Új Szó, 2010. február (63. évfolyam, 25-48. szám)
2010-02-05 / 29. szám, péntek
2 Közélet ÚJ SZÓ 2010. FEBRUÁR 5. www.ujszo.com RÖVIDEN „Rögtönítélő” bíróság a stadionokban Pozsony. Úgynevezett mobil bíróságok fognak ítélkezni a rendbontók felett a stadionokban, ha a törvényhozás elfogadja Katarína Tóthová (HZDS) javaslatát a kihelyezett bíróságokról. A büntetető perrendtartás módosításának értelmében ezeknek a „rögtönítélő” bíróságoknak lehetőségük lesz a sportmérkőzés helyszínén, azonnal elítélni a rendbontókat. „Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tisztességes szurkolók nyugodtan élvezhessék a sporteseményeket” -mondta Tóthová. Mint kifejtette, ilyesfajta ítélkezésre a jelenlegi jogrend is lehetőséget teremt, de nem élnek vele, ezért van szükség módosításra. (TASR) Krajňák kevesebb „hídpénzt” küldött Pozsony. Nem történt hiba a Híd által kapott támogatások kimutatásában, tájékoztatta lapunkat Czuczor Nóra, a párt szóvivője. Néhány internetes portál kifogásolta, hogy a pártot támogató Ladislav Krajňák neve mellett a nyáron még 50 ezer euró állt, a honlap januári frissítése után azonban már csak 10 ezer euró maradt. „A Ladislav Krajňák által aláírt támogatói szerződés 50 ezer euró támogatást tartalmazott, ám ebből az összegből csak 10 ezer euró érkezett meg a párt számlájára, ezért javítottuk ki az összeget” - tájékoztatta lapunkat a szóvivő. A Híd rendszeresen közzéteszi az őt támogató magánszemélyek és cégek listáját, (ú) Már a sítúra és az úszótanfolyam tervét is szlovákul kell megírni a magyar iskolákban Pluszmunkát ad a nyelvtörvény a tanároknak, pénzt nem kapnak érte Pozsony. A magyar pedagógusok számára rengeteg többletmunkát jelent a nyelvtörvény betartása, mert már az összes dokumentációt két nyelven kell vezetni. Ezt senki sem fizeti meg, Ján Mikolaj oktatási miniszter tegnap közölte, hogy az iskolák nem kapnak erre pluszpénzt. ÚJ SZÓ-HÍR Mikolaj a parlamenti kérdések óráján Biró Ágnes (MKP) kérdésére azt válaszolta, a kisebbségi tanítási nyelvű iskolák nyolc százalékkal magasabb normatív támogatást kapnak, mint a szlovák iskolák, fizessék meg ebből a pedagógusok nyelvtörvényből adódó többletmunkáját. Biró Ágnes hangsúlyozta, a nyelvtörvény életbe lépése óta a tanárok „több ezer oldal” dokumentációt kénytelenek két nyelven vezetni, olyan dokumentációt is, mely csak belső használatra készül. A miniszter szerint a pedagógiai dokumentációt a közoktatási törvény módosítása előtt államnyelven kellett vezetni „Az önök kérésére egészítettük ki ezt azzal, hogy a dokumentációt két nyelven lehet vezetni” - érvelt Mikolaj. Szigeti László (MKP) volt oktatásügyi miniszter lapunknak elmondta, a magyar tannyelvű iskolák indokoltan kapnak magasabb támogatást, mivel magasabb az óraszám, mint a szlovák iskolákban. .Átlagosan hetente egy-másfél órával magasabb, ezért a tanároknak magasabb fizetés is jár.” Hozzátette, a nyolc százalékos többletet nem a dokumentáció vezetésének honorálására kapják az intézmények. Rámutatott, félrevezető Mikolaj válasza, mely szerint a nyelvtörvény tette lehetővé a dokumentáció kétnyelvű vezetését, melyet korábban államnyelven kellett vezetni. „A pedagógiai dokumentációt a közoktatási törvény értelmében kétnyelvűén kellett vezetni, de az egyéb dokumentációra ez nem vonatkozott, azt lehetett csak magyarul” - magyarázta Szigeti. Az egyéb dokumentáció közé tartozik például a tantestületi vagy nevelő- testületi értekezlet jegyzőkönyve, az egészségkárosodott gyermekek esetében kötelezően vezetett jegyzőkönyv vagy akár a sítúra, az úszótanfolyam tervének elkészítése. „Eddig ezeket az iskolák egy nyelven, magyarul vezették” - mondta Szigeti, (lpj, sán, s, t) Tárgyal a parlament a vagyon eredetéről Ellenzéki segítséggel ment tovább Fico javaslata ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony Második olvasatba utalta a parlament a vagyon eredetének vizsgálatáról szóló, a kormány által előteijesztett törvényjavaslatot, és a vele összefüggő alkotmánymódosítási javaslatot is. Ehhez szükség volt az ellenzék szavazataira is, ugyanis a HZDS és az SNS képviselőinek többsége nem támogatta a javaslatot. Anna Belousosová, az SNS alelnöke viszont megszavazta, holott többször kifogásolta például azt, hogy a gyanúsítottnak kellene bizonyítania, legális úton szerezte vagyonát, nem működik tehát az ártatlanság vélelme. Vladimír Mečiar és Ján Slota nem vett részt a vitában, nem is szavaztak. Épp az alkotmánymódosító javaslat miatt van szükség az ellenzékre, mert ennek elfogadásához 90 szavazat kell. Az ellenzéki pártok már korában kijelentették, feltehetően támogatni fogják a kormányjavaslatot a végszavazásnál is. Ilyen értelemben nyilatkozott szerdán Dániel Lipšic, a KDH alelnöke, annak ellenére, hogy az ő hasonló tervezetét a parlament elutasította. Lipšic szerint épp ez az elutasítás bizonyítja, hogy a koalíció nem gondolja komolyan egy ilyen törvény elfogadását, s az egész csak marketinghúzás. Ezt az is mutatja, hogy négy hónappal a választások előtt terjeszti be a kormány. Fico a törvénytervezet előterjesztésekor kifejtette, égető szükség van a törvényre, hogy el lehessen járni olyan személyekkel szemben, akik nyilvánvalóan jobban élnek, mit azt a bevételeik lehetővé tennék, s akiknél alapos a gyanú, hogy illegális úton szerezték vagyonukat. Ivan Miklós (SDKÚ-DS) erre azt mondta a miniszterelnöknek: „Adok két tippet. Két ilyen személy rendszeresen ott ül a kormányülésen, ott vannak a kormánykoalícióban, Vladimír Mečiar és Ján Slota.” Robert Fico azzal vágott vissza, hogy Miklós „mesélje már el, hogyan is van azzal a helikopter-úttal Alaszkába, mennyibe kerül ott síelni”. „Ön a vagyonnyilatkozatában azt tüntette fel, hogy jelzálogkölcsöne van és 300 000 koronája. Hisz csak ez az alaszkai út félmillióba kerülhetett” - mondta Fico Miklósnak. A vagyon eredetéről szóló törvényről a márciusi ülésen döntenek a képviselők. (sán,s, t) Várhatóan márciustól kell fizetni az 1. osztályú úton Nem lesz kevesebb fizetős út ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Még mindig nem tudni, mikortól kell újra útdíjat fizetniük a fuvarozóknak az 1. osztályú utak használatáért. A rendszert üzemeltető SkyToll azonban már új, részletesebb számlákat küld nekik, amelyeken pontosan feltünteti a megtett útszakaszokat, így ellenőrizhető, mennyitkell fizetni. Robert Fico miniszterelnök tegnap tárgyalt a fuvarozókat tömörítő CESMAD vállalattal, a SkyToll, a Nemzeti Autópálya Rt. illetve a közlekedési minisztérium képviselőivel. Nem hívták meg a Szlovák Fuvarozók Unióját (UNAS), amely idén már két országos sztrájkot tartott az útdíj ellen, bár a második tiszavirág-életű volt. „Kizárt, hogy az útdíjrendszernek még valamilyen hiányosságai lennének, ezt az elmúlt hetekben elfogadott módosítások gyakorlatilag a nullára csökkentették” - mondtaFico. Feltételezések szerint márciustól teszik ismét fizetőssé az I. osztályú utakat. A kormányfő szerint már tegnaptól olcsóbb a gázolaj, körülbelül 1 euróra csökkent az ára - így ugyanolyan szinten van, mint Ausztriában és olcsóbb mint Magyarországon vagy Csehországban. Fico kizárta, hogy az útdíjrendszert júniusig szüneteltessék, ahogy azt az UNAS követeli. „Nem engedünk a zsarolásnak” - mondta a miniszter- elnök. Eltúlzottnak nevezte a tiltakozók azon követelését is, hogyaje- lenlegi 1500-ról 333 kilométerre csökkentsék az I. osztályú fizetős útszakaszok hosszát, (dem, s) Németh Zsolt az SNS javaslatáról: Nevezhetnénk ezt Cirill és Metód törvénynek is A nyelvtörvényről is tárgyalt a KMKF ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A Szlovák Nemzeti Párt legújabb törvényjavaslatait bírálta Németh Zsolt (Fidesz) a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának bizottsági ülései után tartott tegnapi sajtótájékoztatóján. Az SNS a köztéri szobrok állításának jóváhagyásából kizárná az illetékes helyi önkormányzatokat, ami Németh szerint elfogadhatatlan. „Nevezhetnénk ezt Cirill és Metód törvénynek is” - mondta a politikus, utalva a komáromi Cirill és Metód szobor sorsára. Kifogásolta a készülő szlovák hazafiassági törvényt is, melyről a jelenlegi ülésén tárgyal a parlament. Ez bevezetné a himnusz kötelező eléneklését hetente az iskolákban, és az önkormányzati üléseken. A KMKF külügyi és Európa-ügyi, valamint jogi albizottságainak közös nyilatkozata foglalkozik a nyelvtörvénnyel is. „A magyar kormány szenteljen fokozott figyelmet a szlovák államnyelvtörvény európai uniós vonatkozásainak, és európai fórumokon is vesse fel a szlovákiai kisebbségpolitikai és emberjogi problémákat” - áll a nyilatkozatban. Az MKP-t Berényi József elnökhelyettes képviselte az ülésen. „Ez összhangban van az MKP álláspontjával, szeretnénk, ha ez a téma napirenden maradna” - mondta lapunknak Berényi. A testületek üdvözölték a nyelvtörvény-alap létrehozását is. ,A részletek ügyében azonban még konzultálni kellene, mi azt szeretnénk, ha ez az alap jól működne” - jelentette ki az MKP elnökhelyettese, (lpj, mti) Szlovákia rosszabbul teljesített tavaly mint Magyarország vagy Csehország Kidobott pénz a kormány válságkezelő programja ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákiában tavaly jelentős mértékben romlott a vállalkozók helyzete - állítja Marián Jusko, a Munkáltatók Országos Szövetségének (RÚZ) elnöke. Ezt azzal magyarázza, hogy a kormány válságkezelő intézkedései nem hozták meg a várt eredményt. Ha összehasonlítjuk a Fi- co-kormány által a gazdasági válság enyhítésére fordított pénzösszeg nagyságát az ország tavalyi gazdasági mutatóival, kiderül, hogy rosszabbul teljesítettünk Csehországnál, Lengyelországnál, de még Magyarországnál is - áll a RÚZ elemzésében. Jusko szerint a kormány ugyan hozott néhány pozitív döntést, az állami válságkezelés egészét tekintve azonban elmondhatjuk, hogy az nem érte el a célját. A vállalkozók azt is kifogásolják, hogy a kormány - amely összesen 23 válságkezelő intézkedést hozott és 680 millió eurót költött el rájuk - a krízissel magyarázza a tavalyi 6,3 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt. Jusko szerint sok ország nálunk is többet költött a válság következményeinek enyhítésére, államháztartási hiányuk mégsem ilyen magas. A RÚZ elemzése szerint ha levonnánk a válságkezelésre fordított összeget, a tavalyi hiány akkor is 5,4 százalékos lenne, ami régiónkban a legmagasabb. A magas deficit ugyanakkor nehezí* ti a gazdaság gyors talpra állását is, és tovább rontja a vállalkozások helyzetét. Ez, valamint a katasztrofális jogérvényesítés, a korrupció, a gyakorta értelmetlen törvények, valamint az egyre növekvő fizetésképtelenség is hozzájárult ahhoz, hogy tavaly több mint 3 ezer céget számoltak fel Szlovákiában-vallja Jusko. (t, s, mi) A politológus szerint a pártok elszámolását ellenőrző könyvvizsgálók nyomás alatt vannak Bármennyit elkölthetnek kampányra a pártok Idén újra plakátba borul az ország (SITA-felvétel) LAJOS P. JÁNOS Pozsony. A választási kampányra költött összeg nagysága csakis attól függ, mennyire van tele a pártkassza, a választási törvény nem tartalmaz kiadási plafont. Több párthoz hasonlóan a KDH is kölcsönt akar felvenni a kiadások fedezésére. „Még nincs döntés arról, mekkora hitelt veszünk fel” - mondta lapunknak Martin Kraj- čovič, a KDH szóvivője. A párt kampányfőnöke Pavol Abrhan alelnök. Az SNS azt állítja, négy éve ő költött a legkevesebbet kampányra, 12 millió koronájába került a parlamentbejutás. Rafael Rafaj szóvivő szerint saját forrásokból finanszírozzák a korteskedést. „Nem lesz szükségünk kölcsönre” - mondta lapunknak Rafaj. Azt nem árulta el, ki lesz a kampányfőnök. „Ilyen információkról nem tájékoztatunk, ez nem lényeges” - mondta. Lapunk az SDKÚ és a HZDS sajtóosztályát is megkérdezte a tervezett kampányköltségekről, de lapzártáig nem érkezett válasz. Erik Láštic politológus szerint a szlovák törvény nem jobb, de nem is rosszabb, mint az európai átlag. ,A 2005-ös módosítás során a korábbinál sokkal jobb szabályozás született, de még mindig sok a joghézag, amit a pártok kihasználhatnak” - mondta lapunknak a politológus. Az egyik az, hogy a kampányköltségek elszámolását ugyan könyvvizsgálók ellenőrzik, de ők befolyásolhatók. „Sokszor a könyv- vizsgálók is elismerik, hogy a pártok nyomása alatt állnak, mivel a párt másik könyvvizsgálót is választhat - magyarázta Láštic. - A könyvvizsgálóknak tehát nem érdekük a mélyebb vizsgálódás. ” Az ellenőrzés hiányosságai mellett több hézag is található a törvényben, amivel a pártok visszaélhetnek, példa erre a legutóbbi köz- társaságielnök-választás, amelynél van kiadási plafon. „Ivan Gašpa- rovič kampányát úgymond nonprofit szervezetek szervezték, az általuk elköltött összeget senki sem kérhette számon Gašparovičon. Elképzelhető tehát, hogy a jelöltnek hivatalosan szinte egyeden centjébe se kerül a kampányt’ - magyarázta a politológus. A másik kiskapu az egyéni kampány, amely nem számít bele a párt kampányköltségeibe. „Ez a lehetőség a 2006-os parlamenti választásokon merült fel először, több párt képviselője is élt vele, kérdés hogy idén mennyire használják ki”-mondta Láštic.
