Új Szó, 2010. március (63. évfolyam, 49-75. szám)

2010-03-11 / 58. szám, csütörtök

18 Kultúra ÚJ SZÓ 2010. AAÁRCIUS 11. www.ujszo.com Irodalom és filmezés Németh Gáborral Királyhelmec. Németh Gáborral találkozhat az irodalomszerető közönség holnap 17 órakor a városi művelődési központban. A Jó­zsef Attila- és Márai Sándor-díjas íróval, a Zsidó vagy? és A tejszín­ről című kötetek szerzőjével Krasztev Péter, a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének igazgatója beszélget, s mint a címből is ki­derül, az irodalom mellett a filmezésről is szó esik majd. A rendez­vény a Szépírók Társasága támogatásával, A könyv utóélete prog­ram keretében valósul meg. (ú) Magyar-szlovák konferencia és kerekasztal Műfordítás EU-támogatással MTl-JELENTÉS Budapest. Műfordítóknak, könyvkiadóknak szervezett szer­dán Budapesten konferenciát és kerekasztal-beszélgetést Magyar- ország és Szlovákia európai bizott­sági képviselete, együttműködve a Fordítási Főigazgatóság pozsonyi és budapesti irodájával. A Szépirodalmi barangolás a műfordítás határok nélküli világá­ban című rendezvényen Szűcs Tamás, az Európai Bizottság ma­gyarországi képviseletének veze­tője elmondta: a tanácskozás célja, hogy a kultúra segítségével hozzá­járuljanak a két ország közötti po­litikai feszültség enyhítéséhez. Mint hangsúlyozta, az európai in­tegrációs együttműködés alapkö­ve a kultúra, ezen belül a fordítás a többnyelvűségi stratégia része. Az EU-ban évente 350 irodalmi művet fordítanak le uniós támoga­tással, amelynek összege mintegy 2 millió euró. Jancsi Beáta, a luxemburgi székhelyű Fordítási Főigazgatóság képviselője, a konferencia szerve­zője elmondta: az EU többnyel­vűségi politikát támogat, és ösz­tönzi a nyelvtanulást, mert az előmozdítja a társadalmi integrá­ciót. „Európa nyelve a fordítás” - idézte Umberto Eco olasz írót. Mint kifejtette, ezért fontos az iro­dalmi művek áramlása és ezzel a párbeszéd egymás jobb megisme­réséért, ezért is alapították tavaly az Európai Irodalmi Díjat. Első­ként 12 fiatal írónak ítélték oda, köztük a magyar Szécsi Noéminak a Kommunista Monte Cristo és a szlovák Pavol Rankovnak a Szep­tember elsején történt (vagy más­kor) című regényéért. Ágoston Attila, a Kalligram Ki­adó képviselője elmondta: Rankov könyvét már fordítják magyarra, de nem uniós támogatásból. Azt is közölte, hogy az 1938 és 1968 kö­zött játszódó regénynek elkészült a színpadi adaptációja, és a premi­ert március 28-án tartják a pozso­nyi Nemzeti Színházban. Az európai uniós támogatás el­nyerésének feltételeiről a www.kulturpont.hu oldalon lehet bővebben tájékozódni. Műhelymunkával folytatódik a Zene Határok Nélkül A legjobbak koncertet adnak ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Komárom/Dunaszerdahely. Zene Határok Nélkül címmel indí­tott még tavaly ősszel tehetségku­tató versenyt 12-25 éves magyar- országi és szlovákiai fiatalok ré­szére a Fonó Budai Zeneház és a dunaszerdahelyi Ágacska Polgári Társulás. Október és november folyamán lezajlott a válogatás, amelyre Szlovákiában közel száz iijú zenész és énekes jelentkezett a három meghirdetett - népzene, dzsessz és komolyzene - kategó­riában. Lakatos Róbert, a program szakmai koordinátora arról szá­molt be lapunknak, hogy nagyon sok tehetséges fiatalt hallhatott- láthatott a farnadi, a dunaszerda­helyi, a kassai és a füleki válogatók szakmai zsűrije. „A legnépesebb a népzene kategória volt, több kivá­ló hegedűs, prímáspalánta buk­kant fel a mezőnyben” - tette hoz­zá. A kassai válogatón néhány ko­molyzenei tehetség is feltűnt, ami a szervezők szerint bizonyára a vá­rosban működő konzervatórium­nak is köszönhető. A pályázat kiírásának megfele­lően a közeljövőben megkezdődik az a műhelymunka, ami egyedivé tette ezt a versenyt: a továbbjutók­kal két napon keresztül a szakma kiválóságai foglalkoznak. Az első szakmai műhelyt március 20-21-én Dunaszerdahelyen tartják a nép­zenészek és a népdalénekesek ré­szére. A hegedűsökkel Vizeli Ba­lázs, az énekesekkel Agócs Gergely foglalkozik. Április 10-11-én Füle­ken Török Ferenc vezeti a komoly­zenei hegedűsök műhelymunkáját. A dzsessz-kategória továbbjutójá­nak, továbbá a zongorán, csellón és blockflőtén játszó fiataloknak Bu­dapesten, a Fonóban tartják majd a foglalkozásokat. „Valamennyi helyszínen a résztvevők a tanáraik­kal közös műsort is összeállítanak, és tavasszal több helyszínen bemu­tatják azt- mondta Lakatos Róbert. - Az első ilyen fellépés május else­jén, a Komáromi Napok népzenei programja keretében lesz, ahol a RÉV zenekar kíséri majd a fia­talokat.” A tehetségkutató verseny záró rendezvényeként pedig vala­mennyi magyarországi és szlováki­ai továbbjutó részvételével nagy közös koncertre kerül sor a Fonó BudaiZeneházban. (vkm) A felvidéki válogatók továbbjutói Takács Veronika (népzene/ népdal), Pasztorek Cintia, (népzene/népdal), Bélán Dóra (népzene/népdal), Vaculciak Dá­vid (népzene/népdal), Lakatos Lili (népzene/népdal), Korpás Ré­ka (népzene/népdal), Nagy Csömör András (népzene), Nagy Csömör István (népzene), Cseri Kristóf (népzene), Pusko Márton (népzene), Gelencsér János (népzene), Radák Márton (népzene), Berec Péter (komolyzene), Balogh Péter (komolyzene), Horváth Attila (komolyzene), Pristas Zsuzsanna (komolyzene), Kekeňák Lucia (komolyzene), Nagyová Natália (komolyzene), Gáborová Adriana (dzsessz/ének). Kathryn Bigelow filmje kiélezett háborús helyzeteken vezeti végig a nézőt, de nem az öldöklés képeivel Kicsi Beckham a bombák földjén Jeremy Renner hűvösen, közönyösen, de meggyőző erővel és tökéletes hitelességgel kelti életre William James bombaszakértőt (Fotó: palacepictures.net) Csak a keménysége, a na­turalizmusa, a frontközeli- sége, vagy tűzközelisége az, amivel meglep, ponto­sabban, amivel elementá­risán hat. Azzal - a tűzvonalban felvett jelene­teivel - viszont nagyon erő­sen hadi, háborús, katonai kegyetlen és durva a film. Film? Már ez is kérdés, mi­képpen, mi alapján, milyen műfaji megnevezéssel ne­vezzük mozgóképnek, il­letve hova helyezzük el ab­ban a mozgóképkultúrá­ban, amelyben másfajta forgatókönyvírói-rendezői filmekhez vagyunk szokva. TALLÓS1 BÉLA Talán ezért is fordultak ellene veteránok, mert dokumentumnak nem elég valós, játékfilmnek pedig... Százharminc percen ke­resztül nem kínál történetet, tör­ténetnek még csak halovány vo­nulatát sem, állapotok, háborús helyzetek, tűzszerészmanőverek egymásutánja, sokszor ugyan­azoknak a helyzeteknek a másféle megoldása, kibontása, másfajta megélése. Harctéri fortélyok egyenes adásban történő közvetí­tése, amit látunk, valójában azon­ban így sem igaz, mert mégsem az, nem művészi szűrő nélküli, puszta harctéri tudósítás, hiszen Oscar-díjjal jutalmazott forgató- könyv alapján készült (forgató­könyvíró: Mark Boái), Oscar-díjjal kitüntetett rendezésben. Hellyel- közzel úgy tűnhet, akciók soroza­tát látjuk, ha nem éreznénk a té­tet, hogy itt nem babra megy a já­ték, itt valós helyszín van, és a va­lós bombák valóban robbannak. A sorozatos Oscar-elismerés ezúttal is valószínűleg a témát ta­lálta meg, vagyis nagyban hozzá­járulhatott a díjak megszerzésé­hez, hogy Irakról szól a film. Pon­tosabban a háborúról, egy újabb amerikai hadműveletről. Egészen pontosan arról a bizonytalan pil­lanatról, a pillanatnak arról a tö­redékéről, amely dönt és eldönt. Mindenről határoz. Arról a bi­zonytalan pillanatról kerekít ak­cióban dús látványt Barry Ack- royd örökmozgó nyugtalan és nyugtalanító kamerája, amelytől a film szőke, kék szemű, legin­kább lelkiző hőse is retteg: attól az időbeli választóvonalról, amelyen innen még élsz, azon túl már ha­lott vagy. Ezeknek a bizonytalan pillanatoknak a sorozata ez a film. Talán az őrült hősiesség filmjé­nek lehetne nevezni A bombák földjént, ha a főszereplő magatar­tását nézzük - ő viszi a vállán a filmet. A kezelhetetlen, kiszámít­hatatlan bombaszakértő, William James számára a háború mind felpörgetőbb droggá válik - Je­remy Renner kelti életre, hűvösen, közönyösen, de meg­győző erővel és tökéletes hiteles­séggel. James őrült hősiességét olyan „beteges szenvedély” moz­gatja, amivel társai nem tudnak mit kezdeni, hiszen ők a túlélés biztonságát (ha van ilyen a hábo­rúban) keresik és igyekeznek ki­alakítani minden helyzetben. Ja­mes, akit ha kellően felpörgetett az adrenalin, nem érez veszélyt, és védőruhájától, kesztyűjétől, maszkjától megszabadulva csak úgy vagdalkozik a bombaszerke­zeteket biztosító zsinórok között. Ilyenkor minden bizonnyal vala­miféle félresiklott szenvedély fűti őt, hogy begyűjtse a robbanószer- kezetek alkatrészeinek aprócska, talán „agynak” nevezhető szerke­zeteit, amelyeket aztán elnéze­getve azon lamentál, mennyi ha­lált okozhattak volna. Ő az, aki hazamehetne a gyerekéhez, de élete a háború, élvezi a bombák hatástalanítását, s olyan váratla­nul dönt, hogy azzal be is lehet fe­jezni a filmet, hiszen nincs értel­me további kockáknak. Talán csak az jut eszébe még az embernek a feliratok elindulása előtt, hogy esetleg mégis ő az igaz katona: a halál ellensége, az élet megrög­zött védelmezője, aki szenve­déllyel szedi ártalmatlan alkatré­szeire az ölőszerkezeteket. Meg­indító, tehetetlen dühöt kiváltó, lelki görcsöket okozó az a kegyet­len jelenet, mikor benyúl a kicsi fiú, Beckham gyomrába, hogy ki­emelje belőle az összeszerelt rob­banó csőrendszert... Na ez az a jelenet, amellyel A bombák földjén továbbélesíti azokat a látottakat, amiket példá­ul a Bábel vagy a Bőmyakúak mu­tatott. Ez, a Beckham-motívum élesben robban a bombák földjén. Ezért a jelenetért mindenképpen - egyébként is egyszer - látni kell a filmet, másodszor úgyse vágyik már rá az ember, hacsak nem Wil­liam James-hasonmás. Moravetz Levente rendező: „Legyen háború vagy béke, van egy olyan réteg, amely kiszolgáltatott" Valahol Európában - bemutató a Tháliában Jelenet az előadásból (BodnárGáborfelvétele) MARSOVSZKY MIKLÓS Kassa. Radványi Géza és Balázs Béla nagy sikerű filmje, az L947-ben készült Valahol Euró­pában az egész világot bejárta. A második világháborút követő idő­szakban játszódó mozgókép nyomán alkotta meg Dés László zeneszerző azt a musicalt, mely­nek címe azonos a filmmel, és amelyet most Moravetz Levente rendezésében tekinthet meg a nagyérdemű a kassai Thália Szín­házban. A bemutató holnap este 19 órakor kezdődik. Aki nem bírja kivárni a munkahét utolsó napját, az a ma este 19 órától kezdődő főpróbán 1 eurós belépődíj fejé­ben vehet részt. ,A Thália Színház által műsorra tűzött darabot, a helyi körülmé­nyekhez kellett igazítanunk. En­nek köszönhető, hogy a mi dara­bunk két időpontban játszódik. Közvetlenül a háború vége előtt, illetve a béke kezdetekor. Ezzel akartuk jelezni azt a folytonossá­got, hogy legyen háború vagy bé­ke, van egy olyan réteg, amely ki­szolgáltatott. Ezek a gyerekek” - mondta a rendező, Moravetz Le­vente, aki már több darabot is színpadra állított a teátrumban. „Ä Valahol Európában nehéz­sége és egyben gyönyörűsége az, hogy gyerekekkel kell dolgozni. Elképesztően nehéz felhozni ezeket a gyerekeket a színészek szintjére, de nagyon jó úton van­nak. Nálunk a gyereknek is ugyanúgy kell táncolnia, mint a legjobb táncosnak” - hangsúlyoz­ta Dévényi Ildikó koreográfus, aki hozzátette, komoly elvárá­soknak kellett megfelelniük a vá­logatásra jelentkező 6-14 éves gyerekeknek. Korognai Károly, a Thália Szín­ház művészeti vezetője elmondá­sa szerint két alapvető szempont érvényesült a darab választásá­nál. „Egyrészt tőlünk elvárják a zenés produkciókat, a másik szempont eleve benne van a cím­ben. Elveszőben van az ember a maga gazdasági és társadalmi problémáival. Ez a kicsit szomorú, filozofikus cím ilyen értelemben abszolút aktuális. Az emberiség kétségbe van esve gazdasági okokból, de nem kéne. Szerintem jobb a helyzet, mint, amikor ez a darab játszódik. Ez a darab és a benne szereplő karakterek na­gyon pozitív érzéseket sugároz­nak felénk, nézők felé, miközben a történet szereplői lényegesen rosszabb helyzetben vannak, mint mi” - mondta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom