Új Szó, 2010. február (63. évfolyam, 25-48. szám)
2010-02-24 / 45. szám, szerda
16 Karrier - hirdetés ÚJ SZÓ 2010. FEBRUÁR 24. www.ujszo.com A cégvezetők maguk mögött hagyták félelmeiket Idén kevesebben építenek le összefoglaló Úgy tűnik, a vállalatvezetők már maguk mögött hagyták legsötétebb félelmeiket az elhúzódó recesszió miatt. Az egy évvel korábbi borúlátás helyére a jövőbeli növekedésbe vetett bizalom lépett - áll egy friss felmérésben. A cégvezetők közel 40%-a idén már létszámnövelést tervez - derül ki a Pricewaterhou- seCoopers Globális Vezérigazgatói Felmerése nevű dokumentumból. Világszerte a vállalatvezetők 81%-a derűlátó a következő 12 hónapot illetően, míg 18%-uk áhította, hogy továbbra is pesszimista. Egy éve még a megkérdezettek 35%-a volt borúlátó és kevesebb mint a kétharmaduk bizakodó. A felmérés szembeötlő különbségeket fedett fel a feltörekvő gazdaságokban és a fejlett országokban dolgozó cégvezetők bizalmi szintje között. Észak- Amerikában és Nyugat-Európában például a vezérigazgatók 80%-a mondta, hogy bízik a növekedésben a következő év során. Ugyanez az arány Kínában és Dél-Ameriká- ban 91% volt, Indiában pedig még magasabb (97%). Avisszatérő optimizmus a munkaerő-bővítési tervekben látható leginkább, márpedig a felmérésben résztvevő vállalatvezetők csaknem 40%-a erre készül. (Vg, FN) A férfiak 12 %-a dolgozik kockázatos munkakörben Rákot okozó munkahelyek UJ SZO-OSSZEFOGLALO Olasz kutatók megállapították, hogy bár a tüdőrák vezető oka a dohányzás, a férfiak betegségének öt százaléka a munkával függ össze. A tanulmány szerint, amely az American Journal of Epidemiology című szaklapban jelent meg, a férfiak 12%-a dolgozott olyan munkakörben, amelyről ismert, hogy az átlagosnál nagyobb a rákkockázata: például a bányászatban, fémmegmunkálásban vagy az építőipar egyes területem. Az ilyen szakmákban tevékenykedő férfiak tüdőrákra való kockázata 74%-kal nagyobb volt az átlagosnál. A legveszélyesebbnek a kerámiaipar, a téglagyártás és a fémművesség bizonyult a szakmák közül, de a gázállomások személyzeténél, a bőrkikészítéssel, üvegművességgel foglalkozóknál és a hegesztőknél is az átlagosnál magasabb volt a kockázat, pedig ezeken a területeken viszonylag kevesen dolgoztak a felmérésben részt vevő férfiak közül. (MTI/I) ÁLLÁSAJÁNLAT ♦ Tetőszigetelést és hőszigetelést vállalunk 10 éves garanciával. Tel.: 0948/526 710. GA-018 ♦ Könyvelést vállalunk saját Pohoda programmal. Telefon: 0907/031 392, e-mail: teso-ucto@post.sk GA-024 ♦ Olasz exkluzív tapétagyártó cég magyar nyelvű kapcsolattartó személyt keres Szlovákiában. Érd.: edit.maacz@gmail.com. MR912784 Tapasztalt henteseket keresünk sertéshúscsontozásra Németországba. 0907/082 835, h.-p., 8-tól 17 óráig. RR1010157 ♦ Egyes és kettős könyvelés, adóbevallás készítését vállalom. Telefon: 0917/357 008. MR912866 Német pénzügyi cég magyar- országi leányvállalata értékesítő munkatársakat keres Szlovákia területéről konkurenciamentes pénzügyi termékeinek piaci bevezetéséhez. Jutalékalapú, kiemelkedően magas uniós jövedelem. Jelentkezés fényképes önéletrajzzal: p.sziranyi@fourgates.hu tel.: Dr. Szirányi Péter 0036/20/2069718. MR912890 ♦ Dunaszerdahelyen működő cég üzletkötőt keres elektrotechnikai termékek forgalmazására. Elvárások: szlovák-, magyarnyelv-tudás, B típusú jogosítvány, számítógépfelhasználói alapismeret. Önéletrajzot a következő címre: STAR- LUX s. r. o., Kračanská 40, 929 01 Dunajská Streda vagy e-mailre kérjük: sila@stonline.sk MR912872 KOM Polster Kft. Bútorokat gyártó cég felvételt hirdet 1 varrodavezetői es varrónői munkakörök betöltésére. Jelentkezni írásban a következő címen lehet: KOM Polster s. r. o. Hlavná 78 945 04 Nová Stráž (Telefonszámot kérünk a kérvényben feltüntetni!) Az emberek idejük javát kollégákkal összezárva töltik. Nem meglepő, ha mélyebb kapcsolatok szövődnek Az érzelmeket nem érinti a válság A munkahelyen ennél leplezettebb formában fejezik ki érzelmeiket az alkalmazottak (Miroslava Cibulková felvétele) Bár az elmúlt egy évben sokan veszítették el munkahelyüket a gazdasági válság hatására, a munkahelyi biztonságra vonatkozó megfontolások egy friss felmérés eredményei szerint úgy tűnik, nincsenek hatással a munkavállalókra, legalábbis, ha a szerelemről van szó. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az amerikai Vault.com álláskereső portál friss közvélemény-kutatása szerint nem igazán tartanak munkahelyük elvesztésétől a helyi munkavállalók, ha a szerelemről van szó. Bár a gazdasági válság jelentős hatást gyakorolt a munkaerőpiacra, a felmérés szerint a megkérdezettek közel 70%-át egyáltalán nem befolyásolja a gazdaság állapota, amikor munkahelyen kialakuló párkapcsolatról dönt. Ahogy a kutatás során egy válaszadó is megfogalmazta: „Ha arról van szó, hogy életed párját találhatod meg, nem szabad veszni hagyni a lehetőségét. Másik állást mindig találhatsz.” Az emberek ébren töltött óráik döntő részét munkahelyükön, kollégákkal összezárva töltik. Nem meglepő tehát, ha a munkatársak között akarva- akaratlanul mélyebb kapcsolat szövődik. Ahogy egy megkérdezett is mondta: „Folyamatosan dolgozom, hol máshol találnék lehetőséget arra, hogy valakivel megismerkedjek? Ha találkozom valakivel, nem számít más, benne vagyok.” A felmérés szerint a megkérdezettek 59%-ának volt már olyan párkapcsolata, ahol a felek a munkahelyükön ismerkedtek meg. Ezek mintegy 40 százaléka rövidebb, 35 százaléka pedig kifejezetten alkalmi kapcsolat volt. A szerelmek 30 százalékában azonban tartós, komoly együtt- létről volt szó, sőt a válaszadók 19 százaléka esetében házasság is lett a dologból. A válaszadók 19 százaléka bonyolódott magasabb, 25%-a alacsonyabb beosztású kollégával kapcsolatba, míg a többiek inkább a munkahelyi hierarchiában hasonló szinten dolgozó munkatárssal kerültek közelebbi viszonyba. A munkahelyi szerelmi kapcsolatba bonyolódóknak csak 27 százaléka számolt be a kapcsolat szakmai életére, illetve a többi munkatársával való viszonyára gyakorolt negatív hatásáról. Közel 30 százalékos volt azoknak aránya is, akik kollégáik munkahelyi kapcsolatát zavaró tényezőként értékelték. A kapcsolatok eredményeként a válaszadók alig 8, míg párjuk alig 5 százaléka kényszerült munkahelyváltásra; ha a viszony ideje alatt valamelyik felet elbocsátotta a cég, az viszont a kapcsolatok 61 százalékának végét eredményezte. Ugyanakkor a válaszadók harmada számolt be arról, hogy az ilyen kapcsolat egyik vagy másik félnek előléptetésben vagy más formában szakmai előnyt eredményezett. Mindemellett a dolgozók több mint fele beszélt olyan esetekről, amikor egyébként házas kollégájuk bonyolódott kapcsolatba valamely munkatársával. A válaszadók szerint az ilyen kapcsolatok rövidebb ideig tartottak, de volt, hogy a felek évekig együtt voltak. Függetlenül a korábbi kapcsolat kimenetelétől a megkérdezettek közel kétharmada másodszorra sem mondana nemet egy munkahelyen kialakuló kapcsolatra. Ennek oka lehet a korábbi boldog kapcsolat, de az is közre játszhat, hogy a munkahelyek megengedők, 75%-uk semmilyen előírással nem rendelkezik a munkatársak között kialakuló érzelmi kapcsolatokra vonatkozóan. A válaszadóknak alig 9 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a munkahelyi szerelmi kapcsolat semmilyen körülmények között sem megengedhető. (HRport) Tíz éve vezették be a franciák a 35 órás munkahetet. A megoldás nem hozott csodát, de nem is okozott bajt A nagy állami cégeknél több ezer állást teremtett ÖSSZEFOGLALÓ Tíz éve vezették be a 35 órás munkahetet Franciaországban, de az csupán a túlóráért járó juttatás, illetve a szabadnapok kiszámolásának az alapja, nem is kötelező betartani. Nicolas Sarkozy államfő azonban a 35 órás munkahetet okolja a munkanélküliség emelkedéséért. Nem hozott csodát, de nem is okozott gazdasági katasztrófát a 35 órás munkahét bevezetése Franciaországban - így foglalható össze a francia közgazdászok és politikusok véleménye a tíz évvel ezelőtti szocialista vezetésű kormányzat egyik legfontosabb munkajogi reformintézkedéséről. A 35 órás munkahetet 2000. februárban vezette be Lionel Jospin baloldali kormánya, az egy főre jutó munkaidőt ekképpen 10,2 százalékkal csökkentve: ettől az életminőség javítását és a munkanélküliség enyhítését remélték a termelékenység károsítása nélkül. A francia statisztikai hivatal (INSEE) adatai szerint a törvény eredményeképp 2002-ig 350 ezer új munkahely jött létre, amelynek fele elsősorban a munkáltatói járulékok csökkenésének volt köszönhető. A kötelező munkaidő csökkenése egyben a franciák óránkénti produktivitásának 4-5 százalékos növekedését is eredményezte. A 35 óra valójában nem a maximálisan engedélyezett heti munkaidő Franciaországban, és a többszöri módosítás következtében nem is kötelező betartani: a gyakorlatban a 35 óra a túlóráért járó juttatás, illetve a szabadnapok kiszámolásának az alapja. A vendéglátó- és építőiparban vagy a teherszállításban egyáltalán nem vezették be, ahogy a kisvállalkozásokra sem vonatkozik a törvény. A franciák az INSEE adatai szerint 2007-ben átlagosan heti 39,5 órát dolgoztak hetenként. A nagyvállalatoknál, mint például az állami vasúttársaság (SNCF) vagy a párizsi közlekedési vállalat (RATP) több ezer új munkahelyjött létre a 35 órás munkahét bevezetése után, az egészségügyben azonban nem történt ilyen irányú változás. Számos munkahelyen a korábbiaknál rugalmasabb munkaidőt eredményezett a rövidebb munkahét, például négy napos munkahetet, amelyhez a jobboldali kormányzat sem akart hozzányúlni, hanem a 35 órás munkahétre való korlátozás megkerülését engedélyező, 2008-as törvényben még szélesítette is annak lehetőségét. A szakértők szerint a munkavállalók körében egyértelműen népszerű a 35 órás munkahét, aminek bizonyítéka, hogy 2008-ban tömegek vonultak utcára, amikor a törvény módosítása előtt, annak esetleges eltörlését helyezte kilátásba a jobbközép kormányzat. Nicolas Sarkozy államfő ugyanis a gazdasági válság előtt a francia gazdaság versenyképességének javítását akadályozó egyik legfontosabb tényezőnek állította be a munkaidő heti 35 órában való korlátozását. A tüntetők másfél éve elsősorban a túlórákért járó szabadnapjaikat, illetve azt a „szociális eredményt” kívánták megvédeni, hogy a 35 órán feletti munkáért járó pótlékokból jobban tudják szabadidejüket kihasználni. A politikai vita azonban továbbra is heves a kérdéskörben, már csak azért is, mert a 35 órás munkahetet bevezető egykori munkaügyi miniszter, Martine Aubry jelenleg az ellenzéki Szocialista Párt főtitkára. Sarkozy utoljára január végén okolta a 35 órás munkahetet a munkanélküliség emelkedéséért, azt hangoztatva, hogy az embereknek lehetővé kéne tenni, hogy többet dolgozhassanak. A Libération című napilap szerint a munkaidő csökkenésének köszönhető, hogy Franciaország jobban vészelte át a gazdasági válságot, mint szomszédjai, kevesebb volt az elbocsátás és könnyebben ment az átmeneti munkaleállások megszervezése. A baloldali lap arra is emlékeztetett, hogy Európában mindenhol csökkent a munkaidő az elmúlt ötven évben: éves szinten több mint 500 órával Nagy-Britanniá- ban, 600-zal Olaszországban, 671-gyel Franciaországban és 938-cal Németországban. Ennek eredményeképp a franciák 2007- ben évi 1559 órát töltöttek a munkahelyükön, míg a németek csak 1432-öt, a hollandok pedig 1413-at. (MTI, HRport) MP910611
