Új Szó, 2010. február (63. évfolyam, 25-48. szám)
2010-02-26 / 47. szám, péntek
2010. február 26., péntek 7. évfolyam, 7. szám Az előmosott zöldséget is alaposan meg kell mosni Fekáliával szennyezett konyhakész termékek A palántanevelés sikere attól függ, tudjuk-e tartani a növényfaj igényeinek megfelelő hőmérsékletet Időszerű kerti munkák (Fotó: Somogyi Tibor) HÍRÖSSZEFOGLALÓ A modern háziasszonyok immár nálunk is előszeretettel vásárolnak „előmosott” vagy „konyhakész” megjelölésű termékeket. A címke azonban korántsem jelenti, hogy a zacskóban lévő terméket felhasználás előtt nem kell alaposan megmosni. Jó tanulság erre az USA- ban közelmúltban végzett vizsgálat, amely sokféle (köztük veszélyes) baktérium jelenlétét mutatta ki a konyhakész termékeken. Az Egyesült Államok élelmiszeráruházaiban sokféle zöldség, gyümölcs található „előmosott”, sőt „háromszor mosott” feliratú csomagolásban. A kényelmes, szó szerint kész ételekhez szoktatott amerikai vásárlók az utóbbi húsz évben nagyon megkedvelték a kibontás után azonnal fogyasztható, előmosott salátákat és zöldségeket. A népszerű termékek piaca csaknem hárommüliárd dollárra növekedett az elmúlt években. A vásárlók szövetsége, amely rendszeresen tájékoztatja a lakosságot a legkülönbözőbb, mindenkit érdeklő témákról, megvizsgálják végzett az azonnali fogyasztásra előkészített, mosott salátatermékeket. A felmérés során tizenhat cég kétszáznyolc készítményét kapták meg a legjobban fölszerelt laboratóriumok azzal a megbízással, hogy állapítsák meg, kimutat- hatók-e esetleg kórokozó baktériumok a mutatósán csomagolt salátákban és zöldségeken. Michael Hansen, a szövetség szakértője azért tartotta fontosnak a kutatást, mert „a legtöbb kimutatott baktérium nem jelent veszélyt az egészségre, de jelenlétük növeli annak valószínűségét, hogy akár halálos fertőzést okozó baktérium, például E.coli vagy szalmonella is van a csomagban”. A megjegyzést alátámasztja az a négy évvel ezelőtt kirobbant eset, amikor csomagolt spenót elfogyasztása után több mint száz ember kórházba került, és közülük három meghalt. A fertőzés okát nem sikerült egyértelműen bizonyítani, de a kórokozó valószínűleg E. coli volt, annak eredete pedig sertések vagy szarvasmarhák ürüléke lehetett. A most végzett vizsgálat a saláták harminckilenc százalékában mutatott ki székletből származó baktériumokat, huszonhárom százalékban volt enterokokkusz, amely súlyos fertőzést okozhat. A gyógyintézetekben azért is félnek tőle, mert alig van olyan antibiotikum, amely célzottan, önmagában képes elpusztítani, ezért kombinált kezelésre lehet szükség. A felmérés során spenótot tartalmazó salátákban találták a legtöbb baktériumot, de a fertőzött- ség nem függött a csomagolástól: a műanyag zacskó és a papírdoboz tartalma egyaránt lehetett baktériummal szennyezett. Nem volt értékelhető különbség a nagy cégek és a kis, helyi kereskedők terméke között. Átlagosan mindegyik gyártó négy áruja közül legalább egyben volt aránylag sok E. coli vagy enterokokkusz. (m, ú) A kertészek már várják a kitavaszodást. Javarészt még a palántanevelőkben dolgoznak, ám mihelyt a talaj megszikkad, ajánlatos a gyümölcsösben elvégezni a tél végi lemosó permetezést és a metszést. Úgy tűnik, az idén az összes tavaszi munkát egyszerre kell a kertben elvégeznünk. ÖSSZEFOGLALÓ Január-februárban a fényhiány, március-áprilisban pedig a túl alacsony talajhőmérséklet a zöldség- palánta-nevelés kritikus pontja. A palántanevelés sikere attól függ, tudjuk-e tartani a növényfaj igényeinek megfelelő hőmérsékletet a palánta közelében és közegében. A palánta könnyen megfázik Az alacsony hőmérséklet lassítja a fejlődést, és olyan stresszt válthat ki a növényben, ami csak később, a termésérés idején válik nyilvánvalóvá. Tehát a magvakat, palántákat csak átmelegedett földkeverékbe szabad vetni, tűzdelni, ezért a pa- lántázó közeget a téli tárolóhelyről időben vigyük ki a szabadba, és helyezzük a napra. Az uborka 20-21, a paprika 20, a paradicsom 18-19, a fejes saláta 14-16, a káposztafélék (a karfiol és a kínai kel kivételével) 12-14 C-fokos talajhőmérsékletet igénynek. Az utóbb említett két faj számára az ültetőközeg hőmérséklete 16-18 fokos legyen. Hideg talajban a gyökérfejlődés vontatott, és hiába adagoltunk megfelelő mennyiségben műtrágyát a közeghez, a növények hiánybetegség tüneteit mutatják. Ha a közeg amellett, hogy hűvös, még nedves is, fokozottabb a palántadőlés veszélye. Ezért fontos a talajhőmérséklet ellenőrzése a tűzde- lés előtt. Ám nem elég, ha léghőmérővel rendelkezünk, mihamarabb szerezzünk be talajhőmérőt is. A léghőmérő elhelyezését a palántanevelő házban (fóliában) ne a mi kényelmünk határozza meg, hanem a növény helyzete. A léghőmérőt ne szemmagasságba tegyük, hanem lógassuk a növények közé, és ott méljük a léghőmérsékletet. A növénytől 11,5 méter magasabban elhelyezett hőmérők 5-6 C-fokkal többet is mutathatná, így ha ott a hőmérséklet megfelelő, a növény fázik. A „fázás” jelei a vontatott fejlődés, a nem megfelelő termőrügy-differenciáló- dás, valamint komolyabb esetben a levélfonák kékes-vöröses elszíneződése. Törekedjünk arra, hogy a palánták megkapják a szükséges meny- nyiségű fényt. Ha ezt nem tudjuk biztosítani, akkor csökkentsük a hőmérsékletet. Két locsolás között hagyjuk, hogy a talajfelszín kicsit megszikkadjon. A gombaölős locsolás, illetve permetezést ne hagyjuk ki, mert a palántadőlés ellen így tudunk védekezni. Bár az utóbbi években az öldöklő konkurenciaharc és a nyomott felvásárlási árak miatt sokan abbahagyták a kertészkedést, ahol adottak a feltételek, ott vétek üresen hagyni a fűtetlen fóliasátrakat. Ha eladásra nem is, de legalább a család zöldségigényét próbáljuk üyen- kor kitermelni. Viszonylag kevés gond van a hónapos retekkel, amelynek a magja hidegtűrő, már 2-3 °C-on csírázik. Ezenkívül vethetünk fólia alá korai sárgarépát, petrezselymet, spenótot, zöldborsót, duggathatunk hagymát zöldhagymának. Ha szabadföldön a talaj kiengedett és megfelelően szikkadt, akkor már a kertben is véleményezhetünk. Vethetünk például mákot, szakaszosan április végéig spenótot, borsót. Az utóbbi magja már 2- 3 °C-on csírázik, de a fejlődéséhez kedvező talajhőmérséklet 8-10 °C, a zöld részek pedig 13-18 °C közötti léghőmérsékleten növekednek megfelelően. A borsó nagyon fényigényes, ezért árnyékba ne vessük. Tápanyagban ellátott, kellően nedves, gyommagvaktól mentes területre vessük. Érzékeny a monokultúrára, ezért önmaga után, vagy más hüvelyes növény után ne kerüljön vissza. Tápigénye közepes, vízigénye nagy, ezért a tenyészidőben, főként virágzáskor és terméskötődéskor néhányszor 30-40 mm vízadaggal öntözzük. Házikertben ajánlatos különböző tenyészidejű fajtákat egyszerre vetni, ezzel a borsó folyamatosan szedhető. Javasolt sortávolsága 25- 30 cm, vagy 12-40 cm. A vetési mélység homokon 6-7 cm, kötött talajon 4-5 cm, a tőtávolság 3-4 cm legyen. Nedves talajba vessünk. A talajfelszínen elszóródott magokat szedjük össze, mert a madarak gyorsan megtalálják és még a sorból is kikaparják az elvetett borsót. Feltétlenül kezdjük el a zeller palántanevelését. Vetésre négyzetméterenként 0,5-1 gramm mag kell, nagyon finoman takarva. Tél végi lemosó permetezés A gyümölcsfák és a szőlő nyugalmi időszakában a kórokozók, kártevők áttelelt egyedeit még a rügypattanás előtti, de a törzstisztítást és a metszést követő lemosó permetezéssel gyéríthetjük, pusztíthatjuk. E munkával mérsékelhetjük a tavaszi kártétel veszélyét. A kórokozók és a kártevők a fatörzsek, a vázágak, a vesszők felületén és kéregrepedéseiben, a rügypikkelyeken, valamint a lehullott faleveleken teleltek át. Ezért fontos, hogy a lemosó permetezéskor olyan per- metlé-mennyiséggel dolgozzunk, amivel a fák és a bokrok teljes felületét, még a kéregrepedéseket is be tudjuk áztatni. A fák koronájának belsejében is lehetőleg teljesen fedjük le az ágakat és a vesszőket. Száraz, szélcsendes időben permetezzünk, hogy a vegyszer ne sodródhasson el. A lemosó permetszerek közül az olajos készítmények, amelyeknek hatóanyaga lehet a paraffinolaj, az orsóolaj, vazelinolaj, vékony bevonatot képeznek a kártevők fejlődési alakjain, így azok nem jutnak levegőhöz, megfulladnak. Pajzstetvek, levéltetvek, levélbolhák, takácsatkák ellen használjuk ezeket a vegyszereket. (KéSZ, Ellesnék a tudományt Magyar paprika Japánban Japán mezőgazdászok Magyar- országon tanulmányozzák a paprikatermesztés és -feldolgozás mesterfogásait. Nem titkolt szándékuk elsajátítani annak a tudományát, miként lehetne e zöldséget a felkelő nap országában hasonló minőségben előállítani. A szolnoki paprika iránti japán érdeklődés egy évtizede kezdődött. Először a Szolnokra látogatott japánok az ott elfogyasztott paprikákból származó magokból nevelték az első magyar palántákat a Tokiótól északra fekvő Ju- dzában. A növény felkeltette érdeklődésüket, és ma már komoly szakmai ismeretek birtokában folytatják e tevékenységet. Ám úgy tűnik, még van mit tanulniuk, (m) Kezdje egészségesen a hetet! Nátha vagy influenza? Uram, ne csüggedjen: van segítség! Hisz ön a varázslatban? Gyógyteától is meghalhatunk Mi a különbség a friss és a tartósított étel között? A játékbaba is bűnös lehet Pilates minden korosztálynak Betegségek A-tól Z-ig: tüdőtályog Keresse az Uj Szót az újságárusoknál! MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KOZEPARFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8809 Lengvel zlotv 3,9926 Cseh korona 25,935 Magvar forint 270,45 Horvát kuna 7,2700 Román lei 4,1260 Japán jen 120,66 Svájci frank 1,4633 Kanadai dollár 14278 USA-dollár 1,3489 VETEL - E LADÁS Bank dollár cseh korona forint VolksbankOTP Bank 1,39-1,31 26,71-25,20 279,34-263,36 Postabank 1,40-1,30 26,87-25,05Szí. Takarékpénztár 1,40-1,30 26,65-25,17 283,51-259,09 Tatra banka 1,39-1,32 26,63-25,28 281,93-260,51 Dexia banka 1,38-1,31 26,61-25,26 277,48-263,42 Általános Hitelbank 1,39-1,32 26,69-25,21Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA)
