Új Szó, 2010. február (63. évfolyam, 25-48. szám)
2010-02-10 / 33. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. FEBRUÁR 10. Régió 5 Az apát bolti lopások miatt letartóztatták, az anya ütötte, rúgta, harapta kilencéves lányát és hatéves fiát Kínozta a saját gyerekeit Romját. A poklok poklát élhette át annak a harmincéves komjáti nőnek a két gyereke, akiket kínozott, ütött, rúgott és harapott az anyjuk. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS A kilencéves kislányt és a hatéves kisfiút könyörtelenül verte és rúgta a részegeskedő asszony. A testi fenyítés napirenden volt a családban, a gyerekek azonban látszólag zokszó nélkül tűrték a dolgot. A rendőröket is megdöbbentette a véraláfutásos kis testek látványa. Annál is inkább, mert a kisfiú kezén és hátán harapásnyomokat találtak, amelyeket - a gyerek elmondása szerint - tulajdon anyja okozott dühkitörései során. Áz Érsekújvári Járási Rendőrkapitányságon megtudtuk, az asszony ellen névtelen feljelentés érkezett. Az Érsekújvári Körzeti Munka-, Szociális és Családügyi Hivatalból kirendelt gyám múlt év novemberétől látogatta a családot. A nőt már-már öntudatlan, részeg állapotban vették őrizetbe. A gyerekek valószínűleg nem kerülnek intézetbe, mivel a nagyszülők vállalják a gondozásukat. Nem kizárt, hogy a nagyszülők, vagy a rokonok döntöttek úgy, hogy feljelentik a kegyetlen asszonyt. Értesüléseink szerint a nő élettársát néhány héttel ezelőtt tartóztatták le Komjáton. A férfi volt az egyik elkövetője azoknak az élelmiszerbolti betöréseknek, amelyek során nagy mennyiségű alkoholt loptak el. Családon belüli erőszak miatt az anyát nyolcévi szabadságvesztésre is ítélhetik, (száz) Harapások és kegyetlen ütlegelések nyomát rejtegették a gyerekek a trikó alatt (Rendőrségi felvétel) Csakis az emlékezés ad létünknek időbeli kiterjedést - választotta mottójául Móser Zoltán fotográfus Aki dudás akar lenni... ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Dunaszerdahely. Néprajzi és kultúrtörténeti szempontból egyaránt érdekes tárlatot nyitottak meg február 4-én a Csallóközi Múzeum kiállítótermében. A Kisalföld pásztorai által készített és használt népi hangszereket bemutató kiállítás mellett Móser Zoltán fotóművész fekete-fehér képei elevenítik meg a XX. század első felének falusi világát. Nem véletlenül került egymás mellé a két tárlat; Móser Zoltán Bartók Béla és Kodály Zoltán nyomdokaiban járva örökítette meg azt a közeget, mely évezredeken át termette és őrizte ma ismert népdalkincsünket. Bár Bartók és Kodály művészete eltér egymástól, egyvalami mégis összeköti őket: a Kárpát-medencét járva mindketten találkozhattak a hagyományos művészet egy még élő világával, melyben az egyszerű és letisztult formák kavalkádja és elképesztő gazdagsága uralt mindent. Mindketten megértették, hogy ez a formavilág a kortárs zene számára is kimeríthetetlen kútfő. Móser Zoltán művészetének kulcsát is valahol a népi balladák már-már végtelenségig ismétlődő monotóniájában kell keresnünk; az egymás mellé aggatott képek ritmussá, szólamokká állnak össze. Egyes képeinek címét Bartóktól vett idézetekkel helyettesíti, miáltal szó szerint is képet kapunk a gyűjtő által bejárt útról, Bartók és Kodály időbeli kiterjedéséről. Móser művészetének alapja is az emlékezés, az ősi formák megelevenítése. A kiállítás népi pásztorhangszereket bemutató részének az is lehetne az apropója, hogy a Kisalföldön farsang idején szervezték a dudabálokat. Ezeket egy ősibb, amorfabb tánckultúra jellemezte, a dudanóták többsége csak bőrdudán volt jól közreadható. A pásztomépek eme ősi hangszerén kívül csengőket, kolompokat, láncos botokat, kürtöket és furulyákat láthatunk a kiállításon. Mindkét tárlat február 27-éig tekinthető meg a Múzeum utca 2-es szám alatti Sárga Kastélyban. (la) Bepillantás a tárlatba (A szerző felvétele) A csaknem kétszáz hóembert még aznap szétverték Rekordot döntöttek Tallóson ÚJ SZÓ-HÍR Tallós. Három óra leforgása alatt száznyolcvankét hóembert építettek fel a tallósiak. Ezzel a teljesítménnyel szlovákiai rekordot döntöttek. Az előző rekordot a rematai üdülőközpontban döntötték meg 2004-ben, akkor hetvennyolc hóembert építettek fel. ,Amióta vastag hótakaró borítja a községet, alig mozdulnak ki az emberek, reggelente, amikor az újságot hordom ki, szinte egy lélek sincs az utcákon, de még a gyerekek sem járnak délutánonként hógolyózni. Azon gondolkodtam, ki kellene mozdítani őket, egy kis szórakozásra invitálni” - mesélt a kezdeményezésről Kutak Andrea ötletgazda. Elárulta, az ötlet az internet böngészése közben jött, ekkor talált rá a rematai rekordra. Úgy gondolta, remek lehetőség lenne egy hétvégi szórakozásra. Még aznap kérvényezték is a rekorddöntési kísérletet a szlovák rekordokat jegyző szövetségnél. Másnap reggelre vissza is küldték a tallósiaknak a feltételeket: a hóember legalább hetven centiméter magas legyen, orra répából szeme pedig szénből készüljön. Néhány lelkes szervező harmadnapra be is szerezte a hozzávalókat, így a hetvenes létszámú, gyerekekből és felnőttekből álló csapat reggel kilenctől délig száznyolcvankét hóembert készített a kastély parkjában. A www.slo- venskerekordy.sk oldalon már megtalálható a teljesítmény leírása, a rekorderektől már csak a fényképeket és a videó-dokumentációt várják. A szervezők nagy bánatára ismeretlenek még aznap este, szétverték a hóemberparkot, így a faluba látogatók és a parkban sétálók már nem gyönyörködhettek a nem mindennapi látványosságban. (jéem) A tallósi kastély parkjában hetvenen dolgoztak a szlovákiai rekord megdöntésén (Horváth Zoltán felvétele) AJÁNLÓ Február 10. (szerda) Ipolybalog - 8.45: Az aranyszőrű bárány - mese néptánccal egybekötve, rendhagyó óra az alapiskolában, a beiratkozási program keretében. (ú) Ipolyszakállos - 10.30: A papucsszaggató királykisasszonyok - rendhagyó dráma- pedagógiai óra az alapiskolában. (ú) Ipolyszakállos -11.30: Tréfás verbuválás - igaz mese a hagyományokról, a szokásokról, a farsangról, rendhagyó óra az alapiskolában, (ú) Csak egy iskolaköteles gyereket írattak be a község magyar alapiskolájába, 2006-ban még tíz elsősük volt - később jobbra fordulhat a helyzetBeséről és Baracskáról nem mennek magyar gyerekek a pozbai iskolába ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozba/Udvard/Tardoskedd. Ezen a héten tartották a beiratkozást az udvardi Majtényi Adolf Alapiskolában. Dékány Marianna, az intézmény új igazgatója azt mondta, elégedettek az eredménnyel. Pozbán sajnos más a helyzet, a magyar alapiskolába csak egy gyereket vittek beíratni. „Huszonnyolc leendő elsőst írattak be hozzánk Udvardról és a közeli Csúzhoz tartozó Szent- miklós majorból. Jelenleg 24 elsősünk van, mert a tavaly beíratott 28 gyerek közül négy számára kértek halasztást a szülők. Tavaly nem nagyon bántuk, hogy nincs több gyerek, mert komoly tanteremgondjaink voltak. Azóta sikerült befejezni a szomszédságunkban található szlovák alapiskola épületének felújítását, így visszakaphatjuk a napközi otthonunkat, ahol új osztályt tudunk kialakítani” - tájékoztatott Dékány Marianna igazgató. Tóth Szilvia, a tardoskeddi Szemerényi Károly Alapiskola igazgatója elmondta, 2008-ban 17 elsősük volt, a mostani első osztályt 18 gyerek látogatja. Február elején 19 gyereket írattak be a magyar alapiskolába Tardoskedden, egy a szlovák óvodából érkezett, és csak három gyerek számára kérnek halasztást. Pozbáról nem kaptunk jó híreket. Tóth Valéria az Érsekújvári járáshoz tartozó, ám a lévai régió peremén fekvő település magyar alapiskolájának igazgatója elmondta, csak egy gyereket írattak be hozzájuk, és a mostani első évfolyamban is csak egy tanulójuk van. A helyi magyar tanintézmény egyfajta gyűjtőiskolaként szolgál a környékbeli településeken - Besén, Baracskán, Felsőpélen, Töhölben - élő magyar gyerekek számára, bár a két utóbbi faluból egyre ritkábban megy oda gyerek. Pozbán 2006-ban hatvanhárom gyerek járt iskolába, és tíz elsősük volt. A gyerekek összlétszáma azóta csökkent, mivel néhány család elköltözött a faluból. Áz Illyés Közalapítványnak, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, az oktatási tárcának, a kormányhivatalnak, a Videó Alapítványnak és a magyarországi Veresegyház önkormányzatának köszönhetően modern iskolabusza van a településnek. Nem az okozza tehát a gondot, hogy a szomszédos községekből ingázniuk kellene a tanulóknak, (száz) Jobbak a kilátások Két évvel ezelőtt a beíratott gyerekek közül öt volt pozbai, kettő Baracskáról egy Beséről utazott be. Az egyik beutazó korábban is a pozbai óvodát látogatta. A helyi óvodából kapott hírek szerint jövőre jobbra fordulhat a helyzet. Sajnos, idén sem Baracskáról, sem Beséről nem hoztak magyar gyereket az iskolába, (sz) Tardoskedden a beiratkozási program keretében foglalkozásokat tartottak a gyerekeknek (Képarchívum)
