Új Szó, 2010. február (63. évfolyam, 25-48. szám)
2010-02-20 / 42. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2010. FEBRUÁR 20. www.ujszo.com Tarján Györgyi és a harmincöt évvel ezelőtt forgatott Zsombolyai János-film, A kenguru Kultikus figura lett a stoppos lány Tarján Györgyi Gálffi Lászlóval A kenguruban... gom, ha napozom. Nyár volt, esténként Balatonalmádiban, az Auróra Szállóban énekeltem. Tele volt a part német turistákkal, mentem kifeküdni víz mellé. Öt perc az egyik oldalamon, öt a másikon, öt a hátamon. Tovább egy percig sem maradtam. Közben próbafelvételre hívtak egy másik filmbe. Veri az ördög a feleségét. András Ferenc és Koltai Lajos forgatták. Emlékszem, korán kellett kelnem az éjszakába nyúló éneklés után, stoppal mentem valahova Székesfehérvár környékére. Semmit nem csináltam meg abból, amit András Ferenc kért tőlem. Két darabban játszottam a Gyermekszínházban, úgy éreztem, amit ő mond, az hülyeség. Déli egyig bajlódott velem nagyon dühösen, mert ott várt még vagy negyven lány, aztán bedugott egy szobába, és rám zárta az ajtót. Megtehette. Kamaszkorom óta ismert. Én meg egy ideig sírtam, aztán elkezdtem üvölteni, de úgy, hogy rám szóltak, hagyjam már abba, mert nem hallják a többieket. Három felé elhallgattam, mert kiengedtek. Koltai Lajosban bíztam, mert nagyon nyugodtnak látszott. Kérte, hogy egyszer csináljam meg úgy a jelenetet, ahogy Feri kéri tőlem, aztán meg úgy, ahogy az igazságot érzem. Olyan hatással volt rám, hogy megtettem, amit kért tőlem. Rögtön meg is mutatták a felvételt, s amikor láttam azt, amiben én annyira hittem, és az ő igazságukat, amit addig hamisnak gondoltam, majd elsüllyedtem a szégyentől. Mert amit én képzeltem jónak, az nézhetetlen volt, amit ők, az viszont zseniális. így indultam vissza ötkor stoppal Almádiba énekelni, majd napozni A kenguruba. Ezzel a nyomasztó felismeréssel. Az András Ferenc-filmbe aztán nem adott ki a főiskola, más kapta a szerepet, de nekem akkor már csak a stoppos lány járt az agyamban. Azzal álmodtam, azzal ébredtem, állandóan az volt a fejemben. Pontosan kitaláltam, hogyan fogom játszani, csak éppen nem színészként, hanem mint egy filmrendező és egy operatőr néztem magam. Mindig arra gondoltam, amit a másik filmnél András Feri és Koltai Lajos kértek tőlem. Az alapján dolgoztam.” Egyetlen színésszel volt csak gondja ajelmeztervezőnek. Tarján Györgyivel. A stoppos lány ruháit ugyanis ő válogatta össze. Nem tetszett neki, amit elé raktak. „Mivel tudtam, hogy a pasik szemében csak a látvány számított, hogy mekkora vagyok, ma... és ma (Inkey Alice felvételei) gas, telitalpú cipőben jártam. A göndör hajam miatt állandóan cikiztek. Mindenki fogdosta. Az iskolában beírást kaptam, mert azt hitték, hogy dauerolom. Mindenki mást akart faragni belőlem. Zsombolyai János volt az első, aki arra kért, hogy olyan legyek, amilyen vagyok. A ruhát is rám bízta. Volt egy gumírozott sztreccstrikóm, flitterezett lóherével az elején. Le akarták venni rólam, hogy befény- lik a sok flitter. Kifordítottam, úgy volt rajtam. A miniszoknya is az én ötletem volt. Azt még az apukámtól kaptam ötéves koromban. Eredetileg fehér rakott szoknya volt, egy Váci utcai szalonban varrták. Elvittem egy jó nevű szabóhoz, aki kivasalta, és megcsinálta miniszoknyának. Azt viselem a filmben. Sminket nem adtak, csak a szememre tettek egy kevés festéket, és kiharcoltam, hogy zöld körmöm legyen, ami nagyon dögösnek számított abban az időben. Nagyon makacs voltam, mentem a magam feje után.” Két helyszínen vették fel a jeleneteit: Pakson és Zsámbékon. Filmbeli partnerével, Gálffi Lászlóval akkor találkozott először. „Azt mondtam neki, ha megcsókolsz, szétverem a pofádat. Ilyen alpárian, mintha nem is főorvos lett volna az anyukám. Mit is felelhetett volna erre szegény Laci? Ne izgulj, nem foglak bántani. Csak felvételben engedtem meg neki, hogy megcsókoljon. Később Bacsó Péter Ki beszél itt szerelemről? című filmjében is együtt játszottunk, de akkor már nagyon jó viszonyban voltunk.” Dumájával is extra volt a stoppos lány. Szlengben beszélt. Olyan szavakat használt, amilyeneket magyar filmben korábban nem lehetett hallani. „Nem ez volt az eredeti szöveg. Én azt jól megtanultam, begyakoroltam, aztán Réti János hangmérnök, aki dzsesszzongorista is volt, vele énekeltem, azt mondta: gyere csak, anyukám! És bevitt a hangosítóba. Elájultam, milyen szépek voltak a lányok. Bánfalvy Ági, Németh Nóra, Vándor Éva. Megláttam magam a szinkronban, és hazamentem. Negyven fokos lázam lett. Sírtam, zokogtam, nem lehetett szólni hozzám. Elmeséltem anyámnak, hogy milyen szörnyen nézek ki a vásznon, szétáll a fogam, s az a rengeteg szeplő az arcomon! Anyám csak annyit mondott: Hülye vagy, fiam, sosem tudod, miből lesz a siker. Négy napot kaptam, hogy lelkileg rendbe hozzam magam, és meg kellett csinálnom a szinkront. Visszamentem, láttam megint a gyönyörű lányokat, kivert a víz, és már majdnem feladtam, amikor eldöntöttem: nem fogok rájuk nézni. Réti Jani is azt mondta: Hunyd be a szemed és hallgasd! Na, mi ez? Egyhangú bossa nova! Igaza volt. Mindenld ugyanazon a hangon beszélt, de nagyon szépen. Ez a baj, mondta Réti Jani. Miért, nem így kell, kérdeztem. Én ezt gyakorolom. Hát akkor gyakorold, menj a fenébe! És kivágott. Teljesen meg voltam zavarodva. Kínlódtam, gyötrődtem, kimentem, behívtak, egy árva szó nem jött ki a torkomon. Egyszer csak ott állt mögöttem valaki, és azt súgta halkan a fülembe: Ez a csaj nem azt mondja, hogy -ban, hanem, hogy -ba! Nézd meg, kit játszol! Ez a lány nem úgy beszél, mint egy irodalmi hős. Koltai Róbert volt. Hangosan vert a szívem, de valami kattant is legbe- lül, és éreztem, hogy megvan, már tudom, mit kérnek tőlem. Mellemen, combomon, lábamon folyt a víz, de megcsináltam.” Legendás alakja a 70-es évek magyar filmjének A kenguru stoppos lánya. Kultikus figurája is ily módon. Másságával, érzékiségével, megfoghatatlanságával delejes hatással volt a közönségre. Nem vé- leden, hogy Zsombolyai János is ezekkel a képsorokkal ajánlotta életművét az idei szemlén. „Jó mentorokat állított mellém az Isten - összegez Tarján Györgyi. - Rengeteget köszönhetek ennek a filmnek. Ez hozott később mindent. Szerintem A kenguru még ma is megállja a helyét. Egyszer itthon is megnézem.” Életműdíjat kapott az idei magyar Filmszemlén Zsombolyai János. A rendezvény nyitó- és záróünnepségén első játékfilmjéből, A kenguruból azokat a képsorokat láthatta a közönség, amelyeken a kihívóan érzéki stoppos lány már ott ül a történet főhőse, a Gálffi László alakította kamionsofőr mellett. SZABÓ G. LÁSZLÓ Tarján Györgyi, aki ezzel a szereppel kezdte filmes pályáját, a forgatás heteiben még nem is sejthette, hogy csigagöndör hajjal, szeplősen, „éppen, hogy trikóban” és mininél is minibb szoknyájában kultikus figurájává válik a magyar mozinak. Mint ahogy most, Los Angelesből hazalátogatva azt sem sejthette: vele, az ő harmincöt évvel ezelőtti alakításával nyit és zár a szemle. „Magyarországon sosem láttam A kengurut, még a bemutató idején sem. Ez volt az első filmem, amelyet nagyvásznon nézhettem volna végig, de valahogy nem volt hozzá bátorságom. Szlovákiában viszont láttam. Kassára emlékszem, onnan indult a film egy országos fesztiválra. Emlékszem, egy amfiteátrumban 20 ezer néző látta. Van egy jelenet a filmben, amikor a női főszerepet játszó Vándor Évát megpofozza az apja. Tapsolt a közönség. Én akkor úgy megijedtem, hogy szabályosan rosszul lettem. Ázon izgultam, hogy mi lesz, ha engem meg kifütyülnek? De nem ez történt. Tapsolt az a sok ember. Döbbenetes volt a felém áradó szeretet.” Elsőéves volt a főiskolán, amikor megkapta a szerepet. Zsombolyai János már ismerte őt, hiszen Bacsó Péter asszisztenseként dolgozott a Szikrázó lányokban. „Jeszenszky Endrénél táncoltam, amikor Zsombolyai felfigyelt rám, és be is választottak a Bacsófilmbe. De úgy, hogy majd Kovács Kati hangját kapom, az enyémet meg valaki más. Én ezt nagyon hamisnak éreztem, nem mentem bele. Mindig a megérzéseimre hallgattam, ä pillanatnyi érzéseim alapján döntöttem. A dzsesszből és a táncból tudtam: az átélés csak akkor lehet igaz, ha valóban a legmélyebbről fakad. Nem is vállaltam el semmit, amit hamisnak gondoltam. Vigye más, ha kell neki. Én nem csináltam. A Kitörést játszottuk a Gyermekszínházban, feketére festve hárman adtuk a néger falut, három főiskolás. A délutáni órákra át kellett érni a főiskolára, s előtte még le kellett mosni magunkról a fekete festéket. Épp lezuhanyoztam, amikor észrevettem, hogy az osztálytársaim már műszempillával a szemükön spárgáztak az öltözőben. Hogy van ezeknek erre idejük, futott át az agyamon, amikor szóltak, hogy filmesek jönnek, válogatni. De próbálni kell, nem? - kérdeztem. Majd később, már itt is vannak! És látom belépni Zsombolyait. Györgyi, te itt vagy, akkor már mehetünk is!, mondta. Ennyi volt. így lettem A kenguru stoppos lánya. Semmi próbafelvétel!” Két kérése volt a rendezőnek. Hogy napozzon, legyen szép barna a bőre, és hogy ne nyúljon a hajához, hagyja meg göndörnek. „Napozni? En? Leszáll a hanMa végződik a 60. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Jól fütyül az orosz tél ŠTEFAN VRAŠT1AK Berlin. A szemle második félidejében mutatták be azokat az alkotásokat, amelyek esélyesek lehetnek a Werner Herzog vezette nemzetközi zsűrinél. A már előzőleg említett értékelésben a kritikusok szavazatainak ranglistája szerint két mozgókép vívta ki az elsőbbséget: a román Florin Ser- ban Eu cand vreau sa fluier, fluier (Ha fütyülni akarok, fütyülök) című alkotását már említettük, most ehhez tesszük hozzá az orosz Alekszej Popogrebszkij Kak ja provel etyim letom (Hogy végződött a nyaram) című alkotását. Az orosz film az „örök télben”, Csukotkán játszódik. E pszichológiai drámában a világ végén két sarkkutató között alakul ki olyan mély konfliktus, hogy a végén már a gyilkos ösztönök is felszínre kerülnek. A Berlinalén, vagyis odahaza csalódást okozott az új német produkció. Oscar Roehler rendező Jud Süss - Film ohne Gewissen című játékfilmje, ami történelmi fikcióként azt próbálja meg feleleveníteni, hogy milyen körülmények között született meg a Jud Süss című náci propagandafilm, különös tekintettel arra a színészre, aki annak idején a film főszerepét alakította. Kellemes meglepetést szerzett viszont a bosznia-hercegovinai Jasmila Zbanic Na putu (Úton) című munkája, amely napjaink Szarajevójában játszódik. Főhőse egy muzulmán férfi, aki szeretné visszaszerezni, visszacsalogatni az elhagyott gyökerekhez kedvesét attól a modem élettől, amelyhez légikísérőként jutott el. Hogy a jó kritikai visszhang mennyiben segíti a film „helyezését” a versenyben, nehéz lenne megmondani, tény, hogy Jasmüa Zbanic egyszer már meghódította a Berlinale ítészeit: elsőfilmes rendezőként a Szerelmem, Szarajevó című opusával sikerült megszereznie az Arany Medvét. Kellemes élményt kínált leszbikus tematikájával Lisa Choloden- ko A gyerekek rendben vannak című munkája. A történet középpontjában egy bonyolult kapcsolat áll: a főszereplő anyának van egy női kedvese, akinek viszont férfi szeretője van, kamaszkorú gyermekeik pedig természetesnek élik meg ezeket a viszonyokat. Az idősek problematikájával is találkoztunk a filmekben. A Puzzle című argentin film egy ötvenéves asszony története, aki megrögzött kirakójátékos, s élete nagy sikereként éli meg, hogy egy kirakós versenyben sikerül az első helyen végeznie. A Mammuth című francia film főhőse pedig egy hatvanas úriember, aki egy „időutazásban” vesz részt, motor- kerékpárra ül, és felkeresi életének régi emlékeit. Ma este kerül sor az ünnepélyes díjátadásra. Holnap pedig ún. berlini filmnapot tartanak: ezen a zárónapon a látogatóknak lehetőségük lesz újranézniük a jubileumi évfolyamon bemutatott legjobb alkotásokat. Hanna Schygulla német színésznő pályafutása elismeréséül Arany Medve életműdíjat kapott a 60. Berlinalén. A filmvászon német nagyasszonya csütörtök este vette át a nagy presztízsű díjat. (SITA/AP-felvétel) RÖVIDEN _( Johnny Logan Bécsben Bécs. Johnny Logan az egyetlen olyan művész, aki többször is megnyerte az Eurovíziós Dalfesztivált! 1980-ban előadóként nyert, majd hét évvel később nem csak énekelte a győztes dalt, hanem saját maga is szerezte. A Hold me now című dal azóta is a a leggyakrabban játszott dalok egyike rádiókban Európa-, sőt világszerte. 1992-ben szerzőként hódította el újra a trófeát. A világhírű ír énekes február 24-én, szerdán a bécsi városi önkormányzat által üzemeltetett musicalszínház, a Ronacher színpadán lép fel. (Seilerstätte 9.). (P.Á.I.) Gellér B. István: Dobozba zárva Selmecbánya. Holnap 17 órakor nyitják meg a Selmecbányái Art Caféban Gellér B. István: Dobozba zárva című kiállítását. A doboz mindig a megőrzésnek, értékképzésnek egyfajta eszköze. Dobozban őrizzük a múlt tárgyait, az értékesebb családi emlékeket és a fontosabb műszaki tárgyakat is, a körzőkészlettől a mérnöki műszerekig. A sorozat témája a bodobács, vagy másként a „suszterbogár”, ami a leghétköznapibb jelenség a nyári aszfalton, amire gyerekkorunkban rácsodálkozunk. Gellér B. István kiállítása március 20-ig tekinthető meg. (ú)
