Új Szó, 2010. február (63. évfolyam, 25-48. szám)

2010-02-02 / 26. szám, kedd

UTAZAS 2010. február 2., kedd 3. évfolyam, 5. szám Romantikus séta Párizs nevezetességeinél és a turisták általai kevésbé ismert és látogatott helyein, utcáin Hangulatképek Amélie városából Pihenő és sétáló fiatalok a Szajna-parton, háttérben a Notre Dame (Gajdos Emese felvételei) Mennyiért juthatunk el Párizsba? Sokat megtakaríthat az, aki nem éppen február 14-én szeretne a francia fővárosban lenni, ajegyek erre a dátumra ugyanis viszony­lag drágák. Néhány héttel későbbi időpontra azonban már olcsón foglalhatunk repülőjegyet és szállást is. A menettérti jegy minden­nel együtt 80-100 euró között mozog, ez már a fedélzeti szolgálta­tás és a feladható poggyász díját is tartalmazza. Budapestről a Malév, az Easyjet, az Air France gépeivel juthatunk el közvetlen já­rattal (a két nemzeti légitársaság a Charles De Gaulle, míg az Easy­jet az Orly repülőtérre szállítja utasait), Bécsből pedig az Austrian, az Air France, az Air Berlin üzemeltet közvetlen járatokat Párizsba. A szállás ára egy háromcsillagos hotelben, a belvárosban reggeli­vel 25-30 euró, személyenként és éjszakánként. Aki még ennél is olcsóbb szállást keres, az akár 15-20 euróért is megszállhat. Közeledik február 14-e, és egyre több szerelmes gon­dolkozik azon, vajon mivel lepje meg párját, hogy az ajándék emlékezetes is le­gyen. Az olcsó repülője­gyeknek köszönhetően most már nagyon kedvező áron eljuthatunk a szere­lem városába, és a hotelek akcióinak köszönhetően a szállás sem kerül sokba. SZABÓ LÁSZLÓ A landolás és a szoba elfoglalá­sa után szinte mindenki elindul bebarangolni a várost, az első helyszín - legyen az este vagy nappal - az Eiffel-torony. Itt né­hány euróért, csaknem 800 lépcső megmászása után 20 perc alatt feljuthatunk a második emeletre, ahonnan mesés, egyben félelme­tes kilátás nyílik a városra. Mind­ezt körpanorámában élvezhetjük. Aki még ennél is magasabbról szeretné megnézni Párizst, az lift­tel is feljuthat a torony tetejére. Ezt követően jöhetnek a kötelező látnivalók - azaz, a Louvre múze­um, a Champs Elysées, az Orsay múzeum, a Diadalív, a hidak, a Notre Dame, a Sacré Coeur, a Montmartre hogy aztán átél­hessük Párizs hangulatát. Ha a Montmartre-on járunk, érdemes betérni egy forró feketé­re a Deux Moulins kávézóba. A Moulin Rouge-tól felfelé induló utcában levő kávézó az, ahol an­nak idején a nagysikerű Amélie csodálatos élete című filmet for­gatták, a falakon található fotók még mindig Audrey Tautou egyik legismertebb filmjére emlékez­tetnek. A kávézóban nagyon fi­nom a creme brulée desszert, ezt is érdemes megkóstolni. Persze, aki igazi francia péksütemények­re, baguettekre vágyik, annak a szomszéd kis pékség is ideális vá­lasztás. A francia fővárosban szinte minden sarkon találkozhatunk Boulangerie és Patisserie nevű boltokkal, ami magyarul annyit jelent, pékség és cukrászda. Itt fi­nomabbnál finomabb péksüte­ményeket vehetünk. Aki csak azért tér be egy ilyen helyre, hogy megnézze a kínálatot, az sem tá­vozik üres kézzel. Szinte lehetet­len ellenállni ezeknek a kiraka­toknak, és az eladók kedves moso­lyának. S ha már az édességeknél tartunk, nem szabad úgy elhagyni Párizst, hogy nem kóstoljuk meg a finomabbnál finomabb óriáspala­csintákat, amelyeket utcai árusok kínálnak. Még mielőtt bevetnénk ma­gunkat az éjszakai életbe, nézzük meg a metróhálózatot, mely egy kicsit kaotikus, szinte az egész vá­rosra kiteljed (14 vonalon utaz­hatunk a föld alatt), de így is cso­dás. Szinte az összes megálló más és más, ahol a csempével borított, labirintussZerű folyosókon időn­ként hosszú perceken át sétálha­tunk a peronig. Sok helyen a mennyezetet rajzok, ábrák díszí­tik, a falakon színes plakátok virí­tanak. Szombatonként és ünne­pek előestéjén egy órával tovább, nagyjából hajnali 2-ig járnak a metrók, így egy borozással töltött kellemes este után sem okoz gon­dot visszajutni a szállásra. Egy éjszakai kiruccanásra nagy­szerű helyeket találunk a diákne­gyedben, remek kocsmák, disz­kók és szórakozóhelyek várják itt a turistákat. Aki pedig a helyiek közé szeretne becsöppenni, an­nak a Párizs észak-keleti részén található Au Petit Garage nevű helyre érdemes ellátogatni. Sze­dett-vedett székek, különböző színű és méretű asztalok, a hát­térben egy öreg, múzeumba illő hűtő, rádiók adják meg a hely hangulatát, no meg a helyben el­fogyasztott korsó sör. Másnap délelőtt a friss francia reggeli után pedig irány a Saint- Martin csatorna. Ez ideális hely azoknak a romantikus pároknak, amelyek csak sétálni szeretné­nek, távol a turisták nyüzsgésé­től. A folyó mentén haladva ki­sebb és nagyobb hidakat csodál­hatunk meg, melyekről végigkö­vethetjük a zsilipkamrákon át­csordogáló hajókat, amíg azok egy park alatt végleg eltűnnek a szemünk elől. Aki tovább sze­retné élvezni a nyugalmat, an­nak érdemes felkeresni a Pére- Lachaise temetőt. A hatalmas parkszerű kertben olyan híres­ségek sírjára bukkanhatunk, mint Edith Piaf, Oscar Wilde, Jim Morisson, Moliere, Yves Montand, Chopin. Kellemes sétát tehetünk a kü­lönleges hangulatú hídjairól is­mert Szajna partján, ahol régi könyveket és képeslapokat is be­szerezhetünk, ha szerencsénk van, akkor a vízpartra vezető lép­csőkön üldögélve a helyiekkel együtt élvezhetjük a folyó és a vá­ros különleges hangulatát. Készül a mogyorókrémes óriáspalacsinta Ahol Amélie is szeretett kacsázni, azaz a Saint-Martin csatorna UTAZÁSI HÍREK Háború a dán fapados piacon Az elmúlt hét végén a Norwegian bevezető akciója során 1 dán ko­ronáért kínálta jegyeit a Koppenhága és Karup (Jütland-félsziget) közötti új járatára. Ajegyek nagy része 24 óra alatt elkelt. Gyanús lett azonban, hogy a nyitójárat várt 160 utasának 2/3-a nem jelent meg a reptéren. Ugyanez a további járatokon is folytatódott - amíg a norvég sajtó és a Norwegian ki nem derítette, hogy az egykoro­nás jegyeket a konkurrens Cimber-Sterling alkalmazottai vásárol­ták fel. A norvég sajtó keddi híre szerint a Cimber-Sterling egyik pi­lótája - nagy valószínűséggel a cégvezetés hallgatólagos támoga­tásával - egyenesen 150 jegyet foglalt le számítógépéről az akció kezdete óta. A „reménybeli” - fiktív - utasok között olyan nevek szerepeltek, mint Donald Kacsa, Margit Királynő vagy Björn Kjos (a Norwegian vezérigazgatója). A Cimber vezérigazgatója csak a sajtó és a Norwegian követelésére volt hajlandó belső vizsgálatot indítani. Valószínűleg azonban nem ez volt az utolsó csata a dán légiháborúban. 6 százalékkal nőtt a Malév forgalma A Malév az európai trenddel ellentétben növelni tudta utasai­nak számát, tavaly 6 százalékos növekedést ért el. A menetrend szerinti és charter utasokkal együttvéve 3,3 millió utast repített célállomására (hosszú távú utasok nélküli mutató), a férőhe­lyek kihasználtsága 66,5%-ra emelkedett. Különösen sok utas repült az elmúlt évben a Malév hamburgi (+49%), helsinki (+22%), koppenhágai (+10%), római (+54%), stockholmi (+21%), larnacai (+16%), bejrúti (+40%), szkopjei (+18%) és tiranai (+34%) járatain. Csökkent Ciprus vonzereje Tavaly 16,7 százalékkal csökkentek Ciprus idegenforgalmi bevéte­lei, mert kevesebb turista kereste fel az országot, és kevesebbet is költöttek. A napokban ismertetett adatok szerint a hazai összter­mék (GDP) 11 százalékát kitevő idegenforgalmi bevétel 1,49 mil­liárd euró volt tavaly, egy évvel korábban 1,79 milliárd. A szigetet tavaly 10,9 százalékkal kevesebb turista kereste fel, elsősorban az angolok száma csökkent, mert jelentősen gyengült a font az euró­hoz képest. Ciprusi tengerpart (Képarchívum) Kevesebb turista utazott tavaly Japánba Miközben a Japán kormány azon dolgozik, hogy a következő év­tizedben megnégyszerezze az országba érkező külföldi látoga­tók számát, a napokban közzétett idegenforgalmi adatok sze­rint tavaly közel húsz százalékkal kevesebb turista fordult meg a szigeten a korábbi évhez viszonyítva. A szakemberek a gazda­sági recesszió és a H1N1 influenzavírus terjedésének következ­ményeit okolják az idegenforgalom 18,7 százalékos visszaesé­séért. A Japán Országos Idegenforgalmi Szervezet (JNTO) által nyilvánosságra hozott adatok szerint tavaly 6,79 millió turista járt az országban. A látogatók számának csökkenésére hat éve nem volt példa Japánban, két számjegyű százalékos csökkenést pedig utoljára 1986-ban jegyeztek fel, amikor a jen túlságosan megerősödött, és ezzel az ország túl drága lett az utazók szá­mára. A kormányfelügyelet alatt működő Japán Idegenforgalmi Hivatal (JTA) közben már a turizmus megnégyszerezését célzó tízéves stratégián dolgozik. A célszámok szerint 2013-ban 15 millió, 2016-ban 20 millió, 2019-ben 25 millió turistát szeret­nének fogadni az országban. (MTI, szí, tp)

Next

/
Oldalképek
Tartalom