Új Szó, 2010. január (63. évfolyam, 1-24. szám)
2010-01-30 / 24. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. JANUÁR 30. Közélet 3 Bauer Edit, az MKP színeiben megválasztott képviselő az állampolgári jogokkal, továbbá a foglalkoztatási és szociális ügyekkel foglalkozik az Európai Parlamentben A kisebbségi jogok is európai uniós üggyé tehetők Bauer Edit: „Szerintem mindenki látja, hogy a szlovák kormány a nyelvtörvény ügyében félretájékoztat." (Somogyi Tibor felvétele) Júniusban választották meg másodszor az Európai Parlament képviselőjének a Magyar Koalíció Pártja színeiben. Aktívan bekapcsolódott az Európai Parlamentben a szlovák nyelvtörvényről folyó vitába, és figyelte az uniós biztosok meghallgatását is. Bauer Editet kérdeztük arról is, hogy a Lisszaboni Szerződés milyen hatással lesz az uniós szervek munkájára. LAJOS P. JÁNOS Mit tart a legfontosabb feladatának, milyen területen dolgozik az Európai Parlamentben? Folytatom azt a munkát, amit a korábbi ciklusban elkezdtem az állampolgárijogokkal és az igazságszolgáltatással foglalkozó bizottságban. Ennek a hatáskörébe kerül például az emberi jogok témája is, mivel új hatáskörei vannak arra nézve, hogy az emberi jogokat Európán belül is figyelje, ne csak Európán kívül, ahogyan ez eddig folyt. A másik bizottságom a foglalkoztatási és a szociális ügyekkel foglalkozó bizottság. Ez a téma az egész pályámon végigkísért, úgy gondolom, hogy itt is rengeteg a tennivaló. A nyugdíjjogosultság hordozhatósága vagy a szabad munkavállalás olyan téma, amelyek megvalósításában még mindig gondok vannak. Az Európai Uniót sokan azzal vádolják, hogy a kisebbségi jogok kérdésében struccpolitikát folytat, nem avatkozik bele az egyes tagországok politikájába. Lát esélyt arra, hogy ez változhat ajövőben? Erre nehéz egyszerű választ adni. Azt látni kell, hogy eddig erre nem volt jogalapja az Európai Bizottságnak, sem más uniós intézménynek. Az emberi jogok témája az Európa Tanács hatáskörébe tartozik, ami nem uniós intézmény. Ez a helyzet változott azzal, hogy az alapjogok chartáját a decemberben hatályossá vált Lisszaboni Szerződés beemelte az unió szabályai közé. De maga az alapjogi charta kisebbségi jogokat nem tartalmaz, mindössze a diszkriminációt tiltja nemzeti hovatartozás és nemzeti kisebbséghez való tartozás szerint. Tiltja a nyelvi diszkriminációt is, és van egy olyan paragrafusa is, mely szerint Európa gazdagsága a nyelvek gazdagsága is, amit őrizni kell. Ez a két kapaszkodó tehát megvan a Chartában, és ezek bizonyos körülmények között jogalapot biztosítanak a továbblépéshez. Rendkívül fontos az is, hogy a Lisszaboni Szerződés preambuluma kimondja: a kisebbségi jogok az emberi jogok szerves részét képezik. Ez a megfogalmazás a fenti paragrafusokkal együtt változtat a helyzeten, és ez akkor is igaz, ha tudjuk, hogy az alapjogi charta az unió intézményeit kötelezi, a tagállamokat csak akkor, amikor közösségi jogot alkalmaznak. Ahol tehát sérül a közösségi jog, ahol diszkrimináció gyanúja merül fel, van mód az előrelépésre, mert van rá jogalap. Ez mit jelent a gyakorlatban? Van olyan uniós intézmény, ahová panasszal fordulhatunk, ha úgy érezzük, hogy sérülnek a kisebbségi jogok? Eddig és most is fordulhatunk az európai ombudsmanhoz. Ezen felül azokban az esetekben, ahol a tagállam alkalmazza a közösségi jogot - ilyen terület például az an- tidiszkriminációs törvénykezés -, ha ez sérül, a luxemburgi bírósághoz lehet fordulni. Nem túlságosan bonyolult ez a folyamat? Az egyszerű állampolgár úgy érzi, hogy Brüsszel messze van, az uniós apparátus áttekinthetetlen, akárcsak jogi háttér, ezért inkább meg sem próbálkozik ezzel. Szerintem ez nem így van. Azt mi is gyakran érzékeljük, hogy Brüsszel messze van, de ez nem azt jelenti, hogy meg sem kell próbálkozni a jogorvoslattal. Felhívnám a figyelmet arra a kiszivárogtatott 12 pontra, amit az EB jogi szolgálata készített a nyelvtörvénnyel kapcsolatban. A dokumentumban nem kifejezetten a nyelvi jogokra hivatkoznak, hanem a munkaerő szabad vándorlására. Ha így fogunk hozzá, így nézzük a közösségi jogot, akkor találunk egy sor olyan kapaszkodót, amik mentén érdemes elindulni. Az igaz, hogy a megoldás lehetősége nem mindig látszik az első pillanatban. Az említett jogi szakvéleményt azonban a szlovák kormány lesöpörte az asztalról, és eddig semmilyen nemzetközi bírálat nem volt eredményes a nyelvtörvénnyel szemben. Ebből a szempontból hogyan értékeli a nyelvtörvény elleni közdelem hatékonyságát? Azt szerintem mindenki látja, hogy a szlovák kormány a nyelvtörvény ügyében félretájékoztat, vagy ha ez nem szándékosan történik, akkor az ismeretek hiánya miatt nem megfelelő információkat szolgáltat. Leonard Orbán uniós biztos a nyelvtörvényről elmondta, hogy ez a jogszabály a diszkrimináció határát súrolja, és tovább kell figyelni, hogy valóban diszkriminációról van-e szó. A nemzeti kisebbséghez való tartozásra is érvényes a diszkrimináció tiltása egyrészt a munkaerőpiacon, másrészt a szolgáltatásokhoz való hozzáférésben. Szolgáltatás például a posta, az utazás is, vagyis ezekre is vonatkozik az uniós jog. A történtek azonban azt mutatják, hogy a Fico-kormány mindezt megteheti, figyelmen kívül hagyhatja ezeket az óvatos figyelmeztetéseket. Ha egy uniós biztos azt mondja, hogy a nyelvtörvény a diszkrimináció határát súrolja, attól még Robert Fico nem fog hozzá azonnal a nyelvtörvény módosításához. Várható határozottabb vélemény az unió részéről, vagy erre hiába várunk? Volt nekem egy nagyon bölcs kollégám, aki azt mondta, hogy ha nincs vádló, akkor nincs vádlott, és nincs ügy sem. Ha egy sor megaláztatás és jogsértés felett elsiklunk azzal, hogy a jogorvoslat messze van, ha azt gondoljuk, hogy értelmetlen ezzel az üggyel tovább foglalkozni, mert a Fico-kormány ezt úgyis elkeni majd valahogy, akkor valószínű, hogy ez Ficónak sikerülni is fog. Én úgy gondolom, hogy a jogokat nem szabad feladni, és ha jogsértés történt, akkor meg kell keresni ajogorvoslat módját. Hogyan értékeli a nyelvtörvény kapcsán az uniós szervekben, elsősorban az Európai Parlamentben lezajlott vitát, ami jobbára a szlovák és a magyar képviselők között zajlott? A szlovák képviselők sokszor azzal próbálták lesöpörni a magyar panaszokat, hogy alaptalanok, félretájékoztatás folyik. A vitában 28-an szólaltak fel, tény, hogy sok szlovák és magyar képviselő, de látni kell azt is, hogy felszólalt dél-tiroli, baszk, spanyol ésmégegysor képviselő, egy német kolléga is. A felszólalók vagy arra mutatottak rá, hogy például Litvániában is van egy Idsebbségi jogot sértő nyelvtörvény, vagy arra, hogy a katalánok a spanyol ellenállás miatt nem használhatj ák nyelvüket az Európai Parlamentben. Tehát sok más probléma is felmerült, de aki a szlovák nyelvtörvény problémájáról szólt, az mind elítélte, kivéve a szlovák kollégákat, Anna Záborská kivételével. Nagyra becsülöm Jerzy Buzek elnök elkötelezettségét ebben a témában. Őt nem lehet elfogultsággal vádolni, és azon a véleményen van, hogy ez a törvényrossz. Nem ártott a nyelvtörvény elleni küzdelemnek az, hogy néha túlzó, vagy valóban alaptalan vádak is érték a nyelvtörvényt? Például az, hogy az orvos-beteg kapcsolatban sem lehet majd használni az anyanyelvet, amit végül is a törvény nem tilt. Amin a szlovák kollégák indokolatlanul felháborodtak és a legjobban kifogásoltak, az Surján László szájából hangzott el, aki egy konkrét esetről beszélt, amikor egy kórházban egy anyára rászóltak, hogy ne beszéljen magyarul gyermekével. Ez megtörtént eset, és ez sajnos annak a klímának a következménye, amit a kormány keltett a nyelvtörvénnyel és a körülötte zajló vitával. A nyelvtörvény, és a rossz szlovák-magyar viszony befolyásolta az uniós biztosok meghallgatását is. Robert Fico miniszterelnök szerint a magyar képviselők Maroš Šefčovič alkalmasságának megkérdőjelezésével próbáltak visszavágni Szlovákiának. Hogyan látszott ez a helyszínen? Ez nem szlovák-magyar ügy volt, sajnálatos, hogy a szlovák kormány, paranoiája következtében, mindent ezen a szemüvegen keresztül lát. Joseph Daul frakcióvezető többször kijelentette, hogy ez a frakció döntése volt, nem Szájer József frakcióvezetőé. Nem lett volna szerencsésebb, ha nem magyar képviselő vezeti a meghallgatást, ha ezeket a kérdéseket nem Szájer József, a Fidesz képviselője teszi fel ? Nem Szájer József vezette a meghallgatást, másodikként tért vissza a kérdéshez, miután egy spanyol képviselő ezt már megkérdezte. A meghallgatásokért, mint témáért Szájer a néppárti frakció alelnökeként felelt, ezért indokolatlan lett volna felmenteni őt Šefčovič esetében ez alól a feladat alól, csak azért, mert Šefčovič szlovák, Szájer pedig magyar. Decemberben életbe lépett a Lisszaboni Szerződés. Segíti majd ez az unió szerveit abban, hogy láthatóbbá váljanak a lakosság számára, közelebbinek érezzék magukhoz? Minden bizonnyal igen. Fontos, hogy a döntéshozatali mechanizmusok leegyszerűsödnek. Meglehetősen nehézkes volt egyhangú döntéseket elérni minden esetben. Ami a polgárok és az unió közti távolságot illeti, felmerült például az, hogy egymillió aláírás törvénykezdeményezési jogot jelenthet. Ilyen lehetőség korábban nem létezett. Ennek részleteit természetesen még ki kell dolgozni. Sokkal fontosabb szerep jut a nemzeti parlamenteknek is, közelebb kerülnek az Európai Parlamenthez, mert minden törvénykezdeményezést először a nemzeti parlamentek bírálnak el, csak azt követően kerül az EP elé, ha a nemzeti parlamentek többsége beleegyezik. Szombat Felhős égbolt, sok helyen havazás, délnyugaton havas eső. Az orvosmeteorológia a Panoráma oldalon olvasható. A térképen a legmagasabb nappali hőmérsékleteket tüntettük fel. VÁROSOK MA HOLNAP HOLNAPUTÁN Pozsony hózáporok-2° 2“ túlnyomóan felhős-4° 0° kissé felhős -9”-1° Nyílra havazás-2° 2° túlnyomóan felhős-5“ 0° kissé felhős -10°-1° Dunaszerdahely havasé só-r r túlnyomóan felhős-3' 0° kissé felhős -10°-1° Komárom havasé só-2’ 2" túlnyomóan felhős-3° 0« kissé felhős -9°-1° Ipolyság havazás-3’ V havazás-3°-r túlnyomóan felhős -12°-3° Rimaszombat havazás-5” -3° havazás-4° r túlnyomóan felhős -8° 0° Kassa havazás-5” -2* havazás-3°-2” túlnyomóan felhős -7° 0° Klrálybelmec havazás-4' (ľ havazás-4“ ; 0" túlnyomóan felhős -7° 0° Besztercebánya havazás-5" -2“ felhős égbolt •8°-4° túlnyomóan felhős -12°-2° Poprád hózáporok-7“ -2° havazás-7"-4” túlnyomóan felhős -11°-4° IDŐJÁRÁS A HEGYEKBEN Hójelentés a szlovákiai sípályákról ■ Chopok juh-Srdlečko 100 cm Chopok Juh-Kosodrevina 100 cm Csorbató 80 cm Ski Bachledova 80 cm Roháče-Spálená dolina 80 cm Jasenská dolina 80 cm Ski-TMG Remata 80 cm Brezovica 80 cm Športcentrum-Osčadnica 80 cm Winter oark- Martinky 75 cm 2010. januar30., 12:00 Vasarnap 670 Túlnyomóan borult égbolt, főleg keleten havazás, r ~\ nlorcnnunhhon r az alacsonyabban f---fekvő területeken ,'' köd. / ——> Szél: ENY-E 5-30 km/h Hétfő-77-14 Változóan felhős égbolt az alacsonyabban fekvő területeken köd. /T" Szél: ENY, 10-20 km/h Kedd Túlnyomóan borult égbolt. Szél: DNY, 5-15 km/h A hőmérsékletek Celsius-fokban vannak megadva T" szél melegfront ■ ciklon hidegfront - - okklúziós front v anticiklon Készíti az SHMÚ A levegő hőmérséklete i i-20 ° -15 ° -10°. -5 ° 0 ° 5 p 10 • 15° 20 • 25 Pozsony 07.25 Pozsony 16.43 Pozsony-Dévény 140 árad Besztercebánya 07.18 Besztercebánya 16.34 Komárom 150 árad Kassa 07.10 Kassa 16.25 Párkány 80 árad
