Új Szó, 2010. február (63. évfolyam, 25-48. szám)

2010-02-10 / 33. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. FEBRUÁR 10. Régió 5 Az apát bolti lopások miatt letartóztatták, az anya ütötte, rúgta, harapta kilencéves lányát és hatéves fiát Kínozta a saját gyerekeit Romját. A poklok poklát él­hette át annak a harminc­éves komjáti nőnek a két gyereke, akiket kínozott, ütött, rúgott és harapott az anyjuk. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS A kilencéves kislányt és a hat­éves kisfiút könyörtelenül verte és rúgta a részegeskedő asszony. A testi fenyítés napirenden volt a családban, a gyerekek azonban látszólag zokszó nélkül tűrték a dolgot. A rendőröket is megdöb­bentette a véraláfutásos kis tes­tek látványa. Annál is inkább, mert a kisfiú kezén és hátán ha­rapásnyomokat találtak, ame­lyeket - a gyerek elmondása sze­rint - tulajdon anyja okozott dühkitörései során. Áz Érsekúj­vári Járási Rendőrkapitányságon megtudtuk, az asszony ellen névtelen feljelentés érkezett. Az Érsekújvári Körzeti Munka-, Szociális és Családügyi Hivatal­ból kirendelt gyám múlt év no­vemberétől látogatta a családot. A nőt már-már öntudatlan, ré­szeg állapotban vették őrizetbe. A gyerekek valószínűleg nem ke­rülnek intézetbe, mivel a nagy­szülők vállalják a gondozásukat. Nem kizárt, hogy a nagyszülők, vagy a rokonok döntöttek úgy, hogy feljelentik a kegyetlen asszonyt. Értesüléseink szerint a nő élettársát néhány héttel ezelőtt tartóztatták le Komjáton. A férfi volt az egyik elkövetője azoknak az élelmiszerbolti betöréseknek, amelyek során nagy mennyiségű alkoholt loptak el. Családon be­lüli erőszak miatt az anyát nyolcévi szabadságvesztésre is ítélhetik, (száz) Harapások és kegyetlen ütlegelések nyomát rejtegették a gyerekek a tri­kó alatt (Rendőrségi felvétel) Csakis az emlékezés ad létünknek időbeli kiterjedést - választotta mottójául Móser Zoltán fotográfus Aki dudás akar lenni... ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Dunaszerdahely. Néprajzi és kultúrtörténeti szempontból egyaránt érdekes tárlatot nyi­tottak meg február 4-én a Csal­lóközi Múzeum kiállítótermé­ben. A Kisalföld pásztorai által készített és használt népi hang­szereket bemutató kiállítás mel­lett Móser Zoltán fotóművész fekete-fehér képei elevenítik meg a XX. század első felének falusi világát. Nem véletlenül került egymás mellé a két tárlat; Móser Zoltán Bartók Béla és Kodály Zoltán nyomdokaiban járva örökítette meg azt a közeget, mely évezre­deken át termette és őrizte ma ismert népdalkincsünket. Bár Bartók és Kodály művészete el­tér egymástól, egyvalami mégis összeköti őket: a Kárpát-meden­cét járva mindketten találkoz­hattak a hagyományos művészet egy még élő világával, melyben az egyszerű és letisztult formák kavalkádja és elképesztő gaz­dagsága uralt mindent. Mindket­ten megértették, hogy ez a for­mavilág a kortárs zene számára is kimeríthetetlen kútfő. Móser Zoltán művészetének kulcsát is valahol a népi balladák már-már végtelenségig ismétlődő mono­tóniájában kell keresnünk; az egymás mellé aggatott képek ritmussá, szólamokká állnak össze. Egyes képeinek címét Bar­tóktól vett idézetekkel helyette­síti, miáltal szó szerint is képet kapunk a gyűjtő által bejárt út­ról, Bartók és Kodály időbeli ki­terjedéséről. Móser művészeté­nek alapja is az emlékezés, az ősi formák megelevenítése. A kiállítás népi pásztorhang­szereket bemutató részének az is lehetne az apropója, hogy a Kisalföldön farsang idején szer­vezték a dudabálokat. Ezeket egy ősibb, amorfabb tánckultú­ra jellemezte, a dudanóták többsége csak bőrdudán volt jól közreadható. A pásztomépek eme ősi hangszerén kívül csen­gőket, kolompokat, láncos bo­tokat, kürtöket és furulyákat láthatunk a kiállításon. Mindkét tárlat február 27-éig tekinthető meg a Múzeum utca 2-es szám alatti Sárga Kastély­ban. (la) Bepillantás a tárlatba (A szerző felvétele) A csaknem kétszáz hóembert még aznap szétverték Rekordot döntöttek Tallóson ÚJ SZÓ-HÍR Tallós. Három óra leforgása alatt száznyolcvankét hóembert építettek fel a tallósiak. Ezzel a teljesítménnyel szlovákiai rekor­dot döntöttek. Az előző rekordot a rematai üdülőközpontban dön­tötték meg 2004-ben, akkor het­vennyolc hóembert építettek fel. ,Amióta vastag hótakaró borít­ja a községet, alig mozdulnak ki az emberek, reggelente, amikor az újságot hordom ki, szinte egy lélek sincs az utcákon, de még a gyerekek sem járnak délutánon­ként hógolyózni. Azon gondol­kodtam, ki kellene mozdítani őket, egy kis szórakozásra invitálni” - mesélt a kezdemé­nyezésről Kutak Andrea ötletgaz­da. Elárulta, az ötlet az internet böngészése közben jött, ekkor ta­lált rá a rematai rekordra. Úgy gondolta, remek lehetőség lenne egy hétvégi szórakozásra. Még aznap kérvényezték is a rekord­döntési kísérletet a szlovák rekor­dokat jegyző szövetségnél. Más­nap reggelre vissza is küldték a tallósiaknak a feltételeket: a hó­ember legalább hetven centimé­ter magas legyen, orra répából szeme pedig szénből készüljön. Néhány lelkes szervező harmad­napra be is szerezte a hozzávaló­kat, így a hetvenes létszámú, gye­rekekből és felnőttekből álló csa­pat reggel kilenctől délig száz­nyolcvankét hóembert készített a kastély parkjában. A www.slo- venskerekordy.sk oldalon már megtalálható a teljesítmény leírá­sa, a rekorderektől már csak a fényképeket és a videó-dokumen­tációt várják. A szervezők nagy bánatára ismeretlenek még aznap este, szétverték a hóemberparkot, így a faluba látogatók és a park­ban sétálók már nem gyönyör­ködhettek a nem mindennapi lát­ványosságban. (jéem) A tallósi kastély parkjában hetvenen dolgoztak a szlovákiai rekord megdöntésén (Horváth Zoltán felvétele) AJÁNLÓ Február 10. (szerda) Ipolybalog - 8.45: Az aranyszőrű bárány - mese nép­tánccal egybekötve, rendhagyó óra az alapiskolában, a beiratko­zási program keretében. (ú) Ipolyszakállos - 10.30: A papucsszaggató királykis­asszonyok - rendhagyó dráma- pedagógiai óra az alapiskolá­ban. (ú) Ipolyszakállos -11.30: Tré­fás verbuválás - igaz mese a ha­gyományokról, a szokásokról, a farsangról, rendhagyó óra az alapiskolában, (ú) Csak egy iskolaköteles gyereket írattak be a község magyar alapiskolájába, 2006-ban még tíz elsősük volt - később jobbra fordulhat a helyzet­Beséről és Baracskáról nem mennek magyar gyerekek a pozbai iskolába ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozba/Udvard/Tardoskedd. Ezen a héten tartották a beiratko­zást az udvardi Majtényi Adolf Alapiskolában. Dékány Marianna, az intézmény új igazgatója azt mondta, elégedettek az ered­ménnyel. Pozbán sajnos más a helyzet, a magyar alapiskolába csak egy gyereket vittek beíratni. „Huszonnyolc leendő elsőst írattak be hozzánk Udvardról és a közeli Csúzhoz tartozó Szent- miklós majorból. Jelenleg 24 el­sősünk van, mert a tavaly beíra­tott 28 gyerek közül négy számá­ra kértek halasztást a szülők. Ta­valy nem nagyon bántuk, hogy nincs több gyerek, mert komoly tanteremgondjaink voltak. Azóta sikerült befejezni a szomszédsá­gunkban található szlovák alap­iskola épületének felújítását, így visszakaphatjuk a napközi ott­honunkat, ahol új osztályt tu­dunk kialakítani” - tájékoztatott Dékány Marianna igazgató. Tóth Szilvia, a tardoskeddi Szemeré­nyi Károly Alapiskola igazgatója elmondta, 2008-ban 17 elsősük volt, a mostani első osztályt 18 gyerek látogatja. Február elején 19 gyereket írattak be a magyar alapiskolába Tardoskedden, egy a szlovák óvodából érkezett, és csak három gyerek számára kér­nek halasztást. Pozbáról nem kaptunk jó híre­ket. Tóth Valéria az Érsekújvári járáshoz tartozó, ám a lévai régió peremén fekvő település magyar alapiskolájának igazgatója el­mondta, csak egy gyereket írat­tak be hozzájuk, és a mostani el­ső évfolyamban is csak egy tanu­lójuk van. A helyi magyar tanin­tézmény egyfajta gyűjtőiskola­ként szolgál a környékbeli tele­püléseken - Besén, Baracskán, Felsőpélen, Töhölben - élő ma­gyar gyerekek számára, bár a két utóbbi faluból egyre ritkábban megy oda gyerek. Pozbán 2006-ban hatvanhárom gyerek járt iskolába, és tíz elsősük volt. A gyerekek összlétszáma azóta csökkent, mivel néhány család elköltözött a faluból. Áz Illyés Közalapítványnak, a Határon Tú­li Magyarok Hivatalának, az ok­tatási tárcának, a kormányhiva­talnak, a Videó Alapítványnak és a magyarországi Veresegyház önkormányzatának köszönhető­en modern iskolabusza van a te­lepülésnek. Nem az okozza tehát a gondot, hogy a szomszédos községekből ingázniuk kellene a tanulóknak, (száz) Jobbak a kilátások Két évvel ezelőtt a beíratott gyerekek közül öt volt pozbai, kettő Baracskáról egy Beséről utazott be. Az egyik beutazó korábban is a pozbai óvodát látogatta. A helyi óvodából kapott hírek szerint jö­vőre jobbra fordulhat a helyzet. Sajnos, idén sem Baracskáról, sem Beséről nem hoztak magyar gyereket az iskolába, (sz) Tardoskedden a beiratkozási program keretében foglalkozásokat tartottak a gyerekeknek (Képarchívum)

Next

/
Oldalképek
Tartalom