Új Szó, 2010. január (63. évfolyam, 1-24. szám)

2010-01-15 / 11. szám, péntek

2010. január 15., péntek 7. évfolyam, 2. szám KERTESZKEDO X Gyorsabban nőnek a növények a szén-dioxidtól Hatékonyabban hasznosítják a vizet Fotó: Képarchívum Mellőzzük a sószórást a kertben, mert a csúszásmentesítővei szennyezett hó nagyon káros a növényekre Téli teendők a kertben MTl-JELENTÉS A magasabb szén-dioxid kon­centrációjú levegő hatására gyor­sabban növekednek a gabona- és ha­szonnövények, miközben kevesebb vízre van szükségük. Erre a magáll­apításra jutottak a braunschweigi Johann Heinrich von Thünen Inté­zet (TI) kutatói. Több éven át tartó vizsgálatok során Hans-Joachim Weigel pro­fesszor és kutatócsoportja szén-di- oxidot permetezett különböző nö­vényfajtákra - árpára, búzára és cukorrépára -, így a levegő szén­dioxid-tartalma elérte az 550 az egymillióhoz részecskearányt. Ez megfelel annak az aránynak, amely a számítások szerint 2050- re kialakul a légkörben. A koncent­ráció növelésének következménye­ként a növények tíz-tizenöt száza­lékkal több biomasszát termeltek és akár 20%-kal kevesebb vizet ad­tak le a levegőbe. A talaj nedves­ségtartalma szintén növekedett. Mindebből a tudósok arra követ­keztetnek, hogy a növények maga­sabb szén-dioxid koncentráció mellett hatékonyabban hasznosít­ják a vizet. Ez nagyjelentőségű le­het a jövőben, mivel a várakozások szerint a klímaváltozás miatt hosszabb száraz időszakokra lehet számítani. A TI tudósai kukoricá­PROGRAMAJÁNLÓ Január 23-án szombaton rende­zik meg a garamkövesdi műve­lődési házban az V. Újévi Borásza­ti Tanfolyamot, melyen idén is ne­ves magyarországi szőlészek és borászok adják tovább az ismere­teket az érdeklődőknek. Földes Gyula, a budafoki Soós István Borászati Szakközépiskola igazgatója a korszerű metszési és művelődési módokról ad elő. Dr. Cszizmadia András Magyaroszág egyik legismertebb borgasztronó­musa az alapvető bor-étel párosí­val is végeztek kísérleteket, ame­lyek során a szárazság és a meg­emelt szén-dioxid koncentráció közti összefüggést vizsgálták. Olyan „energiakukorica”-jött így létre, amely a magas hőmérséklet ellenére is gyorsan növekszik. A szén-dioxid mai koncentráció­ja mellett a növények szárazság idején 28 százalékkal kevesebb bio­masszát termelnek. Amikor a kuta­tók növelték a szén-dioxid koncent­rációját, a veszteséget 11 százalék­ra csökkentették. A biomasszát az energetikailag hasznosítható növények, termések, melléktermékek, növényi és állati hulladékok alkotják. A biomassza jelentősége, hogy fosszilis energia- hordozók válthatók ki velük, a megfelelő kezelés esetén tehát megújuló energiaforrások, segítsé­gükkel így megvalósítható a fenn­tartható energiafelhasználás. Wei­gel professzor 1999 óta tanulmá­nyozza a termések és a szén-dioxid koncentráció közti kölcsönhatáso­kat. Az elmúlt évi vizsgálatokkor is felhívta rá a figyelmet, hogy kutatá­saikkal nem érveket kívánnak adni azokak, akik szerint semmit sem kell tenni a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében. Ehelyett céljuk, hogy felmérjék, mi lesz a kö­vetkezménye annak, ha növekszik a levegő CCh-tartalma. tási szabályokat ismerteti. György- kovács Imre somlói borosgazda pedig saját példáján igazolja, hogy egy hektáros területen is lehet ter­meszteni annyi és olyan szőlőt, amely biztosítja egy család megél­hetését. A somlói borász termékei ma a legelegánsabb magyar étter­mek borlapján szerepelnek. Bővebb információk a rendez­vényről, a nevezési díjról és a je­lentkezési feltételekről a www. boregylet.sk honlapon találhatók. Telefonos tájékoztatás a következő számon: 0908/387-194 vagy 0908/782-589. Télen viszonylag kevés munkát ad a kert. A korai sötétedés és a hideg miatt a ráfordítható idő is rövidül, inkább a hétvégére, néhány elmaradt munkára és a ma­dáretetésre korlátozódik. ÖSSZEFOGLALÓ Nézzük végig a lombjukat vesz­tet fákat, cserjéket. Most könnyeb­ben megtaláljuk a sérült, beteg ág­részeket, amiket fagymentes időszakban eltávolíthatunk. A tél ugyanis a legalkalmasabb idő a ki­száradt vagy valamüyen okból feles­legessé vált fák és cserjék kivágá­sára. A nagyon magas, terebélyes fák eltávolítását célszerű szakem­berre bízni, de a kisebb fákat a család férfitagjai is kivághatják. Először az ágakat kell lefűrészel­ni, azután körülásni a fa tövet és a törzs mozgatásával minél na­gyobb gyökérkoronát kiszabadíta­ni a földből. A főgyökereket le­hetőség szerint ki kell szedni, mert rajtuk káros penészgombák telepedhetnek meg. A tél gyakran ónos esővel érke­zik, és jégpáncéllal vonja be a ko­pasz fákat vagy az örökzöldek lombfelületét. Kárt okozhat a jég súlya, erős ágrészek törhetnek le a törzsről. A hóesés is károkat tehet kertünk örökzöld növényeiben. A nedves hóréteg rátapad a leveles hajtásokra, a gyenge ágak pedig ezért lehajolnak. Bár festői lát­vány lehet egy hó alatt roskadozó fenyő, jobb azért finoman rázo- gatva megszabadítani az ágakat a hótól, és a törzs köré gyűjteni, ahová egyébként is nehezen jut csapadék. Ha ugyanis a teher na- poldg nehezíti a növények életét, az ágak elvesztik kezdeti rugal­masságukat. Eltörnek vagy mara­dandóan károsodnak, azaz ké­sőbb sem tudják eredeti alakjukat visszanyerni. Tavasszal nem ma­rad más hátra, mint erőteljesen visszavágni a csúf hajtásokat vagy az egész növényt. Ezt meg tudjuk előzni, ha rendszeresen, óvatosan lerázzuk az ágakról a rájuk hullott havat. Fontos a figyelmesség, mert a megdermedt ágak köny- nyen pattannak, ha erősen ráz­zuk, vagy bottal ütögetjük. Az osz­lopos termetű örökzöldeket kös­sük össze az alsó ágaktól kiindul­va, egészen a csúcsig, hogy meg­előzzük a hónyomást. A hó a növények vízforrása, erős hidegben a téli hópaplan szi­getelőrétegként szolgál, fagyos éj­szakákon védi a növényeket. Ezért a kerti utakról, lépcsőkről letaka­rított havat hordjuk a növények közé, ez is jótékonyan befolyásolja a talajnedvességet. Ebben az eset­ben azonban semmiképpen se használjuk konyhasót az utak, be­tonfelületek csúszásmentesítésé­re, mert az így szennyezett hó na­gyon káros a növényekre. Évelő növényeinkre se lapátol­junk havat, mert a tömörödött hóréteg káros a növényekre. El­lenőrizzük a fagyérzékeny növé­nyek védelmét. Fagymentes idő­szakban, ha nincs elegendő csa­padék, öntözzük meg az örökzöl­deket, mivel ezek a téli időszak­ban is párologtatnak és megfe­lelő vízutánpótlás hiányában ki is száradhatnak. Fagymentes na­pokon metsszük meg a gyü­mölcsfákat. Az énekesmadarak kertünk hasznos lényei, tavasszal a növé­nyeket károsító hernyókkal, rova­rokkal táplálják fiókáikat. A hóval borított kertekben nehezen jutnak táplálékhoz, ezért rendszeresen etessük őket olajos magvakkal, az etetőre akasztott faggyúval. Kerti tavaknál - ha halak is élnek a víz­ben - a képződött jégpáncél alatt könnyen felszaporodhatnak a szerves bomlásból származó gá­zok, és oxigénszegénység alakul­hat ki a vízben. Ezért lék fúrásával szellőztessük rendszeresen a vi­zet! (KéSZ, kertbarát, net) Neves szőlészek, borászok oktatnak Hasznos ismeretátadás Kezdje egészségesen a hetet! Egészségesen az új évben is Sok fertőzés melegágya a kórház Mona Lisa és a koleszterinszint Nem minden gyermeket véd meg az oltás Hibák az ágyban Betegségek A-tól Z-ig: szifilisz Keresse ax Új Szót az újságárusoknál! MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8905 Lengyel zloty 4,0592 Cseh korona 26,045 Magyar forint 267,40 Horvát kuna 7,2880 Román lei 4,1292 Japán ien 132,88 Sváici frank 1,4804 Kanadai dollár 1,4942 USA-dollár 1,4486 VETEL - E LADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,50-1,41 26,96-25,39 279,20-255,15 OTP Bank 1,50-1,41 26,93-25,39 274,22-258,53 Postabank 1,50-1,40 27,11-25,27­Szí. Takarékpénztár 1,51-1,40 26,90-25,41 279,49-255,41 Tatra banka 1,49-1,42 26,88-25,52 278,01-256,89 Dexia banka 1,49-1,42 26,85-25,49 273,76-259,88 Általános Hitelbank 1,49-1,42 26,95-25,45 279,20-255,15 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Amerikában dívnak A „nyelvtörő“ borok sikere Az USA-ban divatba jöttek a „ki­mondhatatlan nevű“ magyar bo­rok, mint az Irsai Olivér, a Juhfark, a Furmint, vagy a Kékfrankos. Erről számolt be legutóbbi számában a The Wall Street Journal. A tér­ségből még szlovén és horvát boro­kat említ a lap, amelyeket a közön­ség egyre inkább kezdi felfedezni, még ha nem is tömegesen vásárol­ják azokat. A lap szerint New York­tól Los Angelesig az amerikai bor­ágazat vezetői az utóbbi években szinte belehabarodtak „a nyelvtörő borokba“. Felfedezték a térség bo­rait, amelyeket néhány éve még a „keleti blokk ócskaságainak” nevez­tek - fogalmazott a szerző a lap hét végi Étel-ital szekciójában, (szf)

Next

/
Oldalképek
Tartalom