Új Szó, 2010. január (63. évfolyam, 1-24. szám)

2010-01-05 / 3. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. JANUÁR 5. Vélemény És háttér 5 TALLÓZÓ NÉPSZABADSÁG Rövid, de intenzív kam­pányra készülnek a szocialis­ták, melyben Bajnai Gordon érdemi szerepvállalására szá­mítanak. A központi reklám- hadjárat február második fe­lében indul, központi arca Mesterházy Attila miniszter­elnök-jelölt lesz - írta a Nép- szabadság. Az MSZP központi kampánya február végén kez­dődik, de a „válassz engem” hadjáratot csak március má­sodik felében indítják el. Az egyéni körzetekben január végén indulnak a helyi kam­pányok, ha április 11-re írják ki a választások első forduló­ját, február elején megkez­dődhet az ajánlószelvények gyűjtése, (mti) Szaleh elnök stratégiai döntést hozott, felsorakoztatva hazáját az USA oldalán a terrorellenes háborúban Jemen lesz a terrorellenes amerikai hadjárat új célpontja? David Petraeus tábornok, az iraki és az afganisztáni amerikai erők parancsno­ka a hétvégén váratlanul Jemenbe érkezett, hogy Ali Abdullah Szaleh elnökkel tárgyaljon. A diplomáciai húzás „üzenete” megfigye­lők szemében egyértelmű: Washington bekeményít a terror elleni küzdelemben. MTI-HÁTTÉR Vasárnap bezárta kapuit Sza­mában az amerikai és a brit nagykövetség, az indoklás szerint a jemeni al-Kaida erősödő fenye­getései miatt. Amióta Barack Obama elnök szombaton első íz­ben a nyilvánosság előtt is a jeme­ni terrorszervezetet tette felelőssé a Detroit fölött meghiúsult légi merénylet kiterveléséért, világos­sá vált: a délkeleti tartományok vádijai és hegyi barlangjai fölött, ahol az al-Kaida újabb nemzedé­kének gazfickóit sejti Washing­ton, büntető célzatú amerikai „zivatar” felhői gyülekeznek. Hírek szerint a jemeni al-Kaida szélsőségesei képezték ki Umar Farouk Abdulmutallabot az alsó­nadrágba rejtett robbanóanyag használatára, s ők adtak neki uta­sítást a merénylet végrehajtására. A szervezet neve Arab-félszigeti al-Kaida: egy évvel ezelőtt jött lét­re, amikor egybeolvadt az al-Kai- da jemeni és szaúd-arábiai cso­portja. Vezetője a jemeni Naszer al-Vahisi. Ő volt Oszama bin La­den titkára az afganisztáni háború idején; főnöke oldalán részt vett a Tora Bora hegyi erődért vívott harcban, amelynek során bin La­den kicsúszott az amerikaiak karmai közül. Al-Vahisi viszont abból a szigo­rúan őrzött szanaai börtönből szö­kött meg, ahová a jemeni hatósá­gok zárták Afganisztánból történt hazatérése után. Terrorizmus­szakértők szerint még ma is kap­csolatban áll bin Ladennel. Szaúdi helyettese, Ali as-Sihri hat évet hú­zott le Guantánamón, és „túlélte” a bűnbánó terroristák számára a szaúdi hatóságok által szervezett beilleszkedési programot. Credója így hangzik: „Ha Allah is úgy akar­ja, akkor a fogság évei csak tovább erősítették állhatatosságunkat a dzsihád elveinek a követésében”. A fenti két férfit az amerikaiak nagyon szeretnék elkapni - vagy holtan látni. Szálka a szemükben a terrorcsoport imámja (vallás^ ve­zetője), Anvar al-Avlaki is. Ő az Egyesült Államokban született, ám idővel visszatalált arab gyökerei­hez, és gyűlöletet terjesztő fanati­kus hitszónok lett belőle. Állítólag élénk elektronikus levelezésben állt Nidal Malik Hasan amerikai őrnaggyal, aki tavaly november­ben Fort Hood texasi támaszpon­ton 13 katonát lőtt agyon. Hírek szerint Avlaki vallási tanácsokkal látta el Abdulmutallabot is, mi­előtt a nigériai bankárcsalád fia fölszállt a Detroitba tartó amerikai repülőgép fedélzetére. Jemen „nem biztos menedéke a terroristáknak” - hajtogatta va­sárnap Ali al-Aniszi, a jemeni tit­kosszolgálat főnöke. Csakhogy a 2001. szeptember 11-i merényle­tekig iszlamista szélsőségesek akadálytalanul jártak-keltek az arab országban. Utána Szaleh el­nök - aki húsz éve irányítja a sze­génység és erőszakos konfliktusok által szétzilált országot - stratégiai döntést hozott, felsorakoztatva hazáját az Egyesült Államok olda­lán a terrorellenes háborúban. Az államfő hatalmi apparátu­sába azonban beszivárogtak a fundamentalisták elvbarátai. Al- Vahisi és 22 cimborája 2006 feb­ruárjában kitört a börtönből; a látványos szökési akció aligha si­kerülhetett volna a jemeni titkos- szolgálat segítsége nélkül - vélik szakértők. A széles körben elter­jedt korrupció is megkönnyíti a jól szervezett alvilági csoportoknak a hatóságok kijátszását. Washingtoni sajtóhírek szerint az amerikai hadsereg már felméri, melyek lehetnek a potenciális cél­pontjai a légierő csapásainak. Az Afganisztánban, Pakisztánban és Szudánban végrehajtott korábbi büntetőakciók tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy ilyen módon csak ritkán sikerül likvi­dálni a terrorcsoportok vezetőit. A bombák és rakéták sok esetben ár­tatlan polgári személyeket talál­nak el, ami tovább szítja a helyi lakosság gyűlöletét Amerika és a Nyugat iránt. így olyan társadalmi bázis alakul ki, amely csak hasz­nálhat a terroristáknak. Az ünnepi népszokások közé tartozik a napkeleti bölcsek látogatását felidéző csillagozás Vízkereszt és farsang MTl-ÖSSZEFOGLALÓ A nyugati kereszténységben ja­nuár 6-án van vízkereszt, avagy a három királyok ünnepe, ez a kará­csonyi ünnepek zárónapja, a far­sangi időszak kezdete. A keleti ke­reszténységben a Julián-naptár szerint január 6-7. a karácsony, és 13 nappal később ünnepük a vízke­resztet. Az ünnep liturgiában használa­tos elnevezése Epiphania Domini, azaz az Úr megjelenése, a magyar név a víz megszentelésének szer­tartásából származik. Vízkereszt a IV. század végéig a karácsonyt is magában foglalta, ennek elkülönü­lése után lett jelentése a napkeleti bölcsek eljövetele, Jézus megke- reszteltetése és Jézus csodatétele a kánai menyegzőn. Az evangélium szerint a három királyok (napkeleti bölcsek) a bet­lehemi csillag által vezérelve jöt­tek keletről Júdeába, hogy hódol­janak a zsidók újszülött királyá­nak. Először Jeruzsálemben keres­ték, de Heródes király Betlehembe utasította őket; ott meglelték a kisdedet, akinek aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak'. A hagyo­mány szerint nevük Caspar, Melc­hior, Balthasar - Gáspár, Meny­hért, Boldizsár - volt, tömjénado­mányukra a tömjénezés szertartá­sa emlékeztet. A vízkereszt második evangéli­umi története szerint amikor Jézus harmincéves lett, elment a Jordán folyóhoz, ahol Keresztelő Szent Já­nos megkeresztelte. Utána tanítani kezdett. Ennek emlékére vízke­reszt az ünnepi keresztelések napja volt, a katolikus egyház ilyenkor tömjént és vizet szentel. A harma­dik evangéliumi jelenet: Jézus a kánai menyegzőn anyja kérésére az elfogyott bor pótlására a vizet borrá változtatta. Az ünnepi népszokások közé tar­tozik a napkeleti bölcsek látogatá­sát felidéző csillagozás vagy há- romkirályjárás. E három alakot csak gyermekek személyesíthetik meg. Legfőbb kelléke a csillag, amely a három királynak mutatta meg az utat Betlehembe. Vízke­reszt napján volt szokás a szentel- mények hazavitele, a szenteltvíz­nek gyógyító hatást tulajdonítot­tak. Ä házakat vízzel és sóval szen­telték meg, a pap krétával a szem­öldökfára írta a házszentelés évét és a G, M, B betűket (Gáspár, Menyhért és Boldizsár). A hívek meglátogatásának szokása össze­kapcsolódott a lélekpénz beszedé­sével. A vízkereszti népszokások­ból mára leginkább csak annyi ma­radt, hogy ekkor szedik le a kará­csonyfát. Vízkereszt napjától a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdáig (idén február 17-ig) tart a farsang, a karneválok ünnepi időszaka. Ez a közelgő tavasz örömünnepe, egy­ben a tél és a tavasz jelképes küz­delmének megjelenítése. A hamva­zószerda utáni napon a böjtöt még felfüggesztették, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák, ez a torkos vagy zabálócsütörtök. A magyarság farsangi rítusai és hiedelmei főként a három utolsó ■ farsangi napra - farsangvasárnap­ra, farsanghétfőre és húshagyó- keddre („a farsang farka”) - vo­natkoznak, amely télbúcsúztató is. A legjellemzőbb az álarcos, jelmezes alakoskodás, ma is igen híres a mohácsi busójárás. KOMMENTÁR A legnagyobb fojtogató GÁL ZSOLT A szlovák kormány a retorika szintjén mindent megtesz azért, hogy állampolgárait megvédje a gazdasági válság hatásaitól, támogassa a munkahelyek megtartását és a foglalkoztatottság növelését. A gyakorlatban inkább ennek az ellenkezője zajlik, a kormány min­dent megtesz, hogy a növekedést megfojtsa, a vállalkozást megne­hezítse és a munkahelyteremtést ellehetetlenítse. 2010-nek egyből három markáns, „foglalkoztatottságot növelő” lé­péssel rugaszkodtunk neki a Fico-kabinet gondoskodásának kö­szönhetően: emelkedik a minimálbér, emelkednek az egyéni vállal- kozókáltal (havonta) fizetettlegalacsonyabbjárulékterhekés emelkedik a fuvarozók számára az útdíj. A minimálbér 4,1%-os nö­velése bruttó 307,7 euróra havonta effektive azt jelenti, hogy egy ember legális alkalmazása minimum 416 eurójába kerül a foglal­koztatónak a különböző járulékos költségek (túlóra, prémium, be­tegállomány, ebédjegyek, fizetett szabadság) nélkül. Rögtön te­gyük is hozzá, hogy ebből az alkalmazott „tisztán” csak mintegy 250 eurót kap kézhez, és ha ezt mind elkölti, kb. 50 euró ebből is az ál­lamkasszát gyarapítja forgalmi adóként. Ha a dolgozó gyakran hó­dol káros szenvedélyeknek (alkohol, cigaretta) és sokat autózik (benzinköltség), akkor a fogyasztási adókon keresztül az állam bá­csi még többet kaszál. A minimálbér emelése a válság kellős közepén főleg az elmaradot­tabb régiókban lévő kis-és középvállalatoknak, illetve az olcsó munkaerővel dolgozó könnyűipari ágazatnak jelenthet komoly gondot. Ők akár alkalmazottaik elbocsátására is rákényszerülhet­nek vagy magánvállalkozásokba próbálhatják terelni őket. Ez utób­bi azonban nem éri meg a dolgozóknak, miveljanuártól havonta több mint 140 eurónyi járulékot kell fizetniük a Szociális Biztosító­ba és az egészségbiztosítójuknak. Akkor is, ha nincs jövedelmük, de vonatkozik ez azokra is, alak csak másodállásban vállalkozók, és másik munkahelyük jövedelméből már levonták a járulékokat. A vállalkozók által fizetendő minimálisjárulékokújabb emelése azzal fenyeget, hogy sokanjegelik majd vállalkozásukat vagy végleg fel­hagynak vele, esetleg átvonulnak a fekete gazdaságba. Érthetetlen, hogy a kormány a válság idején növeli a munkahelyek teremtésével, illetve megtartásával kapcsolatos közterheket, ahe­lyett, hogy enyhítené vagy legalább szinten tartaná őket. Minden­nek a teteje az új útdíjrendszer, amely a gyakorlatban azt okozta, hogy a fuvarozók úthasználati költségei drámaian megnőttek (mi­közben az üzemanyagok adótartalma és ára is tovább nőtt). A Fico- kabinet vállalkozásokkal kapcsolatos politikáj a kísértetiesen hason­lít az egykori amerikai elnök, Ronald Reagan viccében szereplőre: Ha mozog, adóztasd agyon, ha még mindig lélegzik, szabályozd agyon, ha már nem mozdul, akkor elkezdheted dotálni. Aggasztóak a kilátások, hiszen az óriási államháztartási hiány hosszú távon nem tartható, s mivel Fico és csapata bő három év ta­pasztalata alapján nyilvánvalóan képtelen a költekezés visszafogá­sára, ezért az adóemelés eszközéhez fog nyúlni, persze szigorúan csak a (parlamenti és helyhatósági) választások után, 2011-ben. FIGYELŐ Tagadja, hogy rasszista lenne Lövész alapkiképzést kapott, sorkatonaként szolgált 1989-ben K. Árpád, a romagyilkosságok elsőrendű gyanúsítottja, aki ta­gadja, hogy rasszista nézeteket vallana - írta a Magyar Nemzet. A lap interjút akart készíteni vele, de ezt a hatóság a nyomozás ér­dekei miatt nem engedélyezte. Ügyészségi engedély hiányában K. Árpád ügyvédjén keresztül üzent a Magyar Nemzet olvasói­nak. Az üzenetben leszögezte: nem kulcsfigurája a romagyilkos­ságoknak, nem vett részt az em­berölések megtervezésében és végrehajtásában. Szerinte arra vonatkozó tény, adat, bizonyíték vagy tanúvallomás nem merült fel a nyomozás alatt, ami a szemé­lyét az „ölési cselekményekhez” kötné. A férfi állítása szerint nem tagja szélsőséges nézeteket valló szervezetnek, soha nem hangoz­tatott szélsőséges nézeteket sem társaságban, sem internetes kö­zösségi oldalakon. Zenészként és hangtechnikusként számos alka­lommal együtt dolgozott roma zenészekkel, közismert muzsiku­sokkal, akikkel semmilyen konf­liktusba nem keveredett szárma­zásuk miatt. A külföldi diákokban bíznak Egyre fogy a potenciális ma­gyar hallgató, pár éven belül elke­rülhetetlen lesz néhány felső okta­tási intézmény bezárása, aveszte- sek a kisebb, vidéki főiskolák lesz­nek; szakértők szerint a helyzeten csak a fizetős külföldi hallgatók idecsábítása változtathat - írta a Népszabadság. A vidéki felsőok­tatási intézmények munkahelyek ezreit biztosítják, számos vidéki városban - Szegeden, Miskolcon, Nyíregyházán, Egerben - a gazda­ság motorja az ott tanuló hallga- tókköltése, így létszámukjelentős csökkenése vagy a főiskolák bezá­rása megrendítheti a helyi gazda­ságot - vélik az AAM Tanácsadó Zrt. Gyorsítósáv című tanulmá­nyának szerzői, többek között Ár­va László és Bőd Péter Ákos köz­gazdászprofesszor. A külföldi hallgatók jelenthetik a kitörési pontot, minden 10 külföldi hall­gatóval két közvetlen munka­helyjön létre, a diákok jelentős összegeket költenek lakásra, ét­kezésre, szórakozásra. Debre­ceni és szegedi kutatások szerint átlagosan 140-180 ezret, Buda­pesten 200 ezer forintot is elköl­tenek havonta, míg egy magyar diák csak40 ezret, (mti)- Míg be nem vezették az útdíjat, azt hittem, az anyósom képes a legjobban feldühíteni! (Peter Gossányi rajza)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom