Új Szó, 2010. március (63. évfolyam, 49-75. szám)
2010-03-01 / 49. szám, hétfő
ATLETIKA Medgyes Renáta bajnoki címe 17. oldal SPORTVILAG MLSZ Kisteleki lemondott 17. oldal 2010. március 1., hétfő 14. évfolyam, 9. szám 16. oldal Újpesten iskolázott a Győri ETO Nincs változás a labdarúgó Soproni Liga élmezőnyében, Pakson elmaradt a meccs A Slovan-DAC derbi gyenge játékot hozott, s nem múlt el szurkolói incidens nélkül 18. oldal Ján Filc legénysége a Kanadával játszott elődöntőt és a bronzmeccset is elbukta, pedig a finnek ellen a második harmad végén még 3:1-re vezetett Nem sikerült a hajrá, negyedik a hokiválogatott Senki sem gondolta volna negyven perc után - a finnek négy gólt lőttek az utolsó harmadban, s térdre kényszerítették Szlovákiát (SITA/AP-felvétel Fennállásának legjobb olimpiai szereplését tudhatja maga mögött a szlovák férfi hokiválogatott - a játékosok mégsem boldogok, hiszen előbb Kanadától (2:3), majd a bronzmeccsen a finnektől (3:5) is kikaptak. Bronzérem nincs, frusztráció van. ÖSSZEÁLLÍTÁS Míg Kanada ellen csak a szerencse hiányzott az egyenlítéshez, a finnek ellen az első két harmad után a szlovákok már a zsebükben érezhették a bronzot. Gáboríkék a döntő játékrész előtt már 3:l-re is vezettek, de néhány felesleges szabálytalanság után gólokat kaptak, a végén pedig hiába futottak az eredmény után. „A negyedik hely senkit sem érdekel, negyediknek lenni annyi, mint utolsónak lenni. Életünk végéig bosszantani fog minket ez a hiba” - dühöngött Pavol Demitra. Andrej Sekera reakciója még kifejezőbb volt, a védő a meccs után útban az öltöző felé egyszerűen az újságíróktól elválasztó korlátnak csapta a hokibotját, ami szét is tört, és az egyik szilánk fejen talált egy zsurnalisztát. A szlovákok csalódottsága érthető, a torna során egyszer sem kaptak ki két gólnál nagyobb különbséggel, és egyenrangú ellenfelei voltak a legjobbaknak. Jaroslav Hálák élete legjobb formájában védett, a veteránok közül Pavol Demitra pedig féléves kihagyása ellenére remek formában játszott. A szlovák hoki legsikeresebb generációjának képviselői utolsó olimpiájukon megmutatták, hogy nem lehet őket leírni, s az ország történetében először bejutottak az elődöntőbe. „Ez volt talán az utolsó alkalom, amikor együtt játszottunk. Bizonyítani akartunk... Nem is tudom, mit mondhatnék ezek után. Még 3:4-nél is hittünk a sikerben, remekül sikerült a hajránk, mert sok helyzetünk volt” - jelentette ki Michal Handzuš. Könnyen elképzelhető, hogy a jelenlegi válogatott tényleg soha többet nem áll össze, hiszen a csatársor nagy része már igencsak benne van a korban. Jozef Stüm- pel (1 gól, 4 gólpassz Vancouverben) és Žigmund Pálffy (0+3) például 37 éves, Miroslav Šatan (1 + 1) és Pavol Demitra (3+7) 35, Richard Zedník (2+4) pedig 34 - ők együtt majdnem kiteszik a támadósor felét, fontos láncszemei voltak a csapatnak. Az olimpia egyébként a szlovák hokirekordokról is szólt. Az ország eddigi legjobb helyezése egy torinói ötödik hely volt, Cháráék először játszhattak olimpiai éremért, a veterán védő, Martin Štrbák pedig 153. meccsén szerepelt válogatott mezben, ezzel szlovák csúcsot áhított fel, s megelőzte a 152-ig jutó Ľubomír Sekerášt. „Bár a vancouveri negyedik hely óriási siker Szlovákia számára, az utolsó két meccset nézve nagy kár, hogy így végződött az olimpiai szereplés. A játékosok megérdemelték volna az érmet, nem lehet a szemükre vetni semmit sem. A göteborgi világbajnoki győzelem óta nem láttam ilyen jól játszani a fiúkat, a legerősebb csapatot állíthattuk fel az ország történetében. Marián Hossa, Demitra, Gáborík és Satan is rendbe jött a tornára, pedig mind sérülésekkel küszködtek. Ján Filc legénysége a Kanadával játszott elődöntőt és a bronzmeccset is elbukta, pedig a finnek ellen is végig kiegyensúlyozottan teljesített a csapat. Sokáig uralkodott az a nézet, hogy Szlovákiának nincs egy minőségi kapusa, Jaroslav Hálák most megmutatta, hogy lehet rá számítani” - értékelte a tornát Ernest Bokros hokiedző, és alighanem igaza is van. S hogy mit mondott Ján Filc, a válogatott szakvezetője? „Elégedettek lehetünk a negyedik hellyel? Három héttel a torna előtt másként vélekedtünk volna erről az eredményről, de így nagyon nehéz, hogy karnyújtásnyira volt tőlünk az érem. A öltözőben szomorúság uralkodott, többen könnyeztek, máshogy képzeltük el a torna végét. Mindenki hitt a sikerben, és a döntő harmad előtt sem gondoltuk, hogy a zsebünkben a győzelem. Nem volt szerencsénk, ilyen az élet.” (sita, tasr) Március 5. (First minute vagy last minute?) Március 12. (Minden, amit a nőkről tudni kell) Keresse az újságárusoknál! Köszönjük a figyelmet! Közhírré tétetik, hogy a közismert már a közeljövőben közkedvelt
