Új Szó, 2010. február (63. évfolyam, 25-48. szám)
2010-02-24 / 45. szám, szerda
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2010. FEBRUÁR 24. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Mától drágábban tankolhatunk Pozsony/Budapest. A kőolaj világpiaci árának a növekedése miatt - december közepe óta először - mától Szlovákiában is átlagosan 2 centtel drágul a benzin literje. A gázolaj ára ezúttal nem változik, a Tankovanie hírportál elemzése szerint azonban az elkövetkező hetekben az utóbbi esetében sem kerülhetjük el az áremelkedést. A mai drágulással a 95-ös oktánszámú benzin literje átlagosan 1,2 euróba kerül, a gázolajhoz 1 euróért juthatunk hozzá. Magyarországon szintén ma 6 forinttal drágul a benzin és a gázolaj. Ennek megfelelően a benzintarifa literenként 324 forint körül mozoghat (ez abszolút rekord), és egy forinttal az átlagos gázolajár is átlépi a 300 forintos határt. (Nt, m) Biztonságban van a tulajdonunk Pozsony. A magántulajdon védelme szempontjából a világ 125 országa közül Szlovákia a 34. helyen van - derül ki az F. A. Hayek Alapítvány által tegnap közzétett elemzésből, amely szerint Szlovákia a maximális 10 pontból 6,4-et szerzett. Eszerint a magántulajdon védelme nálunk nagyjából hasonló szinten van, mint Magyarországon, de megelőzzük Csehországot (38. hely) és Lengyelországot (53. hely) is. A magántulajdon a legnagyobb védelmet Finnországban, Dániában és Svédországban élvezi, Ausztria a 8. helyen van. A sereghajtók Banglades, Elefántcsontpart, Venezuela, Zimbabwe és Csád. (TASR) Leépítések a cseh autóiparban Prága. A cseh autóipari ágazatában foglalkoztatottak száma tavaly 14 ezer fővel csökkent - jelentette a Cseh Autóipari Szövetség (SAP). 2009 végén az ágazat 115 400 főt foglalkoztatott, azaz egy év leforgása alatt a munkahelyek közel 11%-a szűnt meg. Az elmúlt év első felében az autóágazatban foglalkoztatottak bérszintje is mérséklődött (részben az alacsonyabb bérű szerződéses munkások leépítése miatt), mégpedig 1,5%-kal, azonban az egész évet tekintve az átlagbér 2008-hoz képest végül 0,7 százalékkal emelkedett, elérve a 26 072 cseh koronát. A leépítések és a válság ellenére a cseh autóipar 2009-ben 2,85%-os éves szintű növekedést produkált, és rekordszámú, 975 111 járművet állított elő, ebből 970 410 volt a gépkocsi. (ČTK) Milliók jutottak a bérlakásokra Pozsony. Az építésügyi tárca tavaly 56,816 millió euró támogatást nyújtott a településeknek a bérlakások építésére és a lakóházak felújítására. Ebből 33,171 millió euró jutott a bérlakás-építési programra, aminek köszönhetően 2653 ilyen lakás épülhetett. A legtöbb pénzt erre a célra az Eperjes megyei városok és falvak kapták, összesen 5,83 millió eurót. (SITA) Olcsóbb gázolaj a gazdáknak Pozsony. A szlovákiai gazdák továbbra is az alacsonyabb jövedéki adóval terhelt gázolajat szeretnék tankolni - nyilatkozta Milan Semančík, a Szlovák Mező- gazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara elnöke. Az unió által a szlovák gazdáknak nyújtott kivétel április végén jár le, Semančík szerint ezért az államnak igényelnie kellene a meghosszabbítását. Vladimír Chovan földművelésügyi miniszter szerint már megtették az első lépéseket az ügyben. Szlovákiában a gázolaj jövedéki adója februártól ezer literre számítva 386 euró, a gazdáknak ám még ennél is mintegy az ötödével alacsonyabb az adó. Az alacsonyabb adónak köszönhetően a mezőgazdaság az elmúlt 6 évben 179 millió eurót takarított meg. (ČTK) 2 milliárd euró Magyarországra Budapest. A Magyarországra érkezett külföldi közvetlen tőke- befektetések értéke becslések szerint tavaly 2 milliárd euró körül volt. Ez az adat 2008-ban 3,4 milliárd euró volt; továbbra is nagy a befektetői érdeklődés szolgáltató központok magyar- országi létrehozása iránt, amelyek akár globális feladatokat is elláthatnak - mondta Varga István gazdasági miniszter. (MTI) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8802 Lengyel zlotv 3,9703 Cseh korona 25,805 Magvar forint 269,80 Horvát kuna 7,2870 Román lei 4,1241 Japán jen 123,19 Svájci frank 1,4667 Kanadai dollár 1,4172 USA-dollár 1,3577 ___________________ VÉTEL - E LADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,40-1,32 26,57-25,02 282,23-257,93 OTP Bank 1,40-1,32 26,51-24,99 277,53-261,56 Postabank 1,40-1,31 26,72-24,91Szí. Takarékpénztár 1,40-1,31 26,47-25,00 282,23-257,93 Tatra banka 1,39-1,32 26,45-25,11 280,81-259,47 Dexia banka 1,39-1,32 26,48-25,13 276,82-262,79 Általános Hitelbank 1,39-1,32 26,53-25,06 282,23-257,93 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A Fico-kormány szigorú törvénye miatt alacsony a 11. nyugdíjpillér nyeresége Nyomott nyugdíjhozamok A nyugdíjpénztárak már nem élvezhették a tőzsde új hullámát (SITA-felv) Pozsony. Tavaly a II. nyugdíjpillér átlagos hozama mindössze 1,27 százalék volt, viszont a járulékos III. nyugdíjpillér átlagosan 4,06%-os profitot ért el. A második pillér nyugdíj- pénztárainak rosszabb teljesítménye a szigorú állami beavatkozás eredménye. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ajárulékos nyugdíjbiztosítás terén tevékenykedő társaságok tavaly háromszor magasabb hozamot értek el, mint a második pillérnek számító magánnyugdíj- pénztárak, miközben mindannyian azonos piacon tevékenykednek. A II. pillér rosszabb teljesítménye viszont nem a pénztárak gyatrább befektetési stratégiájával magyarázható, hanem a működésüket szabályozó törvénnyel. „A nyugdíjkezelő alapok voltaképpen azonosak, ezért hozzávetőlegesen azonos teljesítményt kellene nyújtaniuk” - magyarázta Juraj Valachy, a Tatra banka elemzője. Miroslav Šmál, a pénzügyminisztérium szóvivője azonban a második és a harmadik pillér közötti különbözőségre hívja fel a figyelmet: ,A második pillér jóval kisebb kockázattal dolgozik, ezért a nyeresége is alacsonyabb.” A járulékos nyugdíjbiztosítók abból profitáltak, hogy 2009 márciusától viharosan emelkedtek a részvények árfolyamai, ezért bevásároltak a részvényekből, viszont a magánnyugdíjpénztárakezt a tavalyi törvénymódosítás miatt nem merték meglépni, ehelyett a kisebb hozamot nyújtó, ám biztonságosabb határidős betétekbe vagy kötvényekbe fektették a pénzt. A Fico- kormány által 2009 márciusában keresztülerőltetett törvénymódosítás értelmében a nyugdíjpénztáraknak nem éri meg részvényekbe fektetni, mert saját forrásból kellene fedezniük az esetleges veszteséget, még akkor is, ha ez rövid távon, fél éves időszak alatt keletkezett. A nyugdíjpénztárak ennek hatására olyan értékpapírok felé fordultak, amelyek stabil hozamot biztosítanak (ilyenek a kötvények), nem pedig olyanok felé, melyeknek ugyan nagyobb a hozamuk, de rövid távon veszteségesek lehetnek, mint pl. a részvények. Emellett a magánnyugdíjpénztárak működési költségeit is megnyirbálták, az éves költségek az általuk kezelt nettó vagyon 3%-a helyett idén 2,5%-ra csökken. (Hn,só) Leálltak a légiirányítók Lufthansa: vége a sztrájknak Berlin/Párizs. A Luthansa 4 ezer fős légi személyzete tegnap március 8-ig felfüggesztette az eredetileg 4 napra tervezett sztrájkot, de a légitársaság egyelőre nem a szokott rend szerint üzemel. A légi- társaság ugyanakkor közölte, hogy péntekig nem áll helyre a szokott menetrend, szabálytalanságok fordulhatnak elő a működésben. A lassú visszaállást részben a nemzetközi légi forgalom sajátosságaival, részben pedig azzal magyarázták, hogy sem a gépek, sem a személyzet egyelőre nem tartózkodik azokon a helyeken, ahonnan adott időpontban repülniük kellene. A Lufthansa pilótái tavaly óta sikertelenül próbálnak megegyezni a 6,4%-os béremelésről. A légi személyzet attól is tart, hogy a német vállalat több járatát a konszernhez tartozó olcsóbb cégek veszik át. Négynapos sztrájkot kezdtek tegnaptól péntekig a francia légiirányítók. A munkabeszüntetéssel az ellen tiltakoznak, hogy az EU az európai légi irányítás egységesítésére törekszik. A francia légiirányítók attól tartanak, hogy ez munkahelyeik, illetve közszolgálati juttatásaik elvesztésével járna. Eddig elsősorban belföldi járatokat töröltek, de a nemzetközi útvonalakon is késésekre kell számítani. Párizsban a járatok negyedét törölték a legnagyobb, a Roissy-Charles de Gaulle repülőtéren, felét pedig az Orly termináljain. (Vg, Nsz, Hsz) Az euró bevezetése megviselte a hazai bankokat A külföldi beruházók vonzónak látják a szlovák eurót Bedőlő lakossági hitelek Még vonzó ország vagyunk ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Tavaly az euró bevezetése és részben a válság okozta visszaesés a hazai bankok együttes nyereségét 250 millió euróval csapolta meg - közölte Jozef Barta, az UniCredit Bank vezérigazgatója. A bedőlő hitelek miatt pedig nőtt a késlekedve vagy egyáltalán nem törlesztett hitelek volumene, tette hozzá az olasz hátterű pénzintézet szlovákiai vezetője. Az elmúlt év derekán a nem törlesztett lakossági kölcsönök aránya elérte a 4,2 százalékot, a mutató az év végére minden jel szerint felkúszott 5%-ra, ami megfelel a lengyel aránynak és sokkal jobb a magyarországi 7 százaléknál. Barta megnyugtatásul hozzátette: nálunk a hitelek nagysága csupán a bankokban pihenő betétek 78 százalékát éri el, vagyis a pénzkiáramlás mögött komoly fedezet áll, miközben az elmúlt időszakban kölcsö- nökben tobzódó balti államokban az említett mutató felkúszott 213 százalékra, és Magyarországon is túllépte a 100%-ot. Az előzetes híresztelésekkel ellentétben tavaly tovább emelkedett a lakossági hitelfelvétel, viszont az éves növekedési ütem alig 10%-ra esett vissza, miközben 2008-ban még 26 százalékra, 2007-ben pedig 28%-ra rúgott az emelkedés, (shz) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az amerikai kereskedelmi kamara (AmCham) felmérése szerint a Szlovákiában működő külföldi társaságok 99 százaléka ugyan megérezte a válság negatív hatását, mégis csupán 1 százalék fontolgatja, bogy tevékenységi körét elviszi Szlovákiából, további 8 százalék pedig azzal számol, korlátozza itteni termelését. A felmérés további következtetése: a külföldi beruházók nagyra értékelték azt a tényt, hogy az eurózónabeli tagság elérése érdekében Pozsony kordában tartotta pénzügyeit. A válaszadók 83 százaléka úgy érzi, tevékenységét pozitívan befolyásolja az euró szlovákiai bevezetése, s még ennél is fontosabb, hogy az euró révén a beruházók 35 százaléka termelésének további bővítését helyezte kilátásba. Az más kérdés, hogy a válaszadók több mint fele elégedetlen a Fico-kormány jelenlegi gazdaságpolitikájával, továbbá a válságra adott intézkedéseivel. A még 2009-ben végzett átfogó felmérés 22 ország több mint 100, Szlovákiában működő társaságát érintette. Az AmCham 320 szlovák, amerikai vagy más külföldi társaságot fog össze, a kamara cégeinek éves forgalma eléri a 15,5 milliárd eurót. (t, ú) Tavaly 6,3 millió vendégéjszakát töltöttek szállodáinkban a turisták, 18%-kal kevesebbet 2008-hoz képest Szenvedett a szállodaipar ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A pozsonyi Carlton szálloda terasza. Mára megszűnt a tolongás a hazai hotelekben. (TASR-felvétel) Pozsony. A gazdasági válság miatt tavaly az Európai Unió szinte összes országában jelentősen megcsappant a turisták száma, ami a szállodákat rég nem látott problémák elé állította. Szlovákiában azonban még az uniós átlagnál is rosszabb a helyzet. Az EU 27 tagállamában az Eurostat szerint tavaly átlagosan 5%-kal csökkent a vendégéjszakák száma. Szlovákiában az elmúlt évben 6,3 millió vendégéjszakát töltöttek szállodákban a turisták, ami 18,1%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A hazai turistákra ebből 3,5 millió vendégéjszaka jut, ami 6,3%-os visszaesést jelent. A külföldiek 28,4%-kal kevesebb, vagyis alig 2,8 mülió vendégéjszakát töltöttek nálunk. Litvánia, Lettország és Ciprus után így a negyedikek vagyunk a szállodaipar visszaeséséttekintve. „A szállodák egyre alacsonyabb kihasználtsága egyértelműen a gazdasági válsággal magyarázható” - vallja Jozef Bendžala, a Szlovákiai Szállodák és Éttermek Szövetségének az elnöke, aki szerint az emberek elsősorban a szolgáltatásokon kezdtek el takarékoskodni. Bendžala azonban nem felejtette el hozzátenni, hogy a csaknem 20%-os szlovákiai visszaesés részben a rendkívül magas adóterhekkel magyarázható, ami természetesen az árakon is meglátszik. „Szlovákiában a szállodai szolgáltatásokat is a 19%-os átalányadóval terhelik, míg Csehországban és Ausztriában ezekre 10, Lengyelországban pedig csak 7%-os adót vetnek ki, ami a hazai szállodák konkurenciaképességét erősen csökkenti” - nyilatkozta Bendžala. A vendégéjszakák száma tavaly csaknem az egész Európai Unióban csökkent. Kivételnek csupán Svédország számított, a növekedés azonban ott is alig 0,1 százalékos volt. A legtöbb éjszakát a szállodákban a turisták egyébként Spanyolországban, Olaszországban, Németországban, Franciaországban és Nagy-Britanniában töltötték. Ez az öt ország teszi ki az uniós szállodapiac 70 százalékát. A vendégéjszakák száma az európai országokban már 2008 közepe táján kezdett csökkenni. A legnagyobb zuhanást tavaly január és április között regisztrálták, amikor az előző év azonos időszakához képest 8 százalékos esést mértek, (s, akt., mi)
