Új Szó, 2010. január (63. évfolyam, 1-24. szám)
2010-01-28 / 22. szám, csütörtök
EGYETEM Mennyibe kerül diáknak lenni Az egyetemi tanulmányok - még ha ingyenesek is sok járulékos kiadással járnak. Valahol lakni kell, az egyetemre be kell járni, enni kell venni, szkriptumokat kell várásolni vagy fénymásolni, esetleg nyelvtanfolyamokra kell beiratkozni. Az egyetemi hallgatók élete nem csak tanulásból áll. Éppen ezért mielőtt eldöntenénk, melyik intézményben folytatjuk tanulmányainkat, nem árt feltérképezni, hogyan juthatunk szálláshoz - ha nem vagyunk helybeliek vagy bejárók -, milyen idénymunka-lehetőségeket nyújt a város és környéke, mennyibe kerül a diákélet, valamint, hogy van-e egyáltalán diákélet az intézménynek otthont adó városban. Szállás Ha nem lakunk ott, ahol egyetemre járunk vagy annak közelében, szeptembertől kollégiumba vagy albérletbe kell költöznünk. Éppen ezért nem árt már előre körbenézni, milyen szálláslehetőségeket nyújt az adott főiskola. Ebből a szempontból a legjobb helyzetben azok vannak, akiket a több évtizedes múltra visszatekintő egyetemekre vesznek fel - ezeknek ugyanis általában több ezer, a szocializmusból itt rekedt kollégiumi szobájuk van. A kollégiumi elhelyezés ára továbbra is alacsonyabb, mint a magánlakás (vagy - szoba) bérlete, bár ha három diák ösz- szeáll, kis szerencsével nagyjából ugyanakkora összegért is szerezhet magának albérleti közös szobát (egy szoba ára Nyitrán kb. 210 euró havonta, vagyis fejenként 70 euró, de ebben a rezsiköltség még nincs benne). Ez is a város nagyságától és az albérletnek a város- központtól való távolságától függ. Míg a kollégiumok ára városonként nagyjából egyforma, az albérletek ára közt jelentős a különbség. A kollégiumi szoba havidíját több tényező befolyásolja: a kollégiumi épület komfortfokozata, a szoba komfortfokozata, a szobában elhelyezettek száma stb. Több kollégiumban mosógéphasználat is lehetséges (1-1,5 euró; saját mosóporral olcsóbb). Az internethasználat némely kollégiumban benne foglaltatik a havidíj árában, másutt külön kell fizetni (havi 1,6 euró), vagy fizetni kell azért is, hogy a diák a szobába vihesse a számítógépét (havi 0,6 euró). Sok szobába viszont még be sincs vezetve az internet. Egy euró körüli pótlékért saját gyorsforraló, mikrohullámú sütő, kenyérpirító, televízió vagy hűtőgép is üzembe helyezhető a szobában (feltéve, ha ezek használatát nem tiltja a belső szabályzat). Sok hallgató, kevés szoba A kollégiumi szobákból, amellett, hogy minőségileg sokszor nem ütik meg az elvárt szintet, relatíve egyre kevesebb van. Mivel az egyetemek sokkal több hallgatót vesznek fel, mint évtizedekkel korábban - kollégiumok viszont gyakorlatilag az utóbbi két évtizedben nem épültek -, egyre kevesebb diáknak jut hely bennük. Az elszállásoláskor a legfontosabb kritérium általában az érdeklődő lakóhelye és az egyetem közötti távolság. A Pozsonyhoz 100 kilométernél közelebb lakók például már szinte nem is reménykedhetnek abban, hogy helyet kaphat valamelyik fővárosi „internátusbán" - legalábbis nem az első körben. Ha ugyanis elsőre nem kaptunk kollégiumi szobát, sohasem szabad feladni, az „intri" vezetősége az át nem vett szobákat a következő hónapokban felosztja a szálláskérelmüket ismételten beadók között. Ezért azoknak, akik az első körben sikertelenül jártak azt ajánlhatjuk: addig zörgessenek a kollégium illetékeseinél szobáért, amíg kérésük meg nem hallgattatik. Az albérlet általában többe kerül, mint egy kollégiumi szoba. A közeljövőben pedig valószínűleg nem is várható az árak zuhanása, ugyanis a gazdasági válság miatt egyre kevesebben vesznek, s helyette egyre többen bérelnek lakást. Ez pedig felhúzza a „privátok" árát, aminek levét a legalacsonyabb költségvetésből gazdálkodó diákok isszák meg. Albérlet keresésénél lényeges szempont, hogy egyedül vagy nagyobb - négy-öt fős csoportban - keresünk-e szállást. Ha többen laknak egy lakásban, értelemszerűen ala-
