Új Szó, 2010. február (63. évfolyam, 25-48. szám)
2010-02-17 / 39. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2010. FEBRUÁR 17. www.ujszo.com ___________ RÖVIDEN ______ Rendőrkézen a Sýkora-klán Pozsony. A Szervezett Bűnözés Elleni Hivatal ma őrizetbe vett tizenegy személyt, akik a gyanú szerint a Sýkora-klánhoz tartoztak. Az esettel kapcsolatban hírzárlatot rendeltek el. Jana Tökölyová ügyészségi szóvivő tájékoztatása szerint az őrizetbe vett személyek erőszakos bűncselekményeket követtek el a Szenei és a Bazini járásban, valamint Pozsonyban. A nyomozást a Speciális Ügyészség felügyeli. A gyanúsítottak legtöbbjét közterületen, éttermekben, bárokban fogták el, de volt, akire otthonában csaptak le a kommandósok. Szencen egy házkutatást is tartottak. A gyanú szerint az elkövetők védelmi pénzt szedtek, vállalkozókat zsaroltak, fenyegettek meg, vagy korlátozták személyi szabadságukat. (SITA) Az SDKÚ február 27-én tartja a belső választásokat Radičová került az élre LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Iveta Radičová várhatja az SDKÚ-lista első helyén a február 27-i párton belüli választásokat, melyen a párttagok döntenek a listavezető személyéről, és a jelöltek további sorrendjéről is. A párt elnöksége hétfőn nem hozott döntést, inkább sorsoltak Ivan Miklós és Iveta Radičová közül. „Sorsolással döntöttünk az első helyen szereplő jelölt személyéről, sorsolás döntötte el, hogy az első helyre Iveta Radičová, a másodikra Ivan Miklós kerül” - tájékoztatott tegnap a párt elnökségének üléséről Mikuláš Dzurinda pártelnök. Ivan Miklós szerint kiegyenlített küzdelem várható a listavezetői posztért. „Úgy vélem, hogy kiegyenlítettek az esélyeink” - mondta lapunknak az SDKÚ alel- nöke. A párt alapszabálya nem záija ki, hogy a jelöltek kampányt folytassanak a választások előtt, Miklós csak szerényebb „kampányt” tervez. „Iveta Radičová val együtt részt vettem a párt kerületi konferenciáin, természetesen még néhány régiót végig fogok látogatni” - mondta a listavezetőjelölt. Az elnökség emberei Az SDKÚ elnöksége által az első 30 helyre jelölt képviselőjelöltek: Iveta Radičová, Ivan Miklós, Lucia Žitňanská, Eugen Jurzyca, Milan Hort, Jana Dubovcová, Kamil Homoľa, Tatiana Rosová, Štefan Kužma, Stanislav Janiš, Ju- zef Mikuš, Ivan Štefanec, Miroslav Beblavý, Viliam Novotný, Pavol Kubovič, Jaroslav Ivančo. A listavezetői poszt nem csak a választások idején számít majd fontos funkciónak a pártban, az SDKÚ alapszabálya szerint ugyanis a listavezető egyfajta miniszterelnök-jelölt is: a választások után ő vezetheti a párt nevében a tárgyalásokat a koalíciókötésről illetve a pártok közti együttműködésről. Az SDKÚ elnöksége hétfőn döntött arról is,.hogy ki lesz az a 15 jelölt, akit az elnökség javasol a jelöltlistára. Ez komoly előnyt jelent a párton belüli választások során, mivel így a 26. helynél rosszabb pozícióba nem kerülhetnek. Jelen pillanatban azonban ez sem biztos, hogy befutó helyet jelent, mivel a Focus tegnapi felmérése szerint a párt csak 11,3 százalékos támogatással rendelkezik. Ezzel az eredménnyel a 2006-os 31 képviselői hely egyáltalán nem tűnik reálisnak, ha a választásokon is csak ilyen eredményt ér el a párt, akkor mintegy 20 képviselői posztra számíthat. Az SDKÚ február 27-én tartja a belső választásokat, ezeken a párttagok döntenek a jelöltek sorrendjéről, bizonyos feltételek betartásával. A listavezetőt is beszámítva az első hat helyre csak az elnökség jelöltjei kerülhetnek, a választásokon kapott karikák száma alapján. A következő posztokat felváltva a kapják a regionális jelöltek és az elnökség jelöltjei - újra csak a kapott karikák arányában -, a páros helyekre a pártközpontjelöltjei, a páratlanokra a régiók jelöltjei kerülnek. A szavazás során minden párttag 5 jelöltet karikázhat az elnökségjelöltjei közül, és 15-öt a regionális jelöltek közül. A párt belső választásain szereplő jelöltek listáját csütörtökön véglegesíti az SDKÚ, a jövő heti választásokon azok a tagok vehetnek részt, akik legalább 12 hónapja tagjai a pártnak. kampányhírek IMHMffi WMHWWT"MlinU ľ 'llmmtm ♦ A HZDS oktatásügyi programjának lényege az, hogy minden elsős kisdiák kapjon 100 euró értékű vásárlási utalványt beiratkozási támogatásként. Jozef Habánik, a párt al- elnöke szerint ez az intézkedés célzott és rendszerjellegű támogatás, mivel minden elsősre vonatkozik majd. (SITA) ♦ Kizártnak tartja Robert Fico miniszterelnök, hogy az elektronikus útdíjat néhány éven belül a személyautókra is bevezessék. „Egyértelműen kijelenteném, az útdíjat nem tervezzük a személyautókra. Nem tudom, kijött ezzel elő, kinek volt az ötlete” - mondta a kormányfő a Ľubomír Vážny közlekedésügyi miniszternél tartott ellenőrző napon. Épp Vážny volt az, aki tavaly többször is kijelentette, hogy 2012-2013 között a 3,5 tonnánál könnyebb gépkocsik sofőrjeinek is fel kell készülniük az útdíjra. Az Európai Bizottság is azzal számol, hogy pár éven belül egységesíti az Európai Unió tagállamaiban az útdíj rendszerét - s ez a személyautókra is vonatkozna. Konkrét rendeletről vagy utasításról ezzel kapcsolatban uniós szinten még nem hoztak döntést, (s) Az államnak jelenleg nincs, és a jövőben sem lesz pénze arra, hogy bővíthesse az úthálózatot Útépítés a jövő nemzedék terhére Robert Fico elégedett Ľubomír Vážny munkájával (TASR-felvétel) Pozsony. Sokkal gyorsabban épülnek az autópályák, mint az előző kormány idején, s az eredetileg tervezettnél lényegesen több sztrádát és első osztályú utat sikerült megépíteni - jelentette ki tegnap Robert Fico kormányfő, a közlekedésügyi minisztériumnál tartott ellenőrző napon. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az ellenzék és a gazdasági elemzők viszont egységesen állítják: a miniszterelnök elhallgatja, hogy az utak építése jelenleg háromszor drágább annál, mint amit 2007-ben állítottak. Fico szerint a jelenlegi kormány Mikuláš Dzurinda kabinetjével összehasonlítva sokkal dinamikusabban fejleszti az ország úthálózatát. A megbízatási időszak végéig, tehát júniusig az eredetileg tervezett 100 helyett 140 kilométernyi utat adnak át - év végéig ezt további 40 kilométerrel egészítenék ki. „2014-ig további 250 kilométernyi autópályát és gyors- forgalmi utat fejezünk be” - jelentette ki tegnap Fico. Egyébként hasonló kijelentéseket tett még a 2006-os parlamenti választások előtt is, amikor azt hangoztatta, hogy 2010 végéig megnyitja a Pozsonyt Kassával összekötő autópályát. Elemzők ezt az elképzelést kezdetektől fogva eltúlzottnak tartották, tegnap Fico elmondta: a munkálatok a gazdasági válság miatt lassultak le. Milliárdos különbségek Az eredeti elképzelések is azzal számoltak, hogy a magántőke bevonásával történő útépítés, az úgynevezett PPP-projektek keretében drágább lesz, mint az államkasszából vagy az uniós alapokból való finanszírozás. Viszont ezzel a módszerrel jóval gyorsabban lehet bővíteni az úthálózatot. Elemzők szerint a kormány ezen a téren is teljes csődöt mondott, mivel a beruházások költségeit nem sikerült megtartani az eredeti szinten - egészen konkrétan az útépítés jelenleg az ígértnél háromszor drágább. 2007-ben a közlekedésügyi minisztérium azt állította, hogy a PPP-projektre 30 év alatt 150-től 225 milliárd koronáig (5-7,5 mü- liárd euró) terjedő összeget fog költeni. A végeredmény: 150 kilométernyi autópálya 3 PPP-projekt keretében 20 milliárd eurót e- mészt fel. Csak az összehasonlítás kedvéért a különbség körülbelül annyi, mint amennyi az állami költségvetés éves bevétele. Mi lehetne előnyösebb? Dávid Dereník, az UniCredit Bank elemzője úgy gondolja, hogy a drágulásnak több reális oka is lehet. Egy tényező lehet például a munkások béremelése. Mindezek eEenére az államnak még így is előnyösebb a PPP-pro- jekt, mint a finanszírozás klasszikus módja. „Ezek a projektek Európában nagyobb érdeklődésnek örvendenek, mint például a klasszikus közbeszerzési eljárások. Ezzel a módszerrel ugyanis elkerülhető a beruházás befejezésének hátráltatása” - vélekedik az elemző. Fico tegnap hangsúlyozta: az államnak jelenleg nincs, és a jövőben sem lesz annyi pénze, hogy megfelelő tempóban bővíthesse az úthálózatot. Az egyetlen járható út szerinte a magánszféra bevonása. Stanislav Janis, az ellenzéki SDKÚ képviselője szerint viszont az államkasszából illetve az uniós alapokból való finanszírozás előkelőbb. „Amikor a miniszterelnök kijelentette, hogy olyan gyorsan építik az autópályákat, mint senki más, hozzá kellett volna tennie, hogy olyan drágán, mint senki más, minek következtében úgy eladósodnak a következő generációk, mint senki más” - jelentette ki Janis. A drágulás konkrét példáját az elmúlt napokban a Pravda napilap ábrázolta a harmadik PPP-projekt példáján. Ebben az esetben a minisztérium 2006-os elemzése arról számolt be, hogy a projekt az alagutakkal legtöbb 40 milliárd koronába kerülhet (1,3 milliárd euró). A reális összeg mára elérte a kétmilliárd eurót. (dem, s) Elmaradott Szlovákia Pozsony. Szlovákia úthálózata még akkor sem érné el a fejlett országok szintjét, ha az összes tervezett autópályát és gyorsforgalmi utat is befejeznék. Az UniCredit Bank elemzése szerint, ha az országban 155 kilométernyi autópálya épül meg, akkor Csehország úthálózata 19 százalékkal, Magyarországé 43, Ausztriáé 120 és Németországé 220 százalékkal lesz sűrűbb, (dp) A frakció tíz tagja támogatta a törvényjavaslatot Az MKP már kampányol ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az SaS népszerűsége átmeneti lehet Fico a legnépszerűbb ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A Smer választási ígéretét akarja teljesíteni a Magyar Koalíció Pártja (MKP), törvényileg akarja ugyanis kárpótolni a nem banki pénzügyi szolgáltatók károsult ügyfeleit. A tervezetet az MKP frakciójának 10 képviselője nyújtotta be. „Ezzel mi fel akarjuk hívni a kormánykoalíció figyelmét arra, hogy ha egyszer vállalta ennek a problémának a megoldását a kormányprogramban, akkor valósítsa is meg ígéretét” - magyarázta a javaslat lényegét Farkas Iván, az MKP Országos Tanácsának elnöke. Arra ugyanakkor nem számítanak, hogy a javaslatukat elfogadja majd a parlament. „Az eddigi gyakorlat ďapján nem számítunk arra, hogy a parlament elfogadja a javaslatunkat, mivel az eltelt három és fél évben mindössze egy ellenzéki javaslat elfogadását támogatta” - mondta Farkas. Robert Fico miniszterelnök szerint csak az MKP „olcsó populista fogásáról van szó”. A kormányfő szerint Szlovákiának nincs pénze a károsultak kártérítésére, és már a parlament ideje is szűkös, már csak márciusban és májusban ülésezik egy-egy alkalommal. Farkas szerint azonban ők nem tettek semmi mást, csak leporolták azt a törvényjavaslatot, amit 2004-2005-ben egyszer már tárgyalt a parlament, és amelynek kidolgozásában Robert Fico, az akkor még ellenzéki Smer elnöke is részt vett. „Elsősorban vitát akarunk nyitni erről a kérdésről, csak aktualizáltuk a korábbi javaslatot, melynek kidolgozásában Robert Fico is részt vett” - mondta Farkas. A javaslat azonban nem egységes pártjavaslatként került a parlamentbe, csak az MKP frakciójának 10 tagja írta alá. „Mi tízen úgy véljük, hogy ezt a problémát meg kell oldani, nem biztos, hogy pontosan úgy, ahogyan az a javaslatban szerepel” - mondta Farkas. Az MKP korábban sem támogatta pártként a piramisjáték áldozatainak kártérítését, viszont a javaslatot 2004-ben az MKP egyik képviselője, Ladányi Lajos is aláírta. Michal Horský politológus szerint csak ügyes kampányfogásról van szó. „Nincs emögött semmi más, csak az MKP propagandája, amellyel arra figyelmeztet, hogy a Smer nem tartotta be választási ígéretét” - mondta az elemző. A Smer választási programjában szerepelt a károsultak kárpótlása, és ez bekerült a kormány- programba is, de a kormánykoalíció eddig még nem készítette elő a szükséges törvényeket, és a hátra lévő időszakban ezt nemis tervezi megtenni. Csáky ugyanakkor elismerte, hogy ezek az emberek részben magukat sodorták nehéz helyzetbe, úgy véli azonban, hogy az állam sem tett meg mindent a lakosság védelme érdekében, (t, s, lpj) Pozsony. A Focus közvélemény-kutató ügynökség februári felmérése szerint nyolc párt jutna be a parlamentbe, ha most tartanák a választásokat. A törvényhozásból nem hiányozna a két magyar párt sem, a Híd 5,6, míg az MKP 5,1 százaléknyi szimpatizánssal rendelkezik a Focus szerint. A kormányoldal és az ellenzéki blokk - benne a két új jobboldali párttal - népszerűsége továbbra is változatlan: megközelítőleg 5:4 arányú a koalíciós többség. A törpepártok közül a kommunisták ugrottak meg, ám még ők is messze járnak az 5 százalékos parlamenti bejutási küszöbtől. Robert Fico kormányfő SD- KÚ-elleni januári támadásának fő nyertese a kimutatás szerint az SaS, melynek népszerűsége eléri a KDH támogatottságát. A kereszténydemokraták népszerűsége a párt kora őszi tisztújítása után folyamatosan nőni kezdett, ám az év elején készített felmérések szerint a növekedés megfeneklett. Martin Slosiarik, a Focus elemzője úgy véli, az SaS népszerűsége átmeneti lehet: ha az SDKU-n belül konszolidálódik a helyzet, a most elpártolt szimpatizánsok egy jelentős része visszatalálhat „régi pártjához“. Slosiarik figyelmeztet: a választások eredményeibe több esemény beleszólhat még, ezek egyike a magyarországi ország- gyűlési választások. (MSz) A pártok népszerűsége í .............. ....._................. i Focus j_ Polis Slovakia Február Január Február SMER 38,60% 41,40% 40,8% SDKÚ 11,30% 15,20% 14,4% KDH 9,60% 9,00% ...... 10% SaS 9,60% 5,10% 8,1% SNS 6,20% 6,20% 5,6% HZDS 5,80% 6,50% 4,1% HÍD 5,60% 5,20% 6% MKP 5,10% 5,60% 5,1% KSS 2,90% 1,80% 1,3% OKS 0,20% 0,20% Forrás: Focus, Poüs Slovakia j
