Új Szó, 2010. február (63. évfolyam, 25-48. szám)
2010-02-19 / 41. szám, péntek
KERTESZKEDO 2010. február 19., péntek 7. évfolyam, 6. szám Géntechnológiával változtatnak a növényeken A kutatók finomabb illatú virágokat állítanak elő MTl-HÍR A palántanevelés sikerét meghatározza a hőmérséklet szabályozása, a légcsere és a páratartalom alakulása Az uborka és a karfiol hajtatása (Fotó: Somogyi Tibor) Géntechnológiai eljárással immár lehetséges, hogy megváltoztassuk vagy finomítsuk a virágok illatát. A Floridai Egyetem élelmiszer- és agrártudományi intézetének munkacsoportja meghatározta azokat a géneket, amelyek az illatért felelősek. Ezek manipulálása megnyitja az utat a kémiai anyagok megváltoztatása, illetve az illat „finomhangolása” felé. Sokáig a termesztők a virág külső megjelenésére - magasságára, színére - és a virágzási idő meghosszabbítására koncentráltak, míg az illat nem különösebben számított - mondta David Clark, az egyetem kertészettudományi professzora. A jövőben választható illatok tárháza áll a kertészek rendelkezésére, de termeszthetnek akár illatmentes virágokat is, tette hozzá. Clark és munkatársai több tíz éven át nyolcezer petúnia génjeit elemezték, eközben többek között felfedezték, hogy az illatos rózsaolaj előállításáért felelős gén Egy szerény, a mediterrán vidéken és a Közel-Keleten honos gyomnövény, a szálkaperje a tudósok reményei szerint egykor segíthet majd a világ élelmezésében, ráadásul bioüzemanyag is készülhet belőle. Egy nemzetközi kutatócsapat a Nature tudományos magazinban tette közzé a szálkapeije (tudományos nevén Brachypodi- um distachyon) genomját. A szerény vadfű; melyet gyomnövényként kezelnek a kertészek; egyúttal a biotechnológia nagy ígérete. A kereskedelmi és mezőgazda- sági szempontból jelenleg értéktelen növényhez azért fűznek nagy reményt a tudósok, mert kis méretű, könnyen manipulálható ge- nomja miatt ideális laboratóriumi modellnek, tanulmányozásával ugyanaz, mint amely a paradicsom kellemes ízét határozza meg. így még ízesebb paradicsomot és határozottabb illatú rózsát tudtak termeszteni. A Phytochemistry című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kutatók elkülönítették azokat a géneket, amelyek a petúnia 13 illatösszetevőjét meghatározzák. Ezen anyagok mennyisége géntechnológiai módszerekkel egyenként változtatható. A kutatás megmutatta azt is, hogy miként készül a növényekben az illat. Többek között Clark megfigyelte, hogy az illatanyagok termelődése a szirmokban koncentrálódik, és folyamat a bimbó nyílásakor kezdődik. „A virág illata és az ételek íze úgy gazdagítják az életünket, hogy annak mechanizmusát még nem értjük teljes mértékben. Ha többet tudunk meg arról, hogyan érintkeznek velünk és környezetükkel a növények, az közelebb visz minket ahhoz, hogy a természet adományait még inkább nagyra becsülhessük” - mondta a professzor. könnyebben megérthetik más, összetettebb és értékesebb növények működését. „A füvek közül az egyik legkisebb ismert genomja van, könnyű dolgozni vele és fizikailag is kicsi. Ötvenezer növényt növeszthetünk egy normál méretű laboratóriumban, és nagyobb szabású kísérleteket végezhetünk velük“ - magyarázta Todd Mock- ler, az Oregoni Állami Egyetem botanikusa. Azon túlmenően, hogy a növényt könnyű termeszteni és tanulmányozni, életciklusa is rövid. A vizsgálatával megszerzett ismereteket a mezőgazdaságilag fontos növényeknél hasznosíthatják később. A szálkapeije tanulmányozásával rokonairól - a búzáról, árpáról és többféle takarmánynövényről - is szerezhetnek információkat a szakemberek. Február a magvetés és a palántanevelés ideje. Fordítsunk nagyobb figyelmet erre a munkára, mert jó minőségű, edzett palánta nélkül nem számíthatunk bőséges, minőségi termésre. E héten az uborka és a karfiol hajtatásához nyújtunk tanácsokat. ÖSSZEFOGLALÓ Az uborkát hajtatáshoz palántáról szaporítjuk. Magját közvetlenül tápkockába vagy cserépbe vetjük. Az uborka magvetése A csávázott vetőmagot ne áztassuk, mert lemossuk róla a hatóanyagot, amelynek védenie kellene a magot a gombabetegségekkel szemben. Vetéshez használunk nagyobb méretű (8-8 cm) tápkockát vagy 12-14 cm-es cserepet. Ezzel az eljárással erősebb növényt lehet nevelni, mint a tálcába való vetéssel, majd átültetéssel. Az uborka is tűzdelhető, de csak amikor a növények kitárják a szikleveleiket. Fejlettebb állapotában az uborka már nem búja a tűzdelést. Az optimális csírázáshoz 30-32 °C kell, ezen a hőmérsékleten ajánlatos tartam kelésig (3-5 nap). Ezután a hőmérsékletet csökkenteni kell. Úgy, hogy szikleveles korban napos időben 20-22 °C, borús időben 18-20 °C, éjjel 18 °C legyen. Lombleveles korban nappal, napos időben 22-25 °C, nappal borús időben 20-22 °C, éjjel 18-20 °C alá ne süllyedjen a hőmérséklet. A levegő páratartalma magkelés után 80% körüli szintet éljen el. A palántanevelés sikerét meghatározza a klíma szabályozása, a légcsere és a páratartalom alakulása. Zömök, edzett palánták nyerése érdekében a 3-4. héttől kezdve rendszeresen és intenzíven szellőztessünk. Hat hét alatt kész palánta A palántanevelés időtartama rövid. Általában vetéstől számítva 6 hét alatt kiültetésre alkalmas növény nevelhető. Télen a palántanevelés ideje 30-32 nap, tavasszal 25- 27 nap, nyáron 18-21 nap. A megnyúlás elkerülése érdekében a növényeket szét kell rakni, úgy, hogy 1 négyzetméter alapterületre csak 15-20 növény kerüljön. A palánták szétrakását akkor kezdjük, amikor a levelek összeérnek. Ezt a munkát gazdasági okokból célszerű fokozatosan, 7-10 naponként végezni. A szétrakás elmulasztása negatív hatást fejt ki az első termések kötődésére. A palántát ajánlatos megtámasztani, hogy ne dőljön el, így elkerülhetjük a növények törését, sérülését. Alkalmazott eljárás az uborkanevelésben a hajtatásra nevelt palánták oltása is, miközben az alanyok védelmet nyújtanak a Fusarium oxysporum cucumerinum és a Meloidogyne incignita fonálféreg ellen. A szabadföldi kiültetéshez négyzetméterenként 150 db palánta nevelhető fel. A palánták kiültetése május közepe után biztonságos. Ennek függvényében kell indítani a palántanevelést. A pótlásra 15% többlettel kell számolni. A kafriol termesztési igényei A karfiol tenyészideje 65-115 nap. A palánta nevelése a termesztési technológiához igazodik, aminek két fő szedési időszaka van, a tavaszi és az őszi. (A nyári termesztés kockázatos, ezért nem ajánlatos.) Ha tavasszal váz nélküli fólia alatt termeljük a karfiolt, akkor az ültetési idő március eleje, szabadföldi korai termesztés esetén az ültetés ideje március vége, április eleje. (A palántanevelés tavasszal 8 hét is lehet.) Az őszi szedésre az ültetési idő a fajta tenyészidejétől függően június végétől július 20-ig tart. (A palántanevelés ekkor 6 hetet vesz igénybe.) A palánta akkor jó, ha szép, egyenes szárú, egészséges. Ha nem tűzdeljük tápkockába, akkor a ritka vetés (500 db/m) ajánlott, mert sűrű vetésből csak gyenge eredmény kapható. A növénynek hőmérsékleti igénye magvetéstől kelésig 16-22 °C, keléstől tűzdelésig 10-12 °C, a nevelés ideje alatt 12—15 °C. Rózsaképződés idején a növény a hidegre érzékenyen reagál, az erősebb fagyokat nem búja ki. A karfiol sikeresen csak frissen trágyázott, jó táperőben levő talajon termeszthető. A műtrágyát meghálálja. A korai fajták előterményként, a késeiek másodnövényként termeszthetők. A koraiak lekerülése után (júl.— aug.) céklát, téli retket, őszi fogyasztásra vetett spenótot termesztenek. Kései karfiol előtt legjobb a tavasszal ültetett saláta, a zöldborsó, a spenót és a hónapos retek. Főbb ápolási munkák A karfiol igényli a talajporhanyí- tást, a gyomirtást és a rendszeres öntözést. Nagyon fontos, hogy kis vízadagokkal öntözzük, mert ez a termés mennyiségének növekedésén kívül a koraiságot is növeli. Különleges ápolási munkája a karfiolrózsák bámulása elleni védelem: Erősebb napfény hatására a rózsák megbámulnák és kesernyés ízűvé válnak, ezért védekezésül a fejlődő rózsák fölött a leveleket rafiával összekötik vagy 3-4 levelet rátörnek a rózsára úgy, hogy ezzel a rózsák számára fagymentes, párás és fénytől mentes környezetet létesítsenek. A rózsák (téli vetésből) fejlődésük kezdetétől számítva 6-8 nap alatt kifejlődnek. Hajtatásra is alkalmas A karfiol kis hőigényű, 10-12 °C- on hajtatható; tenyészideje sem tül hosszú. Talaj iránt igényes, a kötött talajt nem bírja. Kizárólag tápanyagban gazdag és laza szerkezetű talajban hajtatható sikeresen, ám 6 °C alatt fejlődése megáll. Ősszel is vethető, de a palánták te- leltetése nem biztonságos. Őszi hajtatása nem gazdaságos. Karfiol között köztesként salátát érdemes hajtatni. A világ élelmezésében segíthet egy gyomnövény A biotechnológia ígérete MTl-HÍR egészségesen a hetet! Mi okozhat allergiát? A gyenge szervezettől nem várható csúcsteljesítmény! Megelőzhető a műtét utáni trombózis A száraz bőr gyorsan öregszik Erogén zónák a csillagjegyek szerint Keresse az Új Szót az újságárusoknál! MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8704 Lengyel zloty 4,0008 Cseh korona 25,720 Magvar forint 271,18 Horvát kuna 7,2890 Román lei 4,1351 Japán ien 123,30 Svájci frank 1,4651 Kanadai dollár 1,4177 USA-dollár 1,3567 VETEL - E LADAS Bank dollár cseh korona forint VolksbankOTP Bank 1,40-1,32 26,55-25,02 279,54-263,45 Postabank 1,41-1,32 26,65-24,84Szí. Takarékpénztár 1,41-1,32 26,43-24,96 283,61-259,18 Tatra banka 1,40-1,33 26,41-25,07 282,12-260,68 Dexia banka 1,39-1,32 26,39-25,05 278,23-264,13 Általános Hitelbank 1,40-1,33 26,47-25,00 283,16-258,78 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Műcsirke szójából Egyeseknek (nem) ízlik Amerikai kutatók olyan csirkehúsutánzatot mutattak be, mely megszólalásig hasonlít ihletőjére. Ä speciális feldolgozásnak köszönhetően a szójalisztből előállított csirkemell ízében, állagában és kinézetében is felveszi a versenyt a valódi csirkehússal. Eddig is léteztek csirkehús ízű és -színű szójater- mékek, most a hús szerkezetének utánzása volt a cél. A termék azonban nem mindenkinek ízlik. Alexa Meyer, a Bécsi Egyetem táplálkozáskutatója szerint a feldolgozás során értékes fitoösztrogének és vitaminok vesznek el, így kérdéses, menyire egészséges a szójahús. A vegetáriánusok azonban örülnek az új húspótlónak, (mti)