nek el kell döntenie, hogy azokban a körzetekben, ahol van esély az egyéni Jobbik-győzelem­re, visszalépéssel segíti-e a Fidesz jelöltjét a második forduló előtt. Az áprilisi első fordulóban az MSZP több választókerületben vé­gezhet a harmadik helyen, és azo­kon a területeken, ahol a Jobbik el­ső fordulós helyezést ér el, akár visszalépésre is kényszerülhet a második fordulóban a fideszes je­löltek javára. A szocialistáknak egy ilyen helyzetben nehéz lesz azzal biztatniuk magukat, hogy a Jobbik és a Fidesz szavazói megoszlanak, és majd nevető harmadikként be­futhat a jelöltjük. Egy-egy helyen ez is megtörténhet, de a lényeg nem ez, hanem a következő két vá­lasztási lehetőségre szűkülő di­lemma. Az MSZP állva hagyja a je­löltjét, amivel nagy eséllyel a Job­bikot juttatja egyéni mandátum­hoz. A „szélsőséges” vád ekkor visszahullhat az MSZP-re: a Fidesz úgy kampányolhat a két forduló között, hogy azt mondja, vagy az ő jelöltje nyer, vagy a szélsőséges Jobbiké - és lám, az MSZP most tehetne is valamit a szélsőséges erők visszaszorításáért, mégsem hajlandó kiállni a demokratikus rivális, azaz a Fidesz jelöltje mel­lett. Vagy az MSZP visszalépteti je­löltjét a Fidesz javára, ami sok sza­vazó szemében felérne egy árulás­sal, ráadásul épp ezzel segítheti kétharmados hatalomhoz Orbán Viktort. A Fidesz saját használatra ké­szült kutatásai szerint a Jobbik - az országgyűlési választáson várha­tó, lényegesen magasabb részvétel mellett is - hozhatja júniusi, közel 15 százalékos eredményét, sőt akár lényegesen jobb eredményt is elérhet a tavaly nyárinál. A Vona Gábor-párt masszívnak tűnő elő­retörése mind az MSZP, mind a Fi­desz számára fenyegető lehet. A szocialisták, akik már júniusban is mindössze 2,5 százalékkal értek el jobb eredményt a Jobbiknál, könnyen a harmadik helyre csúsz­hatnak az ország egyes részein, de Vonáék újabb áttörése semmivé foszlathatja a Fidesz (titkolni igyekezett, de létező) kétharma­dos reményeit. KOMMENTÁR Az ingyenebéd böjtje GÁL ZSOLT Ha nem sikerül megállítani az államadósságok drámai növekedé­sét, a Nyugat alkonyajóval hamarabb bekövetkezhet a vártnál, sőt, akár gyors és látványos formát is ölthet, országok egész sora jelent­het fizetésképtelenséget, miközben összeomolhat a világ két fő tar­talékvalutájának, a dollárnak és az eurónak az értéke. Hogyan jut­hatott idáig a fasizmust és a kommunizmust legyőző, a hideghábo­rúban diadalmaskodó Nyugat? Az okoktöbbrétűek, de főleg az általános választójoggal kombinált jóléti államok, a posztkeynesiánus gazdaságpolitika és a helytelen jegybanki és pénzügyi szabályozó politikák állnak a középpontban. AXX. század elején, amikortól a fejlett országok sorozatban teijesz- tettékki a választójogot az egész lakosságra, közpénzekbőljófor- mán csak az alapfokú oktatást, a hadsereget, rendőrséget és bírósá­gi rendszert finanszírozta az állam. Azóta azonban létrejöttek a jólé­ti államok, amelyek mintegy három évtizede válságban vannak, ra­dikálisan mégsem sikerült változtatni rajtuk, mert túl népszerűek. Több tekintetben is gondot okoznak: 1. Az általános választójog­gal való kombinálásuk oda vezetett, hogy a szavazók többsége (egyénileg többnyire racionálisan) a jóléti államok folyamatos ki- terjesztésére szavaz, újabb és újabb programok létrehozására (el­sősorban persze saját maguk számára). A nyugati országok lakos­ságának egyre nagyobb része függ kizárólag az állami kiadásoktól, miközben szinte mindenki részesül valamilyen állami gondosko­dásban, segítségben (a bölcsőtől a koporsóig). Ezért demokratiku­san szinte lehetetlen megreformálni vagy korlátozni a nagy ellátó- rendszereket, mert a többség a megtartásukban és a kiszélesíté­sükben érdekelt. 2. A demográfiai tendenciák (öregedés) miatt mindenhol emelkedik az eltartottak és csökken a rendszerbe fizető eltartók aránya. 3. A gyakran túlzó gondoskodást nyújtó ellátó- rendszerek és a fenntartásukhoz szükséges magas adók rossz irányba, a segélyekből való létfenntartásra és az adó- és járulékfi­zetések kikerülésére motiválhatnak egész társadalmi rétegeket. 4. A magas közterhek komoly versenyhátrányt jelentenek a feltörek­vő (főleg ázsiai) országokkal szemben (mert alaposan megdrágít­ják az amúgy sem olcsó termelést). 5. Megváltozott az emberek mentalitása, egész generációk nőttek fel úgy, hogy számukra ter­mészetes, „adott” a jóléti ellátórendszer, sőt úgy gondolják, hogy mindenre alapvető emberi joguk van, persze ingyen. Röviden, el­hitték, hogy létezik ingyenebéd. Ehhez a kormányoktól és a nemzeti bankoktól is hathatós segítséget kaptak. A kormányok John Maynard Keynes brit közgazdász útmu­tatásai alapján, de tanait teljesen kiforgatva folyton túlköltekeztek és adósságokba verték magukat. Ezzel lényegében persze csak a vá­lasztók akaratának szerettek volna megfelelni, hogy a közkiadáso­kat tovább növelve szavazatokat szerezzenek. Ajegybankok pedig (mivel a pénznek már jó ideje nincs aranyfedezete) gyakran mester­séges pénzterméssel, olcsó (hitel) pénzzel árasztották el a gazdasá­got. Emellett a kereskedelmi bankok felügyeletében is csődöt mon­dott a legtöbb állam. Leegyszerűsítve ezek nemcsak a náluk hosszú távra letétbe helyezett pénzeket kölcsönözték ki, hanem ennél sok­kal nagyobb összegeket, amit gyakran maguk is hitelekből fedeztek. A legfőbb gonddá azonban az vált, hogy a pénzügyi „innovációnak” köszönhetően a felelősség gyakran lekerült a kölcsönt felvevő kliens és a kölcsönt adó bank válláról és olyan intézményekben koncentrá­lódott, amelyek eleve államiak voltak vagy az államnak (túl nagy méretük és fontosságuk miatt) meg kellett menteni őket, így álla­mivá váltak. Ez lényegében a nyereségek privatizálásán és a veszte­ségek államosításán alapuló modellt eredményezett. A fenti ténye­zők összessége vezetett a legtöbb nyugati országban a békeidőben nem tapasztalt óriási adósságok felhalmozásához. FIGYELŐ Mi lesz veled, selyemháló? 11 300: ennyi polgári kört regisztráltak 2002-ben ország­szerte, miután Orbán Viktor az elveszített választások után a budai Várban életre hívta a polgári körök mozgalmát, mondván: „a haza soha nem le­het ellenzékben” - írja a Nép- szabadság, feltéve a kérdést: Kellenek még a polgári körök Orbánnak? A Szövetség a Nem­zetért Polgári Körnek volt a tag­ja Orbán, miként Vona Gábor is - legalábbis a kezdetekkor. Ő ma már a Jobbik elnöke. Orbán jelszava a polgári köröknek: „készenlét és mozdulás, ha el­jön az idő”. Akkor Schmitt Pál így írta le a polgári köröket: „a polgári körök selyemháló a nemzet testén”. A Fidesz fősod­rába tartozóknak mindig is ide­gen volt Orbán polgári körös mozgalma, az utcai politizálás. A legkínosabb epizód az volt, amikor a Tilos Rádió elleni de­monstráció után valakik eléget­ték az izraeli zászlót. Ezt köve­tően nemigen rendeztek polgári körös nagygyűléseket, tartottak ugyanis a „provokátoroktól”. Orbán Viktor is már csak a Fi- desz-kongresszusokon emléke­zett meg a polgári körökről. Tavaly Makovecz Imre éppen a Polgárok Házában arról beszélt, a politikai „második vonal rá­jött, hogy mikor kerül rá a sor, és azért megfúrták a polgári kö­rök világát”. A polgári körösök közül sokan hivatásos Fidesz- politikusok, képviselőkiettek. A polgári körösöket most aktivi­zálták a kampányban, a kopog­tatócédula-gyűjtésnél. Hiszen: „itt az idő”. Az nem vüágos, hogy a választások után mi lesz a sorsuk, (nol)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom