Új Szó, 2010. január (63. évfolyam, 1-24. szám)
2010-01-08 / 5. szám, péntek
2 Közélet ÚJ SZÓ 2010. JANUÁR 8. www.ujszo.com RÖVIDEN Válságban az egészségbiztosítók Pozsony. A szlovákiai egészségbiztosítók bevételei tavaly a korábban várt 10 százalékos növekedés helyett, a gazdasági válság miatt alig 2,2-2,6 százalékkal emelkedtek - derül ki a Health Policy Institute elemzéséből. Az ágazat bevételkiesése elérheti a 350 millió eurót. A biztosítóknak 2008-ban ugyanakkor még 12,5 százalékos bevételnövekedést sikerült produkálniuk. A vártnál rosszabb gazdálkodás meglátszott szolgáltatásaikon is. A szakorvosoknak fizetett összeget a tavalyi első félévben 4,5 százalékkal, a gyógyszertámogatást 1,2 százalékkal fogták vissza. Ugyanekkor azonban 18 százalékkal többet költöttek gyógyfürdői kezelésekre. Összesített kiadásaik így tavaly 2,8 százalékkal emelkedtek, az egy évvel korábbi, csaknem 15 százalékos növekedést követően. (SITA) Lajčák csodálkozik Budapest politikáján Pozsony. Miroslav Lajčák külügyminiszter szerint megengedhetetlen, hogy Magyarország „rövidnadrágos gyerekként“ kezelje Szlovákiát. A miniszter úgy véli, a magyar-szlovák kapcsolat „lappangó probléma“, de állandóan jelen van. A konfliktus szerinte régebbi, mint az idén 18 éves Szlovákia. Lajčák szerint nem meglepő, hogy a két ország viszonya „időnként kiéleződik“. Ennek ellenére az meglepte, hogy milyen „dühvei lép fel időnként a magyar“ politika. (MSz, sita) Ismét fizetünk Ivan Lexának Strasbourg. Az európai emberjogi bíróság tegnap ismertetett ítéletében ismét igazat adott Ivan Lexának, áld a Szlovák Köztársaságot perelte be. A bíróság szerint az állam megsértette a felperes jogait, Lexa így 2 ezer euró kártérítést kap, további 5 ezret pedig költségei megtérítése címén zsebelhet be. Lexát 2008-ban az Európai Bíróság már kárpótolta, akkor 8 ezer eurót ítélt meg neki. (MSz) Nevet változtat az Állatorvosi Egyetem Kassa. Nevet változtat Szlovákia egyik legkisebb, ám legmagasabb színvonalú felsőoktatási intézménye: a kassai Állatorvosi Egyetemet január 15-től Állatorvosi és Gyógyszerészeti Egyetemnek fogják hívni. A változás oka, hogy az egyetem már két kara lesz, az állatorvosi és a gyógyszerészeti. Ez utóbbi szakot 2006-ban nyitotta az addig csak egy szakterületen működő intézmény, az első gyógyszerészekjövőre hagyják el az egyetemet. (MSz, sita) Egyelőre nincs ellenzéki választási koalíció Az SaS csak Dzurinda nélkül akarja az SDKÚ-t ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Egyelőre nem köt választási koalíciót a legnagyobb ellenzéki párt a Richard Sulik vezette SaS-szel. Mikuláš Dzurinda, az SDKÚ elnöke a tavaly év végi ellenzéki találkozó után ajánlott választási koalíciót a parlamenten kívüli pártnak. Az SaS e héten foglalkozott a kérdéssel, a párt vezetősége üdvözölte a javaslatot, a koalíciókötéshez viszont feltételt szabott: csak akkor indulnak közös listán a választásokon, ha a listavezető nem a kétszeres exkor- mányfő Dzurinda lesz. Az SDKÚ tegnap komolytalannak nevezte Sulíkék javaslatát. Ivan Miklós pártalelnök szerint ha nem kapnak más választ, akkor ezt ajánlatuk elutasításának fogják tartani. „Ha komoly választ kapunk, hajlandóak vagyunk tárgyalni. Végtére is mi a jobbközép erők egyesülésének érdekében tettük ezt a javaslatunkat“ - mondta Miklós. Richard Sulik, az SaS elnöki tegnapi válaszában kifejtette: továbbra is kitartanak feltételük mellett. „Egyértelműen leszögeztük, hogy üdvözöljük a koalíció- kötésre vonatkozó ajánlatot, de Dzurinda a mi választóink számára elfogadhatatlan“ - fejtette ki Sulik, aki a második Dzurinda- kormány idejében Ivan Miklós pénzügyminiszter tanácsadójaként működött. Felmérések szerint az SaS szimpatizánsainak egy része az SDKÚ, kisebbik része a Smer volt választóiból verbuválódott, így politológusok szerint érthető, hogy a pártelnök Dzurin- dával szemben keményebben fogalmaz. Sulik szerint az a legvalószínűbb, hogy pártja egyedül vág neki a választásoknak, de azt sem lehet kizárni, hogy más koalíciós partnert keres. Korábban arról is szó volt, hogy a párt a Híddal kötne választási koalíciót. Ján Figel, a KDH elnöke „nagy kérdőjelnek“ tartja az SaS ajánlatát. (MSz, tasr) Nem fizeti az állam a nyugdíjbiztosítást, ha a kismama részmunkaidőben dolgozik Csupán három nap a kijelentkezésre Pozsony. Az állam már nem fizeti azok után a kismamák után a kötelező nyugdíjbiztosítást, akika gyermeknevelés mellett nem teljes állásban, megegyezés alapján (dohoda o vykonaní práce) dolgoznak. A változást viszont az érintett szülőnek kell bejelentenie a Szociális Biztosítóban. ÚJ SZÓ-1NFORAAÁC1Ó Ma van az utolsó nap, hogy az a szülők, aki hat évnél kisebb gyermekről gondoskodik, és mellette bármilyen részmunkaidős szerződésre dolgozik, jelentse a Szociális Biztosítóban, hogy az állam már nem fizeti kötelező nyugdíj- biztosítását. A gyermekgondozási segélyről szóló törvény vonatkozó módosítása január 1-jén lépett hatályba. A Szociális Biztosító csak január 4-én tájékoztatott a honlapján arról, hogy ki kell jelentkezniük az érintetteknek, és ennek a kötelezettségüknek január 8-ig eleget kell tenniük. Mivel január 6-a államünnep, az érintetteknek a maival együtt összesen három napjuk volt erre. Kérdésünkre, miért ilyen későn tájékoztatták a nyilvánosságot, Peter Višváder, a Szociális Biztosító szóvivője azt felelte, nekik nem is kötelező informálniuk az ügyfeleket a változásokról. További kérdésünkre, hogy az ügyfelek honnan szerezzenek tudomást a változásokról, a szóvivő annyit mondott, mindenkinek saját érdekében figyelnie kell az őt érintő jogszabályok változásait. Peter Višváder szerint mivel a törvény- módosítást a parlament decemberben hagyta jóvá, az ünnepek miatt nem tudták a honalapjukon korábban tájékoztatni az érintetteket. A szóvivő szerint nem kell büntetéstől tartania annak, aki január 8-ig nem jelentkezik ki, ha ezt néhány napos késéssel megteszi. „Az állam eddig fizette az ilyen szülők után a nyugdíjbiztosítást, januártól ezt nem teszi. A kliens köteles kijelentkezni a kötelező nyugdíjbiztosítás rendszeréből, de nem kell büntetéstől tartania, ha ezt néhány nappal a január 8-i határidő után teszi meg” - mondta a szóvivő. Az állam tehát egyik kezével ad, a másikkal elvesz. Januártól ugyanis jelentősen nőtt a gyermekgondozási segély összege, 256 euróra, ám ennek szigorú feltételei vannak. Csak a gyermek két éves koráig jár, s csak az a szülő kapja, aki a gyermek születését megelőző két évben legalább 270 napot dolgozott, vagyis fizette a betegbiztosítást. A legjelentősebb változás, és legfontosabb kritérium azonban az, hogy a magasabb gyes csak akkor jár, ha a szülő semmilyen kereső tevékenységet nem folytat, nem dolgozhat megegyezés alapján sem (dohoda o vykonaní práce, dohoda o vykonaní brigádnickej práce, dohoda o pracovnej činnosti). A törvény- módosítás értelmében gyesre - függetlenül attól, hogy a magasabb vagy az alacsonyabb összeget kapja - csak akkor jogosult a szülő, ha a gyermeknevelés mellett nem dolgozik semmilyen formában. Kivételt azok képeznek, akik már 2010. január elseje előtt kapták a gyest, ők akkor is kaphatják a támogatást, ha dolgoznak, de csak az alacsonyabb összeget -164,22 eurót. A szülő tehát mérlegelhet: ha igényt tart arra, hogy az állam fizesse utána a nyugdíjbiztosítást, akkor nem szabad semmilyen formában munkát vállalnia. Az érintett személy, ha nem akarja, hogy ezek az évek a leendő nyugdíja szempontjából úgymond elvesszenek, önkéntes nyugdíjbiztosítást köthet, amelyet maga fizet. (sán) Észak-déli irányban négyszer drágább teherautóval áthaladni Szlovákián, mind eddig Káosz és elégedetlenség az útdíjrendszer miatt ÚJ SZÓ-1NFORAAÁC1Ó Kassa/Medve. Narancssárga szalaggal ellátott buszok közlekednek Kassán, a Kassa Városi Közlekedési Vállalat (DPMK) így tiltakozik az ellen, hogy az útdíj a tömegközlekedést is érinti. „Azt sem tudjuk, hány kilométert tesznek meg buszaink a fizetős szakaszokon” - nyüatkozta Michal Tkáč, a DPMK vezérigazgatója. Monika Murová, a cég szóvivője elmondta, a közlekedésügyi minisztérium csak 2009 decemberében rögzítette, hogy nem kell megjelölni a fizetős szakaszokat, a rendeletben szereplő szakaszok listája pedig értelmezhetetlen, nem lehet tudni, hol kezdődnek és hol végződnek. „Olyan szolgáltatásért fizessünk, melyet nem tudunk ellenőrizni?” - kérdezte Tkáč. Kassa fizet rá a legjobban az útdíjra „Miért pont a kassai utasok fizessenek útvámot, a többi város tömegközlekedését szinte nem érinti a rendelet.” - tette hozzá. Példaként Pozsonyt említette, ahol csak 30 autóbuszt kellett fedélzeti egységgel ellátni a 495 gépjárműből, ami 5 százalékot jelent. „Kassán több mint 200 autóbuszba szereltük fel a fedélzeti egységet és a járatok 50 százaléka fizetős részeken is közlekedik. Ezek aránytalanul nagy költségek, amit közvetve az összes kassai fizet.” - fogalmazott Tkáč. A rendszer bevezetése becslések szerint 165,5 ezer eurójába (4,9 millió korona) kerül a DPMK-nak. Félre kell állítani a buszt „Elég lenne egy módosító rendelet, melyben a minisztérium kihúzná azokat a problémás szakaszokat, melyeken a városi tömeg- közlekedést biztosítja a DPMK” - közölte Igor Jutka, a közlekedési vállalat igazgatótanácsának elnöke, s mondott egy példát is. „Zse- besre (Šebastovce) közlekedő járataink 1,2 kilométert haladnak a fizetős szakaszon, a rendeletben viszont a Kassa-Bárca2-Enyicke (Haniska) szakasz szerepel, ami 5,772 kilométer hosszú, ezért végül 5,772 kilométerért kell fizetnünk”. „Az útdíjrendszer igazságtalan Kassával szemben. Ennek ellenére nem szeretnénk emelni a jegyek árát” - közölte Jaroslav Vrábeľ, a kassai magisztrátus kommunikációs osztályának vezetője. Hozzátette, az eredeti javaslatban az szerepelt, hogy a tömegközlekedési vállalatok felmentést kapnak az útdíj alól és a rendszer nem lesz hatással a települések költségvetésére. Emellett furcsa helyzeteket is eredményezhet az elektronikus útdíjrendszer. A SkyToll honlapján (emyto.sk) az áll, hogy a fedélzeti egység meghibásodása esetén - amiről a közlekedési vállalat nem tehet - a sofőr köteles félreállítani a buszt és kiszállítani az utasokat, noha a jármű nem hibásodon meg. „Kamionblokád” Medvénél Szinte blokád alá vették a fedélzeti egységre, illetve regisztrációra várakozó magyar kamiono- sok a Medve határában található Agip benzinkutat. Tegnap délelőtt tucatnyi kamion várakozott a határ utáni első töltőállomáson. „Négy órája várok - mondta Pál László teherfuvarozó. - A kollégák szerint további órákat veszítek, amíg feltöltődik, tehát üzemképessé válik a készülék. Nem értem, miért nem térnek vissza a matricákhoz, ha az elektronikus rendszer működésképtelen? Annak idején Németországban sem volt zökkenőmentes az átállás; ám ha fennakadás volt, ideiglenesen ingyen használhattuk az autópályákat.” Négyszer drágább, mint eddig A várakozás miatt a fuvarozók késéssel teljesítik a megrendeléseket, s ez nem kis bevételkiesést okoz nekik. „Romlandó árut, élelmiszert viszek Lengyelországba. Már 2009 decemberében próbáltam regisztrálni és beszerezni a készüléket, sikertelenül. Valaha tíz euróért keresztülhajtottam Szlovákián; most húsz euróért száz kilométert tudok megtenni” - teszi hozzá. A teherfuvarozók várakozás közben kiszámítják, mibe kerül észak-déli irányban átszelni az országot - négyszer annyiba, mint korábban. „Húsz, harminc centes tételeket kell összesítenünk, hogy megtudjuk, mennyit számított fel a rendszer útdíjként. Az viszont már kiderült, hogy a Pozsony-Kassa- Eperjes útvonal oda-vissza nem járható meg százötven euróból. Ennél csak Franciaország útjai drágábbak” - mondja egy somorjai fuvarozó, aki nevét nem akarta elárulni. A teherfuvarozók gondjait tetézi, hogy a számlák átfutási ideje általában 60 nap. Ha a megrendelő magára is vállalja az útdíj költségeit, a szállítók számláján ez az összeg csak két hónap múlva jelenik meg. így olyan többletkiadás keletkezik, mely a megfelelő tartalékkal nem rendelkező kisvállalkozók egy részét térdre kényszerítheti, (mm, la) MKP: Hány arca van a Hídnak? Híd: Hány arca van az MKP-nak? Újabb pengeváltás az MKP és a Híd között Már akkor közölte vele? Balról Sulik, Bugár és Dzurinda a decemberi ellenzéki találkozón (Vladimír Šimíček felvétele) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az utóbbi időben szinte nem telik el nap MKP-Híd-csörte nélkül. Az MKP tegnap sajtóközleményében azzal vádolta a Hidat, hogy Marek Maďarič kulturális miniszterrel paktált a nyelvtörvény ügyében. A Híd válaszában viszont ugyanezzel gyanúsítja az MKP-t és a Smert. „Részt vettem azon a beszélgetésen, amelyen Bugár úr revideálta korábbi állításait a nyelvtörvénnyel kapcsolatban. (...) Ez egy olyan momentum, ami miatt ennek a pártnak a képviselői számomra őszinte és megbízható partnerek voltak a végrehajtási utasítások kidolgozása során is” - idézte az MKP Maďarič keddi nyilatkozatát. „Hány arca van a Hídnak?“ - teszi fel ezután a kérdést az MKP. „Ha az MKP politikusai nemcsak magukkal volnának elfoglalva, akkor tudhatnák, hogy Bugár Béla egyetlenegy hibás állítása miatt kért elnézést, miszerint az új törvény értelmében a kórházakban az orvos büntethető, ha magyarul válaszol a betegnek“ - válaszolt közleményében a Híd. A lapunknak nyilatkozó Bugár Béla szerint egy politikusnak el kell ismernie, ha téved. „A Híd és az MKP között az a különbség, hogy ugyan mindketten elutasítjuk a nyelvtörvényt, ennek ellenére a választók érdekében kötelességünk tárgyalni“ - fejtette ki a Híd elnöke. Bugár szerint a kulturális miniszterrel folytatott tárgyalásoknak konkrét eredményei voltak, ennek köszönhetően három pontban is megváltoztak a végrehajtási rendelkezések. „Mi viszont azt nem értjük, hogy az MKP-nak hány arca van, ha az államnyelvtörvény ügyében keményen elítéli a Smert, ugyanakkor a Smerrel hajlandó lenne kormányozni“ - áll a Híd válaszában. Eddig sem az MKP, sem a Híd nem zárta ki a választások utáni együttműködés lehetőségét a Smerrel. (MSz)