Új Szó, 2010. február (63. évfolyam, 25-48. szám)
2010-02-04 / 28. szám, csütörtök
ISKOLA UTCA 2010. február 4., csütörtök 7. évfolyam, 5. szám A legjobb eredményeket elért dunaszerdahelyi tanulók három érdekes programon vettek részt A legsikeresebb diákok Budapestre utazhattak A diákok feladatul kapták, hogy a nekik leginkább tetsző formákat, mintákat, képeket felvázolják egy rajzlapra, s ezekből a vázlatrajzokból a képzőművészeti órákon egy kiállítás anyagát fogják majd elkészíteni (A szerző felvétele) Tehetségnapot tartottak múlt héten a dunaszerdahelyi Kodály Zoltán Alapiskolában, amelynek keretében az oktatási intézmény legkiemelkedőbb diákjai tanulmányúton vettek részt Budapesten. FODOR MÁRIA A kiránduláson azok a diákok vehettek részt, akik a tavalyi tanévben a legjobb eredményeket érték el a képzőművészeti, helytörténeti és művészettörténeti versenyeken. A tárlatlátogatásokon természetesen feladatokat is kaptak tanulóink. A jelentkezőket gazdag program várta. Délelőtt a VÁM Design Centerben néztük meg A Tutanhamon kincse című kiállítást, az egyes tárgyakat abban a formában láthattuk meg, ahogy Howard Carter rájuk talált. Mindannyian egyetértettünk abban, mekkora szerencse, hogy az említett régész megszállottan hitt abban, hogy egyszer megtalálja Tutanhamon sírját, és annak ellenére sem tágított ettől, hogy neves tudósok is kétségbe vonták a sír létezését. A rendelkezésünkre álló mintegy két órában szájtátva néztük végig a kb. 2500 négyzet- méteres, arany-, alabástrom-, ébenfa tárgyakban bővelkedő tárlatot. Mindenhez megfelelően tömör, szakszerű magyarázat párosult Tutanhamonról és a kor történelméről. A kiállítás izgalmas és szórakoztató, ugyanakkor tudományos és színvonalas is volt. A diákok feladatul kapták, hogy a nekik leginkább tetsző formákat, mintákat, képeket felvázolják egy rajzlapra, ezekből a vázlatrajzokból a képzőművészeti órákon egy szép kiállítás anyagát fogják majd elkészíteni. A következő állomásunk a Parlament volt. Sietnünk kellett, hiszen itt mindössze öt perc késés engedélyezett, különben lemaradtunk volna a látogatásról. A XII. kapun keresztül érkeztünk parlamenti sétánk kezdetéhez, a díszlépcsőhöz. A gyufából készített makett előtt vezetőnk elárulta, hogy a Parlamentnek 27 kapuja van, 29 lépcsőháza és 13 liftje, díszítéséhez 90 külső és 152 belső szobrot alkottak, és felhasználtak 40 kiló aranyat. A kupolateremhez vezető díszlépcső-csarnokon keresztül folytattuk tovább utunkat, amely Steindl Imre egyik legragyogóbb építőművészi alkotása. A kupolateremben megnéztük a magyar koronázási jelvényeket. A Parlament megtekintése után elérkeztünk utunk utolsó állomásához, a Szépművészeti Múzeumba. Itt a Botticellitől Tizianóig című nagyszabású kiállítást tekintettük meg, melyről már olvastunk előtte az Új Szóban. A több mint 130 festményt felvonultató tárlaton a címben kiemelt alkotók mellett több mint nyolcvan festő, köztük Leonardo, Giorgione, Raffael- lo, Veronese és Tintoretto ismertebb alkotásaival találkozhattunk. Este mindannyian megállapítottuk, hogy lenyűgöztek bennünket a látottak, néhányan már jelezték, sikerült meggyőzni a szüleiket és barátaikat is, hogy a tavaszi szünetben, illetve hétvégén együtt ismét ellátogassanak a kiállításokra. Konferencia doktorandusoknak A magyarországi Doktorandusok Országos Szövetsége az idén is megrendezi évi rendes konferenciáját. A Spring Wind (Tavaszi Szél) Konferenciára Európa 2010-es Kulturális Fővárosában, Pécsett kerül sor, 2010. március 25-27. között, magyar és angol munkanyelven. A rendezvényre térítésmentes résztvevői helyeket biztosítanak szlovákiai magyar doktorandusok számára. A támogatás fedezi a szállás, az ellátás és a regisztrációs költségek teljes összegét, az odautazás költségeire viszont nem terjed ki. Bővebb információ a konferenciáról: http://www.dosz.hu. Fontosabb határidők a konferenciára való jelentkezéssel kapcsolatban: 2010. február 12.: 300 szóból álló abstract leadása (angol nyelven), 2010. február 26.: 2000 szavas cikk leadása. Előzetes jelentkezés: kempelenfarkastarsasag@gmaU.com. (mt) A gútai Nagyboldogasszony Magyar Tannyelü Nyolcéves Egyházi Gimnázium felsős diákjai az OTP Bank felajánlásaként kilenc laptopot kaptak. Az országos nyereményjátékra 25 iskola nevezett be, s éppen a gútai gimi osztálya szerepelt eredményesen. A spórolás és az anyagiak ésszerű felhasználása céljából indított versenyen a tanulók minden kritériumot teljesítettek, s ennek megfelelően fejenként egy laptopot adtak ajándékba, amelyet a pénzintézet képviselői személyesen adták át a tanulóknak. (Borka Roland felvétele) A PSZICHOLÓGUS VÁLASZOL A nagymama eltávozott Karácsony előtt meghalt a féljem édesanyja, a négyéves kisfiamnak azt mondtuk, a nagyi elköltözött az égbe, mert neki ott jobb. Akkor bele is nyugodott ebbe, ám azóta egyre gyakrabban kérdezi, a nagyinak miért nem volt jó itt, közöttünk. Felfogja egy négyéves már azt, ha valaki meghal? Jelige: Fájdalom Jó lenne módosítani a nagyi eltávozását úgy, hogy nem azért költözött el az égbe, mert neki ott jobb, ezzel ugyanis lelkiisme- ret-furdalást válthat ki nála. Ne higgye, hogy mi nem voltunk hozzá elég jók, azt kell mondani, ott is jó neki. Bizonyára visszaemlékszik olyanra, hogy nem fogadott szót a nagyinak, visszafeleselt, vagy valami hasonló, s ezt most összekapcsolja az eltávozásával. Azért kellett szegény nagyinak meghalnia, mert én rossz voltam hozzá. Természetesen nem úgy, mint a felnőtt, de a gyerek is kialakít magában egy képet a halálról, arról, hogy léteznek visszahoz- hatatlan dolgok. Ha van a családban valamilyen háziállat, azon demostrálni lehet, hogy az állatok sem élnek örökké. Minden elmúlik egyszer, a virág is elszárad, a fa levelei is lehullanak. Az, aki megszületett, annak meg is kell halnia. Elmagyarázhatja neki, hogy milyen fontos vigyázni az utcán, hogy semmi ne üsse el, vagy egészségesen táplálkozni, hogy ne betegedjen meg, mert ezek is lehetnek a halál okai. Nem csak öreg emberek halnak meg, akik már elfáradtak, s nagyon betegek, hanem a fiatalok is. A nagyi nem azért ment el, mert itt nem volt neki elég jó, hanem azért, mert a teste már nem tudta őt szolgálni. Nem a nagyi döntötte el, hogy itt akarja hagyni a gyerekeit, unokáit, s ezért inkább meghal, hanem már a teste nem volt képes működni. Az embernek van szíve, ami olyan a testben, mint a motor az autóban. S ahogyan a motor az autóban elromolhat, ugyanúgy az ember szíve is. Van, amikor a szerelő még meg tudja szerelni a motort, ugyanúgy a doktor bácsi is meg tudta gyógyítani a nagyit, amikor régebben beteg volt, de van úgy, hogy a szerelő is azt mondja a motorra, hogy ez már megjavíthatatlan. Ha azonban az ember szíve megjavíthatadan, akkor már nem lehet vele tovább élni, s olyankor szoktak elköltözni az égbe az emberek. Nézegessék a közös fényképeket, ha vannak videófelvételek, akkor azokat is. Próbálják éltetni a szép élményeket, amelyeket a gyerek a nagymamájával átélt. A legapróbb részletekig próbálják feleleveníteni, hogy újra átérezze, amit akkor érezhetett, amikor együtt voltak. Biztassák őt arra, hogy képzeletében is felidézze a nagyit, s így bármikor, ha látni akarja, elég lesz behunynia a szemét és elképelni őt, s máris vele lesz újra. Ráadásul ez olyan kép, amit nem is vehet el tőle senki, még csak az sem fordulhat elő vele, mint egy fényképpel, hogy véletlenül otthon felejti. , Ha összejön a nagyobb család, nagynénik, nagybácsik, unoka- testvérek, akkor is szenteljenek egy kis időt a nagyinak. Meséljék el ők is, hogy müyen szép élményeik vannak róla, ki mit szeretett rajta és miért szerette? Ők is mondják el, nekik is hiányzik, de az ellen a távozás ellen nincs mit tenni, innen nem lehet visszahívni, hogy jöjjön még egy kicsit haza. Ezzel is gazdagodik a gyerek képe a nagyiról, és arról, hogy bár másnak sem könnyű elfogadni ezt a tényt, mégis képesek rá. Ha jó volt a gyerek kapcsolata a nagymamával, akkor a nevelésbe is beépítheti. Ha valami rosszat tesz a gyerek, mondja neki azt, hogy nagyinak ez nem tetszene, biztosan figyelmeztetne téged arra, hogy máskor ezt ne tedd! Ha viszont valami jót tesz, akkor azt kell mondani, ennek biztosan nagyi is örülne, s ha most behunyod a szemed és látod magad előtt őt, akkor azt is láthatod, hogy mosolyog rád. Időnként látogassanak ki a sírjához, hogy azért az is tudatosuljon benne, a nagyi már tényleg nincs itt közöttünk, neki már másutt van az otthona. Ezzel a ténnyel meg kell békélni, el kell fogadni. Idővel tudatosul majd benne az, hogy vannak vissza- fordíthatadan távozások, olyanok, amelyek örökre szólnak. S bár a szülei igyekeznek kedvében járni, mindent megadni neki, amit csak szeme-szája megkíván, mégis vannak olyan helyzetek, amelyek nem tőlük függnek, amelybe nincs beleszólásuk, s amelyek az ő akaratukon kívül is történnek. Bár sokszor nehéz, de meg kell tanulni elfogadni a rosszat is, azt is, ami nincs éppen a szánk íze szerint, mégis bekövetkezhet. Ha már most sikerül ezt beletáplálnia, később sokkal köny- nyebben veszi majd az élet buktatóit, nem fog olyan gyakran elesni, képes lesz átíátni a dolgokat, s nem fog szélmalomharcot folytatni. Energiáját nem fogja fölöslegesen pazarolni, és nem akarja majd megváltoztatni a megváltoztathatatlant. Nem menekül majd depresszióba, ha valamilyen tragédiával kell szembenéznie. Mert bármennyire is jó és gondos egy szülő, nem csak rajta múlnak a dolgok, sok olyan helyzet elé állít az élet, amit magunktól nem választanánk, s nem is akarnánk szembe kerülni vele. Ám ezekkel is meg kell küzde- nünk valahogyan, s nem mindegy, hogyan. Egy-egy üyen esemény az életünkben felhívja a figyelmünket arra, hogy életünk véges, s ehhez igazítva kellene élni mindennapjainkat. Dr. Hadas Katalin pszichológus Ha jó volt a gyerek kapcsolata a nagymamával, akkor a nevelésbe is beépítheti (sxc.hu-felv.)
