Új Szó, 2010. január (63. évfolyam, 1-24. szám)

2010-01-26 / 20. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZÓ 2010. JANUÁR 26. www.ujszo.com Nemcsak a milliós segélyekre, hanem minden csepp vízre is szükség van Haitin (SITA/AP-felvétel) Tegnap nemzetközi konferencia kezdődött a karibi ország megmentésére Még ötvenezer áldozat lehet a föld alatt Haitin A negyedik halálos ítélet volt az utolsó Kivégezték Vegyi Alit MTl-HÍREK RÖVIDEN Elismerték Ahmadinezsádot Teherán. Az iráni ellenzék egyik vezetője, MehdiKarubi elismerte az ország elnöké­nek a tavaly júniusban, gya­nús körülmények között új­jáválasztott Mahmúd Ahma­dinezsádot - jelentette be tegnap a politikus fia. Mehdi Karubi továbbra is úgy tartja, hogy a választást tömeges csalás kísérte, de mivel Irán legfőbb vallási és politikai vezetője, Szajed Ali Hamenei ajatollah érvényesnek ismer­te el, úgy véli, hogy ő (Ah- madinezsád) a kormányzat feje, vagyis az elnök - idézte az ellenzéki vezetőt Hoszein Karubi. (MTI) Auschwitzi számvetés Moszkva. Az auschwitzi haláltáborban fennállása alatt legkevesebb négymil­lió, de valószínűleg jóval több embert - elsősorban zsidókat és cigányokat - öl­tek meg a nácik, akik hatal­mas megsemmisítő gépeze­tet alakítottak ott ki - derül ki az orosz Szövetségi Biz­tonsági Szolgálat archívuma­iból a holokauszt napja al­kalmából közzétett adatok­ból. 1945. január 27-én a tá­borban felszabadított rabok több mint fele lengyel és ma­gyarvolt. (MTI) . Keveslik az osztrák pártokat Bécs. Az osztrákok 72 szá­zaléka szerint lenne még hely más pártoknak is pártrend­szerükben - derült ki egy fel­mérésből. A lakosság kilenc százaléka szerint lenne igény a palettán a jelenlegi parla­menti pártoktól jobbra elhe­lyezkedő, szélsőjobboldali pártra - írta a felmérésről be­számolva a Der Standard című lap. Ugyanennyi szava­zatot lehetne nyerni a skála bal oldalán is. Tíz százalék szerint lenne terep egy olyan párt számára, amely az egyik meghatározó osztrák párttól, az Osztrák Szociáldemokrata Párttól (SPÖ) balra állna. Ausztriában egyébként mint­egy 800 pártot tartanak nyil­ván. (MTI) Barack Obama, a megosztó Washington. Barack Oba­ma mandátuma első évében minden korábbi elnöknél jobban megosztotta az Egye­sült Államokat - derült ki a Gallup felméréséből. Az el­lenzéki republikánusok túl­nyomó többsége Obama ellen fordult, miközben a demok­raták nagyobb része továbbra is támogatja működését. Obama az utóbbi egy évben átlagosan 88 százalékos népszerűséget élvezett a De­mokrata Párt hívei körében, míg a republikánusoknak csak 23 százaléka állt mögöt­te. Ekkora, 65 százalékpontos különbséget a Gallup még soha nem mért. (MTI) Port-au-Prince/Montreal/ Genf/Brüsszel. Még akár 50 ezer holttest lehet a romok alatt Haiti miniszterelnöke szerint. A földrengés meg­talált halálos áldozatainak a száma már meghaladja a 150 ezret. MTl-HÍREK Tegnap kezdődött Montrealban a karibi ország megsegítésére ren­dezett nemzetközi segélykonfe­rencia. Jean-Max Bellerive minisz­terelnök vasárnap óta az értekez­let helyszínén van. Elutazása előtt kormánya üdvözölte a különböző országok segélyadományra vo­natkozó ígéretét, de hozzátette, hogy szeretnék látni is ezeknek a megvalósulását. A január 12-i földrengés által leginkább sújtott fővárosból és környékéről több mint 235 ezer lakos utazott el vidékre a kormány biztosította közlekedési eszközö­kön. Ebben a számban nincsenek benne azok, akik saját járművükön utaztak vidékre, és rokonoknál, barátoknál leltek menedékre. A Nemzetközi Migrációs Szervezet adatai alapján az 591 port-au- prince-i sátortáborban mintegy 800 ezer embert szállásolnak el, de szükség volna még körülbelül 100 ezer sátorra - közölte tegnap MT1-HÍR Jeruzsálem. Új javaslatokat terjesztett elő a Közel-Keleten George Mitchell amerikai elnöki megbízott, aki a múlt héten járt a térségben, de továbbra sem sike­rült rávennie a palesztinokat és az izraelieket a béketárgyalások fel­újítására. A francia hírügynökség egy meg nem nevezett palesztin for­rásból értesült a javaslatokról, amelyek célja a tárgyalásoknak kedvező légkör megteremtése lett volna. Mitchell egyebek között azt kezdeményezte, hogy korlátozzák Genfben az ENSZ humanitárius segítségnyújtást koordináló hiva­talának szóvivője. Közben bejelentették, Japán 70 millió dollárra növeli a Haiti­nek küldendő segélyt, s azt is fon­tolgatja, hogy rendőröket és ka­tonákat küld a helyszínre az ENSZ békefenntartó missziójá­nak megerősítésére. A japán kormány, amely eddig csak 5 mil­lió dollárra tett ígéretet, tegnap a montreali nemzetközi adomá­nyozó értekezleten jelentette be a megnövelt pénzügyi segélyt. Tokió azt is tervezi, hogy részt vesz az ENSZ haiti békefenntartó erejének a tevékenységében, s ehhez 3500 kéksisakost - 1500 rendőrt és 2000 katonát - küld a karibi országba. Cselekvőén, gyorsan reagált, és a lehető legszolidárisabb ma­rad az Európai Unió a földrengés sújtotta Haitival a továbbiakban is - hangoztatta tegnap Brüsszel­az izraeli katonai műveleteket a megszállt palesztin területeken, és enyhítsenek a Gázai övezet blokádján. Az izraeli miniszterel­nök hivatalos találkozót kért a pa­lesztin elnöktől a javaslatok meg­vitatására, közölte a neve elhall­gatását kérő forrás. Az amerikai megbízott fölve­tette, hogy Izrael fejezze be telje­sen katonai tevékenységét Cisz- jordánia A jelű zónájában, amely teljes mértékig a Palesztin Ható­ság felügyelete alatt áll, vonuljon ki a B jelű övezet bizonyos része­iből, amelynek közigazgatása pa­lesztin kézben van, és engedő­ben Miguel Ángel Moratinos, az EU soros elnöki tisztségét betöltő Spanyolország külügyminisztere. A tagállamok külügyminiszte­reinek e témával is foglalkozó ta­lálkozója előtt nyilatkozva beje­lentette, hogy számos EU-nemzet kész csendőri jellegű erővel tá­mogatni az ENSZ munkáját a ka­tasztrófaövezetben. Korábbi hírek szerint elsősor­ban Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Hollandia összesen több száz csendőr ki­küldését tervezi erre a feladatra. Egyes tagállamok ugyanakkor még tegnap is kétkedőnek mu­tatkoztak a témában. Chris Bryant brit államtitkár úgy nyi­latkozott, nem biztos abban, hogy ez a legjobb útja az uniós segítségnek. Az Egyesült Államoknak már 20 ezer katonája tartózkodik a helyszínen. Az EU 122 millió eu­ró támogatást folyósított. lyezze a palesztin biztonsági erők működését a C jelű, jelenleg tel­jesen az izraeli hadsereg által el­lenőrzött zónában. Mitchell javasolta azt is, hogy Izrael kezdjen hozzá a palesztin foglyok szabadon engedéséhez, és enyhítsen a Gázai övezet blo­kádján legalább annyiban, hogy beengedi oda az építőanyagokat, amelyek nélkül nem lehet helyre­hozni a tavaly téli izraeli hadjá­ratban megrongálódott épülete­ket. Jeruzsálem azzal indokolja a tilalmat, hogy a betont és acélt a Hamász radikális szervezet bun­kerek építésére kobozhatná el. Bagdad. Irakban tegnap kivé­gezték Ali Haszan al-Madzsídot, Szaddám Húszéin egykori diktátor Vegyi Ali néven ismert unokatest­vérét, akit az elmúlt években négy perben is halálra ítéltek a diktatúra idején elkövetett bűncselekmé­nyek miatt. „Az Ali Haszan al-Madzsíd elle­ni halálos ítéletet végrehajtották, felakasztották őt a törvény és az alkotmány értelmében, (...) az ál­tala elkövetett gyilkosságokért és emberiesség elleni bűncselekmé­nyekért” -jelentette be Ali ad-Da- bag kormányszóvivő. A Huszein-rezsim volt vezető tisztségviselőjét nyolc nappal az­után végezték ki, hogy kötél általi halálra ítélték őt az észak-iraki Ha- labdzsa kurd város elleni gáztá­madás elrendelése miatt, amely 1988-ban mintegy ötezer ember halálát okozta. Felakasztásának hírét nem sok­kal azután tették közzé, hogy rövid egymásutánban három autóbom­Washington. Az amerikai leg­felsőbb bíróság tegnap úgy dön­tött, nem gátolja meg az Egyesült Államokban bebörtönzött Manuel Noriega volt panamai diktátor ki­adását Franciaországnak, ahol pénzmosás vádjával akarják bíró­ság elé állítani. A taláros testület kommentár nélkül elutasította azt a fellebbe­zést, amelyet Noriega nyújtott be a kiadatására vonatkozó korábbi döntés ellen. Noriega arra hivatkozott, hogy a genfi egyezmények értelmében hadifogolynak tekintendő, így büntetésének lejárta után vissza kell küldeni a hazájába. MT1-HÍR Berlin. Páratlan biztonsági in­tézkedések közepette érkezett tegnap Berlinbe Simon Peresz iz­raeli államfő. A 86 éves, Nobel-bé- kedíjas Peresz ma délelőtt vendég­látójával, Horst Köhler államfővel együtt közösen keresi fel a grune- waldi pályaudvar 17. vágánya melletti emlékhelyet. 1941-től a háború végéig Berlinből mintegy 50 ezer zsidót deportáltak, köztük egyedül az auschwitzi „halál­gyárba” a pályaudvar 17. vágányá­ról összesen mintegy 17 ezer zsi­bával elkövetett öngyilkos me­rénylet robbanása rázta meg Bag­dad belvárosát, legalább 36 ember halálát okozva. Az egyelőre nem világos, hogy van-e összefüggés az újabb terrorcselekmények és Ali Haszan al-Madzsíd kivégzése kö­zött. Vegyi Alit 2003 augusztusában fogták el, öt hónappal azután, hogy az amerikai és brit erők lero­hanták Irakot és megdöntötték Szaddám Húszéin rezsimjét. Elő­ször 2007 júniusában ítélték kötél általi halálra a kurd lakosság elleni vérengző hadjárat kiterveléséért. 2008 decemberében újra halálra ítélték, ezúttal az 1991-es síita fel­kelés leverésében játszott szerepé­ért. Harmadik halálbüntetését 2009 márciusában kapta a bagda­di Szadrvárosban és a fővárostól délre fekvő Nedzsefben 1999-ben síita civilek ellen elkövetett vé­rengzések ügyében. A halabdzsi mérgesgáztámadás ügyében hozott, január 17-i ítéle­tében az iraki legfelsőbb bíróság negyedszer is halálra ítélte. A most 75 éves volt tábornokot, akinek hatalmát amerikai beavat­kozás döntötte meg 1989-ben, 40 évi börtönre ítélték kábítószer-ke­reskedés miatt 1992-ben az Egye­sült Államokban, majd büntetését 30 évre enyhítették. A büntetés kihirdetése után néhány héttel egy amerikai szövetségi bíró hadi­fogolynak minősítette. Noriegát 1999 júliusában Pá­rizsban távollétében elítélték kábí­tószer-kereskedelemből származó 3 millió dollár tisztára mosásának vádjával. Párizs később beleegye­zett, hogy új bírósági eljárást foly­tat le az ügyben, az amerikai kor­mány pedig támogatásáról biztosí­totta az extábornok kiadatására vonatkozó francia kérést. dóval 35 szerelvény indult. A de­portáltak közül több ezret tett ki a gyermekek száma. Simon Peresz holnap részt vesz és beszédet mond a német parla­ment alsóháza, a Bundestag ülé­sén, amelyen a holokauszt emlék­napja alkalmából a nemzetiszoci­alizmus áldozataira emlékeznek. Értesülések szerint Peresz láto­gatásának idejére csaknem 4000 rendőrt helyeztek készültségbe. A német sajtó szerint az izraeli ál­lamfő az amerikai elnök, Barack Obama után a világ második leg­veszélyeztetettebb politikusa. Kivonul az amerikai sajtó Washington. Fokozatosan kivonul Haitiről a földrengés borzal­mait a közvélemény elé táró amerikai sajtó, mivel a természeti ka­tasztrófa már nem az első számú hírsztori; emiatt félő, hogy a helyreállítás nem fog kellő figyelmet kapni - írta a tegnapi The New York Times. A CBS közölte: a lehető leghamarabb kivonja tu­dósítóit, mert Haiti „már nem központi téma”, másrészt, mert gondolniuk kell az egyre növekvő költségekre is. (MTI) Új közel-keleti javaslatokkal állt elő az amerikai elnöki megbízott Egyelőre hiába igyekszik Mitchell Vegyi Ali az egyik halálos ítélet kihirdetése előtt (TASR/AP-felvétel) Francia bíróság elé állhat a volt panamai diktátor Az USA kiadja Noriegát MTl-HÍR A tizenhetedik vágányt is felkeresi az izraeli elnök Simon Peresz Berlinben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom