Új Szó, 2010. február (63. évfolyam, 25-48. szám)

2010-02-05 / 29. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. FEBRUÁR 5. Régiósport 21 Több mint negyven éve a véletlen hívta életre a Vl< Slovan Rimavská Sobota női röplabdacsapatát Harcban az extraligás szereplésért Samaria Cup 2010 a Millenium sportcsarnokban Érsekújvárott lesznek házigazdák a somorjaiak ÚJ SZÓ-ELŐZETES Somoija/Érsekújvár. Szomba­ton és vasárnap az érsekújvári Millenium sportcsarnokban zajlik a somoijai STK futballklub Sama­ria Cup 2010 névre keresztelt nemzetközi diákfoci-tornája. „Ér­sekújvári gyökereim vannak, egy­kor a helybeli kézilabdaklub ifi- csapatában játszottam. Cégem az élvonalbeli HC Štart támogatói közé tartozik, ennek köszönhető­en előnyös feltételekkel sikerült kibérelnünk a létesítményt. Re­mélem, a somoijai városvezetés a jövőben megteremti a korszerű sportcsarnok építéséhez szüksé­ges anyagi feltételeket, melynek révén javulnak a helybeli siker­sportágak képviselőinek felkészü­lési és versenyeztetési feltételei, és otthon lehetünk majd vendég­látói rangos rendezvényeinknek” - indokolta a helyszín kiválasztá­sát Csutora Norbert, a tornaszer­vező somorjai futballklub elnöke. Az első játéknapon a fiatalabb diákok erőpróbájára kerül sor. „Hat kollektíva, Mosonmagyar­óvár, Domino Bratislava, Handlo­vá, Šurany, Devínska Nová Ves és STK Šamorín körmérkőzéses rendszerben méri össze tudását. ,A tornára egyébként a gútori tor­nateremben rendezett viadalon készültünk fel, melyen két csapa­tot indítottuk, fővárosi ellenfelek­kel csatáztunk“ - nyilatkozta František Chudoba, a somorjai fo­cistapalánták edzője. Vasárnap az idősebb diákok ve­télkednek a győzelemért. „A részt­vevőket három csoportba osztot­tuk be. Az A csoportban az STK A csapatának ellenfele a Vrakuňa és a Mosonmagyaróvár kollektívája lesz. A B csoportban a Handlová, Domino és a Devínska Nová Ves, a C csoportban pedig fakócsapa­tunk, az érsekújváriak és a vág- sellyeiek mérik össze tudásukat. A csoportok első két helyezettje a folytatásban a serleg elhódításáért küzd, a többiek pedig a vigaszágon játszanak a 6-9. helyért. A mara­toni sorozat kínálatában összesen huszonhét párharc szerepel“ - so­rolta a részleteket Szabó Tibor, a somorjaiak csapatvezetője. Szombaton fél tízkor, vasárnap pedig egy órával előbb kezdődik a rendezvény, melynek legjobb ka­pusát, mezőnyjátékosát és góllö­vőjét különdíjjal jutalmazzák a szervezők, (ái) Diákcsapatok szerepelnek a kétnapos tornán (Ladislav Kuštekfelvétele) A gazdasági válság a spor­tot sem kerülte el, főleg egy olyan, munkanélküliségi csúcsokkal küszködő régi­óban, mint a rimaszomba­ti. Az I. ligás focicsapat mellett mégis van egy együttes, amely hosszú évek óta a hazai második vonal élmezőnyében talál­ható, s az idén szeretné az eddigi legjobb eredményét is felülmúlni, és végre fel­jutni az extraligába. JUHÁSZ DÓSA JÁNOS A VK Slovan női röplabdacsa­patot 1968-ban a véletlen hívta életre. Az akkori közgazdasági középiskola (ma kereskedelmi akadémia) tanulói jutalomkirán­dulás keretében megmászták a Rysyt a Magas Tátrában, s a kísé­rőprogramok közül többen a röp­labdatornát választották, amit meg is nyertek. Jutalmul labdát, röplabdahálót és mezeket nyer­tek, s ez inspirálta őket arra, hogy hazatérve komolyabban foglal­kozzanak a röplabdával. Az indulástól az I. ligáig „Šárika Moncoľová-Schmidto- vával és Udvardy Kálmánnal létre­hoztuk a röplabda szakosztályt” - emlékszik vissza a hőskorra Štefan Baláž, aki immár húsz éve a szak­osztály elnöke, s évekig a csapat vezetőedzője is volt. Még abban az idényben beneveztek a kerületi bajnokságba, s négy év múlva már a II. ligában szerepelhettek. Az ön­álló Szlovákia megalakulása óta Az /. ligás rimaszombati csapat folyamatosan az I. liga résztvevői, de az elmúlt években már meré­szebb álmaik is vannak, s nem is titkolt célkitűzésük a feljutás az extraligába. De téljünk vissza még a múlthoz. A szakosztály első elnöke Ondrej Kontra volt, aki tíz évig vezette a klubot, s legnagyobb érdeme, hogy a fiatalokkal megszerettette a röp­labdázást. A felnőtt csapat mellett serdülő és diákcsapatok is alakul­tak. Az első, ún. hőskorszakban Šárika Moncol’ová-Schmidtová mellett Mária Dušeková-Mátéová és Zlatka Kontrová-Očovayová vol­tak a csapat meghatározó játéko­sai, később sikerült vendégjátéko­sokkal is erősíteni, így került a csa­pathoz Iglóról a jelenlegi vezető­edző, id. Alena Kudlíková is. Hosszú évekig az egyesített szak­középiskola tornaterme szolgált a csapat otthonául, de miután elké­szült az akkor még önálló Ferenczy István Alapiskola csarnoka, a klub is átköltözött a sokkal tágasabb, minden igényt kielégítő sportléte­sítménybe. Tavaly nem sikerült A tavalyi évadban a szakosz­tályvezetés célja egyértelmű volt: feljutni az extraligába. Az alapszakaszt a lányok meg is nyerték, ám a rájátszásra elfo­gyott az erő, s a kassai Slávia TU csapata megelőzte őket. Az idei évad is remekül indult, s a csa­pat az alapszakaszban biztosan előzi meg kassai és nyustyai ve- télytársait. S a vezetés szeretne biztosra menni, így egy beszter­cebányai, valamint négy iglói já­tékost hívott vendégjátékra, akik az évad végéig erősítik a csapa­tot, bár többen is jelezték, hogy feljutás esetén szívesen marad­nának. Magyar kapcsolatok Mivel közel a magyar határ, a szakosztály magyarországi kapcso­latokban is gondolkodik. „Évekig rendszeresen jártunk Gödöllőre és (Agáta Bartová felvétele) Salgótarjánba, de ez utóbbi klub sajnos megszűnt - mondja Baláž. - Tavaly viszont ismét elkezdtünk tapogatózni, s két klub, a nyíregy­házi és a miskolci is jelezte, hogy szívesen működne együtt velünk. A miskolciakkal együttműködési megállapodást kötöttünk. Közös tornákat, edzőtáborokat terve­zünk, de akár játékosok cseréjére is sor kerülhet. Miskolc jóval köze­lebb van hozzánk, mint Igló vagy Kassa, s a mai ínséges időkben nem mellékes az útiköltség sem” - teszi hozzá a rimaszombati szakvezető. Arra a kérdésre, hogy a klub miből tartja fenn magát, Baláž örömmel újságolja, hogy több szponzoruk is van a városból és a környékről. Főszponzoruk évek óta egy szövet­kezet, de a város is támogatja az együttest a lehetőségeihez mérten. „Egyértelmű célunk, hogy meg­nyerjük a rájátszást is, s izgalmas, a közönség számára is élvezetes mérkőzéseket játsszunk a feljutá­sért vívott harc során” - összegzi a terveket Baláž, aki szerint a sike­rük egyik titka, hogy mindig ki­emelten kezelték az utánpótlás­nevelést. Ma is két diák- és egy ser­dülőcsapatuk van, s több alapisko­lában is céltudatos munkával kere­sik a tehetségeket, akik idővel be­épülhetnek a felnőtt csapatba. A csapat jelenlegi kerete Silvia Barthová, Ľudmila Bodnárová, Eva Danková, Jana Drugdo- vá, Alexandra Hrivnáková, Martina Chlepéoková, Marianna - Chodúrová, Lucia Kačániová, ifj. Alena Kudlíková, Zora Megelová, Zlatica Molnárová, Kristína Pálmaiová, Veronika Pavlíková, Lydia Rendeková, Karina Rosiarová, Lucia Sirotiaková, Gabriela Suke- níková, Miroslava Szentkeresztyová, Zuzana Ščurková, Ivana Štubniaková, Erika Vykoupilová, Alena Žírošová. Edző: id. Alena Kudlíková. Öt éve kezdett el gokartozni a nagytúri fiú, akit tavaly a hat szlovákiai futamon kívül a cseh, az osztrák, a francia és a magyar bajnokságra is meghívtak Jakab Sándor egyiptomi kiruccanása Jakab Sándor a gokartban, mellette csapattársa az egyiptomi világbaj­(Tuzson Árpád felvétele) ÁBEL GÁBOR „Lüktet, felsistereg a gép, ér­zem szédítő vad mámorát...” - énekelte annak idején Cserháti Zsuzsa. Száguldani jó, valja meg­győzően a motorosok zöme, akik viszont tudatában vannak a várat­lan bukás és a szerencsétlenség előfordulásának is. Nagytúri gokartos Jakab Sándor egy honti, nyolc- százöt lakosú településen, Nagy­túron él, s az Ipolysági Fegyver- neki Ferenc Közös Igazgatású Ka­tolikus Iskola IV.G osztályának tanulója. Gokartversenyző. Nem egyértelműek és valószí­nűleg sohasem tisztázódnak pon­tosan a kartozás születésének kö­rülményei. Egyetlen dolog biztos csupán, hogy játékként indult az egész. Sajnos, manapság inkább á sokkal kifizetőtőbb profi autóver­senyzésről hallani, csak elvétve lát napvilágot egy-egy írás a gokartról. Húsz hétvégi versenyen „Öt éve történt, hogy meglát­tam, ahogyan apukám egyik üzlet­társának a fia gokartozik. Jóma­gam is, szinte első látásra belesze­rettem a vadul, nagy lármával ro­bogó motorba, s rá egy évre már versenyeztem. Azóta élvezem a suhanást, emellett karatézom, és futóversenyekre is járok - kezdi meggyőzően bemutatkozását a ti­zenhárom éves versenyző. A ROTAX MAX Junior nevű gé­pe van. Összsúlya magával a piló­tával együtt nem haladhatja meg a 145 kilót, 150 köbcentiméteres, 20 lóerős és az sem elhanyagolha­tó tény, hogy eléri a 160 kilométe­res maximális óránkénti sebessé­get. Kuplunggal működő, sebes­ségváltó nélküli szerkezet. A ver­senyző terhelését semmi mással nem lehet előidézni, csak a rend­szeres motorozással. Anyagilag rendkívül igényes sportról van szó. A legközelebbi al­kalmas gokartpálya több mint száz kilométerre, Dunaszerdahelyen vagy Vágperbetén található. Óda jár edzeni a Nagytúron élő sporto­ló. Régebben hetente háromszor készült, tavalyviszonthúszhétvégi versenyen vett részt, s így mellőzte a szinte kötelező felkészülést. Tizenhatodik a vb-döntőben „Tavaly a hat szlovákiai futamon kívül a cseh, az osztrák, a francia és a magyar bajnokságra is meghív­tak, sőt az Éurópa-bajnokságnak megfelelő Rotax Éuro Challengen is két ízben rajthoz álltam” - sorolja a versenyeit. Eddigi pályafutása ki- csúcsosodásának számított az egyiptomi Sharm el Shekh-i világ- bajnoki döntő, ahol Kulcsár Ferenc és Tóth Péter társaságában szlová­kiai bajnokként Magyarország csa­patában versenyzett. (Érdekesség, hogy szlovák kollégája cseh szí­nekben indult.) Az időmérő edzés során sajnos csak a huszonhetedik helyre futotta erejéből, majd a ké­noki döntőben sőbbi három selejtező kapcsán két alkalommal nem sikerült megúsz­nia a rajt utáni ütközést, így aztán csak a reményfutamban bizonyít­hatott. Végül tizenhatodikként in­tették őt le a kockás zászlóval. ,Akadt egy-két vetélytárs, akik a többiek számára elérhetetlennek bizonyultak, de mögöttük nagyon sűrű volt a mezőny, és csupán szá­zadmásodperceken múlott a futa­mok végső kimenetele - részletezte az erőviszonyokat. - Elmondha­tom, hogy a decemberi egyiptomi kiruccanásom nem sikerült hibát­lanul.” Repeszteni a motorral Sándor jó tanuló, kevés szabad­idejében matematikai versenyekre készül, vagy a kutyáját sétáltatja a A brucki dobogó tetején (Pokorný Edit felvétele) természetben. Korán tapasztalhat­ta, milyen érzés egy igazi gokart versenygépben ülni. Az idén is számos hazai és nemzetközi sereg­szemlén indul. „Egyelőre nem élem bele magam semmibe. Kell még a tapasztalat, érzem, hogy fo­lyamatosan javulok. Számomra szent dolog a versenyzés, repesz­teni a motorral” - árulta el magáról a rokonszerves fiatalember.

Next

/
Oldalképek
Tartalom