Új Szó, 2010. február (63. évfolyam, 25-48. szám)

2010-02-22 / 43. szám, hétfő

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2010. FEBRUÁR 22. www.ujszo.com .....RÖVIDEN 75 éve született Danilo Kis Szabadkán született, apja magyar volt, anyja montenegrói. Első alkotói korszakát az idegenben töltött gyermekévek ábrázolása, a magyar nacionalizmus és a holokauszt árnyékában élő család törté­nete, az Auschwitzba hurcolt apa sorsának kutatása jellemezte. 1976-ban jelent meg Gulag-tematikájú könyve, a Borisz Davidovics síremléke. Pályafutásának egyik csúcspontja A holtak enciklopédiája című novelláskötete. A magyar líra sorsát is szívén viselte, fordított Adyt, Petőfit, József Attilát, Kassákot, s odafigyelt a kortárs magyar irodalomra is. Az egész életében szabadelvű és független értelmiségi tüdőrákbanhaltmeg Párizsban, 1989. október 15-én. (mti) Főszerep a Karinthy Színházban s az Ódry Színpadon Venczel Vera új arcai JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Egy ország kedvence volt, Rozali és Vicuska jelmeze annyira ránőtt, hogy képtelen volt kibújni belőle. Később évekre elfelejtették, holott a tudása nem kopott meg, de töré­keny, szeretetet sugárzó alakja már az egyre durvuló nyolcvanas évek színházi világába sem fért bele, a könyöklés fogalmát pedig nem is­merte. Inkább szerényen, túl sze­rényen visszahúzódott a maga kis elefántcsonttomyába, s türelme­sen várta a lehetőséget. Ami ha kissé megkésve is, de most eljött, s rögtön két főszerep alakjában. A Karinthy Színház Jane Austin Büszkeség és balítélet c. klassziku­sát vitte színpadra Deres Péter frappáns, annak fanyar humorát szerencsésen átmentő előadásá­ban. Karinthy Márton igazgató­rendező ügyes kézzel válogatott szereplőket (látszik a munkáján, hogy szeret színházba járni). S De­ressel együtt úgy gondolta, hogy felerősíti Lady Catherine de Bourgh szerepét, akivel elmesélteti a Ben- net család történetét. Venczel Vera ajándékként kapta a> szerepet, s ü- ledelmes színésznőhöz méltón bánt vele. Cserfes, ha kell, de mégis a hatvanas években megismert lé­giessége tartja össze azt a pompás színészgárdát, akiknek a legna­gyobb erőssége, hogy mindannyian egy nyelvet beszélnek, s ezt képe­sek átadni a közönségnek is, amely hol sír, hol önfeledten kacag egy ízig-vérig mai történeten. Öt lányt férjhez adni sem akkor, sem ma nem lehet(ett) könnyű feladat. A parányi színpad minden szeglete intenzív játékkal és érzelmekkel te­li, ahol együtt szurkolunk a boldog végért, ami jó három óra múlva el is jön. Még így is túl korán, hiszen Venczel Vera mellett Egri Márta, Oberfrank Pál, Mertz Tibor, Szirtes Balázs és az öt lány (Kéri Kitty, Sal- lai Nóra, Sipos Eszter Anna, Csá­szár Réka és Érsek Obádovics Mer­cédesz) játékát akár még tovább is élveznénk. Az Ódry Színpadon egy orosz kétszemélyest adnak egy lehetet­len térben valahol a főiskola egyik pinceklubjában Kárpáti. István vizsgarendezésében, ahol a csöpö­gő csővezeték és a salétromos falak szerves részét képezik az előadás­nak. Nyina Szadur a kortárs orosz női próza képviselője, aki Godot- parafrázist állít elénk ebben a mini­színdarabjában. Egy öregasszony (Venczel Vera) találkozik a mezőn egy fiatalasszonnyal (Alberti Zsó­fia), s bár ez utóbbi a főiskolás, Venczel Verajátékos, energiával te­li Gyilokenykója tűnik fiatalabb- nak. Fekete garbóban, kis varko- csával uralja a teret, s gondoljuk akár manónak, akár boszorkány­nak, akinek az élete találkozik és összemosódik Ládáéval, az alig negyven perc alatt ámulatba és rab­ságba ejt bennünket. Elvesztegetett évtizedek? A szín­ház a pillanat művészete, s a varázs­lat, amit a celluloidszalag annak idején megőrzött számunkra, most ismét folytatódik. A Pillangó régi szépségében átlibbent az Ódry Színpad és a Karinthy Színház pó­diumára. (Major Attila felvétele) Az idei Berlinale a rekordok fesztiválja volt. A tíz nap alatt csaknem 300 ezer nézővel büszkélkedhetett A Mézé lett az Arany Medve A Werner Herzog német rendező vezette nemzet­közi zsűri a hétvégén a tö­rök Semih Kaplanoglu Méz című filmjét részesítette a legnagyobb elismerésben. MT1-ÖSSZEF0GLALÓ A film egy anatóliai gyermek éle­tén keresztül a természetre, illetve környezetre leselkedő veszélyeket mutatjabe. Ilyenjellegű, valójában természetvédelmi filmet a zsűri először díjazott. Az idén 60 éves Berlinale történetében egyébként 46 év óta először kapott török film ismétAranyMedvét. A nemzetközi zsűri a legjobb rendezőnek járó Ezüst Medvét a svájci házi őrizetben levő Roman Polanskinak ítélte a The Ghostwri­ter (Szellemíró) című filmjéért. A Robert Harris bestsellere alapján készült film egy rendkívül izgalmas politikai krimi, amelynek főszere­peit Pierce Brosnan és Ewan Mc­Gregor játsszák. Szakértők előze­tesen szinte biztosra vették, hogy a francia-lengyel állampolgárságú Polanski filmje elismerésben ré­szesül, a filmvilág ugyanis ily mó­don kívánta kifejezni szolidaritását a hetvenes évek végén elkövetett li- liomtiprásért jelenleg őrizetben tartott rendezővel. Polanski meg­lehetősen szarkasztikus üzenetet küldött a Berlinalénak, hangoztat­va: akkor sem utazott volna el Ber­linbe, ha előre tudta volna, hogy ő kapja a díjat, attól tartva, hogy bör­tönbe kerül. Legutóbb ugyanis - ta­valy Zürichben - épp akkor tartóz­tatták le, amikor egy díj átvételére érkezett. A Berlinale hagyományainak megfelelően az Arany Medve mel­lett több Ezüst Medve került kiosz­tásra. így a legjobb női alakításért járó Ezüst Medvét a japán Vakama- cu Kodzsi Caterpillar című verseny­filmjének főszereplője, Teradzsi- ma Sinobu kapta. A film általános megítélés szerint az elmúlt évek egyik legmegrázóbb háborúelle­nes drámája. Alegjobb férfi alakításért járó dí­jat megosztva két orosz színész, Grigorij Dobrigin és Szergej Pusz- kepalisz vehette át Alekszej Pokob- regszkij How I ended this Summer (Hogyan végződött a nyaram) című filmjében nyújtott alakításu­kért. A film az Északi-sarkkörön túl egy meteorológiai állomáson ját­szódik, és két, elzártságban élő férfi közötti konfliktust mutat be. Alek­szej Pokobregszkij filmjét a zsűri a Semih Kaplanoglu, a Méz rendezője (TASR/ AP-felvétel) Florin Serban román rendező kü­löndíjas lett (TASR/AP-felvétel) A kínai Vang Csüan-an a legjobb forgatókönyvért járó Ezüst Med­vével (TASR/AP-felvétel) Jósé Maria Morales producer bejelenti a legjobb rendezőnek járó Ezüst Medve idei díjazottját: Roman Polanskit (TASR/AP-felvétel) A sikeres orosz trojka: Grigorij Dobrigin (balra) és Szergej Puszkepalisz színészek közt a rendező, Alekszej Pokobregszkij (TASR/AP-felvétel) legjobb művészi teljesítményért is Ezüst Medvéveljutalmazta. A legjobb forgatókönyvért járó Ezüst Medvét Vang Csüan-an (Wang Quan-an) Tuan Yuan - Aparttogether (Tüan Juan-Együtt külön) című, egy megrázó szerelmi történetet bemutató filmje kapta. A kínai filmrendező 2007-ben már Arany Medve-díjat kapott a Tuja házassága című alkotásáért. A zsűri különdíjban - szintén Ezüst Medvében - részesítette a román Florin Serban If I want to whistle, I Whistle (Ha fütyülni aka­rok, fütyülök) címűfilmjét. Jan Hfebejk cseh rendező film­jét, a Kawasaki rózsáját két függet­len szekcióban is elismerték: a mo­zi megkapta az ökumenikus zsűri díját (Semih Kaplanoglu filmjével együtt), mely a bemutatott alkotá­sok lelki-emberi hozadékát méltá­nyolja, valamint elnyerte a mű­vészmozi (CICÁÉ) díját is. A hazá­jában kilenc Cseh Oroszlánra jelölt filmben ismert szlovák színészek (Ladislav Chudík, Martin Huba, Milan Mikulčík) is szerepelnek. A fesztivál látogatottsága min­den korábbi nézőszámot felülmúlt. És rekordot döntött a születésna­pos fesztivál abban is, hogy még soha ennyi világ-, illetve nemzet­közi premierfilmet nem mutattak be, mint most, mint ahogy a kopro- dukciós filmek száma is rekordot döntött. A Berlinale Fórum szekciójában nagy sikerrel mutatták be a magyar Hajdú Szabolcs Bibliothéque Pas­cal című filmjét, ámely a Magyar Filmhéten fődíj at nyert. OTTHONUNK A NYELV Önök kérdezték, mi válaszolunk MISAD KATALIN A Gramma Nyelvi Iroda közön­ségszolgálatához gyakran érkez­nek helyesírási jellegű kérdések. A továbbiakban ezek közül válogat­tuk ki azokat, amelyek annak el­lenére, hogy konkrét példákat tar­talmaznak, általános érvényűnek tekinthetők, ületve amelyekkel a leggyakrabban fordultak hozzánk a közelmúltban az érdeklődők. Az első kérdés -„Hogyan tolda- lékoljuk a betűszókat: az írott vagy a kiejtett forma alapján?”- a betű­szók toldalékos alakjának írás­módjára vonatkozik. A betűszók valamilyen többszavas kapcsolat elemeinek kezdőbetűiből alakul­nak ki. Javarészt tulajdonnevek (EU = Európai Unió, NOB = Nem­zetközi Olimpiai Bizottság), ki­sebb számban köznevek (tv = te­levízió, vb = világbajnokság). A betűszók toldalékolását minden esetben kiejtett alakjuk irányítja, tehát figyelembe kell venni a hangkapcsolódási szabályszerű­ségeket, ületve az esetleges elő- hangzók megjelenését. A betű­szókhoz a toldalékok kötőjellel já­rulnak: az EU-ban, a NOB-ot, Bp.-en, tv-zik. Ha azonban egy közszói betűszóban a betűző kiej­tésnek megfelelően kiírjuk a ma­gánhangzókat, a toldalékok kötő­jel nélkül kapcsolódnak: tévézik, tébécés. Atulajdonnévi betűszók a melléknévképzős származékok­ban is megtartják alapalakjukat, azaz nagybetűs írásmódjukat: EU- s (szabályok), ENSZ-beli (vita). Ha a tulajdonnévi betűszó rövid a-ra, e-re, o-ra vagy ö-re végző­dik, a toldalékoláskor a kiejtésben bekövetkező nyúlást nem jelöl­jük: MTA-val, ELTE-re. Sokaknak okoz gondot az ide­gen írásmódú összetételi tagot tartalmazó szerkezetek írása, ezt bizonyítja a következő kérdés is: „Miért kell kötőjellel írni a show- biznisz szót?”Ai Osiris Kiadó He­lyesírás c. kötete külön fejezetet szentel az ilyen típusú összetéte­lek írásának. Eszerint kötőjellel kapcsolódik az utótag azokhoz az idegen szavakhoz, amelyek vagy néma betűre végződnek, vagy az utolsó kiejtett hangot a magyar írásrendszerben szokatlan, bo­nyolult betűegyüttes jelöli. Mivel a show-biznisz összetétel utótag­ját (biznisz) az átírási szabályok­nak megfelelően ma már magya­rosan írjuk, előtagjának ejtés­módja viszont különbözik írás­módjától, szinte adja magát a kö­tőjeles rögzítési forma. Ha vi­szont az idegen írásmódú előtag utolsó betűje a nyelvünkben is megszokott hangértékkel rendel­kezik, válasszuk a teljes egybe- írás lehetőségét: basebállmérkő- zés, grizzlyvadászat, peelingte- rápia. A „Miért írjuk rövid l-lela keves­lem igét, ha a kevesell hosszú l-lel írandó?” kérdéssel anyanyelvi versenyre készülő középiskolás tanulók fordultak hozzánk. Az -ll képzős igék (tipikus jelentésük: ’valamilyennek tart’, ’valami­lyennek látszik’) különféle tolda­lékos alakjában akkor írunk hosszú -ll-1, ha a képző előtt ma­gánhangzó áll: drágálljuk, fur- csállná, sárgállott, nyilallás, szé- gyelli stb. Némelyik igének azon­ban olyan alakváltozatai is van­nak, amelyekben a szóban forgó toldalék előtt mássalhangzó áll. Ezekben a formákban - igazodva a kiejtéshez - már csak rövid -/je­löli a képzőt. Ilyen kettősséget az alábbi igealakokban figyelhetünk meg: csekélyén - csekélyli, kevesell - kevesli, kékellik - kéklik stb. Né­hány szópár -/-lel és -íí-lel írt tag­jai között jelentésbeli különbség van, pl.: kicsinyei (’lebecsül’) - ki­csinyen (’kicsinek tart’), sarkal (’cipőt sarokkal ellát’) - sarkall (’ösztönöz’). Az irodához érkező leggyako­ribb és legtipikusabb kérdésekre adott válaszainkat a közeljövőben is közzétesszük rovatunkban. Te­lefonos ügyfélszolgálatot szer­dánként 9.00 és 13.00 óra között tartunk, ebben az időben az ér­deklődők személyesen is felke­reshetnek bennünket (Dunaszer- dahely, Bacsákutca 140/13.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom