Új Szó, 2010. január (63. évfolyam, 1-24. szám)

2010-01-29 / 23. szám, péntek

KERTESZKEDO 2010. január 29., péntek 7. évfolyam, 4. szám Mesterségesen előállítható a fotoszintézis Utánozzák a növényeket ISMERTETŐ A sanghaji Jiao Tong Egyetem kutatói szerint a növények leveleit utánozva mesterségesen előállít­ható a fotoszintézis, ami az ener­gia kinyerésének legtisztább mód­ja. A növények a nap energiáját hasznosítva táplálkoznak, ennek során szétválasztják a víz moleku­láit és hidrogén ionokat állítnak elő belőlük. A tudósok régóta pró­bálják leutánozni a fotoszintézist, de eddig elsősorban a vegyi folya­matok szintjén kutakodtak. A sanghaji Jiao Tong Egyetem mun­katársainak kiindulópontja me­rőben más: ők mesterséges levele­ket állítanak elő az energiaterme­léshez - tudósít a NewScientist. Tongxiang Fan és kollégái ki­vonták a növények leveléből a magnéziumot és az atomokat ti­tánnal helyettesítették. Ezután 500 fokra hevítették fel a levele­ket, hogy azokból kiégjen minden élő szövet. A folyamat végén egy titán dioxidból álló struktúra ma­radt meg, pontosan olyan, mint a levél felépítése. A titán dioxidot napelemekhez használják a haté­konyság növelésére, a mestersé­ges levélben pedig katalizátorként működik a vízmolekulák lebontá­sa során. A mesterséges levél megtartotta az eredeti legfonto­sabb tulajdonságait, így azokat a felszíni sejteket is, amelyek bármi­lyen szögből képesek magukba el­kapni a napsugarakat. Fan úgy látja, hogy a mestersé­ges levelek hatékony módszert je­lentenek a hidrogén előállítására, a tesztek szerint ezek az általáno­san használt titán dioxidnál két­szer több fényt zártak magukba és háromszor annyi hidrogént ter­meltek. (VG.hu) A kálium javítja a növények fagytűrő képességét A tartós hideg károsít ÖSSZEFOGLALÓ Januárban a gyümölcsfák és a gyümölcstermő bokrok mélynyu­galmi állapotban vannak. Azok a növények tűrik legjobban a lehűléseket, melyek erőnléte jó, egészségesek, vagyis amelyeket egész évben megfelelően gondoz­(Képarchívum) tunk. A növényi szövetek faggyal szembeni ellenállósága nagyon változó. A föld feletti szervekben a legjobban bírja a hideget a kam­bium, aztán a háncs-, a faszövet, majd a bélszövet. A gyökerekben fordított a helyzet, ott a kambium a legérzékenyebb. A fagytűrés a fák megfelelő káliumellátásával fokozható. Ha októberben és no­vemberben erős a lehűlés, akkor a még be nem érett koronarészek károsodnak és fagynak el, például a vesszővégek. Az idősebb ágak elágazódási részei különösen a csonthéjas fajoknál érzékenyeb­bek a korai fagyokra, mert azokon a területeken a rosszabb tápanyag­ellátottság miatt lassú a szövetek beérése. Az almatermésű gyümölcsök­nél a téli fagy leggyakrabban a bél-, és a faszöveteket károsítja. Mivel a csonthéjasoknál általában korábban ér véget a mélynyugal­mi időszak, ezeknél a fajoknál je­lentős mértékű lehet a virágrü­gyek pusztulása. Mínusz 20°C-nál nagyobb hidegben a málna és a szeder termővesszői teljes hosszú­ságukban elfagyhatnak. (KéSZ) Fotó: Somogyi Tibor A palántanevelés előkészítésekor fontos fertőtleníteni a termesztőházat, a használt eszközöket és a földet A palántadőlés is megelőzhető Bár az utóbbi években a dél­szlovákiai községekben so­kan felhagytak a hajtatott zöldségtermesztéssel, nem zárható ki, hogy idén töb­ben - például a gazdasági válság hatására - ismét be­ültetik az üres fóliasátrakat. Ismét termelnek majd primőr árut, ha nem is annyit, mint korábban, de legalább családjuknak, és valamicskét piacra is. Nekik szánjuk mostani cikksoro­zatunkat. ÖSSZEFOGLALÓ A palántanevelés előkészítése­kor nagyon fontos, hogy odafi­gyeljünk a növényvédelmi mun­kákra. Fontos a termesztőberen­dezés, a neveléshez használt esz­közök, valamint a magtakaró föld fertődenítése. Mielőtt ez utóbbihoz hozzálát­nák, számítsuk ki a palántanevelő felület nagyságát és az ahhoz szükséges takaróföld mennyisé­gét, majd hozzávetőleg két héttel a vetés előtt keverjünk hozzá fertődenítő szert. A takaróföldet lapátoljuk fóliára és a fertőde- mtőszert először száraz homokkal keverjük össze, csak utána adjuk hozzá. A kezelt földet takarjuk fó­liával és vetés után szóljuk egyen­letesen a magokra. A magvetés be- öntözésére pl. Dithane M 45 0,2%- os oldatát használjuk. Ez legyen a vetés első öntözése. Ezek az eljárások a palántadőlés kórokozói elleni védekezést szol­gálják. Fellépésüket és terjedésü­ket elősegíti a levegődén, a túl sűrűn vetett palántaágy. Kedvelt gazdanövényei a paradicsom, a paprika, a káposztafélék, a saláta. Csírafertőzéskor a magból kibújó hajtás károsodik, barnul, majd el­hal, azaz hiányos kelés a következ­ménye. A fertőzött szikleveles vagy néhány lombleveles palánta szára áttetszővé válik, elvékonyo­dik, megbámul és a palánta eldőlve elpusztul. A több leveles, A palántadőlés kórokozói a talajban gombafona­lakkal teijednek sugár­irányban, kártételük fol­tokban mutatkozik. vagy a már kiültetett növényeknél a levelek lankadása, a virágok hul­lása, a termések fonnyadása jelzi a kórokozók jelenlétét. A betegségeket előidéző gomba­fajok a talajban az elpusztult nö­vényrészeken (szaprofita élet­mód) táplálkoznak és hosszú ideig életképesek maradnak. Amikor megfelelő gazdanövény kerül a te­rületre, a szaprofita életmódról át­térnek az élősködőre. Megtámad­ják a gazdanövények élő szöveteit, majd fertőzés után elpusztítják a növényi részeket, és ismét vissza­térnek a szaprofita életmódra. A palántadőlés kórokozói a ta­lajban gombafonalakkal teijednek sugárirányban. E teijedésnek megfelelően a kártételük foltok­ban mutatkozik. A kórokozók fertőzését a magtakaró föld fertőtíenítésével, a magvetés be- öntözésével (pl. Previcur 0,15- 0,25%) előzhetjük meg. Ha a megelőző eljárások ellené­re, a palántaágyban fertőzésre utaló tüneteket észlelünk, minél előbb szedjük ki a fertőzött növé­nyeket a mellettük lévő látszólag egészségesekkel együtt, és semmi­sítsük meg. Az állomány pedig pl. Dithane M 45 0,2%-os, négyzet- méterenként 5 liter oldatával ön­tözzük be. (KéSZ) Kezdje egészségesen a hetet! Házi fortélyok fejfájás ellen A nanobogáncs gyógyíthatja az érrendszer betegségeit El lehel kerülni a rákot is Kalciumrablók a polcokon Túlélési tippek újdonsült apukáknak ...ha már nem szeret... Nem mindig szükséges a gátmetszés Betegségek A-tól Z-ig: szívinfarktus Keresse az Új Szót az újságárusoknál! MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8616 Lengyel zloty 4,0705 Cseh korona 26,232 Magyar forint 271,30 Horvát kuna 7,3210 Román lei 4,1360 Japán ien 126,36 Sváici frank 1,4725 Kanadai dollár 1,4824 USA-dollár 1.3999 VETEL - E LADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,44-1,35 27,07-25,49 283,96-259,50 OTP Bank 1,44-1,36 27,02-25,46 279,18-263,06 Postabank 1,44-1,35 27,21-25,37­Szí. Takarékpénztár 1,44-1,35 27,00-25,50 284,29-259,81 Tatra banka 1,43-1,36 26,97-25,60 282,25-260,79 Dexia banka 1,44-1,36 26,91-25,55 278,35-264,25 Általános Hitelbank 1,43-1,36 27,05-25,55 283,96-259,50 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Jön a génmódosított répa Magasabb cukortartalom A német BASF vegyipari kon­szern módosított génállományú cu­korrépa kifejlesztésén dolgozik. Célja egy 15 százalékkal magasabb hozamú fajta kifejlesztése, amely magasabb cukor- és energiahozam­mal rendelkezik és szárazság- tűrőbb a mostani fajtáknál. Piaci bevezetése 2020 körül várható. A BASF Plant Science leányvál­lalata biotechnológia ismereteivel és az általa kifejlesztett génekkel, a cukorrépa vetőmagok értékesítésé­ben világelső KWS cég pedig a ré­panemesítésben szerzett tapaszta­lataival járul hozzá a kiválasztott géneknek a legjobb fajtákba való bevitele érdekében. A költségeket nem hozták nyilvánosságra, (mti)

Next

/
Oldalképek
Tartalom