Új Szó, 2010. január (63. évfolyam, 1-24. szám)

2010-01-29 / 23. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. JANUÁR 29. Régió 5 A módszerek alig változnak, az időzítéstől és a szervezéstől függ, célba ér-e egy-egy csoport Felszálló ágban az embercsempészet Pozsony/Nagyszombat/Győr. 2009-ben megduplázódott a Győr-Moson-Sopron me­gyében elfogott illegális bevándorlók száma. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A hírt a Kisalföld című lap tette közzé. A cikkíró kitért arra is, hogy az embercsempészet miatt indí­tott eljárások száma a 2008-as szint háromszorosára növekedett. 2008-ban 257 illegális bevándorló bukott le a Csallóközzel szomszé­dos megyében, számuk tavaly már 494 volt. Az elfogott embercsem­pészek száma 17-ről 52-re növe­kedett. Míg korábban a Kárpát-meden­cén keresztül főképp koszovói al­bánok próbáltak illegálisan a schengeni övezet nyugati országa­iba jutni, ma a Közel-Keletről és Afrika országaiból érkezők teszik ki e csoportok zömét. A közúti köz­lekedés helyett az embercsempé­szek és „ügyfeleik” manapság a vonatozást részesítik előnyben. A szlovák belügyminisztérium hatáskörébe tartozó Határ- és Idegenrendészeti Hivatal statisz­tikai adatai szerint Pozsony, illet­ve Nagyszombat megyében 2009-ben 449 személyt fogtak el illegális határátlépés során, közöl­te lapunkkal Lucia Garajová, a tárca kommunikációs osztályának munkatársa. Az előző évhez vi­szonyítva ez mérsékelt, 26 fős nö­vekedést mutat (2008-ban 423 il­legális bevándorlót fogtak el. A Nyugat-Európa felé vezető szlo­vákiai tranzitot főképp vietnami­ak, pakisztániak, indiaiak és kína­iak, valamint ukránok és moldá- vok választják. Az elfogott közel- keleti illegális bevándorlók száma egy év alatt csaknem megduplá­zódott, 11-ről 20 főre emelkedett, míg az afrikaiak száma 25-ről 14-re esett vissza. A határőrizeti szervek Líbiából, Egyiptomból, Ghánából, Szomáliából és Zim­babwéből származó egyéneket tartóztattak fel. Az embercsempészek módsze­rei az utóbbi években alig változ­nak; a főképp Kelet-Szlovákiában található „gyűjtőközpontokból” közúton szállítják ügyfeleiket a nyugati határszélre, hogy onnan kamionokkal, vonaton továbbít­sák őket Ausztriába; a legkereset­tebb célországok még mindig Németország, illetve Olaszország. A szlovák-ukrán határon való át- jutásért 700-1500 dollárt, míg a Nyugat-Európába irányuló transzportért 6000 dollárt is meg­haladó összeget kémek, (la) Az éjszakai szállásokra az ittas személyeket is befogadják, és napközben is a melegedőben maradhatnak Nem küldik ki a hajléktalanokat a zimankóba ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Nyitra. Már a földön is alszanak a hajléktalanok a helyi menedék­házban, ahová napok óta negyven­ötven személyt fogadnak be. A haj­léktalanszállóban huszonnégy ágy van, átlagos téli éjszakákon ezek­nek a fele sem foglalt, de most a kemény hideg miatt olyanok is be­kéredzkednek, akik máskor eluta­sítják a segítséget. „Senkit sem küldünk el, sőt, az utcáról is behívjuk az átfagyott haj­léktalanokat, ennek is köszönhető, hogy Nyitrán idei télen még senki nem fagyott meg. Nem jut ágy mindenkinek, sokan matracokon alszanak a földön, de legalább me­legben vannak” - mondta a hajlék­talanszállót üzemeltető Szent Rá- fael Egyházi Segélyszervezet igaz­gatója, Klára Lábošová. A menedékházba a kemény fa­gyokra való tekintettel most a ré­szeg, vagy kábítószer hatása alatt álló hajléktalanokat is befogadják, és reggel sem küldenek el senkit. Az egyetlen feltétel, hogy ne le­gyen agresszív, és ne bántsa a töb­bieket. „Ilyesmi szerencsére nem fordult elő, mind tudatában van­nak annak, hogy ha kint töltik az éjszakát a szabadban, az a biztos fagyhalált jelenti számukra” - mondja az igazgatónő. A hajlékta­lanszállón adakozásból elég mat­Most a kemény hideg miatt olyanok is bekéredzkednek, akik máskor elutasítják a segítséget (TASR-felvétel) rác és takaró gyűlt össze, de télika­bátokra, meleg alsóneműre, lábbe­lire szükség lenne, hiszen amint megenyhül az idő, a rászorulók többsége kimégy az utcára. Az éj­szakai szálláson forró levest és teát kapnak a hajléktalanok. Aki akar, napközben tisztálkodhat és a se­gélyszervezet munkatársai segíte­nek az iratai elintézésében, vagy alkalmi munkák keresésében is. Az egyházi hajléktalanszálló mellett a város is működtet egy menedék­házat, oda a városi rendőrök terel­getik az utcán élőket - több-keve­sebb sikerrel, mert sokan még most is inkább az elhagyott épüle­teket, pincéket választják. A városi menedékházban 83 férőhely áll rendelkezésre, ittas állapotban senkit nem fogadnak be, de most ott is telt ház van. Az itt meghúzó­dó hajléktalanoknak a város bizto­sít reggelit és egész nap forró teát. Miloš Hajnovič, a városi rendőrség parancsnoka elmondta, akadnak, akik elutasítják a segítséget, a rendőrök által felkínált forró teát sem akarják elfogadni, pálinkát kérnek. A segélyszervezetek és a városi rendőrség adatai szerint Nyitrán kb. százötven-kétszáz ember él az utcán. Pontos számot azért nem lehet tudni, mert a haj­léktalanok - főleg a fiatalabbak - folyamatosan költöznek egyik vá­rosból a másikba, (vrabec) Kevés a gyerek Éberhardon, Zonctoronyon és Rétén Csupán Szencen ugrott meg a leendő elsősök száma JUHOS MELINDA Szene. A járásban csupán Szencen ugrott meg jelentősen a magyar iskolába íratott gyerekek száma. A környező települése­ken sehol sem tudnak önálló el­ső osztályt nyitni. A Szenczi Molnár Albert Alap­iskolába öt éve nem írattak be annyi diákot, mint amennyit most. Szeptemberben várhatóan huszonegy kisdiák kezdi meg a tanévet, tavaly csupán tizenket- ten voltak. Metzner Zoltán isko­laigazgatótól megtudtuk, a ti­zenkét kisdiák közül tavaly csu­pán négyen voltak szenciek. Magyarbélről az utóbbi három évben egyetlen gyermeket sem írattak már be az intézménybe. Éberhardon két gyereket írattak magyar iskolába, idén hat elsős jár az iskolába. Racskó Évától, a magyar iskola igazgatójától megtudtuk, általában két-három elsős jár az intézménybe. Az igazgatónő úgy tájékoztatott, most nincs is több magyar isko­laköteles gyerek a faluban. Je­lenleg összesen tízen vannak az alsó tagozaton. Legutóbb tizen­két évvel ezelőtt tudtak két osz­tályt nyitni, akkor huszonkét gyerek járt az iskolába. Zonctoronyon egy gyereket írattak magyar iskolába, így jö­vőre egy elsős, két másodikos, öt harmadikos, két negyedikes jár majd a helyi oktatási intéz­ménybe. A községben jelenleg nem működik a szlovák iskola. Ä magyar iskola igazgatójától, Ko­vács Vince Luciától megtudtuk, ha szeptemberben nem nyílik szlovák osztály, várhatóan két szülő magyar osztályba íratja át a gyerekét. Az viszont csak nyá­ron derül ki, sikerül-e szakkép­zett tanerőt találni. Ferencz Tímea, a hegysúri magyar alapiskola igazgatója ar­ról tájékoztatott, intézményük­ben február nyolcadikán lesz a beiratkozás. Négy gyereket vár­nak, tavaly mindössze egy volt. Mint mondja, bízik abban, hogy a magyar iskolát nem veszélyezteti majd az az új szokás, hogy a gye­rekeket Szencre és Pozsonyba hordják iskolába a szülők. A nem egész ezerháromszáz lelket számláló rétéi magyar isko­la igazgatója, Schultz István sze­rint idén várhatóan rosszabb lesz a helyzet, mint tavaly. Idén három elsősük van. „Fiatal család kevés van a faluban, a vegyes házassá­gokból született gyerekeket szinte kivétel nélkül szlovák iskolába íratják” - nyilatkozott az iskola- igazgató. A szülők általában azzal érvelnek, hogy a gyerekeik úgyis Pozsonyba mennek középiskolá­ba, a magyar nyelvre ott nem lesz szükségük. Az igazgatótól meg­tudtuk, hogy a kisiskolásoknak egyébként nincs gondjuk a szlo­vák nyelvvel, ugyanis a községben csak szlovák óvoda van, így a ma­gyar iskolába kerülő kisdiákok is beszélnek már szlovákul. Félben még szintén nem volt beiratkozás, ott február másodi- kán várják a leendő elsősöket és szüleiket. BEIRATKOZÁS Tardoskedd. A Szemerényi Károly Alapiskola értesíti a szülőket, hogy a beiratkozás február 4-én (csütörtökön) 8-tól 17 óráig lesz. Az ősztől iskolaköteles gyerekek szüle­inek január 25-én (hétfőn) Kis Mária gyógypedagógus és logopédus tart előadást az is­kolaérettségről. A tardosked- di alapiskolában február 2-tól 5-ig Barátaim az állatok címmel nyílik kiállítás, amelyre váiják a magyar óvodásokat, kisiskolásokat és a szülőket, (száz) Galánta. A Kodály Zoltán Alapiskola igazgatósága értesíti a szülőket, hogy a beiratkozásra február 11-én és 12-én kerül sor, 8 és 18 óra között. Február 12-én szórakoztató foglalkozások so­kaságával váiják a leendő első­söket és szüleiket. (ú) Csallóközkürt. A magyar tannyelvű alapiskolában feb­ruár 10-én 16.30-kor kezdődik az ünnepélyes beiratkozás. Az iskola február 9-én nyűt napot tart az érdeklődő szülők és gyermekeik számára, (ú) AJÁNLÓ Január 29. (péntek) Fülek-16.00: Varga Norbert és Schnelczer Zoltán fotográfus kiállításának megnyitója a Fü­leld Városi Honismereti Múze­umban. A tárlat 2010. március 1-ig látogatható, (szász) Január 30. (szombat) Alistál - 9:00: II. Csallóközi Vadászgörény Találkozó a helyi sport- és művelődési központ nagytermében. A szervezők gö­rény-szépségversennyel, álar­cosbállal, egyéb látványossá­gokkal, illetve étellel-itallal vár­ják az érdeklődőket. (la) Vágfarkasd - 20.00: Gene­rációk találkozása nótaszó mel­lett - a kultúrházban. Fellép a Gipsy Virtuoso Sárközi Pál prí­más vezetésével és a Duna TV Kívánságkosár c. műsorából is­mert énekesek: Bősi Szabó Lász­ló, Dóka Zsuzsa és Kosáry Judit, valamint a Csemadok nyitracse- hi férfi énekkara és a helyi nyug­díjasklub énekkara. (jm) Pozsony - 16.00: beszélge­tés, szórakozás a Pozsonyi Ca- sinóban (Klarisszáku. 7). (ú) Január 31. (vasárnap) Magyarbél -14.00: megem­lékezés a Csemadok megalapí­tásának 60. évfordulóján a kul­túrházban. A műsorban a Szen­ei járás alapszervezeteinek tag­jai lépnek fel: Danter Attila, Ga­lambos Edit, Bodnár Beáta, Szitka Marika, Bognár Margit, Kovács Vincze Lúcia, Szőcs Ré­ka, Machán Gyula és a szenei Kincskeresők, (ű) (Somogyi Tibor felvétele) Nagy reményekkel indultak - a medvei menekülttáborig jutottak

Next

/
Oldalképek
Tartalom