Új Szó, 2010. március (63. évfolyam, 49-75. szám)

2010-03-05 / 53. szám, péntek

2010. március 5., péntek 7. évfolyam, 8. szám Még kapható a Jó Gazda márciusi száma Korai zöldségfélék vetése A metszést a ribiszke, köszméte és szeder alakításával kezdjük, most vághatjuk vissza a nyáron virágzókat is Bogyósok és díszcserjék olló alatt (Fotó: Hocsi) LAPAJÁNLÓ Az elhúzódó hideg időjárás kö­vetkeztében a háztáji kertekben is egy kissé későbbre tolódik a tavaszi munkák megkezdésének időpont­ja, a várható tavaszi felmelegedés nyomán azonban már most érde­mes felkészülni a korai zöldségfé­lék vetésére. A Jó Gazda márciusi számában összefoglalja a legismer­tebb hazai korai zöldségfajták ter­mesztési feltételeit, és a gyakorlati tapasztalatok közreadásával segít­séget nyújt a sikeres termesztés­hez. A hónapos retek, a nagy szemű lóbab és a zöldborsó mellett a vöröshagyma, sárgarépa petre­zselyem, paszternák, sóska és a spenót termesztésére is kitér. Egyes zöldségfélék termesztésében fontos szerepe van a hideghatás­nak, amely a növény magba fordu­lásának egyik jellemző feltétele. A lap ismerteti az ún. vernalizáció fo­lyamatának legjellemzőbb tüneteit és alkalmazásának lehetőségeit. ISMERTETŐ Ilyenkor, tél végén ki vagyunk éhezve a friss zöldségekre. Meg­vesszük a primőrt, ami még nem az igazi, közben elmegyünk a bol­tok polcain sorakozó fekete retek mellett, bár az csodákra képes. Az Ázsiából származó zöldséget már évezredek óta termesztik, s nem csak azért, mert finom, ha­nem azért is, mert értékes gyógy­növény. Történelmi leírások sze­rint a piramisokat építő egyiptomi rabszolgák mindennapi tápláléka volt. A középkori orvosok a férfias és harcias Mars növényének tar­tották, amely serkenti a nemi vá­gyakat. A vékonyra szeletelt, só­zott zöldség évszázadok óta a ba­jorok mindennapos téli egészség- megőrző eledele. A retekben sok C-vitamin van, ezenkívül A- és B- vitamint, káliumot, foszfort és sok nyomelemet is tartalmaz. A benne lévő mustárolaj-glikozidok bakté­rium- és gombaölő hatásúak, ezért segítenek megelőzni a meg­A gyümölcsösökben a tél végi le­mosó permetezés az egyik legfon­tosabb teendő. A lap összefoglalja a vele kapcsolatos alapvető ismerete­ket. A szőlőtermelőknek a szőlő magasműveléses formáját, az egyesfüggönyt mutatja be, és egyúttal ismerteti a borkóstolás alapvető szempontjait, feltételeit is. Ä lap növényvédelmi rovata az időszerű kerti tennivalók taglalása mellett részletesen elemzi a sza­móca növényvédelmének legfon­tosabb elemeit, a szántóföldeken pedig a repce kórokozók elleni vé­delméhez kínál modem technoló­gián alapuló készítményeket. A ta­vaszi tápanyagpótlás során két fon­tos elem, a vas és a bór hiányának pótlására is felhívja a figyelmet. A díszkertészek a csüngő ágú fák termesztési feltételeiről és az erre kihasználható fajtákról, a virágter­mesztők a rózsa metszéséről és a kaktuszok ápolásáról olvashatnak. A méhészek a virágporgyűjtéssel ismerkedhetnek, (tsz) fázásos betegségeket. A retek tá­mogatja a máj méregtelenítő munkáját és serkenti az epekivá­lasztást. Ásványi agyagösszetétele előnyös a szervezet számára: káli­umban gazdag, nátriumban sze­gény. A kálium-nátrium arány fontos a keringési betegségek kia­lakulásában. A magas vérnyomás egyik oka e két ásványi anyag ará­nyának megváltozása: a káliumé csökken, a nátriumé megnő. Ezért sózás nélkül érdemes enni a retket. Fogyókúráknál is előnyös, mivel magas a rost- és alacsony az energiatartalma. Régebben a kö­högés, rekedtség elleni szerként is ismerték: a fekete retek közepét kivájták, majd az üreget cukorral töltötték meg. A retek nedvet eresztett, s ezt kávéskanalanként, naponta többször adagolták. A sózott retek nedvét szeplő ellen is alkalmazták. A népi orvoslás a retket ajánlja reuma, ízületi gyul­ladás és köszvény ellen, sőt a ta­vaszi virágpor-allergiák tüneteire is. (Sz-d) Miután a bogyós gyümöl­cseink korán fakadnak, cél­szerű velük kezdeni a met­szést. Ahogy az időjárás en­gedi, úgy olló alá kerülhet­nek a nyáron vagy kora ősszel virágzó cserjék is. ÖSSZEFOGLALÓ A piros és a fekete ribiszke, va­lamint a köszméte a cserjetörzsből újul meg rendszeresen, metszés­kor e tulajdonságukra alapozunk. A művelet fő szempontja, hogy a különböző korú koronarészek le­hetőleg azonos arányban és ará­nyosan elosztva legyenek a koro­nában. Legelőször mindig a tö­rött, sérült gallyakat vágjuk ki, majd ezt követően válogassunk a különböző koronarészek között: a legsatnyábbakat eltávolítva, a leg­szebbeket meghagyva. Az a kívá­natos, ha egy átlagosan fejlett bo­korban szám szerint 16 korona­részt tartunk fönn, mégpedig a következő összetételében: 4 egyé­ves sarj (vessző), 4 kétéves gally, 4 hároméves és 4 négyéves termőgally. Az ötéves részeket fo­lyamatos ritkító metszéssel cserél­jük le fiatal sarjakra. A tüskéden szeder félcserje, ami azt jelenti, hogy hajtásrend­szere csak két évig él, termésho­zás után pedig elpusztul. A gyö­kértörzs járulékos rügyekből képződött sarjakkal újul meg. A közvetlenül a tőből fejlődő sarj (tősarj) nemritkán 4-5 méter hosszú, rajta másodrendű hajtá­sok képződnek, amelyek hossza a 2-3 métert is elérheti. A termés zöme ezeken fejlődik. Mivel a szeder fagyérzékeny, az ideihez hasonló zord teleken fagy­kárt szenvedhet. Metszését a sé­rült részek eltávolításával kezd­jük. Ezt követően vegyük kezelés­be a másodrendű vesszőket: egy­ségesen fél méterre vágjuk vissza valamennyit. Az alsókat azonban - a tőtől számított 60 centiméte­res magasságig - tőből metsszük ki, mert a rajtuk fejlődő termés le­érne a földre, és megrothadna. Tövenként legföljebb 4-5 tősaijat hagyjunk meg egy-egy bokron, a legfejlettebbekből. Ám ha ettől túlzsúfolttá válik a bokor, illetve a támberendezés, amelyen a saija- kat rögzítjük, 3 is elég. Legjobb, ha ezt a válogatást a tősarjak még zsenge állapotában, májusban vé­gezzük el. Ezek a nyáron meg­erősödnek, és majd a következő évben teremnek. Ha a hajtásválo­gatás tavaly elmaradt, akkor a tősarjakat (vesszőket) is most rit­kítsuk meg. A letermett és elpusz­tult kétéves részeket mindig ősszel, szüret után vágjuk ki tőből, ezt a munkát lehetőleg ne hagyjuk tavaszra. Miként a tüskéden szeder, a málna is félcserje, azaz hajtás­rendszere kétévenként megújul. Az első évben képződött hajtások (amelyeket lombhullás után már vesszőnek nevezünk) nem terem­nek. A második esztendőben rö­vid oldalhajtásokat fejlesztenek, ezeken képződik a gyümölcs. A legszakszerűbben a málna eseté­ben is akkor járunk el, ha közvet­lenül a szüret után vágjuk ki a le­termett részeket. Ha a száraz kó­rók sokáig a málnásban marad­nak, kórokozók búvóhelyeivé, fertőző forrásaivá válhatnak. Ha csak most vesszük kezelésbe az ül­tetvényt, a metszést az elpusztult, kétéves részek eltávolításával kezdjük. Ezt követően ritkítsuk meg a vesszőket, az' idei termés alapjait, úgy, hogy folyóméteren­ként ádagosan 10 tő maradjon. A nyáron vagy kora ősszel vi­rágzó cserjék esetében a virág­bimbók a tavasszal megjelenő, majd kifejlődő hajtások csúcsán, a levelek hónaljában vagy a rövid oldalhajtásokon alakulna ki. A ta­vaszi metszés erőteljes hajtáskép­zésre serkend a cserjéket, és ez dús virágzással örvendeztet meg bennünket. A nyári virágzású kerti mályva­cserje (Hibiscus syriacus) vesszőit az ültetés utáni években erőtelje­sen vágjuk vissza. Később, ha szükséges, tavasszal ritkítsuk ki bokrát, majd a megmaradót metsszük rövidre, hogy sok új haj­tás fejlődhessen. Az idős növénye­ken a vastagabb ágakat hagyjuk hosszabbra, de ne engedjük, hogy besűrűsödjön a bokra. A hajtások csúcsán nyíló nyári orgona fajtáit (Buddleja daviddi) az ültetés utáni negyedik évig ta­vasszal tövig vágjuk vissza. Később a meglévő erős, vastag vesszőkig metsszük vissza az ágait. A növény minden évben erőteljes hajtásokat és virágot nevel majd. Az aromás illatú kék sudárzsá- lya khajtásait tavasszal rövidre vágjuk vissza. Térségünkben gyakran visszafagy, de tőhői meg­újul. (Szabadföld, Kertészet és Szőlészet) Fekete és állítólag serkenti a nemi vágyat Csodákra képes zöldség os at ŕ 6 _ Kezdje egészségesen a hetet! Önnek egészséges a veséje? Diétával az emlőrák ellen Március 19-ig megismerheti erei állapotát Vakságot okozhat a kezeletlen zöld hályog Az „egészségmánia" is árthat Az elhanyagolt kéz sok mindent elront Betegségek A-tól Z-ig: vakbélgyulladás Kéresse az Új Szót az újságárusoknál! MAI VALUTAÁRFOLYAMOK “ AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,9050 Lengyel zloty 3,9010 Cseh korona 25,818 Magyar forint 266,02 Horvát kuna 7,2653 Román lei 4,0885 Japán ien 120,86 Svájci frank 1,4632 Kanadai dollár 1,4071 USA-dollár 1,3668 VETEL- ELADAS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,40-1,32 26,56-25,02 278,68-254,67 OTP Bank 1,41-1,32 26,53-25,03 274,50-258,70 Postabank 1,41-1,31 26,69-24,88­Szí. Takarékpénztár 1,41-1,32 26,46-24,99 278,24-254,28 Tatra banka 1,40-1,33 26,46-25,12 276,84-255,80 Dexia banka 1,40-1,33 26,49-25,15 272,94-259,10 Általános Hitelbank 1,40-1,33 26,52-25,05 278,68-254,67 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A világ búzatermése Gabonából bioetanol Az idén várhatóan 5%-kal ki­sebb lesz a világ búzatermése a ta­valyinál - közölte az ENSZ Élelme­zési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO). Mindamellett összességé­ben a gabonatermés nem fog el­maradni az egy évvel korábbitól, mert kukoricából több lesz a főbb termelő országokban. A Nemzet­közi Gabona Tanács (IGC) szerint a világ gabonatermésének egyre nagyobb hányadát használják fel bioetanol-gyártásra. A 2009/10. évi szezonban 257 mülió tonnára becsüli, ami 8%-os növekedést je­lent az előző szezonhoz képest, miközben az étkezési és takarmá­nyozási célú felhasználás növeke­dése 1% alatt marad, (m)

Next

/
Oldalképek
Tartalom