Új Szó, 2010. február (63. évfolyam, 25-48. szám)
2010-02-20 / 42. szám, szombat
2 Közélet ÚJ SZÓ 2010. FEBRUÁR 20. www.ujszo.com Már készülőben az MKP parlamenti választási listája Javában jelölnek a járások ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Már javaslatot tettek, vagy a hétvégi üléseiken javaslatot tesznek az MKP járási konferenciái a párt képviselő-jelöltjeire. A galántai járási konferencia Be- rényi József elnökhelyettest és Pék Lászlót, a pedagógusszövetség elnökét javasolta az első harmincba. Biztos helye van a listán Biró Ágnes alelnöknek is, akit Baranyai Zsolt jogásszal együtt a vágsellyei konferencia jelölt. Az érsekújvári konferencia tegnap este ülésezett, az alapszervezetek jelölték Szigeti László alelnököt, Farkas Ivánt, az OT elnökét, de a jelöltek között van Juhász György tardoskeddi polgármester és Pe- czár Károly, az MKP pártigazgatója is. A járási szervezetek 15 jelöltet delegálhatnak a lista első 30 helyére, a fennmaradó 15 helyet az elnökség tölti majd fel. A végső sorrendet az országos tanács állapítja meg, az elnökök tanácsa által javasolt sorrend alapján. (lpj) Az SaS nem büntetné a marihuána fogyasztását Bérkerék és járulékbónusz ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A járulékbónusz bevezetése, vagyis a szociális támogatórendszer átalakítása jelenti a Szabadság és Szolidaritás (SaS) párt választási programjának legfontosabb pontját. A párt 20 területen 120 javaslatot tartalmazó programját tegnap mutatták be. A párt a járulékbónusz bevezetését szeretné elérni majd akkor is, ha választási eredményének köszönhetően kormányközeli pozícióba kerül. „A szocialista kormányok csapdában tartják a legszegényebb réteget a szociális támogatórendszer segítségével” - állítja Richard Sulik pártelnök. Szerinte a jelenlegi rendszer éppen azoknak a legrosszabb, akik a támogatásokat kapják belőle. „Egyáltalán nem motiválja a legszegényebb, munkanélküli réteget arra, hogy munkát keressen magának” - magyarázta a pártelnök. Szerinte az állam éppen azokat a szegényeket sújtja, akik dolgozni szeretnének. „A fizetése 86 százalékát elveszi attól a munkanélkülitől, aki munkát talál magának, és havi 100 eu- rót keres - jelentette ki Sulik. - Attól a milliomostól azonban, aki 100 euróval növeli a bevételét, a 100 eurós növekményből csak 19 eurót vesz el.” Liberális pártként a személyi szabadság növelése a céljuk, ez megjelenik a .programjukban is. Javasolják az azonos neműek élettársi viszonyának lehetővé tételét, ellenzik azonban, hogy ők gyerekeket is örökbe fogadhassanak. Egyszerűsítenék a válásokat abban az esetben, ha a házastársak peren kívül képesek megegyezni. Javasolják a marihuána dekriminalizálását, vagyis nem büntetnék azokat, akik saját célra kis mennyiségű drogot tartanak maguknál. „A cseh példát szeretnénk követni, amely pontosan meghatározza, hogy mennyi fű tartásáért nem jár büntetés” - magyarázta Sulik. A párt nem tervez költséges kampányt, főleg személyes találkozókon keresztül akarják megszólítani az embereket. Fontos kampányelem lesz azonban az úgynevezett „bérkerék”, aminek segítségével a bruttó fizetés, és a család nagysága alapján megtudható, hogy kinek mekkora összeggel növelné havi fizetését a járulékbónusz bevezetése, (lpj) __________ KAMPÁNYHÍREK ♦ Szégyentáblákat helyeztetne el a boltokban a Híd. Simon Zsolt képviselő szerint ide azok az élelmiszer-ipari termékek kerülnének, amelyeknek lejárt a szavatossága. A Híd-alelnök szerint a boltok nagyobb hangsúlyt fektethetnének arra, mit árulnak, ugyanis a magas bírságok ellenére sem sikerült száműzni az élelmiszerboltok polcairól a rossz minőségű termékeket. A párt azt szeretné eléri, hogy az élelmiszer-biztonsági ellenőrök ne egy konkrét körzetben végezzenek ellenőrzéseket, hanem az egész országban. Jelenleg ugyanis a boltosok és az ellenőrök ismerik egymást, így nem szabnak ki reális nagyságú bírságot. (s) ♦ Ellenőrző körútja keretében tegnap Robert Fico kormányfő a védelmi minisztériumot is felkereste. Hangsúlyozta: ha véget ér a gazdasági válság, és javulnak a gazdasági mutatók, akkor a hadsereg is komfortosabb intézménnyé válik, és lehetőség nyílik új technikai eszközök beszerzésére. Éppen a védelmi minisztérium és a belügyi tárca az, amelyet a leginkább érintettek a takarékossági intézkedések, a katonák pénzéből mintegy 180 millió eurót vettek el. A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy a Zuzana nevű önjáró löveg iránt több ország is érdeklődik, azt azonban egyelőre nem pontosították, melyek ezek. (t) ♦ A HZDS-ből kiebrudalt Milan Urbáni pártja, a Nemzetek Európájáért Szövetség (AZEN - Aliancia za Európu národov) a Szlovákiai Roma Kezdeményezéssel (RIS) karöltve indul a parlamenti választásokon. Együtt állítják össze választási listájukat is. A RIS jelöltjei már az első tíz jelölt között helyet kapnak, és további hárman a második tízben. Ezt tegnap jelentette be Urbáni, aki Alexander Patkolóval, a RIS elnökével együttműködési megállapodást írt alá. Urbáni döntését azzal indokolta, hogy a roma kisebbség képviselete az AZEN számára kiemelten fontos, és a romák problémáját a romákkal karöltve szeretné megoldani, (t) ♦ A Demokráciáért Mozgalom (HZD), amelyet 2002-ben hozott létre Ivan Gašparovič jelenlegi köztársasági elnök, valószínűleg befejezi tevékenységét. A párt tagjai olyan ajánlatot kapnak, hogy lépjenek be a Smerbe. Minderről a párt ma összeülő kongresszusa dönt. „A kongresszus értékeli a párt munkáját és határoz a jövőjéről. A döntés joga a küldötteké” - jelentette Id a Jozef Grapa, a HZD elnöke. (SITA) Továbbra is kérdéses, mikortól várható a már tavaly megígért minimális bérfejlesztés a kis kórházakban Áprilisi tréfa az áprilisi béremelés? Pozsony. Továbbra is kérdéses, hogy várható-e béremelés a kis kórházakban, továbbá az is titok, hogy pozitív válasz esetén mekkora lesz a bérfejlesztés. Az Általános Egészségbiztosító áprilistól ígérte, hogy többet fizet a kórházaknak, más egészség- biztosítók viszont még az ígérettől is elzárkóznak. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az állami Általános Egészség- biztosító (VŠZP) ugyan bejelentette, hogy április elsejétől többet fizet a kis kórházakban elvégzett kezelésekért, vagyis nő az intézmények bevétele, viszont a VŠZP megrendelései csak a kórházak bevételének egy részét teszik ki. Van olyan kórház, ahol a kisebb hányadot. A biztosító ugyanis az adott kórházban kezelt ügyfeleinek arányában fizet majd többet. Néhány kórház esetében a VŠZP ügyfeléi akár a betegek 80%-át is jelenthetik, de vannak olyan kórházak is, ahol ez az arány 30-40%-os. A második legnagyobb egészségbiztosító, a Dôvera tegnap bejelentette, hogy nem tervezi a kezelésekért fizetett összeg emelését a kis kórházak esetében sem. „A válság okozta tavalyi bevételkiesés nem teszi lehetővé, hogy többet fizessünk a kórházaknak” - jelentette ki Zuzana Homíková, a Dôvera szóvivője. A szerződések lehetséges módosítását csak július 1-től tartják megvalósíthatónak, a konkrét módosításról csak később tárgyalnak majd a kórházakkal. A másik magánbiztosító, az Union még csak most kezd tárgyalni a kórházak képviselőivel. A kórházak képviselői bíznak abban, hogy áprilistól legalább az Általános Egészségbiztosítótól több pénzre számíthatnak, de egyelőre csak egy ígéretük van. „Az egészségbiztosító megígérte az emelést, mi pedig megígértük, hogy azt a pénzt, amit pluszban kapunk, béremelésre fordítjuk, és ezt be is tartjuk - mondta lapunknak Peter Ottinger, a Szlovákiai Kórházszövetség alelnöke. - Az emelés mértékéről egyelőre nem beszélhetünk, hivatalosan még semmit sem adtak írásba. ” A béremelés mértéke feltehetően minden kórházban eltérő lesz, attól függően, hogy milyen új feltételekben egyezik meg a VŠZP-vel, és hány betege tartozik ebbe a biztosítóba. A Dôvera hozzáállásával azonban elégedeüen a szövetség. „Az sem elképzelhetetlen, hogy a szerződések felbontását javasoljuk majd a kórházaknak” - mondta Ottinger. Az egészségügyi szakszervezet a tavaly megítélt béremelés megvalósítását követeli. Ez alapján az egészségügyi dolgozók bére 2009 szeptemberétől, majd 2010 márciusától 4-4%-kal, a kórházak műszaki személyzetének pedig ugyanezektől a határidőktől számítva 3-3%-kal emelkedett volna. Ilyen emelésre biztosan nem számíthatnak április elsejétől. Richard Raši egészségügyi miniszter szerint egyszeri, 4%-os béremelés várható. Zuzana Zvolenská, a VŠZP vezérigazgatója szerint a biztosító a gyógyszerkiadásokon és a Közös Egészségbiztosítóval történt összevonásból származó megtakarításokból fedezi majd a kis kórházaknak fizetendő magasabb összeget, (lpj, s) Újszülöttek a szülészeten. Hosszú vajúdás után sem derült ki, vajon mikortól kapnak több pénzt a kórházak. (Ján Krošlák felv.) A beharangozott szigorú ellenőrzések után a kihelyezett képzést nyújtó intézmények felét is becsukhatják Nagy zajt csaphatnak a hoppon maradt hallgatók ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A trencséni egyetemen hónapokkal ezelőtt kirobbant diplomaosztó botránynak gyógyító hatása lehet a hazai felsőoktatásra. Az egyetemeken folyó képzéseket hitelesítő Akkreditációs Bizottság egyre több ellenőrzést kezdeményez az intézményekben. A testület a közeljövőben a hazai felsőoktatási intézmények kihelyezett képzéseit kívánja górcső alá venni. A bizottság adatai szerint a szlovákiai egyetemek és főiskolák több mint 70 helyen nyújtanak üyen típusú képzést, ezek közül több mint 60 Szlovákiában van, a maradék főként Csehországban és Németországban. Ezekben a részintézményekben az a közös, hogy jelentős tandíjért távutas képzést biztosítanak. „Megítélésem szerint ennek a 70 részlegnek a harmada, fele, jó esetben ennél valamivel nagyobb aránya rendelkezik csak akk- reditációval” - nyilatkozta Lubor Fišera, az Akkreditációs Bizottság elnöke. A hatályos törvények alapján minden egyes szakot vagy kihelyezett képzést garantálnia kell egy docensnek vagy professzornak - attól függően, hogy első (bakka- laureátusi), vagy második szintű (magiszteri, mérnöki) képzésről van szó. Minden oktató csak egy szakot garantálhat. Ezt a feltételt több, elsősorban friss alapítású egyetem és magánfőiskola nem tudja teljesíteni. A több mint 70 tagozatot a következő hónapokban világítják át, az első eredmények várhatóan áprilisban lesznek ismertek. Azokat a szakokat, melyek nem rendelkeznek akkreditáció- val, felszólítják, hogy pótolják mulasztásukat. „Azok az intézmények, melyeknél nem találjuk rendben a dolgokat, megszűnhetnek” - mondta Fišera. A testület elnökének számításai szerint így több tucat helyen lehúzhatják a rolót. Ez összesen több ezer levelező tagozatos hallgatót is érinthet, akik eddig már sikeresen elvégeztek néhány szemesztert, s főként, befizettek több ezer eurót. Ók vagy máshol folytathatják tanulmányaikat, vagy máshol kezdhetik elölről. Arról egyelőre nincs szó, hogy a mulasztások felelőseit hogyan vonnák felelősségre, vagy egyáltalán felelősségre vonnák-e. Az Akkreditációs Bizottságnak ugyanis elvileg eddig is kötelessége lett volna ellenőrizni a képzések törvényi feltételeinek meglétét, az egyetemeknek pedig ezeket eddig is be kellett tartaniuk. Az sem kizárt, hogy ha a pórul járt diákok kártérítést követelnének az intézménytől vagy az államtól, sikerrel járnának. Igaz, ilyenkor kérdéses, ki térítené meg kárukat, ugyanis a hallgatókkal sokszor nem a képzést biztosító egyetem, hanem egy jogilag közbeékelt nonprofit szervezet vagy ügynökség kötött szerződést. Ez utóbbiak nagy része viszont hivatalosan nem rendelkezik akkora pénzöszszeggel, hogy kártalanítani tudná a pórul járt hallgatókat. (MSz, S) A televízió és a Szlovák Rádió vitaműsoraiba leginkább Csáky Pált, Robert Ficót és Mikuláš Dzurindát hívják Visszatérő probléma a politikusok párosítása Robert Fico egyetlen méltó vitapartnere ő maga (SITA-felvétel) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Nincs kivetnivaló abban, hogy a Szlovák Rádió 2007 áprilisában a Ľubomír Jahnátek gazdasági miniszter leváltásáról szóló vitaműsort a tárca vezetője nélkül tartotta meg - döntött az Alkotmánybíróság. A rádiót a frekvenciatanács támadta meg, mivel az adást nem tartották kiegyensúlyozottnak. A rádió vezetősége azzal védekezett, hogy a minisztert meghívták, de a részvételt elutasította. A televíziós vagy rádiós vitaműsorok szerkesztői nincsenek mindig könnyű helyzetben, amikor azt akaiják, hogy egy adott témához a műsorban az összes érintett ember hozzászóljon. Figyelembe kell venni azt is, hogy a vita a nézők és hallgatók számára is érdekes legyen, tehát népszerű politikusokat kell meghívni. Az sem mindegy, milyen párosításban hívják meg őket, hiszen akadnak olyanok, akik nem hajlandóak egymással tárgyalóasztalhoz ülni. Ez a probléma például Ján Slotá- val, az SNS elnökével is, akivel az elmúlt hónapokban egy pártelnök vagy politikus sem akart közös műsorban megjelenni. A medialne.sk portál szerint 2009-ben az összes politikus közül Csáky Pált, az MKP elnökét hívták meg a legtöbbször vitaműsorokba, a leggyakrabban Vladimír Mečiar HZDS-elnök volt az ellenfele. Második helyre került Robert Fico kormányfő, akinek az esetek többségében nem volt vitapartnere. Tavaly csak Ivan Gašparovič államfővel és Pavol Paška házelnökkel volt hajlandó elmenni egy műsorba, idén vállalta az első vitát ellenzéki pártelnökkel, Ján Figeľ KDH-elnökkel. A harmadik helyen szintén ellenzéki képviselő végzett, Mikuláš Dzurinda SDKÚ-elnök. Jahnátekkel a fent említett vitaműsorban viszont az volt a gond, hogy a miniszter egyszerűen nem akart nyilatkozni az esetről, a műsor szerkesztőinek szóvivőjével megüzente: a témát már unja, nem tudna olyat mondani, ami még nem hangzott volna el. A vitaműsorba így csak Stanislav Janišt, az SDKÚ képviselőjét és Zuzana Wienket hívták meg a Fair Play Szövetségből. A frekvenciatanács bíráló döntését végül a kerületi és a legfelsőbb bíróság is elismerte. „A tények egyoldalú közlésével megakadályozták, hogy a hallgató önálló és objektív véleményt alkosson az adott problematikáról” - írta a két instancia a döntésben. Az Alkotmánybíróság viszont ezzel nem értett egyet, így az ügyet visszaadta a legfelsőbb instanciának újratárgyalásra. (dem,s)
