Új Szó, 2010. január (63. évfolyam, 1-24. szám)

2010-01-20 / 15. szám, szerda

14 Karrier - hirdetés ÚJ SZÓ 2010. JANUÁR 20. www.ujszo.com Túl nagy árat fizethetnek a karriert hajszoló nők Már nincs idő a szerelemre? ÖSSZEFOGLALÓ Egy angol szakember kutatása szerint keserű árat fizethetnek a karriert hajszoló nők, ugyanis a munkahelyi sikereik nagyságával együtt csökken a szexuális étvá­gyuk. A 18-59 éves nők körében készített felmérés szerint a meg­kérdezett nők 40 százalékának saját bevallása szerint siralmas a párkapcsolata, és meglehetősen sok problémával küzdenek főként a hálószobában. A kérdőívet ki­töltők 25 százaléka pedig úgy nyi­latkozott, hogy szinte már semmi kedvet nem érez otthon a kedve­sével való szerelmeskedéshez. A felmérésből az nem derült ki, hogy a nyilatkozó hölgyek a pár­juk mellett esetleg mással alakíta­nak ki bizalmas kapcsolatot... A kutató vizsgálata egyértelmű­en megállapította, hogy minél si­keresebb egy nő a munkahelyén, a párkapcsolatában annál nagyobb problémákkal küzd. A kapcsola­tok megromlásának okaként a megkérdezettek azt válaszolták, hogy az egész napos stressz, a fo­lyamatos figyelem, a koncentráció annyira megterhelő a számukra, hogy este már csak beleroskadnak az ágyba, és semmi kedvük a pár­jukhoz. Sokan hazaviszik a mun­ka nagy részét, amellyel csak meglehetősen későn végeznek, és mindössze 4-5 órát alszanak na­ponta. A bennük lévő feszültség és az időhiány szinte lehetetlenné teszi a pásztorórákat. A legna­gyobb számban azok a nők van­nak, akiknek a munkájuk mellett egyáltalán nincs párkapcsolatuk legalább már egy éve, mert képte­lenek öszszehangolni az intimi­tást a munkahelyi feladatokkal. Sajnos manapság már a nők kö­zül is egyre többen választják a karriert a párkapcsolat helyett, sőt az eredmény még rosszabb képet mutat a házasság és a gyermekvál­lalás esetében. A házasság és ezzel együtt a gyermekvállalás elutasí­tásának indokai között többek kö­zött az szerepel, hogy a nők nem szeretnék a függedenségüket fel­adni, nem akarnak másoktól anya­gilag függeni, illetve olyan munka­helyen dolgoznak, ahová nem tér­hetnének vissza a szülést követő­en, ezért a munkahely megtartása érdekében inkább nem vállalnak gyermeket. (Frees, ú) Egyedül tora kosárra. A magánéletben viszont kosarat kaphat. (SITA-felvétel) ÁLLÁSAJÁNLAT ♦ Győri székhelyű gyártó és forgal­mazó cég, műszaki beállítottságú, szlováknyelv-tudású területi képvi­selőt keres Szlovákia területére. Je­lentkezni lehet, szakmai önéletrajz­zal: oneletrajz666@gmail.com MR912283 Munkavállalás külföldön! Lu­xushajókon, szálloda- és ven­déglátóiparban. A jelentke­zőknek az elhelyezkedéshez intenzív nyelvi és szakmai fel­készítést biztosítunk. www.kulfoldimunka.sk, 0949/135 705, e-mail: alzbeta.pappova@hrexpress.sk MR912440 ♦ Raktárost keresek Albárra. Tel.: 0905/486 577. MR912458 Ottlakásos, 24 órás ápolást, gondozást vállalunk hosszabb távra is. Telefon: +36/34/316 355, vagy: +36/30/4424 079. E-mail: hazi.apolas@freemail.hu. Korrekt árak, megbízhatóság. MR912457 ♦ 9 tagú ácscsapat különféle ács­munkát végez: mindenféle zsalu­zás, lépcsők, koszorúk, plafonok, komplett tetők készítése, lefolyók, cserepezés, zsindelyezés. A hoz­závaló anyagot biztosítjuk és szál­lítjuk. A cserepek megtekinthetők irodánkban, és mindez kedvező áron. Tel.: 0908/389 749, 0948/525 468. GA-003 q BALA, a. s. pályázatot hirdet 1 gazdasági referens munkakör betöltésére. Munkavégzés helye: Šamorin (Somorja) Feladatok: / a pénzügyi tervezéshez szükséges adatok rögzítése, rendszerezése, elemzéskészítés, kimutatások készítése J bankokkal való kapcsolat fenntartása / kapcsolódó adminisztrációs tevékenység önálló ellátása / ingatlanokkal kapcsolatos tevékenység végzése Elvárások: / egyetemi/föiskolai végzettség gazdasági területen / szakmai gyakorlat ✓ kommunikációs és tárgyalási készség / precizitás, önálló munkavégzés / B típusú jogosítvány Amit kínálunk: / stabil háttér, / versenyképes jövedelem. Érdeklődés esetén szlovák nyelven megírt szakmai életrajzot, kérvényt és a személyi adatok feldolgozásáról szóló beleegyezést kérjük, hogy 2010. január 31-ig küldje el a kivetkező címre: BALA, a. s. Bratislavská 1941,931 01 Samorín. MP910545 Természetes reakció a motiváció visszaesése, ha a munkaadó vállalatnak nem megy jól a szekere Stratégiák leépítési hullám idején A feszültséget pihenéssel kell ellensúlyozni (TASR-felvétel A leépítéstől való félelem feszültté teszi a munkahe­lyi légkört. Vannak olyan dolgozók, akik elveszítik motivációjukat és már ál­lást keresnek. Akadnak olyanok is, akik még többet tesznek le az asztalra. Né­hány követendő és kerülen­dő stratégiát mutatunk be az irodai világból. ÖSSZEFOGLALÓ Péter egy multinacionális válla­latnál dolgozik, ahol az elmúlt év­ben leépítések történtek. Kollégái­ból a legkülönfélébb reakciókat hozta ki a leépítés meglebegteté- se. Először a menedzsment beje­lentette, hogy a válság miatt el kell küldeniük a dolgozók egyhar- madát, de a pontos névsort csak hónapokkal később hirdették ki. Ebben az időszakban, amikor még nem lehetett tudni, hogy ki megy és ki marad, beszédes volt a kollé­gák viselkedése. „Volt, aki már akkor azt mondta, hogy úgyis mindegy és a munka­ideje nagy részét álláskereséssel töltötte. Akadt olyan is, aki pedig nem csak hogy túlórázott, de egy jelentéktelen témájú, késő este el­küldött e-maillel gondoskodott is róla, hogy erről mindenki tudjon” - összegezte tapasztalatait Péter. A fiatalember úgy véli, hogy ezek a dolgok nem sokat számítottak ak­kor, amikor a főnökség meghozta a döntését. „Magasabb szinteken folyt a döntéshozatal annál, hogy ilyen kis trükkökkel eredményt le­hetett volna elérni. Az elbocsátot­takon legfeljebb az segíthetett vol­na, ha valamelyik nagyfőnökkel ápoltak volna jó viszonyt.” Természetes reakció a motivá­ció visszaesése, ha a munkaadó vállalatnak nem megy jól a szeke­re. Attila, egy rendezvényköz­pontban dolgozik középvezető­ként, munkahelyén az utóbbi egy évben már három alkalommal volt leépítés. „A napokban rúgtak ki még hat embert, de ezen kívül is ott spórolnak, ahol csak tudnak. Ez nagyon rossz hatással van a munkamorálra, senkinek nincs kedve csinálni semmit. Sőt, igazá­ból azt látjuk, hogy még a felsőbb körökben is csak az időhúzás és a lötyögés dívik” - festette le a nem túl pozitív képet a fiatalember. Minőségi csere ideje Szatmáriné Balogh Mária karri­er-tanácsadó szerint a munkálta­tók most könnyebben küldhetnek el embereket. Meg tudnak szaba­dulni azoktól, akik nem annyira jók szakmailag, vagy nem eléggé motiváltak, és néha minőségi cse­rét is végrehajtanak. Biztosan a szakmailag kiváló, a lojális és a te­herbíró dolgozókat tartják meg. Nem árt, ha ebben a helyzetben rugalmasabbak vagyunk az átla­gosnál és elvégzünk olyan felada­tokat is, amelyek eseüeg nem tar­toznak szorosan a mi megszokott munkaköri feladataink közé és olyan szokatlan időpontokban, amelyek már nem tartoznának a munkaidőbe. Természetesen a válság csendesedése esetén a munkáltatónak érdemes gondos­kodni a hűség jutalmazásáról. A karrier-tanácsadó felhívta a figyelmet, hogy válság idején a munkahelyi viselkedésünkre job­ban oda kell figyelnünk: „A stressz és az ijedtség éppen ellen­tétesen hatást vált ki az emberek­ből, mint amire ilyen helyzetben szükség lenne. Természetes reak­ció a versengés, az áskálódás, kol­légák feljelentése, de tudomásul kell venni, hogy ezek a dolgok nem segítenek bennünket előre. A válságos időkben pont a békés munkahelyi légkörre kellene töre­kednie mindenkinek, ahol lehet­séges az összefogás és erősödik az együttműködés. Ennek létrehozá­sában a vezetőknek is nagyon nagy szerepe van. Ebben a bizony­talanságban sokkal több odafigye­lésre, törődésre, közvetlen kom­munikációs lehetőségekre van szükségük a dolgozóknak.” A legfontosabb tanácsok 1. Tudni kell, hogy kitől lehet fontos információkat megszerez­ni, tájékozódni a cég jelenéről és jövőjéről. Ha nincs erre hivatalos fórum, csatorna, akkor azt a ma­gasabb beosztású embert keres­sük meg a vállalat jövőjét illető kérdéseinkkel, akivel vagyunk olyan viszonyban, hogy egy kávé mellett informálisabb keretek között tudunk beszélgetni. Ha nincs ilyen, akkor a legjobb, ha a helyi munkavállalói érdekképvi­seletet kérjük meg, hogy gyűjtse össze a kérdéseket és azokat a kollégák nevében tegye fel a ve­zetés számára. 2. A többletmunkát és feszült­séget pihenéssel kell ellensúlyoz­ni. Most kitartóbbnak kell lenni a munkában az esetleges túlórák és pluszfeladatok miatt, de ez csak akkor sikerülhet, ha a kellő meny- nyiségű és minőségű pihenésre is odafigyelünk. Egy esti séta, futás, vagy táncóra heti pár alkalom­mal, beszélgetés jó barátokkal rendkívül jó hatással lehet az ál­talános közérzetünkre és egészsé­gi állapotunkra. Gondoskodjunk magunknak minden napra egy kis örömforrásról. 3. Ajánlatos több lábon állni. Érdemes elvállalni kisebb kiegé­szítő megbízásokat is. Most ne vá­logassunk sokat, hanem használ­juk ki az új lehetőségeinket. (Pél­dául vizsgáztatás, írás, szerkesz­tés, szakértői megbízások, stb.) Ezek új kapcsolatokat is hozhat­nak, amelyek tovább tágíthatják mozgásterünket. 4. Elevenítsük fel régebbi kap­csolatainkat. Jelenleg több a rej­tett, meg nem hirdetett állás. Sok esetben ismeretségi körből oldják meg a felvételt. Jól jöhet, ha ápoljuk, vagy újra felelevenítjük a kapcsolatot régi kollégákkal, évfolyamtársakkal, akik esetleg tudnak segíteni a munkakeresés­ben egy-egy fülessel, ha arra ke­rülne a sor. 5. Akinek módja és ideje van, tanuljon újat, amelyet hasznosít­hat a jövőben. Érdemes figyelni a trendeket és megszerezni az ah­hoz kapcsolódó friss tudásokat. (monster.hu, DT, ú) Az apró, nyilvánvaló vagy beismert füllentések villámgyorsan aláaknázhatják jó kapcsolatunkat kollégáinkkal A leggyakoribb hazugságok a munkahelyen ÖSSZEFOGLALÓ Nincs kedvünk dolgozni egy átmulatott éjszaka után, ezért beteget jelentünk? Elfoglaltságra hivatkozva nem intézünk el egy telefonhívást, pedig a főnök kéri? Az apró, nyilvánvaló vagy beis­mert füllentések villámgyorsan aláaknázhatják jó kapcsolatun­kat barátainkkal, kollégáinkkal. Különösen kellemetlen a helyzet, ha a főnök kap rajta egy „apró hazugságon”. Meddig mehetünk el, és mi az, amit még egy külö­nösen jó főnök-beosztott viszony sem bír el? Előbb-utóbb bebizonyosodik, hogy hazudni valóban nem kifize­tődő. A munkahelyen különösen kellemetlen következményei le­hetnek annak, ha valótlanságot ál­lít az ember, és ez kiderül. Ilyenkor egy szempillantás alatt lőttek a te­kintélynek, szavahihetőségnek, a hazugságon kapott kollégában sokszor nemcsak a főnök, de a kol­lektíva többi tagja sem bízik meg. De fölmerül a kérdés, hogy mi mi­nősül hazugságnak? Az apró fül­lentések sem megengedhetőek? Egyesek szerint a tények elhall­gatása nem hazugság, míg mások szerint az igazság, vagy egy olyan információ elhallgatása, ami kö­zelebb vinne az igazsághoz, ha­zugság. Megint mások úgy gon­dolják, ha megszépítik a tényeket vagy nem mondják meg a teljes igazságot, azzal kisebb fájdalmat okoznak másoknak (eseüeg ke­vésbé kínos helyzetbe hozzák ma­gukat), de nem hazudnak. A ha­zugságnak valóban vannak árnya­latai és fokozatai. Gyakran előfor­dul, hogy az önéletrajzban, az ál­lásinterjún a jelöltek elferdítik a tényeket, hazudnak - végzettsé­güket, munkatapasztalatukat vagy éppen nyelvismeretüket illetően. Egy szemfüles személyzetis ezt azonnal kiszúrja, és szembesíti is vele a jelöltet. De mi van akkor, ha valaki a főnökének hazudik? Helyzettől és embertípustól függ, mi az, ami még tolerálható, és mi az, ami már nem. Sokat nyomhat a latban, hogy miről van szó, mekkora a hordereje, az egész cégre hatással van vagy csak egyetlen embert érint. Az sem mellékes, hogy a hazugság­gal mekkora kárt okoz az illető. Enyhítő körülmények mindig le­hetnek, de csak akkor érdemes ezekre „utazni”, ha a hazugságot nem tetézik újabbakkal, hogy el­kendőzzék az első „botlást”. Az is fontos szempont, hogy milyen kapcsolat van a két fél között. A kiegyensúlyozott, baráti viszony persze nem menti a hazudozót. Ha olyasvalaki hazudik, akivel jó kapcsolatban vagyunk, szavainak általában fájdalmasabb következ­ményei és hatásai lesznek, mint­ha egy vadidegen vagy egy szá­munkra kevésbé fontos ember „néz baleknak” minket. Shawn Achor amerikai munka­pszichológus szerint a legtöbb em­ber, ha nem érzi magát lelkileg biztonságban, hazugsághoz folya­modik. Ez általában akkor fordul elő, ha a vállalatvezető nem em­berként bánik alkalmazottaival, akiknél benne van a pakliban, hogy néha hibáznak - véli. Ha egyeden apró tévedés - ami nem indít el lavinát, vagyis nem okoz anyagi és eszmei kárt a cégnek - is szigorú büntetést vonhat maga után, természetes, hogy a dolgo­zók egy idő után tévedéseiket megpróbálják leplezni, elkendőz­ni, akár hazugsággal is. Amikor egy vezető nem csak a rosszat látja meg, illetve képes elfogadni és fel­dolgozni a rossz híreket is, és elis­meri, hogyha alkalmazottai jól tel­jesítenek, hibátlanul dolgoznak, a legtöbb emberben fel sem merül, hogy valódanságot állítson. Mit mondunk, ha saját hibánk­ból késve érkezünk a munkahe­lyünkre? Eláruljuk, hogy lenyom­tuk az ébresztőórát és elaludtunk, vagy kitalálunk valamit helyette, például bedobjuk a legunalmasabb „dugóba kerültem” - mentséget? Ebben a helyzetben is az őszinte­ség segít, noha ha már harmadszor hozakodunk elő ezzel magyarázat­tal a héten, a főnökben felmerül­het, hogy képtelenek vagyunk megszervezni az életünket. Össze vagyunk zavarodva, nem tudjuk el­végezni az egyik feladatot, amivel a főnök megbízott, de bólogatunk, mondván, nincs kérdésünk. Ahe­lyett, hogy visszakérdeznénk, pon­tosan miről is van szó. Nincs ked­vünk dolgozni, ezért beteget jelen­tünk? Becsületesebb, ha inkább megmondjuk főnökünknek, hogy szabadnapra van szükségünk, mintha megpróbáljuk eljátszani a nagybeteget. (Hv, ú)

Next

/
Oldalképek
Tartalom