Új Szó, 2010. január (63. évfolyam, 1-24. szám)

2010-01-28 / 22. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. JANUÁR 28. Közélet 3 Gyurgyík László: a magyar fiatalok 25-30%-a köt vegyes házasságot, és az ilyen házasságból született gyerekek mindössze 20%-a marad magyar nemzetiségű Elsősorban az asszimiláció miatt fogy a magyarság Magyarország lakosságá­nak száma folyamatosan csökken, Szlovákiában vi­szont enyhe növekedés ta­pasztalható. Szlovákiában jövőre népszámlálást lesz, így pontos számokkal ka­punk a szlovákiai magya­rok számáról is. A legutób­bi, 2001-es népszámlálás azt mutatta, hogy egy évti­zed alatt közel 50 ezerrel csökkent a magyarok szá­ma. Gyurgyík László szo­ciológussal arról beszél­gettünk, milyen adatok várhatók egy év múlva. LAJOS P. JÁNOS A szlovákiai magyarság lé- lekszáma a szlovákiai vagy a magyarországi minta szerint alakul? Szlovákiában ugyan volt néhány év, talán három, amikor a halálozá­sok száma magasabb volt, mint a születéseké, ekkor a természetes népességszaporulat negatív volt. 2005-2007-től viszont megválto­zott a helyzet. De külön kell válasz­tani a természetes szaporodást, ami a születések és az elhalálozá­sok számának különbsége, és az összlakosság számának változását. Az összlakosság száma azokban az években sem csökkent, amikor a természetes szaporodást fogyás váltotta fel, mivel Szlovákiának fo­lyamatosan néhány ezer fős migrá­ciós többlete van, vagyis a beván­dorlók kiegyenlítették a fogyást. A korábbi évtizedekhez viszonyítva ugyan ez a növekedés csekély, de Szlovákia még így is listavezető a környékbeli államok között. Mi következik ebből a szlová­kiai magyarság számára? Két aspektust kell vizsgálni. Egy adott ország területén élő népcso­port demográfiai viselkedését első­sorban az adott ország határozza meg, hiszen itt élünk, ennek az or­szágnak a gazdasági, szociálpoliti­kai és egyéb szabályozói, kultúrája befolyásolja azt, hogyan alakul a lakosság demográfiai viselkedése. Ha emelkedik a gyes összege vagy más beavatkozás történik a szoci­álpolitika területén, akkor ez ebben az országban mutatkozik meg. Ha magas a munkanélküliség, akkor ez ennek az országnak a lakosságát érinti. Tehát nem a magyarországi népesedési viszonyokhoz alkal­mazkodik a szlovákiai magyarság, hanem az itteniekhez. Azonban míg országos szinten csak a termé­szetes szaporodás és a migráció a mérvadó, nemzetiségi szinten megjelenik egy harmadik tényező: az asszimiláció. Ez az, ami eltérő módon alakítja a szlovákiai magyar lakosság számának alakulását az összlakossághoz viszonyítva. Tehát a magyarság természe­tes szaporulata nem biztos, hogy alacsonyabb, de mivel egy része asszimilálódik, csökken a ma- gyarokszáma? Ez ennél árnyaltabb kérdés, az asszimiláció ugyanis eleve áthatja a szaporodást. Mondok egy példát: Szlovákiában a magyar fiatalok 25-30 százaléka köt vegyes házas­ságot, és az ilyen házasságból szü­letett gyerekek mindössze 20 szá­zaléka marad magyar nemzetisé­gű, 80 százalékuk szlovák nemzeti­ségű lesz. Ebből adódóan a magyar termékenység sokkal alacsonyabb. Érvényes az, amit Erdélyben kimu­tatták: ha nemzetiségi bontásban vizsgáljuk a népesedési adatokat, akkor meg kell különböztetni a bio­lógiai termékenységet, ami alatt azt értjük, hogy egy magyar anya hány gyermeknek adott életet, és az etnikai termékenységet, vagyis azt, hogy a magyar anyák által szült gyerekek hány százaléka marad magyar nemzetiségű. Erre nézve Szlovákiában nincsenek adataink, Erdélyben más módon történik az adatgyűjtés, ott ezt közvetlenül ki tudták mutatni. De azt elmondhat­juk, hogy egy picivel a biológiai termékenység is alacsonyabb a magyar lakosság körében, mint az országos átlag. Ha elképzeljük Szlovákia térképét, a legterméke­nyebb vidékek az északi országré­szek, ahol erősen katolikus a lakos­ság, ott a termékenységbe való be­avatkozás kisebb mértékű. Magas a termékenység azokban a régiók­ban is, ahol jelentős a roma lakos­ság aránya. A romák körében két­szer akkora a termékenység, mint a nem romák körében. A magyar termékenység azért is alacsonyabb, Gyurgyík László mert legalább 3-4 évvel öregebbek vagyunk, mint az összlakosság, és az öregebb népesség esetében ala­csonyabb a termékenység is. Ezek alapján milyen eredmé­nyekre számít a 2011-es nép- számláláson? 1991 és 2001 kö­zött 47 ezerrel csökkent a ma­gyarok száma, miközben az összlakosság száma nőtt. Szlovákia összlakossága tekinte­tében 20-30 ezer fős növekedés várható. A magyar lakosság eseté­ben viszont 35-50 ezer fős csökke­nésre kell számítani, a valós csök­kenés inkább az 50 ezer felé fog kö­zelíteni. 520 ezer helyett tehát 465-485 ezer fős lesz a szlovákiai magyarság. Az biztos, hogy félmillió alá csökken a számunk? Ez egyértelmű. A három megha­tározó összetevő - a születések-ha- lálozások, a migráció és az asszimi­láció-közül, ha csak a születések és halálozások mutatóit nézzük, ak­kor míg az 1990-es években ez 2 ezer fős csökkenést jelentett össze­sen, a 2000-es években már évente több mint ezer fővel több magyar hal meg, mint ahány születik. Csak ebből az okból legalább 12 ezer fős a csökkenés. A legutóbbi számítá­saim szerint még ennél is maga­sabb, akár 22 ezer fős is lehet a ter­mészetes fogyás, mivel szerintem mintegy 20%-kal magasabb a ma- gyarokhalálozása, mint amit a köz­ponti statisztika képes kimutatni. Megfordítható ez a folyamat, vagy legjobb esetben is csak las­sítható a magyarság fogyása? Az egyes tényezőket kell meg­vizsgálni. A születések számának növelése érdekében más országok sem tudnak hatékony lépéseket tenni már az 1970-es évek közepé­től. Igaz 2005-től országos szinten enyhe növekedés mutatkozik, de csak azért, mert a korábbi fél-más­fél évtizedben a nők egy része egyre idősebb korban szült, egyre később házasodott, és már dönteniük kel­lett, vagy lesz gyermekük, vagy nem, biológiai okokból nem lehe­tett tovább halasztani a gyermek- vállalást. Ezt tehát nem nagyon le­het befolyásolni. A halálozási mu­tatót lehet jobb egészségügyi ellá­tással, jobb életkörülményekkel ja­vítani, például Pozsonyban néhány évvel magasabb a várható élettar­tam, mint a szegényebb régiókban. Tudjuk azt is, hogy a magyar lakos­ság nincs a legjobb gazdasági hely­zetben, tehát ez befolyásolható lenne. Meghatározó szerepe van a végzettségnek is, a főiskolai, egye­temi végzettséggel rendelkezők jó­val tovább élnek, mint a segéd­munkások. Amigráció nem növeli a magyarok számát, nem jellemző, hogy sok magyar költözne ide. Az asszimiláció az, aminek csökkenté­sével a legtöbbet el lehetne érni, egyfajta felvilágosító munkával, mindazon problémák tudatosítá­sával, amelyek az asszimilációs fo­lyamat során előállhatnak. Megha­tározó azonban a gazdasági helyzet is, hiszen Komáromtól keletre az ország legszegényebb régiói közé tartoznak a magyarok lakta régiók, s inkább elvándorolnak az embe­rek. Sokkal később teremtenek eg­zisztenciát maguknak, gyakran külföldön vállalnak munkát, ami szintén nem segíti elő a korábbi há­zasodási, a gyermekvállalást. A szlovákiai magyarság gyor­sabban fogy, mint a többi, hatá­ron túli magyar közösség? Nem, Kárpátaljával együtt mi ál­lunk a legjobban. A legrosszabb a helyzet a Délvidéken, illetve a szór­ványokban, Horvátországban, Szlovéniában. Közepesen rossz Er­délyben, és talán Kárpátalján egy hajszállal jobb, mint nálunk. Mennyire befolyásolja a szlo­vákiai magyarság helyzetét, ha a magyarországi politikai elit a határon túli magyarok betelepí­tésével próbálná mérsékelni a magyarországi népességfo­gyást? Van ilyen szándék Ma­gyarországon? Hosszú időn át az volt a magyar- országi álláspont, hogy „otthon kell tartani” a magyar kisebbségeket, ám amióta az Európai Unió tagjai vagyunk, a határon túli magyarok nagy többsége teljesen más moz­gástérrel rendelkezik. Szabadon mozoghatnak, így sokkal kisebb be­leszólásuk van az egyes országok­nak abba, hogyan viselkedjenek a szomszédos ország polgárai. A mozgást sokkal nagyobb mérték­ben befolyásolja az, hogy Magyar- országnak milyen a gazdasági helyzete. Egy javuló, erősödő gaz­daság nagyobb mértékben vonza- ná a határon túli magyarokat, mint most. Tehát nem a közvetlen szabá­lyozások hatása a legnagyobb. De­mográfus körökben felmerült, hogy a magyarországi népességfo­gyást határon túli magyarokkal le­hetne pótolni. Teljesen abszurd el­képzelések is megfogalmazódtak, olyan írással is találkoztam, mely­ben a szórványban élők áttelepíté­sét javasolták. De látni kell, hogy akik szórványban élnek, már olyan mértékben kettős kötődésűek, hogy sokkal kevésbé lennének ak­tívrészesei egy ilyen stratégiának. A kettős állampolgárság be­vezetése sem befolyásolná ezt? Szerintem azzal, hogy tagjai let­tünk az Európai Uniónak, ennek a kérdésnek a jelentősége nagyot esett. Teljesenmás jelentősége van mondjuk egy kárpátaljai vagy dél­vidéki magyar számára, a mi szempontunkból ennek nincs je­lentősége. A szlovákiai magyarok száma és aránya a megyékben 1991 2001 Csökkenés Megye Fő Arány (%) Fő Arány (%) (%) Pozsony 32938 5,4 27 434 4,6-16,7 Nagyszombat 134205 24,8 130 740 23,7-2,6 Nyitra 216414 30,2 196 609 27,6-9,2 Besztercebánya 85 427 13 77 795 11,7-8,9 Kassa 95 524 12,9 85 415 11,2-10,6 Szlovákia 567 296 10,8 520 528 9,7 ' -8,2 Zsolna, Trencsén és Eperjes megyében a magyarok aránya nem éri el a 0,2%-ot. (Forrás: statisztikai hivatal) i r, 10-30 km/h VÁROSOK MA HOLNAP HOLNAPUTÁN Pozsony havazás-7" 0° túlnyomóan felhős-3° 1° havazás-3° 0° Nyitra havazás-8°-r felhős égbolt-3° 0° havazás-4” 0° Dunaszerdahely havazás-7° 0° felhős égbolt-2° 1° havazás-3° 0° Komárom havazás-8°-1° felhős égbolt-2° 1° havazás-4° 0° Ipolyság havazás-8°-3° lelhős égbolt-2° 1° havazás-4°-1° Rimaszombat havazás-14°-4° felhős égbolt-4° 0° havazás-5°-1° Kassa havazás-13°-6° felhős égbolt-6° 0° havazás-6°-2° Királyhelmec havazás-12°-4° havazás-5° 0° havazás-5°-1° Besztercebánya havazás-11°-4° túlnyomóan lelhős-3° 0° havazás-6°-r Poprád havazás-13°-6° kissé felhős-5°-2° havazás-8° ■4’ IDŐJÁRÁS A HEGYEKBEN I Hójelentés a szlovákiai sípályákról Chopok juh-Srdiečko 80 cm Chopok juh-Kosodrevlna 80 cm Csorbató 80 cm Ski Bachledova 80 cm Ski- TMG Remata 80 cm ■ Brezovica 80 cm Chopok sever-Záhradky 70 cm Chopok sever- Otupné 70 cm Chopok sever- Biela púť 70 cm Jasenská dolina 70 cm 07.27 07.20 07.12 Pozsony Besztercebánya Kassa 16.40 16.31 16.22 Pozsony-Dévény 140 árad Komárom 146 apad Párkány 85 apad Csütörtök Felhős égbolt, az ország nagy részén havazás. Szél: DNY, 5-20 km/h Szombat Borult égbolt, havazas Szél: DK, 10-20 km/h Péntek Borult égbolt, helyenként havazás. Az orvosmeteorológia a Panoráma oldalon olvasható. A térképen a legmagasabb nappali hőmérsékleteket tűntettük fel. Mimmwm Pozsony Besztercebánya Kassa A hőmérsékletek Celsius-fokban vannak megadva szél melegfront n -ciklon .a. hidegfront okklúziós front v anticiklon Készíti az SHMÚ Túlnyomóan bérűit égbolt, helyenké hózáporok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom